AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Kis hajón a magyar csapat
A természet játéka a Teve-szikla. Következő kirándulásunkat hajón tesszük meg a Níluson, így ismerkedünk a környékkel. Elvárásunk mindenen túl arra is kiterjed, hogy a sivatag mellett hajókázni bizonnyal nagy élmény.
Ezek az arabok is abból élnek, hogy vitorlázni viszik a turistákat. Furcsán hat, hogy a férfiak egymás kezét fogják, összekapaszkodnak, egymást ölelgetik - számunkra minden különösebb ok nélkül.
Ha nincs vendég, a gyerekek csónakáznak.
A parton még az útitársak cigarettájához gyújtott gyufát sem fújta el a diszkrét szellő, ellenben a vízen a magas vitorla sűrű lenvásznaiba már rendesen belekapaszkodik a szél.
Nemcsak komoly szakértelemmel, de fejlett egyensúlyérzékkel és ügyességgel állítja be az arab hajós az árbocot.
A Nílus Egyiptom lelke, éltetője. A túlpart sárgás, barnás homokdombjain sétálhatott a száműzött, idős Juvenalis, a római szatíraíró. Ringani a Nílus közepén: maga a teljesség. Itt nem a végeláthatatlan víz
látványában tudunk megnyugodni, hanem a természet adta panorámában azon túl. Hérodotosz, a történetírás atyja, nem véletlenül nevezte Egyiptomot a
„Nílus ajándékának”.
A föld leghosszabb folyója áradása révén termékennyé tette medre mindkét oldalán a földet, áradásának mértéke határozta meg a termés milyenségét. A folyó magasságát a partmenti nilométerek mutatták, a római adóhatóságok pedig ez alapján vetették ki a fizetendő összegeket.
A Nílus forrását számos expedíció kutatta Nérótól egészen a XIX. századig. Seneca annyira fontosnak tartotta a témát, hogy természettudományos munkájában teljes fejezetet szentelt neki: "Azt vizsgálom meg ugyanis veled együtt, amit az előző könyvben
elhalasztottam: hogy miért árad meg úgy a Nílus a nyári hónapokban." Baker és felesége az erdélyi születésű Sass Flóra 1864-ben komoly felfedezést tettek (Albert-tó), de a régi-régi Nílus-rejtélyt a belga Brudkhardt-Waldecker-expedíció oldotta meg 1934-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése