2015. április 30., csütörtök

A szarvasmarha hüvelyelőesése



ELLÉSI BETEGSÉGEK 2.

A SZARVASMARHA HÜVELYELŐESÉSE






A bántalom részletesebb ismertetése előtt példaként a mindennapi gyakorlatomból a sok közül ragadjunk ki egy esetet!
M. községből egy gazda kétségbeesetten keresett fel azzal a panasszal, hogy nemrégiben vásárolt öt éves, jól tejelő vemhes tehene pérarésében megjelent egy sima felületű, nagyobb labdához hasonló, piros színű daganat. Az állat azóta nyugtalan, farkával csapkod, miközben gyakran dörzsöli és trágyával is szennyeződik. Vérző sérülések is keletkeztek rajta. A daganat akkor is változatlan nagyságú marad, ha a tehén lefekszik vagy felkel. Megpróbálta a hüvelybe visszanyomni, de nem járt sikerrel, sőt közben meg is sérült és vérzett.
A helyszínre sietve a tulajdonos által elmondott kép fogadott, tehát valójában egy teljes (komplett) hüvelyelőesést tudtam megállapítani. Ilyenkor az történik, hogy a hüvely fala saját üregében hátracsúszik, és vöröses színű labdaként megjelenik a pérarésben.
Megfelelő előkészítés és az állat megnyugtatása után az előesett hüvelyrészt letisztogattam, fertőtlenítettem, a folytonossági hiányokat jódoldattal ecseteltem, majd visszahelyeztem a hüvelybe, és a hüvely bejáratát a recidiva elkerülésére néhány öltéssel zártam. A súlyos sérülések miatt parenterálisan is adtam antibiotikumot a tehénnek.
Hosszas állatorvosi tevékenységem során – úgy a nagyüzemi tehenészetben, de főként a háztáji állományokban meglehetősen gyakran találkoztam a jelenséggel, mely legtöbbször csak enyhe formában manifesztálódott, és ilyenkor csak a hüvelyvizsgálat vagy például az inszeminálás során lehetett észrevenni, és kezelést nem igényelt. Ám nem egyszer olyan kórképet láttam, amikor az előesett hüvelyrészlet súlyosan sérült, befertőződött6, és a tehén megbetegedett. Némelykor a hüvely bejáratát is zárni kellett, mert a kóreset recidivált (ismétlődött).
A gazda amellett, hogy elvárja az állatorvostól a baj megszüntetését, meggyógyítását, szinte mindig felteszi a kérdést, hogy mi okozza a bántalmat, mi a gazda teendője, hogyan lehet megelőzni, a nemrégiben vásárolt tehenek esetében pedig azt is, hogy az ún. mozsaras tehén vásárlásakor kimeríti-e a betegség a szavatossági hiba fogalmát.
A továbbiakban ezekre a kérdésekre fogunk választ adni.

MI OKOZZA?

Főként az örökletesen hajlamos egyedeken a hüvelyelőesést számos ok idézheti elő.
1. A vemhesség során gyakrabban észlelhető a kórkép olyan bőtejelő tehenekben, melyek takarmánya ásványi anyagokban (mindenekelőtt a kalciumot kell megemlíteni), valamint vitaminokban (B1!) hiányos. Ilyen körülmények között ugyanis a hüvelyt rögzítő szövetek savósan beszűrődnek és ellazulnak.
Hasonló hatással járhat a takarmány toxikus szennyezettsége (pl. a fuzárium-toxikózis stb.) is.
2. A hátrafelé lejtős talajon fekvés a belek hátranyomulása következtében ugyancsak elősegítheti a bajt.
3. Az ellés után főként az idősebb, többször ellett teheneken következik be a kórkép, néha még olyan esetekben is, amikor megfelelő és kifogástalan a takarmányuk.
4. Elősegíti a hüvelyelőesés kifejlődését az állat gyakori erőlködése is. Ez többnyire akkor következik be, ha nehéz ellés után a hüvely és környéke erősen sérült, bár egyéb okból is felléphet a hüvely-nyálkahártya hurutja.
5. Nem egyszer észleltem a hüvelyelőesést hüvelydaganat során.
6. Előfordulhat a bántalom az ellési megfekvés komplikációja során is.
7. A hasűri nyomás növekedése, például felfúvódásnál vagy vemhesség során, ha több magzat van, esetleg a magzatburok vízkórja ugyancsak hüvelyelőeséssel járhat.
8. Hüvelyelőesést válthat ki a hosszan tartó szállítás is.
9. A vemhesség utolsó szakaszában a péra és a hüvely függesztő szalagja még normális, fiziológiás körülmények között is ellazul. De amikor a normális egyensúly eltolódik, a fokozott vizenyős beszűrődés ugyancsak a hüvely előesésével járhat.
10. Hajlamosít a bántalomra a csülökápolás elmaradása is.
11. Tömegesen előfordulhat a baj olyan tehenészetekben, ahol az állatokat rövidállású istállókban tartják.

A BÁNTALOM TÜNETEI, MEGJELENÉSI FORMÁI

A betegség többféle kórképben manifesztálódhat:
1. A legenyhébb elváltozás a hüvely betüremkedése, amit a gazda nem is vesz észre. Erről az állatorvos vagy inszeminátor is csak akkor szerez tudomást, amikor hüvelyvizsgálatot végez (pl. a katéter a hüvely ráncaiban elakad stb.).
2. A tulajdonképpeni hüvelyelőesésnek is lehet enyhébb (inkomplett) és súlyosabb (komplett) alakja. Az előbbi, tehát az enyhébb megjelenési forma során az előesett hüvelyrészlet alma, ököl vagy gyermekfej nagyságú, rózsaszínű, vöröses, sima felületű, daganatszerű képlet alakjában jelenik meg a fekvő állat pérarésében, de amikor az állat felkel, magától visszacsúszik és eltűnik. Erre mondják a gazdák népiesen, hogy a tehén mozsaras.
3. Teljes (komplett) hüvelyelőesésről akkor beszélünk, ha az előesett hüvelyrészlet nagyobb akár emberfej is lehet és önmagától, az állat felkelésekor sem csúszik vissza az eredeti helyére.
A kizárt hüvelyrészlet bélsárral szennyeződik, és nagyon gyakran sérül. A tehén sokat erőlködik, keveset eszik, a húgycső összeszorulása vagy megtörése miatt a vizelés akadályozott.
A teheneken a hüvely előesését nem egyszer követi a magzatburok visszamaradása, mely oly módon következik be, hogy a méhbe jutott baktériumok a placentában (méhlepény) gyulladást idéznek elő.

A HÜVELYELŐESÉS KÓROS KÖVETKEZMÉNYEI

1. Az előesett hüvelyrészlet sérülése, szennyeződése hüvelyhuruttal, hüvelygyulladással járhat. Súlyosabb esetekben hashártya-gyulladás, majd vérfertőzés is bekövetkezhet.
2. A húgycső elzáródása miatt vizeletpangás következhet be, melynek urémia (=húgyvérűség, a szervezetben visszamaradó vizeletanyagok okozta toxikus mérgezés) lehet a következménye.
3. Akár nehézellést is okozhat oly módon, hogy a nagyon ellazult hüvelyfal követi a magzatot és vastag ráncokat vet, miáltal szűkíti a szülőutat.
4. Amikor a hüvely sérülésein át fertőző anyag jut a méhbe, az állat elvetélhet, a méhlepény gyulladása pedig amint arról már szó esett magzatburok-visszamaradáshoz vezethet.
5. Hüvelysérüléskor gyakori az ellés folyamán a méhnyak hiányos feltágulása, ami ugyancsak súlyos komplikációkkal járhat.
6. A hüvelyelőesésnek nagyon fontos tenyésztéshigiéniai jelentősége van, mert arra utal, hogy a hüvely rögzítő készüléke genetikailag hiányosan működik, vagyis örökletes hiba.
Miután pedig a hüvelyelőesésre a hajlamosság öröklődik, az ilyen állatok borjait nem szabad tenyésztésben tartani, ajánlatos leselejtezni őket.

MIK A GAZDA SÜRGŐS TEENDŐI?

Amennyiben komplett hüvelyelőesésről van szó melynek tüneteit az előbbiek során olvashattuk, vagy az előesett hüvelyrészlet kritikusan sérült, vérzik, a tehén is betegségre utaló tüneteket mutat, sürgősen állatorvosi segítséget kell kérni. Könnyebb esetekben azonban sokszor a gazda házilag is megszüntetheti az enyhébb tünetekben manifesztálódó kórós jelenséget, a hüvelyelőesést. A továbbiakban ehhez szeretnénk néhány tanácsot adni.

HOGYAN SZÜNTETHETI MEG A GAZDA „HÁZILAG” A TEHÉN HÜVELYELŐESÉSÉT?

1. Ha magától nem csúszik vissza az előesett hüvelyrészlet, azt mielőbb vissza kell helyezni! Többszöri szappanozással, alapos kézmosás után, langyos vízzel és szappannal az előesett hüvelyrészletet, valamint a pérát és környékét is jól lemossuk. Miután alaposan megtisztítottuk az előesett hüvelyt, a felületes sérüléseket pl. alkoholos jódoldattal (Betadine stb.) beecseteljük, majd az előesett hüvelyrészletet óvatosan a hüvelybe visszahelyezzük.
2. Az állat állását hátul (almozással vagy más módon) felemeljük, hogy fara magasabbra kerüljön.
3. A hüvelybe ajánlatos gyógyszeres oldatot ömleszteni (3 %-os bórsav-oldat és antibiotikum vagy antibiotikumot tartalmazó 50-60 ml mennyiségű csukamájolaj alkalmazásával. Ezután valaminő habzó méhtablettát helyezhetünk a hüvelybe.
4. Az állatot figyelemmel kell kísérni, mert gyakran a kóros jelenség recidivál, és amikor a tehén erőlködik, a hüvely ismét előeshet.
5. Nagyon fontos a tiszta almozásról és a kifogástalan higiéniai körülményekről gondoskodni és az állat egészségi állapotára ügyelni (vizeletürítés, kérődzés stb.).
6. Jó eredmény várható az állat naponta több alkalommal történő jártatásától.
7. Amint arról már szó esett, fokozott figyelmet kell fordítani a tehén ásványianyag-ellátására is! A vemhességi idő és a tejtermelés mértéke szerint a kalcium és a foszfor mennyiségét 2-3:1 arányban kell beállítani.
8. Gondoskodni kell a megfelelő csülökápolásról és az esetleges kedvezőtlen elhelyezés (rövidállású istálló) megszüntetéséről.
Ismét hangsúlyozom, ha súlyosabb (komplett) hüvelyelőesésről vagy recidivákról (visszaesés, ha ismét előesik a hüvely stb.) van szó, az elsősegély ellátása után, mielőbb hívni kell az állatorvost, aki a megfelelő ellátás után, ha szükségét látja, a hüvelyt varratokkal (vagy ere szolgáló készülékkel, pl. Flessa-féle hüvelyelzáró felszerelésével) zárja, és a további teendőkről részletes tájékoztatást ad. Az elősegítő tényezőket mindenképpen ki kell iktatni.

MÁS ÁLLATFAJOKNÁL IS ELŐFORDULHAT A HÜVELYELŐESÉS?

A hüvelyelőesés juhoknál, kecskéknél és sertéseknél is előfordulhat. A sertés hüvelyelőesése legtöbbször vemhes állatokon fordul elő és a kórjóslata kedvezőtlen. Fellépésekor minél előbb állatorvosi segítséget kell igénybe venni. Amennyiben már az első magzatnál problémák vannak, legcélszerűbb a császármetszés műtétének elvégzése. Ez természetesen állatorvosi feladat.

A BÁNTALOM SZAVATOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE

A gazdák az ún. „mozsaras” tehenet szavatossági szempontból hibásnak tartják, és nem egyszer fordulnak a kezelő állatorvoshoz azzal a kérdéssel, hogy adásvétel után köteles-e visszavenni az ilyen tehenet a gazda.
Hosszas állatorvosi praxisom során számos alkalommal találkoztam ezzel a kérdéssel – sajnos nem egyszer a bíróságon is. Úgy gondolom, hogy közérdeklődésre tarthat számot, ha Várnagy professzor útmutatását követve megismerjük, hogy a tehén hüvelyelőesése mikor meríti ki a szavatosság fogalmát. Ha mindezt megértjük, nemcsak a felesleges idegességet, de az olykor hiábavaló és bizony költséges bírósági procedúrát is megelőzzük, elkerüljük.

A HIBA MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS LÉNYEGESSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE

Mindenekelőtt azt kell értékelni, hogy a hüvely előesésének inkomplett (nem teljes, visszacsúszó) formájáról van-e szó, tehát olyanról, amely fekvő állatokon mutatkozik és felkeléskor eltűnik, vagy súlyosabb, teljes (komplett) a hüvelyelőesés.
Azt is értékelni kell, hogy milyen hasznosítású állaton jelentkezett a bántalom, és ennek alapján dönthető el, hogy számottevő-e a hiba vagy sem, ami ugyancsak feltétele a szavatosságnak.
1. A KOMPLETT hüvelyelőesés minden állat esetében hasznosítási céljától, valamint vemhességétől vagy üres voltától függetlenül LÉNYEGES hibának minősíthet, minthogy életveszélyes komplikációk kockázatát hordja magában (kiterjedt phlegmone, magyarul gennyes szövetközi gyulladás, különböző hegesedések és szűkületek a hüvelyben, esetleg teljes elzáródás, végbélelőesés, vizeletrekedés, uraemia vagy szepszis stb).
Tenyészállatokon ezenkívül meddőséget okozó cervicitist, azaz méhnyakcsatorna-gyulladást, elvetélést stb okozhat.
2. INKOMPLETT hüvelyelőesés a hízó és lefejésre szánt állatok esetében az állásszintek hátrafelé emelkedővé tételén kívül gyakorlatilag egyéb orvosi beavatkozást általában nem igényel, ugyanakkor a hizlalást illetve lefejést lényegesen nem befolyásolja.
3. A tenyészállat azonban teljesen más beszámítás alá esik! A kóros elváltozás ugyanis – kivéve az ellés közvetlenül megelőző időszak egyes eseteit általában annak a jele, hogy a hüvely rögzítőberendezése genetikai alapon működik hibásan azáltal, hogy könnyen elernyed. Ez a tény egyfelől jelentős tenyésztéshigiéniai következményekkel jár: a bántalomra hajlamosság öröklése miatt a beteg tehenek borjait a tenyésztésből ki kell zárni, selejtezni kell azokat.
4. Ezekben az esetekben ugyanis számolni kell azzal, hogy a hüvely előesése minden következő vemhesség alkalmával (egyre súlyosbodó formában) kiújul, ez viszont a hüvely nyálkahártyáján különféle kóros folyamatok eredője lehet (idült hüvelyhurut, sérülések, sebzések, gennyesedés stb.).
5. Az esetek szavatossági megítélése során azonban figyelembe kell venni, hogy idősebb tehén esetén pl. előrehaladottabb kora mellett a sokszoros ellés is kiváltó oka lehet a bántalomnak. Az ilyen tehén vásárlása esetén tehát ezzel is már a vétel során számolni kell.

A HIBA KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA

A szavatossági hiba megítélésének egyik feltétele, hogy a hiba még az eladónál keletkezzen. Fontos szempont tehát a hiba idejének, helyesebben a kiváltó ok behatásának az ideje, amit lehetőség szerint ugyancsak ki kell deríteni. Ezzel kapcsolatban különösen figyelemmel kell lenni a fárasztó hajtásra vagy szállításra, az etetett takarmány ásványi anyag hiányára, a lejtős padozaton tartásra és így tovább.
Az elmondottak során tehát megismerhettük a hüvelyelőesés kiváltó okait, tüneteit, formáit, ak gyógykezelés módját, valamint az esetleges házi megszüntetésének lehetőségeit. De főként azt is, hogy mikor minősíthető a baj lényeges, tehát szavatossági hibának. Következésképpen tájékoztattuk gazdatársainkat, hogy a vásárolt tehén hüvelyelőesése (népiesen mozsarassága) során mikor lehet és érdemes a szavatossági igényt érvényesíteni.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2015. márciusában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése