Q-láz

TÁMAD A Q-LÁZ, EGY ÁLLATRÓL EMBERRE TERJEDŐ BETEGSÉG

A MÉDIA a napokban (V.25.) jelezte, hogy Baranyában 8 községben (Vókány, Kistótfalu, Peterd, Újpetre, Ivánbattyhán, Siklós, Kiskassa és Nagyharsány) felütötte a fejét egy zoonózis (=állatról emberre terjedő betegség), melyben „közel százan” betegedtek meg magas lázzal járó tüdőgyulladásban (Dunántúli Napló) és többen kórházba is kerültek, sőt további betegbejelentések is várhatók. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a járványszerűen fellépett bántalom a Q-láz elnevezésű betegség!

A nagy számban, járványszerűen fellépett bántalom megjelenése után több Olvasónk is kérte az alig ismert betegség ismertetését. Mivel a zoonózis megismerése a védekezés, tehát a bántalom megelőzése céljából is nagyon fontos, bizonyára közérdeklődésre tarthat számot, és szívesen teszek eleget Olvasóink kérésének Lapunkban.

Q-LÁZ

Elsősorban az ember lázas, általános és légúti tünetekkel járó fertőző betegsége, amelyet a Coxiella burnetii idéz elő, mely apró Gram-negatív mikroorganizmus. Állatokban a fertőzés rendszerint tünetmentes marad, alkalmanként azonban a kérődzőkben vetélésekkel jár. A betegség állatról emberre terjedő bántalom, tehát zoonózis.

TÖRTÉNET

E furcsa nevű betegség elsősorban a kérődző állatok (juh, szarvasmarha, kecske), majd ezeken keresztül mindenekelőtt a beteg állatokkal foglalkozó, olykor annak termékeit fogyasztó ember egészségét veszélyezteti. A betegséget több mint fél évszázaddal ezelőtt (1937) első ízben DERRICK állapította meg az ausztráliai Queeneslandben, ahol a vágóhidi munkások és farmerek között magas lázzal, fejfájással és köhögéssel járó megbetegedéseket észlelt. Az ismeretlen eredetű betegséget „quari-fever”- nek nevezte el, ami magyarul kérdőjeles lázat jelent. Ennek a rövidítéséből ered a Q-láz elnevezés.

A betegség csak másfél évtizeddel a felismerést követően a II. világháború idején került ismét az érdeklődés előterébe, amikor a Balkánt megszálló német csapatokban 1941-1944 között számos lázzal és tüdőgyulladással járó kisebb-nagyobb járvány ütötte fel a fejét. Okát a német katonaorvosok nem tudták megfejteni, így egyszerűen Balkán-Grippének nevezték el. Ugyanakkor Észak-Afrikában, Görögországban és Szicíliában levő amerikai és angol katonák között is nagyobb számban jelentkeztek lázas általános tünetek és tüdőgyulladás (Desert fever = sivatagi láz).

Az olaszországi járványok során mintegy 20000-re becsülték a Q-lázas megbetegedések számát.

HAZAI ELŐFORDULÁSA

A Q-láz világszerte előfordul, nálunk ismételten megállapították szarvasmarhában és emberben. Magyarországon az első regisztrált megbetegedés 1977-ben fordult elő BÁCS megyében, ahol egy állatorvos megbetegedését regisztrálták. 1977-től 1994 végéig az országban 149 megbetegedést diagnosztizáltak és regisztráltak (ÓCSAI - TOMACZ).

A KÓROKOZÓ

A Q-láz okozója a Coxiella burnetii, amely a rickettsiák rendjébe tartozik, de a többieknél valamivel kisebb. Ellenálló képessége igen magasfokú, például a kullancs ürülékében legalább másfél évig, beszáradt váladékokban, fertőzött juhok gyapjában, a porban stb. hónapokig éleetképes marad.

A C. burnetii gazdaspektruma, szemben más rickettsiákkal, igen széles. Fogékony iránta az ember és az összes emlősállat, valamint a madarak is. Vektorai (=átvivő) kullancsok, nálunk elsősorban az IXODES RICINUS, de számos más kullancsfaj is.

HOGYAN TERJED?

A kórokozó mind a kullancsok, mind pedig a fertőzött állatok váladékai útján terjed.

1. A kórokozót mindenekelőtt a kullancsok, a vadon élő állatok, közöttük apró rágcsálók és madarak, a háziállatok között pedig elsősorban a kérődzők tartják fenn. A kullancsok a kórokozó valódi gazdái, bennük a kórokozó elszaporodik, és az utódokba is átjut. A kórokozót a bélsarukkal is ürítik.

2. A fertőzött, különösen a vetélő kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék) nagy tömegben ürítik a kórokozót a magzatvízzel, magzatburokkal.

3. Hetekig fertőzött lehet a tej is! A kórokozó ürül a bikák ondójával is.

4. A fertőzött magzatburkok, magzatok felfalásával a kutyák is fertőződnek, és a kórokozót a váladékaikkal ürítik. A belőlük vért szívó kullancsok pedig közvetíthetik a fertőzést az emberre és az állatokra is.

5. A fertőződés a kullancscsípéssel, a fertőzött állatok váladékaiból, a porból stb. belélegzés útján és szájon át egyaránt bekövetkezhet. A fertőzött istálló porából számos szerző kimutatta a Coxiella burnetiit.

A BETEGSÉG TÜNETEI HÁZIÁLLATAINKBAN

A háziállatokban tünetek legtöbbször ki sem alakulnak. A „vérfertőzés” idején megjelenő enyhe hőmérséklet emelkedés, étvágytalanság, tejcsökkenés, ritkán kötőhártya-gyulladás észrevétlen marad. Kérődzőkben többnyire a vetélés az egyetlen tünet, amely jelzi a betegséget. A vetélések a juhokban nagyobb számban előfordulhatnak, és rendszerint a vemhesség utolsó harmadában következnek be.

A háziállatok között a betegség alig okoz számottevő veszteséget. Hazai kutatók széleskörű vizsgálatai (1979) azt bizonyították, hogy a fertőzöttség inkább szaporodásbiológiai szempontból jelentős, és elsősorban az állatok vetélésében, halvaszületésekben és meddőségben nyilvánul meg.

GYÓGYÍTÁS – VÉDEKEZÉS

A gyógyításra tetraciklinek vehetők igénybe. A vetélt állatokat el kell különíteni, a magzatburkokat megsemmisíteni, az állatok állását fertőtleníteni. A betegeket 4-5 napig tetraciklinekkel lehet kezelni. A beteg állatok tejét csak forralás után, és csak állatok etetésére szabad felhasználni.

Nyers tejet ilyen állományból nem szabad eladni, a beteg állattal való foglalkozás során védőöltözetet ajánlatos viselni.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

1. Leggyakrabban a kérődzőktől közvetlenül (ellések, vetélések során).

2. Nyers, forralatlan tej, tejtermékektől.

3. Beszáradt váladékokat tartalmazó por felvétele útján, akár szájon keresztül, akár pedig belélegezve.

4. Kullancsok csípése során (ritka fertőzési mód).

5. Beszámoltak csoportos megbetegedésekről alpesi lakosok között olyan községekben, amelyeken juhnyájakat hajtottak át (felszálló por).

6. A juhok mellett a kecskék képezik a fertőzés fő forrását. Leírtak a nyers tej után kialakult kisebb járványokat is.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Emberben a fertőzés többnyire tünetmentes. Máskor azonban a 2-3 hetes lappangási idő után hirtelen kezdődik lázzal, heves fejfájással, hidegrázással, igen rossz közérzettel, izomfájdalmakkal és gyakran mellkasi fájdalommal. A betegek étvágytalanok, köhögnek, majd ezekhez a tünetekhez a betegség 3.-5. napjától tüdőgyulladásos tünetek társulnak. Elhúzódó esetekben hepatitis és májmegnagyobbodás is bekövetkezhet. A tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. Gyógykezelésre tetraciklineket lehet igénybe venni. De ez már az orvos feladata.

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?

1. Az egyik legfontosabb feladat a kullancsok irtása, az állatok mentesítése a kullancsoktól.

2. A forralt tej fogyasztása kizárja a fertőzés lehetőségét.

3. A magzatburkokat az ellés, vetélés esetén meg kell semmisíteni. Ellések során a segédkezéskor a higiéniai szabályokat pontosan be kell tartani. Ismerünk olyan esetet, amikor egy fertőzött tehén elvetélésével kapcsolatos segédkezés után tíz ember betegedett meg Q-lázban.

4. Az elmondott körülmények figyelembevételével nagyobb számú megbetegedések során gondolni kell a Q-láz fellépésére.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júniusában.)