ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
A JUHOK KETÓZISA (Ellési toxikózisa)
Az előrehaladottan vemhes anyajuhok súlyos betegsége, mely a hibás
takarmányozás kapcsán alakul ki és aggasztó tünetekkel és
nagyon gyakran a beteg állatok olykor gyors elhullásával jár.
A kórfolyamat
lényege, hogy az energiában hiányos takarmányozás folytán a
vércukorszint a normális érték alá csökken, ketonanyagok
halmozódnak fel a vérben (ketózis), mely következtében
encephalopathia (=a központi idegrendszer bántalma) és a máj
zsíros elfajulása következik be.
MÓCSY professzor közlése szerint olyan állományokban, ahol a
betegség jelentkezik, egészen 60%-os elhullás is előfordulhat. A
bántalom okozta súlyos veszteségre utal, hogy az egyik hazai
juhászatban a 760 anyajuhból a betegség következtében a várható
ellések előtt 10-14 nappal 118 anyajuh hullott el ketózisban.
Az elhullott állatok kórboncolásakor a legfeltűnőbb lelet a máj
elzsírosodása volt (GAÁL-FEKETE).
MI OKOZZA?
Előre kell bocsátani, hogy szinte kizárólag csak a vemhes
anyajuhok betegednek meg, különösen gyakran pedig a kettes és
hármas ikerellők. Hazánkban a juhketózis az ikerellésre hajlamos
juhfajták elterjedésével vált jelentős károkat okozó
bántalommá.
A
betegség fellépésével akkor kell számolni, ha a juhokat a
vemhesség utolsó harmadában silányan takarmányozzák, úgyhogy
sem a könnyen felszívódó szénhidrát mennyisége, sem pedig a
szénhidrátképzés szempontjából, mint tartalékanyag felmerülő
fehérje, nem elegendő.
A koplalás alatt a vércukortartalom lassan csökken, a vér
ketonanyag-tartalma pedig a koplalás második napjától kezdve
rohamosan emelkedik.
Az energetikailag elégtelen takarmányozás (a szénhidrátokban és
esetleg fehérjékben szegény eleség) folytán a juh
vércukorszintje csökken, majd a máj glikogénkészlete kimerül.
Ha ugyanis a szénhidrátfelvétel csak átmenetileg is zavart
szenved, a szervezet legfontosabb glikogénraktára, a máj gyorsan
kiürül, az energia-szükséglet fedezésére pedig nagy tömegű
zsír mobilizálódik, és a szervezetben a ketonanyagok
felhalmozódnak, és a máj zsíros infiltrációja (=beszűrődése)
következik be.
A ketózis komplex oktanában a glükóz (cukor) relatív hiányának
van szerepe, ami a vemhes juhokban a magzatok fejlődéséhez
szükséges. Egy ötvenkilós anyajuhnak mintegy 7,5g gyorsan
mobilizálható glükóztartaléka van a testfolyadékokban.
Ugyanakkor a magzatok számától függően a vemhesség utolsó
szakaszában naponta 32g Hexóz (főleg Glukóz) transzportálódik
az anyából a magzatba. Fentiek alapján érthető, hogy a glükóz
hiánya esetén reálisan számolni lehet ketózis kialakulásával.
Míg a tehenek ketózisa – melyről egy előbbi Lapszámunkban
részletesen olvashattunk – általában jól kezelhető, elhullást
ritkábban okoz, addig az anyajuhok ketózisa (vemhességi
toxikózisa) súlyos, legtöbbször elhullásra vezető betegség. A
különbség valószínűleg azzal magyarázható, hogy az
anyajuhokban ugyan a ketonanyagszint emelkedése a vérben általában
mérsékeltebb, viszont a máj elváltozásai a betegség klinikai
tüneteinek megjelenésekor már súlyosabbak, mint a ketózisos
tehenekben. Ezért kell időben figyelni a bántalom fellépésére.
A BETEGSÉG TÜNETEI
Általában a vemhesség negyedik, ötödik hónapjában levő
megbetegedett anyajuhok a nyájtól elmaradnak, és látászavarokat
mutatnak. Jellemző, hogy a ketózisban beteg juh nem mozdul meg
akkor sem, ha ember vagy a kutya közeledik hozzá.
A mozgásra késztetett birka botorkál, mindennek nekimegy. A
hodályban – ha akadályba ütközik – megáll, homlokát
nekitámasztja valaminek, és tartósan ebben a helyzetben marad.
A betegek étvágytalanok, nem kérődznek és a bendőmozgásuk is
renyhe, a bélsár száraz és bűzös, kemény nyálkával vagy
véres nyálkával bevont. A lélegzés szapora, a szívműködés
gyenge.
Az idegrendszeri tünetek már a betegség első napjaiban
felléphetnek. Egyik-másik beteg a fogát csikorgatva, szaporán és
nehezítetten lélegzik, az arc és a fej izmainak fibrilláris
rángása figyelhető meg.
A betegség előrehaladtával a rángógörcsök a nyak és a fej
izmaira is kiterjednek. Olykor a fogcsattogtatás, az ajak
rángógörcse, nyálzás, körbejárás, a nyak oldalirányú
elcsavarodása is megfigyelhető. Az elfekvő állat a fejét oldalra
fordítja, lábaival időnként úszó-kúszómozgásokat végez.
Máskor a juhok csak lógatják a fejüket vagy rázzák, néha
azonban hátraszegezik.
A rohamokban mutatkozó rángógörcsök után az állatok nyugodtan
fekszenek, vagy éppenséggel mozognak, de teljesen vakok.
Testtartásuk rendellenes, gyakori a csillagvizsgáló fejtartás, a
talajon tág- vagy szűk állás. Az összerendezetlenül mozgó
állatok gyakran elvágódnak.
A ketózis során a hőmérséklet normális, gyakori a savós-nyálkás
orrfolyás, olykor pedig a kilehelt levegő acetonszaga kórjelző
értékű.
Az első tünetek megjelenése után a betegek 3-4 nap alatt kómába
(=eszméletlenségbe) juthatnak, a depressziós állapotban azonban
3-4 napig is elélhetnek. Ha a vemhes beteg anya magzata elhal, a
tünetek súlyossága csökken. Az elhalt magzat rothadása azonban
rövid időn belül a betegség súlyosbodására, majd gyors
elhullásra vezet. Ha beteg állatból a magzatot császármetszéssel
eltávolítjuk, a teljes kórkép kifejlődése esetleg
megakadályozható.
KIVÁLTÓ OKOK
1. Amikor a takarmány energiában elszegényedik, és ez egy darabig
így is marad.
2. Gyakori ok a takarmányszállítás és az etetés
akadályozottsága (vemhes juh szállítása, hóesés következtében
a külvilágtól elzárt juhnyáj stb.).
3. Hideg, nedves időjárás során a juhok nem legelnek, és
szénhidrátigényük kielégítetlen marad.
4. Szokatlan takarmányok étvágycsökkentő hatása folytán.
5. Amikor a késői berregtetésű anyák tél végi legeltetésekor
még nem találnak annyi takarmányt, mely a vemhes állat fokozott
igényét kielégítené.
6. Zsúfoltság során fellépő hormonális zavar.
7. Szűkös elhelyezés, mozgáshiány súlyosbíthatja a kórképet.
GYÓGYKEZELÉS
1. Glukocorticoidok applikálása, mely állatorvosi feladat.
2. Szénhidrátokban gazdag takarmány etetése, cukorrépaszelet,
állatonként fél liter melasz adagolása.
3. Propionát tartalmú gyógyszerek, pl. Ruminogén alkalmazása.
4. Esetleg 100-140ml glicerin egyenlő mennyiségű vízzel szájon
át adva, vagy gyűjtőérbe szőlőcukor oldat infundálása, szájon
át pedig naponta 2-3x30g szőlő(burgonya)cukor adagolása a
gyógyulásig.
MEGELŐZÉS
A vemhes anyajuhok célszerű takarmányozásával a ketózis
megelőzhető. Különösen veszélyes a vemhesség második fele.
Ekkor a takarmányt úgy kell összeállítani, hogy az anyajuhok a
jó minőségű szálastakarmányon kívül legalább 10% fehérjét
tartalmazó abrakot is kapjanak. Ebben az időben az abrak naponkénti
mennyiségét egy-másfél kg-ra felemelni.
A hirtelen takarmányváltoztatást, az energiában gazdag takarmány
átmenet nélküli megvonását feltétlenül kerülni kell. A vemhes
juhok szállításakor szálas és szénhidrátdús takarmányt kell
velük etetni.
Amint arról már az előbbiek során is szó esett, a mozgás
hiányának is fontos szerepe van a bántalom kialakulásában.
Főleg az ikervemhességre hajlamos anyák között javasoljuk az
ellés előtt 3-4 héttel a vizelet szúrópróbaszerű vizsgálatát
a ketonanyagok kimutatására. E célra többek között a gyors
reagens csíkok használhatók (pl. Ketostix, Ames stb.). Ha a
juhnyájban ketózis mutatkozik, azonnal alkalmazni kell a fentebb
elmondottakat, mielőtt a nagyobb veszteség bekövetkezne.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2006. januárjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése