NÉHÁNY
TANÁCS A BAROMFISZEZONRA 7.
MIKÉNT
VÉDEKEZHETÜNK A BAROMFI ELHALÁSOS BÉLGYULLADÁSA ELLEN?
A
csirkék leggyakoribb és legtöbb gazdasági veszteséget okozó
betegségeit ismertető cikk-sorozatunkban olvashattunk a
kokcidiózisról, a gumborói és Marek-féle betegségről, a
gyógykezelés és megelőzés lehetőségeiről.
Ezúttal
egy ismét világszerte elterjedt és a szakirodalom szerint évente
világszerte 2 milliárd dollár veszteséget okozó bántalmat, a
csirkék elhalásos bélgyulladását fogjuk ismertetni, valamint a
legeredményesebben bevált gyógyszeres megelőzési eljárást is a
legújabb hazai tapasztalatok felhasználásával.
A
betegség megelőzésének azért van döntő fontossága a
klasszikus bántalom és annak szubklinikai megjelenésében, mert
amikor már fellépett a baj, akkor nagyon gyors lefolyása miatt a
gazdasági veszteség zömét már nem tudjuk kivédeni. Meg kell
tehát előzni a betegség fellépését.
MIT
KELL TUDNI A BETEGSÉGRŐL?
A
baromfi elhalásos bélgyulladása, a növendék csirkék
vékonybél-szakaszainak elhalásos kruppos gyulladásával járó
fertőző betegsége. A kórképet először 1961-ben PARISH írta
le, majd ezt követően számos szakdolgozat taglalta az újabb
kóroktani, klinikai, kórfejlődési és kórtani ismereteket. A
hazai esetekről is több leírás jelent meg KAKUK, BARTALIS és
NAGY doktorok tollából. A betegség korábban leírt klasszikus
megjelenési formája mellett számos közlemény foglalkozik a
betegség szubklinikai formájával is a kórforma kártételeit
ismertetve, ami csökkent testtömeg-gyarapodásban, rosszabb
takarmány-értékesülésben és fokozott mérvű vágóhídi
kobzásban nyilvánul meg.
MI
OKOZZA?
Az
elhalásos bélgyulladás okozója egy toxintermelő baktérium,
a Clostridium perfringens C és A típusa. A clostridium fajok
Gram-pozitív anaerob (csak oxigénmentes környezetben tudnak
szaporodni), pálcika alakú, spórás baktériumok.
A kórokozó a talajban, a bélsárban, a szennyezett takarmányban
és az alomban széles körben előfordul. Többségük megtelepszik
az ember és az állat bélcsatornájában is. Ez ideig mintegy 100
fajuk ismert. Spóráik igen ellenállóak. Természetes viszonyok
között beszáradt váladékokban, szövetnedvekben évekig
életképesek maradnak.
MIÉRT
NEVEZZÜK DISZPOZÍCIÓS BETEGSÉGNEK?
Azért,
mert egyrészt a clostridiumok az egészséges baromfi béltartalmában
is megtalálhatók – anélkül, hogy egyidejűleg betegséget
okoznának –, másrészt pedig akár a kórokozó behurcolása
nélkül is, mindenekelőtt az ellenálló képességet csökkentő
körülmények vagy étrendi hibák stb. hajlamosító hatására
jelentkezik. Mindezekről a továbbiakban részletesen is szót
ejtünk.
MELYEK
A HAJLAMOSÍTÓ VAGY KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK?
1.
A hajlamosító tényezők között mindenekelőtt a kokcidiózist
kell megemlíteni. A kokcidiumok bélkárosító hatása jelentős
szerepet játszhat a bántalom fellépésében, de hasonlóképpen
hajlamosít a bántalom megjelenésére a csirkeanemia, sőt egy
meglehetősen gyakori bántalom, a fertőző burzitisz vagy más
néven az ún. gumborói betegség is. E két bántalom
immunszupresszív hatása jól ismert!
2.
Már az enyhe takarmánytoxikózisok is megteremthetik a feltételeket
a betegség kialakulásához, ugyanis a mikotoxinok a bélflóra
profiljának a változását okozhatják.
3.
Bizonyos emésztési rendellenességek is elősegítik a
clostridiumoknak a bélben történő elszaporodását. A
takarmányozási hibák igen fontos szerepet játszanak a bántalom
fellobbantásában.
4.
A takarmány mennyiségének hirtelen, átmenet nélküli megemelése
ugyancsak hajlamosít a betegség fellépésére. A nem
kiegyensúlyozott összetételű, emiatt nem a tényleges
szükségletnek megfelelő tápanyagtartalmú takarmányok
takarmányozási stresszt idéznek elő a baromfiban.
5.
A takarmány nagy nyersfehérje-tartalma valamint az állati eredetű
fehérjehordozók (pl. halliszt) hozzáadása is hajlamosít a
madarakban a bántalom kialakulására.
Megfigyelték,
hogy a búza alapú takarmánykeverék – szemben a meghatározó
arányban kukoricát tartalmazóval – növeli az EB (=a betegség)
kialakulásának a valószínűségét. Egyes szerzők (BRANTON és
mtsai) például a kukorica alapú takarmány etetésekor a
pecsenyecsirkék 2,9%-os elhullásáról számoltak be, míg a búza
alapú táp használata esetén a kiesés megközelítette illetve
meghaladta a 20%-ot.
6.
Az állomány telepítési sűrűsége szintén növeli az EB
előfordulását, részben a nedves, rossz minőségű alomban a Cl.
perfringens feldúsulása következtében. A durva felületű, nagy
rosttartalmú alomanyag felvétele pl. sértheti a bélnyálkahártyát
és helyi gyulladást okozva elősegíti a Cl. perfringens
megtelepedését.
7.
Amint olvashattuk, az elszennyeződött alom ugyancsak hajlamosító
tényező. Ezért jelentkezik a betegség gyakrabban a mélyalmos
tartásban. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy az alom jó
állapotban tartásához megfelelő szellőztetésre van szükség.
Tehát fokozott gondot kell fordítani a megfelelő higiéniás
körülmények biztosítására.
8.
Az állomány törődése szintén kiválthatja a bántalmat.
9.
Megjegyzem, hogy előidézhetik a bajt mindazon ártalmak, melyek a
béltartalom mozgásának a lelassulásához vezetnek, mert ily
módon elegendő idő áll rendelkezésre a baktériumoknak,
hogy felszaporodjanak a bélcsatornában.
Végül
pedig megjegyzem, hogy a kórkép gazdasági jelentősége attól
kezdve nőtt meg, amióta először a Skandináv államokban, majd az
Európai Unióban az ún. nutritiv antibiotikumok (virginiamicin,
bacitracin, avoparcin, aviamicin, apramicin stb.) használatát
fokozatosan és 2006. január elsejétől betiltották.
A
BETEGSÉG TÜNETEI
Főleg
a 2-5 hetes brojler állományokban olykor annyira gyorsan zajlik le
a betegség, hogy az állatokon előbb mindössze bágyadtság
észlelhető, majd a csirkék egyszeriben elhullanak.
A
lassabban lefolyó esetekben a beteg állatok étvágytalanok,
bágyadtak, kondíciójuk egyszeriben leromlik és híg-habos,
barnásvörös, bűzös hasmenésük van.
ORVOSLÁS
A
Klorinvet, a Tylan G gyógypremix vagy a LINKOMYCIN N gyógypremix
alkalmazható az állatorvos javaslata szerint.
A
GYÓGYSZERES MEGELŐZÉSRŐL – HAZAI TAPASZTALATOK
A
betegség megelőzésére Tilly doktor a PHENOXYPEN vízoldékony
port ajánlja szájon át ivóvízben adagolva 5 napon át a hozzá
mellékelt utasítás szerint. Az eredményes alkalmazással
kapcsolatban 3 nagy brojler-nevelő gazdaságból is kért véleményt.
Idézem:
Az
egyik Komárom-Esztergom megyei gazdaságban, ahol két telepen 70
ezer brojlert nevelnek, az elhalásos bélgyulladás 10-14 napos
korban szokott jelentkezni – és mint jelzik – nagyon nehéz
„megfogni”, ha már megjelentek az első tünetek. Amint azonban
4-5 napos korban leitatják az állományt phenoxypennel medikált
ivóvízzel, nincs probléma.
Egy
másik 16 ezer egyedszámú gazdaságban az EB visszatérő
problémaként két hetes korban szokott fellépni. Ugyancsak jól
bevált a Phenoxypen, mert mióta alkalmazzák, a sok gondot okozó
bántalom megszűnt.
A
harmadik eset egy Békés megyei gazdaság, ahol a telepeken évente
fél millió brojlert nevelnek. Itt 9 napos korban szokták elkezdeni
a Phenoxypen itatását 4-5 napon keresztül. Az eredménnyel
teljesen meg vannak elégedve. Érdemes kipróbálni!
A
PHENOXYPEN 325mg/g vízoldékony por 250 és 1000 g-os kiszerelésben
kapható. 5 napig itatandó, ivóvízben oldva, 46-68mg por/ttkg.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. augusztusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése