NDK-tanulmányút III/1

 TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)

Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására

A Kék-tónál

Nemsokára Rübelandba érünk. Az autóút közelében hatalmas sziklák ölén egy mesebeli mélykék színű tó bukkant elő. 

A 2300 lakosú városnak igen szép a környéke is, különösen elragadó az azúrkék tó, a Baler See. A helységhez két várrom is tartozik a 8. századból és 1000-ből.

Itt valamikor mészbánya volt és a mésztartalom okozza ezt a ritka látványt nyújtó szép jelenséget.

Megnéztük a hatalmas zsiliprendszert (Die Falesperren um Rubeland).

Gyönyörű kilátás nyílt innen a tájra. A mesterséges tavon csónakáztak, a zsilip zárógátján haladó impozáns út pedig meseszép látványt nyújtott.

 

Nem hagyhatom ki az alkalmat, hogy e szép kilátást ne fűszerezzem e csinos hölgykoszorú bemutatásával. Balról jobbra haladva kik is ők? Marosiné az egyedüli boldog asszony, aki a férjével jött ide, és talán az egyedüli, aki így hiánytalanul töltötte a szép napokat. Irénke nagyon kedves, érdeklődő kislány, rajtam kívül az egyedüli, aki meg is akarta örökíteni a látnivalókat, és hozott fényképezőgépet. Csak az a baj, hogy éppen németül nem akart beszélni. Ilyenkor szívesen ajánlkozott angolul is, oroszul is, csak éppen németül nem szólalt meg. Mellettem milyen kedélyesen mosolyog a következő hölgy! Persze nem kell csodálkozni rajta, mert ő az egyedüli személy a csoportban, aki magántolmácsot alkalmazott, s így minden (nyelvi) nehézség nélkül utazta be Németországot! Én voltam a tolmácsa (később férje). Ilike most is ábrándozóan nézi a földet! Miért? Ő az egyedüli, akit egy német legény feleségül kért. Lehet, hogy éppen a válaszon gondolkodik itt a Harz hegység aljában. Végezetül jobb szélen Magdi kisasszony, aki belemosolyog a lencsébe. Számomra arról nevezetes, hogy amint megkapta a mellém szóló helyjegyet a vonatban, néhány röpke másodperc alatt el is cserélte azt lélekszakadva. Jobbat várt? 

 

Egyedül GI kisasszony nem volt hajlandó ráállni a képre. A tekintélyét csorbította volna? Lehet. Ő volt Ilike gardedámja, ezért csak Gizi-mamának szólítottam. Ezúttal beértem azzal, hogy pártfogoltját engedte fotózni.

B. úr szomorkás tekintetén nem kell csodálkozni! Ott kellett hagynia a szőke Baby-t, a pincérlánykát.