Várak, kolostorok tornyai

Ezúttal tornyokat gyűjtöttünk, melyeket a szerző kapott le egy-egy helyen, ahol járt. Itt a tornyok közül kolostorok tornyai, vártornyok sorakoznak. Természetesen a szerző jegyzeteit sem hagytuk el. Ha a feltüntetett ország, város, táj nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a kép szerepel, megjelenik, a témáról további információkat tartalmaz.

Athén 

.

.

A szaloniki fehér torony a török uralom alatt a janicsárok börtöne volt. Csak véres toronyként emlegették. Sok jajkiáltást, kínt és szenvedést nyeltek el e vaskos falak.

.

.

Írország (2005) 

.

Glendalough meredek, erdős hegyoldalai, a Két-tó völgye Írország leghangulatosabb kolostorát zárják körbe, amit Szent Kevin a VI. században alapított. A temetőkert sarkában 33 méter magas, kerek torony áll. 6 szintje van, az egyes szinteket csak külön-külön létrával lehet megközelíteni. A legfelső szinten 4 ablak van, melyekben gyertya égett a zarándokok tájékoztatására. Támadás esetén a szerzetesek menekültek ide, de a környék lakói is, és ugyancsak idehordták a kincseiket. Akrobatamutatvány lehetett, míg a felső szintekre feljutottak.

.

.

Írország (2005) 

.

 

.

A Shannon folyó partján, az egész országot behálózó utak kereszteződésében álló középkori kolostort St. Cirian alapította 545-548-ban. A torony a XII. században épült, 9 méteres és 3 és fél méter magasan van a bejárata. Kötéllétrán kellett felmenni. Kilátótorony is, 8 ablaka van az ellenség figyelésére. A kódexet idemenekítették. A temetőben nyugszik St. Cirián, de Tarh és Connaught királyai közül is sokat hantoltak el itt.

.

.

Lettország (2006) 

.

.

Kaunas Jauniela nevű utcácskájában számos szép házat, kis éttermet találunk. Hosszan és méltóságteljesen terül el a Daugava partján a lovagvár, mely 1330-ban épült, 150 évvel utóbb elpusztították, majd újjáépítették. Elsétálunk az utcán, mely egyik oldalán a vár, a másikon a házsor. Ez volt valamikor a várárok, itt szoktak ünnepségeket tartani, és sört mérnek (amikor felvették az országot az EU-ba, akkor ingyen adták). A lőportoronyot látjuk.

.

.

 Kolumbia

.

.

Komoly bástyái, falai, tornyai és ágyúi ma már békésen merednek a kékeszöld, nyugodtan hullámzó tengerre. Ma már békésen de évszázadokon át sok-sok vihart, vért és öldöklést láttak ezek a falak. Kartagéna a spanyolok számára nagyon fontos volt, hisz innen indultak a Dél-Amerikából összeharácsolt kincses hajók színültig megtöltve az anyaország felé. Éppen emiatt a kalózok támadásainak is állandó színtere volt.

.

.
Oroszország (2006) 
.

.

Novgorodban vagyunk. A 32 méter magas bástya a XV-XVII. századból való. Figyelő torony volt, de a régészek szerint a legfelső szintre ágyút is fel tudtak vontatni.

.

.

Spanyolország (1993) 

.

.

A közmondás is azt tartja, hogy aki nem látta Sevillát, az még nem látott csodálatosat! És mi adta a gazdagságot e helynek? Valamennyi Újvilágból érkezett hajónak itt kellett leadni a hozott kincseit az Illetékes Spanyol Hivatalban! Ideérkezett tehát az Újvilág töménytelen aranya. Itt pedig kővé, várakká, kastélyokká, templomokká, patiókká és még sok mindenné változott az ebül szerzett jószág. De innen indultak a nagy hódítók is felfedező útjukra: gondoljunk csak Kolumbuszra, Vespuccira és Magellánra! Számtalan írót és művészt inspirálta a 600 ezer lakosú város történelme, hangulata, szellemisége. Emlékezzünk csak Mozart Don Juanjára, a Figaro házasságára, Rossini Sevillai borbélyára vagy Bizet Carmenjére. Az itt látható Aranytoronyban halmozták fel az Újvilágból érkezett temérdek kincset. Az arab időkben 6 kilométer hosszú volt a mór városfal és 166 torony védte a várost. Mindebből ma már csak az Aranytorony maradt meg.

.

.

Svájc (1989) 

.

 .

A Kapellbrücke Luzern jelképévé vált. A kb. 200 méter hosszú fedett híd a XIV. század elején épült az erődrendszer egyik elemeként a vízi út védelmére. Máig megmaradt eredeti alakjában. Nagyjából itt kezdődik az óváros, a történelmi Luzern. 147 festmény ma is látható a hídon. A víztorony 8 szögletes terméskő építmény. Világítótoronynak épült. A hídnál is régebbi, már 1300-ban említik a korabeli iratok. Kiváló támaszpontul szolgált, nehogy eltévedjünk a forgalmas nagyvárosban.

.

.