1964-et írtunk, amikor Kaposvárról eljött értem Pécsre (ahol a Termékenyítő Állomáson dolgoztam) a kaposvári főállomás igazgatója, miszerint ott megüresedett egy vezető szakállatorvosi állás és szívesen venné, ha átjönnék. Átjöttem! A fizetésben is megegyeztünk. Itt a laboratóriumot is vezetnem kellett, a bikasperma bírálatát és a termékenyítésre előkészítését. Az igazgató laikus pártember volt, ezért kellett a vezető szakállatorvos.
Kaposváron 25-30 inszeminátor dolgozott, ezek munkáját, továbbképzését kellett irányítani. Írtam egy 30 oldalas könyvecskét és inszeminátor-képző tanfolyamot vezettem. Az inszeminátorok csoportképén középen állok.
Igen eredményes kísérleteket folytattam itt azzal, hogy a bikaspermát birkáéval kevertem, ezzel az ondósejtek aktívabbakká váltak és mindenféle plusz költség nélkül sikerült növelni a termékenyülési eredményeket. A dolgozat a módszerekről és eredményekről nemcsak az Állatorvosok Lapjában, de a Magyar Mezőgazdaság c. hivatalos lapban is megjelent. Olykor a bikákat is én ugrattam ondóvétel céljából.
Sipos Kálmán, aki ugyan az egyetemen kezdte, de úgy látta, jobb lesz, ha jelentkezik inszeminátornak. Érdekes ember volt, sokszor elbeszélgettem vele a hivatalos témákon kívül is. Volt egy unokatestvére, aki elvégezte az állatorvosit, de nem volt gyakorlati ember, hát ketten jártak a praxisba. El is terjedt a környéken a mondás, egyiknél a diploma, másiknál a tudás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése