Moszkva 3/a

 IRÁNY MOSZKVA! (1960)

Moszkva régen és ma (1)

Jelenleg (1960! - a bejegyző) a városnak öt és fél millió lakosa van. Érdekes fellapozni egy klasszikus, 1928-as kiadású lexikont, míg a régi faházakat nézzük, és olvasni, hogy mit is ír a régi Moszkváról. Moszkva Oroszország természetes fővárosa, a környező iparvidéknek is központja. A világ legfestőibb városai közé tartozik, és az idegent is gyorsan meg tudja az orosz lélekkel és kultúrával ismertetni.

A régi városrész sajátságos tömeges architektúrája a Kreml, a templomok és kolostorok beláthatatlan tömege, az ezekhez csatlakozó modern áruházak és végül a nagy város középpontjához helyenként csak gyengén kapcsolódott hosszú, piszkos útvonalak mentén épült alacsony, orosz típusú házak, melyek nemcsak egy középváros, de még a falu mértékét is alig ütik meg. Körülbelül 500 templom és két tucatnál több kolostora igen érzékeny szálakkal fűzték a hatalmas ország vidéki hívő népességét Moszkvához.

Ha a különbségeket nézzük, nagyon találó egy 1930-ban bemutatott film, melynek főszerepét egy fiatalember játszotta, aki a forradalom előtt megőrült, és csak a forradalom után 10 évvel engedték ki a bolondok házából, mert ekkorra gyógyult meg. Semmit sem talál a helyen szülővárosában, sem házat, sem embert, sem intézményt, de még a levegő is megváltozott. Egy régi méltóságos úr utcaseprő lett, egy villanyszerelő tanulótársa a városparancsnok... Jelentkezik hát még aznap a kórházban, hogy ő gyógyíthatatlan őrült!

Ha ma meglátjuk Moszkvát, úgy járhatunk, mit az említett fiatalember: úgy tűnik, hogy vagy a lexikon leírása nem igaz, vagy amit látunk, optikai csalódás. Pedig mindkettő igazság, bizony egy negyed század alatt ekkorát fejlődött a főváros.

Kétségtelenül vannak még kis faházak, régi, ósdi épületek, de ma már korántsem ezek dominálnak. (Hogy őszinte legyek, nekem nagyon tetszettek a fafaragásokkal díszített ódon orosz faházak.)

Sokfelé gigantikus építkezések folynak. Feltűnő, hogy mindenütt rend és fegyelem uralkodik ezeken a helyeken (Pedig én már el sem tudok képzelni még egy kisebbfajta építkezést sem rendetlenség, sár, piszok és szerteszét heverő és pusztuló anyagok halmaza nélkül.) Az épületek felépítésével egyidőben futószalag módszerrel fásítják is mindjárt az utcákat. Elöl egy bébi exkavátor ássa a gödröket, mögötte egy teherautó hozza a fákat, gyökérzetük a földdel együtt ládába van csomagolva, végül egy daru helyezi a fákat a gödörbe. A ládák kibontása és a gödrök betemetése a fiatalok feladata.

Jártunk egy nemrég épült harminc emeletes házban. Bent modern lakások, az épületben van az iskola és óvoda, de még lakáshivatal is. Mi is csak úgy tudtunk tájékozódni, hogy bementünk az épület lakáshivatalába. Az udvar szépen parkosított, és mindjárt itt található a gyerekek részére a játszótér.

Pompás kilátás nyílt az Ukrajna szálló tetejéről, mely 32 emeletes, 198 méter magas, 10 lift működik benne, 1957-ben építették.

A szálló óriási halljában - ha nincsnek is üzletsorok kereskedők, ügynökök és iparosok tömegeivel, mint ahogy a nagy New York-i szállodáskról olvastam, de azért - mindent lehet kapni. Persze elsősorban emléktárgyakat, de láttam például sok festményt is. Zömmel reprodukciókat: kiállításnak gyenge elég magas árakkal.