AUTÓS KÖRUTAZÁS JUGOSZLÁVIÁBAN (1968)
Sibenik
31607-nél nagyon kellemes szállodához érkeztem Primosten előtt. A város felett az út jobb oldalán egy dombháton álltam meg, ahonnan festői látványt nyújtott ez a félsziget-település kiemelkedő templomával, a tengerbe nyúló háztömbjeivel. Azt, hogy az este milyen elragadó volt, amikor kigyúltak a városka lámpásai, nem lehet leírni! Ezt látni kell. S mindennek a szépségét csak fokozta a felhallatszó esteli harangszó.
Augusztus 31:
A "szállodám" melletti hegyi ösvényen sokan vittek fel vizet, egyesek öszvérháton, mások gyalogosan a fejükön.
Már hajnalban továbbindultam, és a kora reggeli órákban megérkeztem Sibenikbe. 22 ezer alkosú város, északnyugat felől a vad Krka zöldes vize zúdul az öbölbe a Prokljansko jezeró víztükrén keresztül. Valamikor hadikikötő volt.
A kikötőváros képe az öblöt átívelő merész vezetésű közúti hídról tárul elénk teljes pompájában.
A város a Szent Anna erőd körül épült. A legpazarabb épülete a Sibeniki katedrális. Juraj Dalmatinac építette a nagytemplomot, mely a dalmáciai gótikus reneszánsz művészet páratlan alkotása. A templom mellett áll a készíttető szobra is.
A régi ágyúk és a tengerből kiemelt harang mögött a rektorpalotába jutok. Ide alig egy dobásnyira...
...még ma is töretlenül, teljes épségében áll az adriai városok ősi nevelő eszköze, a szégyenfal.
Utam a Szent Jakab székesegyházhoz tér vissza, melynek jellegzetessége, hogy egyetlen téglát vagy faalkatrészt sem találunk benne. Anyaga márvány és nagy kőlapok. Ezek alkotják a dongaboltozatot is - tartó horonyba csúsztatva. A két oroszlán-hordozta oszlopon a gótikus vonalú Ádám és Éva képmás.
A katedrális díszítményei is mesteriek, de a templom legművészibb alkotása az egyetlen hatalmas kőből kifaragott, zárókővel fedett keresztelőkápolna. Áttört oszlopfőinek érdekessége, hogy szoprán, alt, tenor és basszus hangokra faragta ki a mester, így egész hangjátékot ki lehet rajtuk kopogtatni. Bár félhomály volt, hamar hozzászokott a szemem, és sokáig elidőztem a ragyogóan ötletes alkotásnál.
Igen érdekes a XIV. században épült benedekrendi templom különös megoldású XVI. században felhúzott harangtornya.
Kissé odébb a Szent Lukács templomhoz jutunk. Mellette zárda is van. Lakói ma is a középkori szigorúságú rend szabályai szerint töltik napjaikat. Az emeleti átjárón csupán a kolostor szomszédságába juthatnak el, ahol tanítanak.
A régi városrész házai korántsem ilyen tetszetősek, ellenben nagyon is elhanyagoltak, piszkosak, a lépcsőházban a lehulló vakolat más szeméthalmok társaságában meglehetősen csökkentette a régi érdekes városrész patinás értékét.
Sajnos két kellemetlenség is ért itt. Valahol elveszítettem a Badekeremet, és tilos helyen parkoltam, amiért meg akart büntetni a szláv nyelven is beszédhiba-kategóriás hadarással szövegelő rendőr. A teljes értetlenség elve alapján mégsem fizettem, hanem anélkül továbbhajtottam.
Egy zöld gallyakkal jelzett ház rozoga kapuján belépve egy füstös, piszkos helyiségbe jutottam, ahol lócák és kosztól ragadó asztalok mellett hatalmas korsókban vörös- és fehérbort iszogattak rettenetes füstpöfékelés közepette a nem éppen megnyugtató fizimiskájú emberek. A sarokban két hatalmas hordó állt, benne a csap. Két liter kitűnő dalmát vörösbort csapoltattam 6 dinárért.
Elhagyva a várost sokáig látszott a Szent Anna erőd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése