Olaszország (I) 2.

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN 1988-BAN I. RÉSZ

A pisai dóm és torony

 

Továbbutazva egy csodálatos műemlék, a pisai ferdetorony magasodik előttünk. Eltávolodott már a tengerpart, messze már Pisa régi, tengeri dicsősége. Pedig milyen kalandos szellemű, bátor hajósok otthona volt valaha e ma csöndes, 90 ezer lakosú vidéki város! Gályái a X. század körül még uralkodtak a Földközi-tenger nyugati medencéje felett, s övé volt a szemközti nagy Korzika szigete is.

1063-ban egy vakmerő tengeri kaland során Szicília partjainál 6 kincses gályát foglaltak le a pisaiak a szaracénoktól. E hatalmas zsákmányt arra szánták, hogy ragyogó templomot emeljenek a városban. Így született Itália egyik ékessége, a pisai dóm épületcsoportja egy zöld gyepes területen, a város északi falainak a szögletében.

Amikor Pisa 1063-ban elkezdte ragyogónak szánt dómja építését, nem talált méltó kortársára, nem támaszkodhatott friss példaképekre. A hagyományok szerint a bizánci császártól kért építőmestert, akit Buschelonak hívtak. A Como partjáról elhívták az ott letelepült jóhírű kőfaragó mestereket, és a közeli Carrarából vontatták ide a márványtömböket. A pápa szentelte fel 1118-ban. Rövidesen egész Itália a csodájára járt, és kezdte másolni a formáit. Ez a forma a latin kereszt alaprajzú, öthajós bazilika lépcsőzetesen magasodó hajókkal, nagy kereszthajóval és a közepén kupolával. Mindez márványból az oldalfalakon is körös-körül színes berakásokkal. Szikrázó napsütésben a zöld gyep felett tündöklő látvány.

Valamivel keletre, a szentély mögött áll a közismert ferdetorony (eredeti teljes nevén a Torre pendente di Pisa). Hírét akkor is megérdemelné, ha nem volna ferde. Építése során süppedni kezdett a tőzeges talaj, és a torony megdőlt. Hatemeletes árkádsorát úgy építették tovább, hogy az elhajlás ellenére biztosítsák az épület súlypontját, szilárdságát. Így az árkádok a dőlés oldalán magasasbbak, a másik oldalon alacsonyabbak, s a szint a hatodik emelet ferdesége ellenére is majdnem vízszintes.

A torony több, mint 50 méter magas, elhajlása 4 méter. Korunkban a tovább fenyegető süppedés miatt mély cementtöltéssel látták el a talapzatát. A ferdetornyon végezte a XVII. században az európai szellem egyik legnagyobb képviselője, a pisai Galileo Galilei a szabadesés kísérletét. A dómban függő pompás bronzcsillár vezette az ingamozgás törvényeinek tanulmányozására.

A dóm főhomlokzata előtt körtekupolás körépület, a babtisterium (keresztelőkápolna). A templom felszentelése után kezdték építeni a ferdetoronnyal egyidőben (1152). Emeleti körgalériáját gótikus tornyocskákkal és márvány csipkékkel látták el. Nem lehet betelni az épületegyüttes harmonikus szépségével. Igazuk van azoknak, akik az athéni Akropoliszhoz mérik. Itt is századokra szóló és ható művészi alkotás született.