A sertés torzító orrgyulladása

A SERTÉS TORZÍTÓ ORRGYULLADÁSA (Rhinitis atrophicans)

Marcaliból telefonált egy Olvasónk és elpanaszolta, hogy vásárolt egy vemhes tenyészkocát, mely hamarosan 10 malacot ellett.

Úgy két-három hetesek lehettek a malacok, amikor tüsszögni kezdtek, folyt az orruk és némelyiknek vérzett is. Ezek a tünetek azonban hamarosan elmúltak. A leválasztásuk után azonban több malacon azt lehetett látni, hogy az orruk kissé eltorzult, a hossztengelye az egyik oldal felé hajlott, ami az evésben is mindinkább akadályozta őket. Az érintett állatok a fejlődésükben is elmaradtak.

Csontosodási zavarra gondolva a takarmányukat ásványi sókkal és vitaminokkal is kiegészítette, de ez nem volt hatásos. A kérdése, hogy mi okozhatta a betegséget és miként lehetne gyógyítani?

Az elmondottak szerint szinte bizonyosra vehető, hogy Olvasónk tenyészetében a sertés torzító orrgyulladása lépett fel, mely az orrnyálkahártya gyulladásával és az orrsövény elferdülésével járó fertőző betegség. A bántamat, mely világszerte és hazánkban mostanság is a nagyüzemi tenyészetekben is előfordul, a rossz takarmányértékesítés, valamint a hízók akár hónapokkal is meghosszabbodott elkészülési ideje miatt a legjelentősebb gazdasági kárt okozó betegségek között tartják számon.

MI OKOZZA?

A torzító orrgyulladást a Bordatella bronchiseptica és a Pasteurella multocida bakteriumtörzsek idézik elő. A zsúfolt tartás, a magas páratartalom, a gyengén szellőztetett istállók, a megfelelő takarítás és fertőtlenítés hiánya, valamint a poros száraz takarmány etetése, és ezáltal a légutak fokozott terhelése ugyancsak súlyosbítják a betegség lefolyását. Majd mindez kedvez a betegség tömeges kialakulásának is.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A malacok rendszerint szopóskorban aerogén (belégzés) úton a kocától vagy később a társaiktól fertőződnek. Az idősebb kocák malacai ritkábban és enyhébben betegszenek meg, mivel a kocákban idővel immunitás alakul ki a kórokozókkal szemben.

Általában csak az élet 6-8 hetéig bekövetkezett fertőzés vezet klinikai tünetekkel járó torzító orrgyulladás megjelenéséhez. A későbbi korban fertőződött állatokban ugyanis a kórokozók megtelepednek ugyan, és baktériumhordozókká válva ürítik is a kórokozó baktériumokat, de maguk már nem betegszenek meg. Az idősebb korban fertőződött állatoknál a betegség csak az utódokban jelentkezik.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

1. Lehetséges, hogy semmiféle látható klinikai tünet nem jelentkezik az állaton, és csak a vágóhídon az orr boncolása során derül ki a betegség. Ez az ún. szubklinikai kórforma.

Olykor csak nagyon enyhe, alig észrevehető „orrtorzulás”, esetleg orrvérzés hívja fel a figyelmet a bántalomra. Igaz, hogy a fertőzés minden korú sertésen megeredhet, de a betegség jellegzetes tünetei csak az élet első heteiben fertőződött állatokon alakulnak ki. De amint arról már szó esett, az idősebb korban fertőződött állatok is baktériumhordozóvá válnak.

2. A betegség szopósmalacokban 1-4 hetes korban, ritkábban később, rendszerint a B. bronchiseptica megtelepedésének a következményeként, heveny orrhurut tüneteivel kezdődik. A fertőzött kocák almainak malacai tüsszögnek, savós orrfolyásuk van, könnyeznek. A betegségre gyakran az orrvérzés hívja fel a figyelmet. Ezek a tünetek néhány hét alatt elmúlnak, és a választást követően rendszerint 3 hónapos kortól kezdődően jelennek meg a P. multocida toxinjának következményeként a jellegzetes tünetek.

3. A betegség második szakaszában megfigyelhető, hogy a könnycsatorna zárása miatt a belső szemzugból ürülő könny a szem alatt a por hozzákeveredésével sötét színű folttá szárad, „csipás” lesz a sertés. A kötőhártya és a szemhéjak duzzadtak, a savós orrfolyás is gennyessé válhat.

4. Olykor az orrhát is megduzzad, és rajta a bőr haránt irányú ráncokat vet. Az orr a sorvadt orrkagylók irányába többé-kevésbé elferdül, vagy ha kétoldali a sorvadás, felfelé megtörik és megrövidül.

A betegek prüszkölnek, szuszognak és nem ritka a nyelv kilógó végének cuppogás közben való visszahúzogatása.

5. Miután az orr deformált, annak hossztengelye sokszor megrövidül, ugyanakkor pedig az alsó állkapocs rendesen fejlődik, ami azzal járhat, hogy az alsó állkapocs a nyelvvel együtt előbbre nyúlik.

6. A bekövetkezett torzulás miatt a takarmány felvétele nehézkessé válik, az állatok a fejüket a vályúból kikapkodják, felfelé emelik és rágás közben a takarmányt szétszórják (takarmánypocséklás).

ELTERJEDTSÉG – KÁRTÉTEL

Egy régebbi hazai felmérés során 308 sertésállományt vizsgálva 56%-ban találtak súlyosabb elváltozásokat, de pl. az USA-ban és Japánban a vágósertések 25-41,5%-án észlelték a vágóhídon a torzító orrgyulladás különféle súlyosságú elváltozásait.

Ami pedig a gazdasági veszteséget illeti, korábbi hazai vizsgálatok szerint a torzító orrgyulladással súlyosan terhelt sertéscsoportok a 120 kg-os vágótömeget 2 hónappal később és 65%-kal több takarmány elfogyasztása árán érték el, mint az azonos körülmények között tartott egészséges társaik. Ugyanakkor tudni kell, hogy a bántalom hajlamosít egyéb betegségek megjelenésére, különféle légúti bántalmak fellobbantására, melyek során mindenekelőtt a mikoplazmózist kell megemlíteni.

A súlyos tüneteket mutató állatokat ajánlatos a vágóhídon húsra értékesíteni.

MEGELŐZÉS

1. Az állomány levágását követően alapos tisztogatást, fertőtlenítést és rágcsálóirtást kell végezni.

2. Tenyészkanokat és kocákat csak a kórokozóktól mentes állományból szabad vásárolni.

3. Fertőzött állományokból tenyészkocákat illetve kanokat nem szabad kiválogatni!

VÉDEKEZÉS

Fertőzött állományokban a gyógykezelés és a vakcinázás jelentős segítséget nyújt a betegség okozta gazdasági veszteségek csökkentésére. Hazai forgalmazásában is többféle olyan vakcina kapható a torzító orrgyulladás leküzdésére, melyek a B. bronchiseptica és P. multocida elölt tenyészeteit tartalmazzák, pl. BOPAVAC, RHINIFFA stb. A kocákat a vemhesség utolsó harmadában kétszer egymás után kell oltani. Ily módon a malacok olyan kolosztrális védelmet kapnak, amely jó higiéniás viszonyok között életük első néhány hetében megvédi őket a virulens törzsek megtelepedésétől. A vakcina megválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos feladata.

Amint látjuk a torzító orrgyulladás súlyos gazdasági veszteséget okozó betegség, fokozott gondot kell fordítani a bántalom megelőzésére, leküzdésére.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. áprilisában.)