Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/5b

  2 TENGER + 6 ORSZÁG
Nagyszerűen alakított terek

Az Angyalvár (Castel Sant'Angelo) síremlék. Hadrianus császár a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára építtette magának. Nevét az 590-ben dúló pestisjárvány idején kapta, mert ekkor a legenda szerint I. Gergely pápa a vár tetején Mihály arkangyalt látta, amint a büntetés kardját visszahelyezi a hüvelyébe jelezve ezzel, hogy a járvány véget ér. Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak. Funkcionált börtönként, nyári lak gyanánt, jelenleg múzeum.

A Teverén átvezető híd, a Ponte Sant' Angelo négy íve még az antik Pons Aelius pillérein nyugszik, mellyel Hadrianus császár kötötte össze monumentális síremlékét a várossal.

A Villa Borghese parkjában az olasz és angol kertművészet hagyományai találkoznak. Nemcsak szökőkutak, szobrok, romantikus épületelemek, mesterséges tavak vannak itt, hanem cédrusok, ciprusok és mangóliák mellett tölgyek és más lombos fák ligetei. A park méretét tekintve is lenyűgöző. A Borghese-család tulajdona volt. Legkedveltebb része a tó környéke Aesculapius templomával, Faustina templomának másolatával, a négy ló szökőkútjával.

A kis teret majdnem teljes egészében elfoglalja Róma leghíresebb és legpompásabb díszkútja, a Trevi kút (Fontana di Trevi). Neve, a trivium onnan származik, hogy három út találkozásánál épült. 17335-ben Nicola Salva tervei szerint készült. Régi hagyomány, ha az utas utolsó estéjén iszik a kút vizéből és egy pénzdarabot áldoz Neptunnak, visszatérhet még Rómába.

A Popolo tér (Piazza del Popolo) a régi Róma "főbejárata". Elliptikus alakú, mesés dísztér. Közepén II. Ramses fáraó közel négy évezredes egyiptomi obeliszkje áll. A S. Maria del Popolo templom helyén pedig a hagyomány szerint Néró itt kísértő gonosz szellemének elűzésére alapítottak a XI. században egy kis Mária-szentélyt, ennek helyére emeltette a templomot Rovere IV. Sixtus.

Garibaldi lovasszobra a Janiculum-dombon látható, a Tiberis nyugati partján. Gyönyörű a panoráma a városra innen! A nagy népvezér higgadt nyugalommal, feszült figyelemmel előre, Rómára tekint. Mellette feleségének lovasszobra áll. Az asszony az ágaskodó lovon ülve pisztolyt süt el. Körülöttük az 1849-es harcok hőseinek, Garibaldi követőinek a szobrai sorakoznak.

Róma barokk dísztere a Navona tér (Piazza Navona). Történelmi központjának egyik tere. Helyén egykor az aréna állt, de itt hirdették ki a Luther Mártont kiközösítő ítéletet és égették el műveit. Három barokk szökőkút is díszíti az olasz főváros egyik legforgalmasabb helyét. Kávéházak és éttermek szegélyezik.

Az Esedra tér (Piazza dell'Esedra vagy ma Piazza della Repubblica) középpontjában látványos szökőkút lövelli vízsugarait rendkívül dekoratív bronznajádok közé. Esténként kivilágítva pompás látványt nyújt Rutelli műve.

A főpályaudvar homlokzata a modern építészet remeke. Világos vonalú, nagy üveghomlokzatán végighúzódó fríz nonfiguratív domborműveit a magyar származású Tóth Imre készítette.