Hogyan védekezzünk a patkányinvázió ellen? (II.)

Hogyan védekezzünk a patkányinvázió ellen? I. rész

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A PATKÁNYINVÁZIÓ ELLEN? II. rész

Előbbi bejegyzésünkben elmondtuk, hogy a számukra kedvező körülmények kialakulása (árvíz stb.) után a patkányok mostanság nagyfokban elszaporodtak, következésképpen a védekezés mind komolyabb feladatot jelent. Azt is részletesen elmondtuk, hogy a patkányok arcátlan tolakodása és kellemetlenkedő tevékenysége során milyen súlyos gazdasági veszteségeket okoznak.

Hazai vizsgálatok bebizonyították, hogy egyetlen patkány évente akár 20 kg takarmányt is felvehet, elpocsékolhat, ugyanakkor szennyezi a takarmányt, összerágja a zsákokat, furkálásaikkal rongálják az épületeket.

Számos fertőző betegséget terjesztenek, nem egy olyat is, mely zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), de elpusztítja a kisebb testű háziállatokat is (naposcsibék, galambok, újszülött nyulak, bárány stb.) tetemes kárt okozva. Sőt megtámadja az embert is (csecsemő, alvó-, beteg ember stb.), és a harapása milyen súlyos baktériumos fertőzést okozhat.

Mindemellett elmondtuk, hogy rendkívül szapora, és hogy egy patkánypártól kedvező körülmények között évente akár 600-700 utód is származhat. A nagyon rafinált, „intelligens” állat irtása, gyérítése, a patkányinvázió elleni védekezés nem könnyű feladat. A továbbiakban ennek módszereiről fogunk szót ejteni, valamint hogy a patkányirtószerek milyen veszélyt rejtenek háziállataink egészségére, ha abból fogyasztanak, és ilyenkor a baj orvoslására melyek a legfontosabb teendők.

A PATKÁNYOK (ÉS AZ EGEREK) IRTÁSÁNAK MÓDSZEREI

A rágcsálók irtására többféle módszer is ismeretes. Mindegyik eredményességének az a feltétele, hogy a rágcsálók fészkeit, búvóhelyeit és járatait a rágcsálási nyomok, elszórt ürülékek, esetleg a porban hagyott lábnyomok alapján feltérképezzük. E célból a méregkihelyezés előtt, a késő délutáni órákban célszerű a patkánylyukat papírral lazán betömni, és a lyukak köré vékony rétegben lisztet szórni. A másnapra nyitott nyílások megmutatják, hogy a patkányok melyik lyukat használják, a lábnyomok számából és irányából pedig az invázió mértékére és a mozgás, vonulás irányára is következtethetünk.

A PATKÁNYIRTÁS EGYIDEJŰ A PATKÁNYOK KÁRTÉTELÉNEK FELISMERÉSÉVEL

Bár az évszázadok során számos módszert alkalmaztak, de egyik sem volt maradéktalanul eredményes, mígnem az utóbbi időben olyan készítmények kerültek forgalomba, melyek megfelelnek a korszerű követelményeknek, íztelenek vagy éppenséggel jó ízűek, és a rágcsálók szívesen elfogyasztják, a mérgezett állatok pedig nem mutatnak olyan elriasztó tüneteket, mint az izgalom, visítás vagy görcsös állapot stb. Ugyancsak fontos szempont, hogyha ezeket a szereket az előírás szerint alkalmazzuk, csupán elhanyagolható veszélyt jelentenek az ember vagy a hasznos háziállataink számára.

RÉGEBBI ELJÁRÁSOK

1. A csapdákkal való rágcsálóirtás csak kisüzemekben illetve háztartásokban eredményes, ha még nem sok a patkány vagy az egér. Ezúttal olyan csalétkeket kell a csapdákba tenni, amit a rágcsálók ízletesebbnek találnak, mint a megszokott eleségüket. Patkányoknak sertéstelepeken, magtárakban sajtot, kolbászdarabot, vágóhídon kenyérdarabot, egereknek dióbelet, szalonnadarabot lehet a csapdába helyezni.

2. A patkányoknak ugyancsak kis része pusztul el a lyukgázosítás útján. A gázt (elemi kén elégetésével) ún. gázpuskával juttatják a patkánylyukba, vagy a lyukba szórt, tört kálciumkarbidra bőségesen vizet öntenek és a nyílást gyorsan betömik.

Üres istálló ciángázzal vagy klórpikrinnel való gázosítása is csak időleges eredményre vezet, mert a patkányok a környező istállókból ismét bevándorolhatnak.

3. A csatornákból úgy lehet elriasztani a patkányokat, ha nyílásaikat erős szagú szerekkel (folyékony kátrány, nyers karbolsav, krezol stb.) bekenjük.

4. Régebben méreggel (sztrichnin, arzén, foszfor stb.) irtották a káros rágcsálókat, ezt a módszert azonban már annak idején is veszélyesnek tartották, mert az elköltött méregnek egy részét a mérgezett állatok kihányják, és könnyen megmérgezik a gabonát a magtárban, a burgonyát a pincében stb. Ezt a módszert is letiltották.

5. BREHM tudósításából tudjuk, hogy a mezei pocok ellen alkalmazott Löffler-féle egérbaktériummal való mesterséges fertőzés mintájára később sikerült beteg patkányokból patkányirtó baktériumokat is kitenyészteni, s ezekből olyan patkányirtó szereket készíteni, melyek a patkányok soraiban ragályos betegséget okoznak, a háziállatokra és az emberre nézve azonban veszélytelenek. Legismertebb volt ezek között a Ratin néven szereplő készítmény. Ennek az eljárásnak – az egykori leírás szerint – az volt a veszélye, hogy idővel a patkányok a tenyésztett baktériumtörzsek iránt egészen közömbösek lettek.

6. A múlt században kiterjedten alkalmazták azt a módszert, mely nem volt éppen humánus, de biztonságos sem. Oltatlan mész és maláta keverékét szórták csalétekként a rágcsálók járataihoz. Ennek elfogyasztása után nagy szomjúság fogta el a patkányokat, és teleitták magukat vízzel, majd nagy kínok között elpusztultak.

7. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a patkánynak számos természetes ellensége van, ilyenek a baglyok hollók, menyét, görény stb., melyek jó szolgálatot tesznek ugyan a patkányok gyérítésében, de a szervezett védekezés során nincs jelentőségük.

Ugyancsak megemlíthetjük a kutyákat és a macskákat is, melyek egyes egyedei valóban kitűnő patkányvadászok, mások azonban akár békésen, közömbösen együtt lakmároznak a kártevőkkel.

Nemrégiben magam is láttam hasonló esetet egy nagyárpádi baromfitelepen, ahol bár több kutyát is tartottak, de ezek ügyet sem vetettek a vígan futkározó patkányhadra.

8. Ma már korszerű patkányirtószerek vannak hazai forgalomban, melyek véralvadásgátlókat tartalmaznak. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy a készítmény fogyasztása után a patkány rövidebb-hosszabb idő után „elvérzik”, mindinkább elgyengül, majd fájdalommentesen elhullik.

a. A jó patkányirtószernek a patkány számára jó ízűnek kell lenni, hogy szívesen elfogyassza az állat, ugyancsak szagtalannak kell lenni, és olyannak, amely már kis mennyiségben is biztos hatású, de elfogyasztása után a mérgezett állat ne mutasson a társai számára riasztó tüneteket, mint az izgalom, a visítás, görcsös állapot stb.

b. Ugyancsak fontos szempont a méreggel kapcsolatban, hogy minél kisebb veszélyt jelentsen az emberi vagy állati környezet számára.

c. De a mai körülmények között az sem elhanyagolható kérdés, hogy megfizethető áron jussunk hozzá a készítményekhez.

Az elmondott tulajdonságoknak ez idő szerint nagyon jól megfelelnek pl. a dikumarol származékok. Az ide tartozó hazánkban alkalmazott vegyületek többek között a kumatetralin, warfarin, kumaklór stb.

A nemrégiben forgalmazásra került és az egyszeri fogyasztás után már ható korszerűbb hatóanyagok alkalmazásával elkészített mérgezett csalétekből ugyanakkor egyszeri felvétel (1-2 g) elegendő ahhoz, hogy 4-6 napon belül elhullást okozzon. Ebbe a csoportba tartozik a brodifakum tartalmú készítmény is, mely VARAT néven már hazai forgalmazásba is került. Ennek ismertetésére még visszatérünk.

A VÉRALVADÁSGÁTLÓ HATÁSMECHANIZMUSA

Talán a legszélesebb körben ismert patkány- és egérméreg a RACUMIN, mely a zabpehely és kukoricapehely mellett cukrot, tejport és speciális ízesítő, tartósító anyagokat is tartalmaz, a patkányok nagyon kedvelik és minden más táplálékkal szemben előnyben részesítik. Egyszeri felvétele után mindaddig visszajárnak a fogyasztásukra, amíg 3-5 nap után el nem hullanak.

Hatóanyaga a kumatetrail, mely többszöri fogyasztásra ható véralvadásgátló. Az elhúzódó hatású véralvadásgátló irtószerek a patkányokat általában 4-5-szöri fogyasztás után pusztítják el. Oly módon fejtik ki a hatásukat, hogy gátolják a véralvadást, a patkányban vérfogyottság alakul ki, mely következtében az állat gyengül, járása bizonytalanná válik, a bőr- és nyálkahártyák vértelenek lesznek, és a bágyadt, erőtlen állat hamarosan elhullik.

A hatóanyag mérgező hatása azon alapszik, hogy kiszorítja a K-vitamint a patkány anyagcseréjéből, és ezáltal gátolja a protrombin és prokonvertin termelését. Ennek folytán folyamatosan romlik a vér alvadókészsége, az apró – olykor mikroszkopikus – vérfal sérüléseken keresztül pedig lassú belső elvérzés következik be.

A HÁZIÁLLATOKAT IS MEGMÉRGEZHETI

A méreg felvétele többnyire akkor következik be, amikor a csalétket nem az előírásnak megfelelően helyezték ki. Előfordulhat azonban a mérgezés olyan esetekben is, ha a sertés, kutya vagy macska az elhullott vagy a mérgezés miatt lassan mozgó patkányt, egeret megfogja és megeszi. A RACUMIN esetében pl. egy közepes súlyú sertés 5-6 mérgezett patkány elfogyasztásával 3-4 nap alatt annyi mérget vehet fel, hogy maga is elpusztulhat vérzéses diathezisben. A vemhes és szoptatós állatok különösen érzékenyek e méregtípus iránt.

A MÉRGEZÉS TÜNETEI

A mérgezett állatokon nagyfokú vérszegénység látható, a bőr sápadt, a nyálkahártyák porcelánfehérek. A különböző testnyílásokból (orr, száj, hüvely, végbél) és a külső sérülésekből vér szivároghat.

Gyakori az orrvérzés, az ínyvérzés, a mellüreg bevérzése. Az utóbbi jelenlétére a nehezített szivattyúzó légzés utal. Az agyban, agyburokban kialakuló vérzések pedig görcsöket okoznak.

Gyakori a véres vizeletürítés. A bőr alatt az izmok között többször hematómák tapinthatók. Mindezen kívül vérzések jelenhetnek meg a szervezet egyéb, különféle helyein.

Az állatok a vérveszteséggel arányosan legyengülnek és környezetükkel szemben közömbösek lesznek, A májfunkció sokszor elégtelen, ami sárgaság fellépésére vezet.

Az előrehaladottan vemhes állatok elvetélnek, amit általában méhvérzés követ.

ORVOSLÁS

1. Mérgezéskor életmentő hatása van a vérátömlesztésnek, mely után a betegek állapota szinte órákon belül normalizálódik. A szervezetbe juttatott vérrel nem csak a hiányzó folyadékot és sejtes elemeket de a véralvadáshoz szükséges fehérjét is pótoljuk. Általában csak fajazonos vér alkalmazható, macskának azonban kutyavér is adható.

2. Amint azt az előbbiek során olvashattuk a véralvadás-gátló szerek által okozott mérgezés valójában másodlagosan kialakuló K-vitaminhiánynak tekinthető, és ebből következik, hogy mérgezéskor K-vitamint is kell adni. A K-vitamin (Konakion) kezelést követően már ½-1 óra múlva csökken a vérzékenységi hajlam.

3. Ha a méreg felvételét kellő időben észleljük, a kutyát, macskát de a sertést is meghánytatjuk. Ez 1-2%-os rézszulfát oldat szájon át adagolásával történhet. A szert kanalanként adagoljuk a hányási reflex kiváltódásáig. Amennyiben 1%-os oldatot használunk, a szükséges oldat mennyisége testsúly-kilogrammonként 2 milliliter.

4. Ugyancsak adhatunk orvosi szenet (Carbovet pulvis) a méreg megkötésére, majd a toxikus anyagot sós hashajtókkal (magnézium-szulfát, nátrium-szulfát, Károly só) távolítsuk el.

5. Egyesek ajánlják, mások hasztalannak tartják a kalcium-készítmények és a C-vitamin applikálását.

6. A teljesvér infundálása során jelentős prothrombin mennyiséget juttatunk be a mérgezett állat szervezetébe.

Csaknem hasonló célt szolgál, csökkenti a vérzékenységi hajlamot a viszonylag kis prothrombin tartalmú homológ szérumok applikálása, így például a kutyából termelt szopornyica vagy a fertőző májgyulladás elleni savó.

A „PATKÁNYMÉREG” KIHELYEZÉSÉRŐL

A mérgező készítmény kihelyezésekor mindig a hozzá mellékelt utasítás szerint kell eljárni, így ezúttal csak néhány általános tudnivalót említünk meg.

1. A rágcsálóirtószert a patkány vagy egérjárta helyeken 10-15 dkg-os halmocskákban kell kihelyezni, de mindenképpen úgy, hogy a gyermekek vagy a hasznos háziállatok ne férjenek hozzá.

2. Legcélszerűbb, ha a csalétket olyan etetőládába helyezzük, amelyben a méreg a hatásfokát megtartja, és a háziállatok sem vehetik fel. Az etetőláda két nyílása csak akkora legyen, hogy egy patkány átférjen rajta. A két nyílás azért fontos, hogy a patkány lássa a menekülés lehetőségét. Legcélszerűbb, ha egymással szemben két darab 6x6 cm-es nyílása van.

3. Legkedvezőbb, ha 50x40x20 cm-es etetőládában vagy olyan műanyag csőben helyezzük el a csalétket, melynek átmérője 10 cm, hossza pedig 40 cm-es.

4. A kihelyezett csalétket 3-4 naponként ajánlatos ellenőrizni, és az elfogyasztott csalétkek pótlását a rágcsálók teljes kiirtásáig folytatni kell.

5. A csalétket lehetőleg védőkesztyűben helyezzük ki, hogy az emberi szag ne riassza el az állatokat.

6. Az esetlegesen elszennyeződött, megromlott csalétket maradéktalanul el kell távolítani, és frissel pótolni.

7. Az elpusztult állatok tetemeit össze kell szedni és meg kell semmisíteni.

8. A patkánymérget nem szabad élelmiszerrel vagy takarmánnyal együtt tárolni. Ugyancsak tilos a méregkihelyezés során étkezni vagy dohányozni, e tevékenység után pedig kezet kell mosni vagy védőkesztyűt használni.

HOGYAN ÉRHETŐ EL A PATKÁNYMENTESSÉG?

Nem egyszer felvetődik a kérdés, hogy adott gazdaságban vagy udvarban a mérgezés során sok patkány elpusztul ugyan, de újabbak jönnek és nincs mentesség.

Az igazság az, hogy teljes patkánymentesség csak akkor érhető el, ha nagyobb összefüggő területen egy időben történik a rágcsálóirtás. A patkányirtásnak tehát adott terület valamennyi épületére, helyiségére, istállójára, csatornájára stb. ki kell terjednie. A kistermelők esetében ez azt jelenti, hogy a patkányirtást a szomszédoknak is el kell végezni, ha valóban mentesülni kívánunk ezektől a kártékony férgektől.

A mentesség pedig csak úgy tartható fenn, hogy amennyiben patkányra utaló nyomot észlelünk, azonnal elkezdjük a csalétkes védekezést az előbbiek során leírt módon, de mindenképpen az alkalmazott készítményhez mellékelt használati utasítás szerint eljárva.

Megjegyzem, hogy többféle rágcsálóirtószer is kapható, másokat pedig kivontak a forgalomból, de hatóanyaguk általában vérfogyottságot idéz elő. Az állatpatikában beszerzett készítmény hatóanyagáról és alkalmazásáról a gyártók részletes tájékoztatót mellékelnek vagy lehet kérni a gyógyszerésztől.

Végül pedig elmondom, hogy az utóbbi időben olyan készítmények is forgalomba kerültek, melyek a háziállatok számára is hihetetlen keserű anyagot (Denatonium benzoát) tartalmaznak, a rágcsálók számára azonban közömbösek. Ez segíti a termékből való véletlen fogyasztás elkerülését. Csupán példaként említem meg, hogy ilyen a Brodifakumat tartalmazó VARAT nevű rágcsálóirtó, mely 200 g-os kiszerelésben került forgalomba jelenleg 685 Ft-os áron. A használati utasítás a dobozon van feltüntetve.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júliusában.)