HOGYAN
VÉDEKEZZÜNK A PATKÁNYINVÁZIÓ ELLEN? II. rész
Előbbi
bejegyzésünkben elmondtuk, hogy a számukra kedvező körülmények
kialakulása (árvíz stb.) után a patkányok mostanság nagyfokban
elszaporodtak, következésképpen a védekezés mind komolyabb
feladatot jelent. Azt is részletesen elmondtuk, hogy a patkányok
arcátlan tolakodása és kellemetlenkedő tevékenysége során
milyen súlyos gazdasági veszteségeket okoznak.
Hazai vizsgálatok
bebizonyították, hogy egyetlen patkány évente akár 20 kg
takarmányt is felvehet, elpocsékolhat, ugyanakkor szennyezi a
takarmányt, összerágja a zsákokat, furkálásaikkal rongálják
az épületeket.
Számos fertőző
betegséget terjesztenek, nem egy olyat is, mely zoonózis (állatról
emberre terjedő betegség), de elpusztítja a kisebb testű
háziállatokat is (naposcsibék, galambok, újszülött nyulak,
bárány stb.) tetemes kárt okozva. Sőt megtámadja az embert is
(csecsemő, alvó-, beteg ember stb.), és a harapása milyen súlyos
baktériumos fertőzést okozhat.
Mindemellett
elmondtuk, hogy rendkívül szapora, és hogy egy patkánypártól
kedvező körülmények között évente akár 600-700 utód is
származhat. A nagyon rafinált, „intelligens” állat irtása,
gyérítése, a patkányinvázió elleni védekezés nem könnyű
feladat. A továbbiakban ennek módszereiről fogunk szót ejteni,
valamint hogy a patkányirtószerek milyen veszélyt rejtenek
háziállataink egészségére, ha abból fogyasztanak, és ilyenkor
a baj orvoslására melyek a legfontosabb teendők.
A PATKÁNYOK (ÉS
AZ EGEREK) IRTÁSÁNAK MÓDSZEREI
A rágcsálók
irtására többféle módszer is ismeretes. Mindegyik
eredményességének az a feltétele, hogy a rágcsálók fészkeit,
búvóhelyeit és járatait a rágcsálási nyomok, elszórt
ürülékek, esetleg a porban hagyott lábnyomok alapján
feltérképezzük. E célból a méregkihelyezés előtt, a késő
délutáni órákban célszerű a patkánylyukat papírral lazán
betömni, és a lyukak köré vékony rétegben lisztet szórni. A
másnapra nyitott nyílások megmutatják, hogy a patkányok melyik
lyukat használják, a lábnyomok számából és irányából pedig
az invázió mértékére és a mozgás, vonulás irányára is
következtethetünk.
A PATKÁNYIRTÁS
EGYIDEJŰ A PATKÁNYOK KÁRTÉTELÉNEK FELISMERÉSÉVEL
Bár az évszázadok
során számos módszert alkalmaztak, de egyik sem volt
maradéktalanul eredményes, mígnem az utóbbi időben olyan
készítmények kerültek forgalomba, melyek megfelelnek a korszerű
követelményeknek, íztelenek vagy éppenséggel jó ízűek, és a
rágcsálók szívesen elfogyasztják, a mérgezett állatok pedig
nem mutatnak olyan elriasztó tüneteket, mint az izgalom, visítás
vagy görcsös állapot stb. Ugyancsak fontos szempont, hogyha ezeket
a szereket az előírás szerint alkalmazzuk, csupán elhanyagolható
veszélyt jelentenek az ember vagy a hasznos háziállataink számára.
RÉGEBBI
ELJÁRÁSOK
1. A csapdákkal
való rágcsálóirtás csak kisüzemekben illetve háztartásokban
eredményes, ha még nem sok a patkány vagy az egér. Ezúttal olyan
csalétkeket kell a csapdákba tenni, amit a rágcsálók
ízletesebbnek találnak, mint a megszokott eleségüket.
Patkányoknak sertéstelepeken, magtárakban sajtot, kolbászdarabot,
vágóhídon kenyérdarabot, egereknek dióbelet, szalonnadarabot
lehet a csapdába helyezni.
2. A patkányoknak
ugyancsak kis része pusztul el a lyukgázosítás útján. A gázt
(elemi kén elégetésével) ún. gázpuskával juttatják a
patkánylyukba, vagy a lyukba szórt, tört kálciumkarbidra
bőségesen vizet öntenek és a nyílást gyorsan betömik.
Üres istálló
ciángázzal vagy klórpikrinnel való gázosítása is csak időleges
eredményre vezet, mert a patkányok a környező istállókból
ismét bevándorolhatnak.
3. A csatornákból
úgy lehet elriasztani a patkányokat, ha nyílásaikat erős szagú
szerekkel (folyékony kátrány, nyers karbolsav, krezol stb.)
bekenjük.
4. Régebben
méreggel (sztrichnin, arzén, foszfor stb.) irtották a káros
rágcsálókat, ezt a módszert azonban már annak idején is
veszélyesnek tartották, mert az elköltött méregnek egy részét
a mérgezett állatok kihányják, és könnyen megmérgezik a
gabonát a magtárban, a burgonyát a pincében stb. Ezt a módszert
is letiltották.
5. BREHM
tudósításából tudjuk, hogy a mezei pocok ellen alkalmazott
Löffler-féle egérbaktériummal való mesterséges fertőzés
mintájára később sikerült beteg patkányokból patkányirtó
baktériumokat is kitenyészteni, s ezekből olyan patkányirtó
szereket készíteni, melyek a patkányok soraiban ragályos
betegséget okoznak, a háziállatokra és az emberre nézve azonban
veszélytelenek. Legismertebb volt ezek között a Ratin néven
szereplő készítmény. Ennek az eljárásnak – az egykori leírás
szerint – az volt a veszélye, hogy idővel a patkányok a
tenyésztett baktériumtörzsek iránt egészen közömbösek lettek.
6. A múlt században
kiterjedten alkalmazták azt a módszert, mely nem volt éppen
humánus, de biztonságos sem. Oltatlan mész és maláta keverékét
szórták csalétekként a rágcsálók járataihoz. Ennek
elfogyasztása után nagy szomjúság fogta el a patkányokat, és
teleitták magukat vízzel, majd nagy kínok között elpusztultak.
7. A teljesség
kedvéért megemlítem, hogy a patkánynak számos természetes
ellensége van, ilyenek a baglyok hollók, menyét, görény stb.,
melyek jó szolgálatot tesznek ugyan a patkányok gyérítésében,
de a szervezett védekezés során nincs jelentőségük.
Ugyancsak
megemlíthetjük a kutyákat és a macskákat is, melyek egyes
egyedei valóban kitűnő patkányvadászok, mások azonban akár
békésen, közömbösen együtt lakmároznak a kártevőkkel.
Nemrégiben magam is
láttam hasonló esetet egy nagyárpádi baromfitelepen, ahol bár
több kutyát is tartottak, de ezek ügyet sem vetettek a vígan
futkározó patkányhadra.
8. Ma már korszerű
patkányirtószerek vannak hazai forgalomban, melyek
véralvadásgátlókat tartalmaznak. Hatásuk abban nyilvánul meg,
hogy a készítmény fogyasztása után a patkány rövidebb-hosszabb
idő után „elvérzik”, mindinkább elgyengül, majd
fájdalommentesen elhullik.
a. A jó
patkányirtószernek a patkány számára jó ízűnek kell lenni,
hogy szívesen elfogyassza az állat, ugyancsak szagtalannak kell
lenni, és olyannak, amely már kis mennyiségben is biztos hatású,
de elfogyasztása után a mérgezett állat ne mutasson a társai
számára riasztó tüneteket, mint az izgalom, a visítás, görcsös
állapot stb.
b. Ugyancsak fontos
szempont a méreggel kapcsolatban, hogy minél kisebb veszélyt
jelentsen az emberi vagy állati környezet számára.
c. De a mai
körülmények között az sem elhanyagolható kérdés, hogy
megfizethető áron jussunk hozzá a készítményekhez.
Az elmondott
tulajdonságoknak ez idő szerint nagyon jól megfelelnek pl. a
dikumarol származékok. Az ide tartozó hazánkban alkalmazott
vegyületek többek között a kumatetralin, warfarin, kumaklór stb.
A nemrégiben
forgalmazásra került és az egyszeri fogyasztás után már ható
korszerűbb hatóanyagok alkalmazásával elkészített mérgezett
csalétekből ugyanakkor egyszeri felvétel (1-2 g) elegendő ahhoz,
hogy 4-6 napon belül elhullást okozzon. Ebbe a csoportba tartozik a
brodifakum tartalmú készítmény is, mely VARAT néven már hazai
forgalmazásba is került. Ennek ismertetésére még visszatérünk.
A VÉRALVADÁSGÁTLÓ
HATÁSMECHANIZMUSA
Talán a
legszélesebb körben ismert patkány- és egérméreg a RACUMIN,
mely a zabpehely és kukoricapehely mellett cukrot, tejport és
speciális ízesítő, tartósító anyagokat is tartalmaz, a
patkányok nagyon kedvelik és minden más táplálékkal szemben
előnyben részesítik. Egyszeri felvétele után mindaddig
visszajárnak a fogyasztásukra, amíg 3-5 nap után el nem hullanak.
Hatóanyaga a
kumatetrail, mely többszöri fogyasztásra ható véralvadásgátló.
Az elhúzódó hatású véralvadásgátló irtószerek a patkányokat
általában 4-5-szöri fogyasztás után pusztítják el. Oly módon
fejtik ki a hatásukat, hogy gátolják a véralvadást, a patkányban
vérfogyottság alakul ki, mely következtében az állat gyengül,
járása bizonytalanná válik, a bőr- és nyálkahártyák
vértelenek lesznek, és a bágyadt, erőtlen állat hamarosan
elhullik.
A hatóanyag mérgező
hatása azon alapszik, hogy kiszorítja a K-vitamint a patkány
anyagcseréjéből, és ezáltal gátolja a protrombin és
prokonvertin termelését. Ennek folytán folyamatosan romlik a vér
alvadókészsége, az apró – olykor mikroszkopikus – vérfal
sérüléseken keresztül pedig lassú belső elvérzés következik
be.
A HÁZIÁLLATOKAT
IS MEGMÉRGEZHETI
A méreg felvétele
többnyire akkor következik be, amikor a csalétket nem az
előírásnak megfelelően helyezték ki. Előfordulhat azonban a
mérgezés olyan esetekben is, ha a sertés, kutya vagy macska az
elhullott vagy a mérgezés miatt lassan mozgó patkányt, egeret
megfogja és megeszi. A RACUMIN esetében pl. egy közepes súlyú
sertés 5-6 mérgezett patkány elfogyasztásával 3-4 nap alatt
annyi mérget vehet fel, hogy maga is elpusztulhat vérzéses
diathezisben. A vemhes és szoptatós állatok különösen
érzékenyek e méregtípus iránt.
A MÉRGEZÉS
TÜNETEI
A mérgezett
állatokon nagyfokú vérszegénység látható, a bőr sápadt, a
nyálkahártyák porcelánfehérek. A különböző testnyílásokból
(orr, száj, hüvely, végbél) és a külső sérülésekből vér
szivároghat.
Gyakori az
orrvérzés, az ínyvérzés, a mellüreg bevérzése. Az utóbbi
jelenlétére a nehezített szivattyúzó légzés utal. Az agyban,
agyburokban kialakuló vérzések pedig görcsöket okoznak.
Gyakori a véres
vizeletürítés. A bőr alatt az izmok között többször hematómák
tapinthatók. Mindezen kívül vérzések jelenhetnek meg a szervezet
egyéb, különféle helyein.
Az állatok a
vérveszteséggel arányosan legyengülnek és környezetükkel
szemben közömbösek lesznek, A májfunkció sokszor elégtelen, ami
sárgaság fellépésére vezet.
Az előrehaladottan
vemhes állatok elvetélnek, amit általában méhvérzés követ.
ORVOSLÁS
1. Mérgezéskor
életmentő hatása van a vérátömlesztésnek, mely után a betegek
állapota szinte órákon belül normalizálódik. A szervezetbe
juttatott vérrel nem csak a hiányzó folyadékot és sejtes
elemeket de a véralvadáshoz szükséges fehérjét is pótoljuk.
Általában csak fajazonos vér alkalmazható, macskának azonban
kutyavér is adható.
2. Amint azt az
előbbiek során olvashattuk a véralvadás-gátló szerek által
okozott mérgezés valójában másodlagosan kialakuló
K-vitaminhiánynak tekinthető, és ebből következik, hogy
mérgezéskor K-vitamint is kell adni. A K-vitamin (Konakion)
kezelést követően már ½-1 óra múlva csökken a vérzékenységi
hajlam.
3. Ha a méreg
felvételét kellő időben észleljük, a kutyát, macskát de a
sertést is meghánytatjuk. Ez 1-2%-os rézszulfát oldat szájon át
adagolásával történhet. A szert kanalanként adagoljuk a hányási
reflex kiváltódásáig. Amennyiben 1%-os oldatot használunk, a
szükséges oldat mennyisége testsúly-kilogrammonként 2
milliliter.
4. Ugyancsak
adhatunk orvosi szenet (Carbovet pulvis) a méreg megkötésére,
majd a toxikus anyagot sós hashajtókkal (magnézium-szulfát,
nátrium-szulfát, Károly só) távolítsuk el.
5. Egyesek ajánlják,
mások hasztalannak tartják a kalcium-készítmények és a
C-vitamin applikálását.
6. A teljesvér
infundálása során jelentős prothrombin mennyiséget juttatunk be
a mérgezett állat szervezetébe.
Csaknem hasonló
célt szolgál, csökkenti a vérzékenységi hajlamot a viszonylag
kis prothrombin tartalmú homológ szérumok applikálása, így
például a kutyából termelt szopornyica vagy a fertőző
májgyulladás elleni savó.
A „PATKÁNYMÉREG”
KIHELYEZÉSÉRŐL
A mérgező
készítmény kihelyezésekor mindig a hozzá mellékelt utasítás
szerint kell eljárni, így ezúttal csak néhány általános
tudnivalót említünk meg.
1. A
rágcsálóirtószert a patkány vagy egérjárta helyeken 10-15
dkg-os halmocskákban kell kihelyezni, de mindenképpen úgy, hogy a
gyermekek vagy a hasznos háziállatok ne férjenek hozzá.
2. Legcélszerűbb,
ha a csalétket olyan etetőládába helyezzük, amelyben a méreg a
hatásfokát megtartja, és a háziállatok sem vehetik fel. Az
etetőláda két nyílása csak akkora legyen, hogy egy patkány
átférjen rajta. A két nyílás azért fontos, hogy a patkány
lássa a menekülés lehetőségét. Legcélszerűbb, ha egymással
szemben két darab 6x6 cm-es nyílása van.
3. Legkedvezőbb, ha
50x40x20 cm-es etetőládában vagy olyan műanyag csőben helyezzük
el a csalétket, melynek átmérője 10 cm, hossza pedig 40 cm-es.
4. A kihelyezett
csalétket 3-4 naponként ajánlatos ellenőrizni, és az
elfogyasztott csalétkek pótlását a rágcsálók teljes kiirtásáig
folytatni kell.
5. A csalétket
lehetőleg védőkesztyűben helyezzük ki, hogy az emberi szag ne
riassza el az állatokat.
6. Az esetlegesen
elszennyeződött, megromlott csalétket maradéktalanul el kell
távolítani, és frissel pótolni.
7. Az elpusztult
állatok tetemeit össze kell szedni és meg kell semmisíteni.
8. A patkánymérget
nem szabad élelmiszerrel vagy takarmánnyal együtt tárolni.
Ugyancsak tilos a méregkihelyezés során étkezni vagy dohányozni,
e tevékenység után pedig kezet kell mosni vagy védőkesztyűt
használni.
HOGYAN ÉRHETŐ
EL A PATKÁNYMENTESSÉG?
Nem egyszer
felvetődik a kérdés, hogy adott gazdaságban vagy udvarban a
mérgezés során sok patkány elpusztul ugyan, de újabbak jönnek
és nincs mentesség.
Az igazság az, hogy
teljes patkánymentesség csak akkor érhető el, ha nagyobb
összefüggő területen egy időben történik a rágcsálóirtás.
A patkányirtásnak tehát adott terület valamennyi épületére,
helyiségére, istállójára, csatornájára stb. ki kell terjednie.
A kistermelők esetében ez azt jelenti, hogy a patkányirtást a
szomszédoknak is el kell végezni, ha valóban mentesülni kívánunk
ezektől a kártékony férgektől.
A mentesség pedig
csak úgy tartható fenn, hogy amennyiben patkányra utaló nyomot
észlelünk, azonnal elkezdjük a csalétkes védekezést az előbbiek
során leírt módon, de mindenképpen az alkalmazott készítményhez
mellékelt használati utasítás szerint eljárva.
Megjegyzem, hogy
többféle rágcsálóirtószer is kapható, másokat pedig kivontak
a forgalomból, de hatóanyaguk általában vérfogyottságot idéz
elő. Az állatpatikában beszerzett készítmény hatóanyagáról
és alkalmazásáról a gyártók részletes tájékoztatót
mellékelnek vagy lehet kérni a gyógyszerésztől.
Végül pedig
elmondom, hogy az utóbbi időben olyan készítmények is forgalomba
kerültek, melyek a háziállatok számára is hihetetlen keserű
anyagot (Denatonium benzoát) tartalmaznak, a rágcsálók számára
azonban közömbösek. Ez segíti a termékből való véletlen
fogyasztás elkerülését. Csupán példaként említem meg, hogy
ilyen a Brodifakumat tartalmazó VARAT nevű rágcsálóirtó, mely
200 g-os kiszerelésben került forgalomba jelenleg 685 Ft-os áron.
A használati utasítás a dobozon van feltüntetve.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júliusában.)
Köszönöm a hasznos tanácsot.
VálaszTörlésAz aram is agyonutne a patkanyt, megfelelo tranzformacioval. Miert nincs ilyen csapda?
VálaszTörlésEngem még az érdekelne, hogyan lehet a járatait betömni, elárasztani valamilyen aránylag kemény anyaggal?
VálaszTörlésÉn 20 %-os ecetet öntöttem a járatokba, soha több nem keletkezett. Mostmár a fészkek megszüntek, vándorpatkányok jönnek át.....
Törlés