2014. november 24., hétfő

Hotelek és környékük 2.

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben  hotelekben és azok közvetlen közelében a világ különböző tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt táj, ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában. 

.
.
Szállodánk, a Poseidonia hotel, egy hatalmas, modern szálloda. Ahogy kiléptünk a kitűnő minőségű reggeli vagy vacsora után, máris napozó-, pihenőpadok, nyugágyak vártak, rögvest ott hullámzott zöldeskéken a Földközi-tenger, a parton végig selymes homok a strandolók, sétálók nagy örömére. Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, mely 240 km hosszú és 96 km széles. A mediterrán régió keleti csücskében fekszik. Csak Szicília és Szardínia méretesebb nála. Gyakran kiültünk a szállodánk erkélyére és gyönyörködtünk a kilátásban. Ciprus egy lenyűgöző látványt nyújtó sziget! 
.
.
.
.
Szállodánkhoz az út nyílegyenes volt a reptérről, mely során sikerült megízlelnünk valamit a közlekedés stílusából, s már akkor felkeltette nem csak az én érdeklődésemet ez a változatos forgatag.  A Hotel Cleopatrát egyébként az elsőrendű szállók közé sorolják: rádió, telefon, légkondicionáló - mind hozzátartozott a lakosztályomhoz. Kihúzhatom magam az üvegajtóban! Elsőrendű szálló - minőségi személyzet. A portás is, a londiner is, a személyzet is piros galabijába öltözött. A baksist már a liftben is, a folyosón is, a szobában is kérte a flancba öltözött alkalmazott. Jól kezdődött a szűkös zsebpénz-beosztás!
.
.
.
.
A Sonesta hotelban már várt a szállás és a vacsora. Shalom köszöntéssel fogadtak bennünket, de itt így is üdvözlik egymást az emberek, ami azt jelenti, Béke veled!  Hát igen, így köszönnek azon a földön, ahol az itteniek évezredek óta szünet nélkül vívják az élethalál harcukat a szomszédaikkal, az a nép, melynek fiai 5000 éve kellő tisztelettel, fedett fejjel és tegeződve szólnak Istenhez.
.
.
.
.
Péntek este van: beállt az ünnep! A Sonesta hotel igazgatója koktélpartira invitál. Ide át kell öltözni!
.
.
.
.
A Hotel Reichshofban ebédeltünk. Úgy alakult, hogy én vezettem a csapatot. Elöl állok.
.
.
.
.
Mielőtt elindultam felfedező utamra, egy kis ismeretanyagot gyűjtöttem: a modern Szingapúr története 1819-ben kezdődött, amikor Sir Thomas Stamford Raffles (1781-1826) megvásárolta Dzsohor szultánjától Singapurt, a brit Kelet-indiai Társaság számára - az angol parlament heves tiltakozása ellenére. Később brit koronagyarmat lett, a két világháborúban a brit haditengerészet legfontosabb távol-keleti támaszpontja. 1942-45 között a japánok tartották megszállva, 1963-ban pedig a Maláj Államszövetség része lett, amelyből 1965-ben kilépett és független köztársasággá alakult.
.
.
.
.
A szigetországnak 4 nagy tengeri kikötője van és 6 belföldi légi járata. Mi ezúttal nem hajóval, hanem repülővel indulunk haza. A csomagokat már összerakták, indulásra készen várok a hotel halljában. E távol-keleti utazás sok-sok feledhetetlen élményt nyújtott, miközben egy páratlan szépségű, különleges atmoszférájú vidékre vezetett. Ízelítőt kaptunk a Távol-Kelet gazdag kis országainak az életéből. 
.
.
.
 .
A Hotel Prága a Tátra legimpozánsabb szállodája, mely előtt inkább nyugati kocsik parkolnak, de elvétve találsz magyar és cseh rendszámú autókat is. (Ez persze még nem bizonyíték arra, hogy itt is szállt volna meg a tulaj 2 csehkorona parkolási díj és esetleg egy fénykép erejéig... Ez jutott eszembe, mikor megpillantottam egy kopott magyar trabantot, melyben a ruhák akasztón függtek!) És hogy miért vágok ilyen szomorú ábrázatot, miközben kilépek a Hotel Prágából? Menj be te is és fogyassz valamit, majd megtudod! Kis élvezet - sok pénz...
.
.
.
 .
Megérkezünk a Szamje kolostorba, mely egy napig a szállásunk is lesz. Szamje Tibet első buddhista kolostora volt. Két emelete tibeti, egy kínai, a legfelső pedig indiai stílusban épült. És milyen volt itt a szállásunk? Egy vendégszoba. Összegezve primitív. Csupán két ágy. Valójában a szerzetesek és zarándokok éjjeli menedékeként szolgál. A vízcsap és az illemhely az udvaron. A tetőteraszon reggeliztünk. Tejet hiába kértem, a jaktej olyan sűrű, hogy vaj készül belőle, azt kaptunk. Körös-körül kopár hegyek, de a friss levegő kitűnő. 
.
.
.
 .
Lhaszában laktunk, a város szívében. Tibeti látogatásunk véget ért. Várom a gépkocsit, mely kivisz a repülőtérre, hogy visszautazzunk Nepálba, Katmanduba. A turisták kizsebelésére újból kell 50 dollárt fizetni a vízumért... 
.
.
.
 .
Utunk utolsó állomása Tunézia legkedveltebb üdülőhelye, Hammamet. Szállodánk mór stílusban épült. Megállok a pálmafa árnyékában-védelmében-támaszában.
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése