2014. november 11., kedd

Macskaleukózis


AZ OLVASÓ KÉRDEZ – AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL
A MACSKALEUKÓZIS, EGY KEVÉSSÉ ISMERT FERTŐZŐ BETEGSÉG
ZS. MÁRIA, DEBRECEN: „Tisztelt Doktor úr! Kedvenc cicám a „legszebb” korában volt, amikor elveszítette az étvágyát, és szinte napról napra soványodott. A többszöri állatorvosi vizsgálat és kezelési kísérlet után az állatorvos macskaleukózist állapított meg. Azt mondta, hogy ez egy vírusos betegség, mely hasonlít az emberi AIDS-re. Gyógyíthatatlan. Bármennyire is fájdalmas volt, a macskát el kellett altatni.
Én erről a betegségről még nem hallottam, ha lehetne, szeretnék róla többet is tudni, valamint hogy miként lehet védekezni ellene, és hogy az embert megfertőzheti-e a beteg állat? …”
A leukózis az egyik legveszélyesebb és legalattomosabb, világszerte előforduló vírusos macskabetegség. A rutinszerűen végzett vérvizsgálatok kimutatták, hogy a macskák kb. 20%-a fertőzött. Ezek többsége azonban nem mutat klinikai tüneteket, ami nagymértékben hozzájárul a betegség gyors terjedéséhez. Noha a vírus rokon az AIDS kórokozójával, emberre nem veszélyes.
A bántalom olykor általános tünetekben (bágyadtság, étvágytalanság, súlyveszteség stb.) mutatkozik, máskor daganatképzésben nyilvánul mag, de mindig immunszupresszióval (=immunreakció elnyomása) jár. A macskaleukózis nem gyógyítható, de oltással megelőzhető.

MI OKOZZA?

A macskaleukózist, ezt a világszerte elterjedt, súlyos fertőző betegséget a macskaleukózis vírusa (Fel V.) okozza, amit 1964-ben fedeztek fel a skót OSWALD JARRETT és munkatársai.
A Fel V. a természetben előforduló retrovírus, amit néhány országban még mindig úgy tartanak számon, mint a legtöbb halált okozó macskabetegséget.
A macskaleukózist tehát a retrovírusok családjába tartozó vírus okozza. Levélírónk kérdésére válaszolva elmondom, hogy a nyolcvanas évek elején bizonyították be, hogy a retrovírusok az embert is megbetegíthetik. A legismertebb általuk okozott kórkép a szervezet immunhiányos betegsége, vagyis az AIDS. Meg kell azonban említeni, hogy a macskaleukózis vírusa jóllehet rokon az AIDS kórokozójával, emberre nem veszélyes. A vírus csak a házimacskát betegíti meg ugyan, de izolálták vadmacskából is. Hivatalos neve FELIN LEUKÉMIAVÍRUS (Fel V.).
A kórokozó vírus ellenálló-képessége kicsi, váladékokkal ürülve a beszáradás órák alatt elpusztítja.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?

A vírus a fertőzött váladékokkal és mindenekelőtt a nyállal terjed, de bejuthat a magzatokba is. A legnagyobb koncentrációban a nyál tartalmazza a kórokozót.
A fertőzés terjedése bekövetkezhet az összes váladék útján, a nyálon, a véren, a könnyön vagy egyéb testnedveken keresztül, és terjedésükhöz többnyire a macskák között közvetlen kontaktusra van szükség.
A fertőzött vírushordozó macska tehát nyálával, orrváladékával, vizeletével üríti a vírust, és közvetlen érintkezés útján, például egymás tisztogatásakor, vakaródzás, verekedés során társait is megfertőzheti. A ragályfogó tárgyak közül közös etető- és itatóedény, több macska által is használt ürítőedény is közvetítheti a betegséget.
A vírusokat ürítő nőstények a méhlepényen keresztül fertőzik az utódaikat, így a kölykök már fertőzötten jöhetnek a világra.
Az eddig sem volt ismeretlen, hogy a bolhák a baktériumok, rickettsiák, és a galandférgek vektorai (=átvivői) is lehetnek, azt azonban csak a legújabb vizsgálatok bizonyították be, hogy a macskabolha (Ctenocephalides felis) is lehet a macskaleukózis vírus vektora.
A bolha a vérszívás során közvetlenül is átadhatja a kórokozót, de akár oly módon is, hogy megemésztheti, és az ürülékkel ürítheti. Annak pedig ugyancsak megvan a kockázata, hogy egy egészséges macska bolhaürüléket vakar a bőrébe, pl. viszkető bolhacsípés miatt vagy mialatt egy másik macskával verekszik stb. Arról pedig, hogy mindennek milyen gyakorlati, klinikai jelentősége van, további vizsgálatok folynak.

KÓRFEJLŐDÉS

A vírus akár szájon át, akár aerogén (=légi) úton jutott be a szervezetbe, először a torok nyirokszöveteiben, elsősorban a tonsillákban (=mandulák) és a környéki nyirokcsomókban szaporodik el. Ezt követően virémia alakul ki, a vírus főként a limfocitákban és a monocitákban (=fehérvérsejtek) szaporodva szóródik szét a szervezetben.
1. Ha a macska immunrendszere erős, akkor a szervezetbe jutott összes kórokozót rövid idő alatt képes elpusztítani. A fertőzést ilyen módon átvészelő macskák többé már nem fognak leukózisban megbetegedni.
2. Előfordulhat, hogy ún. latens vírusürítés alakul ki, amikor a szervezet nem tudta ugyan teljesen legyőzni a kórokozót, és az ott lappang a szervezetben, de a vírus sem volt képes a betegség klinikai tüneteit kiváltani. Mondhatnám olyan egyensúlyi helyzet állt elő a kórokozó és a gazdaszervezet között. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy döntetlenre áll a kórokozó és a szervezet ellenálló-képessége közötti „harc”.
Ilyenkor azonban az egészségesnek látszó macska nyálával, orrváladékával, vizeletével állandóan üríti a vírust. Ez az állapot akár évekig is fennállhat és a fertőzött, de egészségesnek látszó állat a környezete számára állandó veszélyt jelent.
A vírus és az immunrendszer közötti harc azonban bármikor eldőlhet akár a szervezet, akár pedig a vírus javára. A szervezet védekező-rendszerét gyengítő hatások, mint például az egyidejűleg jelentkező egyéb fertőzések, súlyos bélférgesség, fizikai vagy pszichikai stresszhelyzetek elősegíthetik a kórokozó elszaporodását, a vírus és a szervezet közötti egyensúly felborul, és a macska ténylegesen megbetegszik klinikai tünetekben is megnyilvánuló leukózisban.
A tünetmentes fertőzés tehát amellett, hogy más macskák számára is állandó veszélyt jelent, a vírushordozó állat egészségét is bármely pillanatban veszélyeztetheti.
3. Kedvezőtlen esetben a szervezet ellenálló-képessége már e fertőződés időpontjában is annyira gyenge, hogy a vírus szinte akadálytalanul elszaporodhat. Ez idősebb vagy éppenséggel nagyon fiatal, esetleg valamely más betegségtől megtámadott állatoknál fordul elő gyakrabban.
A vírus a nyálban a fertőzést követő 4-8 hét múlva jelenik meg. A limfoid sejtekben való vírusszaporodás immunszupresszióhoz, a csontvelősejtek károsodása vérszegénységhez (=anémia) vezet.
A kórokozó a fertőzött sejtek egy részét daganatosan transzformálja. A tapasztalatok szerint daganatos elváltozások csak a macskáknak kb. 20%-ában alakulnak ki, a többi megbetegedett macska egyéb, nem daganatos kórképek következtében hullik el.
A vírus iránt minden korú állat fogékony, de Varga professzor leggyakrabban a 2-4 éves macskák között észlelte a betegséget.

A BETEGSÉG TÜNETEI

A fertőzést követő 4-6 hét múlva kialakuló virémia (=a vírusok megjelenése a keringő vérben) tünetei enyhék. Lázas hőemelkedés, levertség, étvágytalanság, a nyirokcsomók megduzzadása észlelhető. Az így megbetegedett állatokat többnyire azért viszik állatorvoshoz, mert nem hajlandók semmilyen táplálékot magukhoz venni.
Ezt követően a betegség sokféle megjelenési formája miatt a klinikai tünetek nagyon változatosak. A betegek étvágytalanok, kedvetlenek, ismételten lázasak, a testsúlyuk csökken és anémiásak (=vérszegények).
Amint az előbbiekben már szó esett róla, a betegek mintegy 20%-ában kialakul a daganatos forma. A leggyakoribb a limfoszarkomatózis (=limfoszarkoma a nyirokszövetből kiinduló atípusos daganat) és a csontvelő hemopoetikus (=a vérképzést elősegítő) sejtjeinek károsodásával járó alak.
A limfoszarkomatózis leggyakrabban a thymust (=magzatmirigy, mely legfontosabb jelentősége a limfociták, vagyis a nyiroksejtek képzésében van) és, vagy az emésztőcsatornát érinti. Ez utóbbi esetben hányás vagy éppenséggel bélsárpangás és bélvérzések keletkezhetnek. Ilyenkor a vizsgálat során a bélfal daganatszövet okozta megvastagodása és a bélfodri nyirokcsomók megnagyobbodása észlelhető.
A csontvelő károsodása miatt a macskák anémiásak, vérfogyottak, valamint a lép és a máj megnagyobbodott.
Az előbbiekben olvashattunk arról, hogy a vírusos fertőzés immunszupresszióhoz vezet. Az immunrendszert gyengítő tulajdonsága következtében a macskaleukózis vírus szabad utat nyit más fertőző betegségeknek, ezért a fertőzött macskákban gyakori a macskanátha, a fertőző peritonitisz (=hashártyagyulladás) és akár a toxoplazmózis (erről Lapunk előző számában részletesen írtunk) stb. klinikai megjelenése.

KÓRJELZÉS

A tartós vagy időnként ismétlődő láz, a lesoványodás, a vérfogyottság, a nyirokcsomók illetve a máj megnagyobbodása a macskaleukózisra utal.
A leukózis vírus laboratóriumi vizsgálatokkal is kimutatható, amit a biztos diagnózis érdekében 8-10 hetes időközökben meg kell ismételni.
A teszt elvégzéséhez néhány csepp vért kell venni a beteg állatból. Nyugtalan, ellenkező állatoknál, ha nincs mód a vérvételre, jobb híján a nyálból is ki lehet mutatni a vírust.
A leukózis-teszt elvégzése a következő esetekben indokolt:
1. A betegség gyanújának megerősítése céljából.
2. Az új állat befogadásakor megelőzhetjük a fertőzés behurcolását.
3. A szaporulat fertőzésmentessége végett, pároztatás előtt a nőstény macska vérét ajánlatos megvizsgálni. Ez szavatossági szempontból is kedvező.

GYÓGYÍTÁS – MEGELŐZÉS

A beteg macskák gyógykezelése kilátástalan. Jó táplálás, tartás, corticosteroidok és szükség esetén antibiotikumok adása mellett a macskák élete néhány hónappal meghosszabbítható.
A betegség megelőzésére rendelkezésre állnak vakcinák is. Tapasztalatok szerint vakcinázással a megbetegedett macskák aránya jelentősen csökkenthető. A már fertőzött állatok vakcinázása a betegség lefolyását nem befolyásolja.
Néhány forgalomban levő, állatorvosi vényre kapható oltóanyag:
LEUCAT vakcina macskaleukózis elleni vakcinázásra. Adagja egy milliliter, amit a bőr alá kell adni. Az első oltás 9 hetes életkorban ajánlott, majd a vakcinázást 2-3 héttel később meg kell ismételni. A továbbiakban évente egyszer kell emlékeztető oltást adni.
Csak teljesen egészséges állatok vakcinázhatók tíz nappal előbb elvégzett féregtelenítés után.
LEUKOCELL 2 vakcina macskák vírus okozta leukémiája ellen. Adagja egy milliliter, amit bőr alá vagy izomba kell applikálni. Csak 9 hetes vagy ennél idősebb macskák oltását ajánlják. Az első oltást 3-4 hét múlva meg kell ismételni, majd 2-4 hónap múlva még egy oltást kell adni. Majd évente egy emlékeztető oltást ajánlatos applikálni. Csak teljesen egészséges állatok olthatók! Vemhes állatok vakcinázását nem javasolják!

A MACSKA IVARZÁSÁNAK A MEGSZÜNTETÉSE

Egy pécsi Olvasónk azt kérdi, hogy kapható-e olyan gyógyszer, mely a nőstény macskájának az ivarzását megszünteti, mert az állat, noha csak 8 hónapos, csaknem három hetente ivarzik.
Ilyenkor nem eszik, nyávog, hempereg, éjszakánként olyan ricsajt csap, hogy aludni sem tudnak. Ez az állapot napokig is eltart. Régen lehetett Perlutex néven egy jó tablettát kapni az ivarzás megszüntetésére, de manapság ez nem kapható.
Igaz, hogy a Perlutex tabletta nincs forgalomban, de OVARID néven azonos hatóanyag-tartalommal kapható olyan gyógyszer, mely nemcsak az ivarzás megelőzésére, de felfüggesztésére is eredményesen alkalmazható.
Sőt Depo-Promone néven ma már kapható olyan injekció is, mellyel az oestrus /olv. ösztrusz (=ivarzás)/ megelőzhető.

A MACSKA NEMI MŰKÖDÉSE

Mikor ivarérett a macska? A nőivarú macska ivarérettségét az első ivarzás jelentkezésétől számítjuk. A macskát 7-8 hónapos korban tekintik ivarérettnek, és egy éves kora után tenyészérettnek.
Megjegyzem, hogy az első ivarzás olykor már 4-6 hónapos kor között is jelentkezhet annak ellenére, hogy az ivarszervek ilyenkor még fejletlenek. Ilyen fiatal korban a párzást követően nem minden esetben alakul ki vemhesség.
A macskák általában 3-4 hetenként ivarzanak, termékenyülés esetén pedig évente 3-4 alkalommal. Az ivarzás 2-5 napig, de néha 9-10 napig is tart.
Minél hosszabbak a nappalok, annál gyorsabban érik meg a petesejt és annál gyakoribb az ivarzás (tavasztól-őszig), majd a két ivarzás közötti idő mind hosszabb.
Megfigyelték, hogy a macska például napi 14 órás megvilágítás esetén egész éven át nemi aktivitást mutat és fogamzóképes.
E jelenség egyúttal megmagyarázza a városi környezetben, lakásban tartott macskák szinte kiszámíthatatlan nemi működését is.
Melyek az ivarzás tünetei? Az ivarzó macska étvágytalan, nyugtalan, elkóborol, nemi szervei duzzadtak, belőlük vöröses, nyálkás nedv folyik.
Az ivarzó állatok éjjelenként éles hangokon adnak jelt egymásnak. A nőstények felkeresik és körülveszik a kandúrt, amely mély hangon morog a „kör közepén”, a nőstények pedig ott nyivákolnak körülötte.
Közben összevissza pofozzák egymást és nehezen tűrik, hogy a kandúr közeledjen hozzájuk. Ezért a kandúrnak külön meg kell küzdenie. Mindez többnyire éjjel, a sötétség leple alatt történik.
A vemhesség tünetei már a párzást követő negyedik héten megmutatkoznak. A tejmirigyek megduzzadnak, az állat hasa a „félidő” után láthatóan növekszik. A vemhességi idő általában 9 hét, és az anyamacska négy-hat kölyköt hoz a világra.

A MACSKA FOGAMZÁSGÁTLÁSA

Az OVARID 5 mg tabletta AUV, nemcsak az ivarzás megelőzésére, elhalasztására, de az ivarzás felfüggesztésére is alkalmas. Hatóanyaga 5 mg megesztrol-acetat. Szájon át adagolandó.
Az ivarzás megelőzésére állatonként, hetente egyszer 2,5 mg-ot (fél tablettát) kell adni.
Adhatjuk az ivarzás felfüggesztésére is, ilyenkor azonban az ivarzás első tüneteinek a megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni a kezelést. Ilyen esetben három napig, naponta 5 mg-ot (egy tablettát) kell adagolni.
A gyógyszer felírásakor a kezelő állatorvos a további részletekről pontos tájékoztatást ad.
A macska ivarzásának a megelőzésére alkalmas a DEPO-PROMONE injekció is, mely 5 ml-es kiszerelésben kapható. Macskának egy ml-t kell a bőr alá fecskendezni. A kezelést az anoestrus ideje alatt bármikor el lehet végezni. A ciklusok gyakoriságától függően 3-4 havonta ismételhető.
Mint látjuk, ma már a műtéti megoldásnak is van alternatívája, mely során az ivarzást gyógyszeres kezeléssel is meg tudjuk előzni, vagy akár felfüggeszteni, ugyanakkor az állat nem veszíti el a tenyészértékét.
Talán ezúttal kell megemlíteni több tenyésztő kérdését, akik viszont arról kértek tanácsot, hogy hányszor ajánlatos egymás után pároztatni a nőstény macskát a jó fogamzás elősegítésére. A legjobb fogamzási eredmények akkor érhetők el, ha a nőstény három egymást követő napon felveszi a hímet.
Nagyon fontos, hogy a tenyészállatot ne hagyjuk elkóborolni, mert a macska válogatás nélkül párzik!
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2006. augusztusában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése