Ezúttal olyan képeket válogattunk, melyeken a szerző kedves idegenekkel szerepel, akikkel útja során nem csupán találkozott, vagy beszélgetett, de közös fotó is készült róluk. Ha a feltüntetett ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik.
.
.
Új barátunk a Kossuth Múzeumba vezetett bennünket. A sumeni Kossuth Múzeum létrehozására az első lépés 1933-ban történt, amikor
Fehér Géza régész kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a kormányzó sumeni
otthonául szolgáló épület falán. A kis ház ma emlékmúzeum, melynek vezetőjével és Toma úrral a bejáratnál fényképezkedtünk. A 19. század legnagyobb hatású magyar politikusa
mindössze négy hónapot töltött a városban, mégis szobor őrzi az emlékét
a főtéren, egykori lakóháza pedig több, mint ötven esztendeje
emlékmúzeum.
.
.
.
.
A divatos öltözetű fiatalember volt a sofőrünk, a fekete hölgy pedig az
idegenvezetőnk, aki egy angol, francia, német és arab nyelveken beszélő
tanárnő.
.
.
.
.
A turbános arabnak kertje is van. Amikor bementünk, ő a fal tövében
aludt, a lábára rá volt kötve egy spárga, ez a fal mögött elterülő
kertjének madárijesztő kolompjához vezetett. Időnként megrángatva űzte
el a madarakat anélkül, hogy fel kellett volna kelnie. Ó, az arab konyhakertjében minden volt! Narancs, citrom, datolya, banán,
káposzta, krumpli, paradicsom, saláta, uborka és szenna. A szenna-levél
dörzsölékét használják a köröm színezésére és a kéz bőrének
finomítására.
.
.
.
.
Feleségem készített egy fotót a szokásos reggeliző helyemről.
.
.
.
.
Kirándulást teszünk a Turaida várába. Miután a fából készült elődje
leégett, 1214-ben építtette fel a rigai püspök az erődöt. Az
öregtoronyból remek kilátás tárul elénk a Guaja völgyre. Érdekes és jellemző dolog, ami itt történt. A vár aljában egy német
ruházatú hölgy kötögetett és árusította a portékáját. Amikor angolul
szóltam hozzá, hogy készíthetnék-e egy fényképet, a nyelvet azonnal
felismerve azt válaszolta, hogy ő nem angol, hanem német. Nem hagytam
annyiban, nyelvet váltottam, és németül kértem fel a közös fotóra.
.
.
.
.
A paraszti munka minden szakaszát
szertartások kísérik, amelyekben kiengesztelik az isteneket, és
termékenységért könyörögnek, csak fohász után kezdenek dolgozni. Vendéglátóink szívesen álltak velünk a fényképre. Körülnézhettünk a
házban, campával is megkínáltak, de ezt udvariasan visszautasítottuk.
.
.
.
.
A mellettem ülő asszony a fogait belakkoztatta! Európai szemmel, ahol a
fehér ragyogás a fogpaszta reklámszövege, meghökkentő látvány, pedig az
enyhe kábulatot adó állandó bételrágástól csak így védheti meg a fogait.
Nem tudom, hány éves, de még minden foga megvan.
.
.
.
.
Elkalauzoltak a forradalmi múzeumba, ahol szokás szerint keserű teával
fogadtak. Képeken láthattuk e 4 ezer éves nép
szinte örök harcát a betolakodókkal (kínaiak, franciák, japánok,
amerikaiak).
.
.
.
.
Fotós kollégám japán gépe perceken belül elkészíti a fényképet. Ő is
itt vadássza a témát az utcán. Ő minket, mi őt fényképeztük, így hát
összebarátkoztunk - üzlet nélkül.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése