Ezúttal a szerző olyan képei sorakoznak itt, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben vásárlás vagy annak lehetősége közben a világ különböző helyein. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a
címként
jelölt ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Kezdődik a krujei bazársor! Persze ma sem tudom, hogy mi az a szerkentyű, mely
mellett magabiztosan állok és invitálom utastársamat a bazárba. A választék miatt nem panaszkodhatunk: bőséges. Minden üzletben a
Szkanderbég-konyakot ajánlják, mint nemzeti italt. Csak később derült
ki, hogy sokkal drágábban, mint a nagyáruházakban. A kereskedők az árakat nemcsak lekben, de mindjárt euróban is mondják.
.
.
.
.
Benáresztől, a hindu Rómától nem messze fekszik Sarnath, ahol Buddha
először tanított és ahonnan a buddhizmus elindult világhódító útjára. A település a buddhisták szent helye, itt található a kő, melybe Buddha első prédikációját részben feljegyezték.
.
.
.
.
Cahir városának egy kilátóhelyen sok emléktárggyal várják az árusok a turistákat.
.
.
.
.
A vásárló utcában vagyunk, mely Torontó legöregebb utcája. Bemegyünk egy
nagyáruházba, ahol nemcsak óriási árubőséggel találkozunk, de egy
mintegy egyórás mozielőadást is láthatunk a városról, a látnivalókról és
a település történetéről.
.
.
.
.
A londoni élelmiszer-üzletekben sohasem lehet megállapítani, hogy milyen
évszakban járunk, mindig mindenféle gyümölcs és zöldség kapható.
Rendületlenül hozzák a hajók és a repülőgépek a volt gyarmatbirodalomnak
az anyaországgal máig is fontközösségben élő országaiból a
szállítmányokat. De ha megkóstolod ezeket a gyümölcsöket, a legtöbből hiányzik a
napsugár, a napfény íze. Bár külsőre talán mutatósabb, nem lehet a
magyar almához vagy paradicsomhoz hasonlítani.
.
.
.
.
A gazdag nagykereskedők nemcsak luxus palotákban laknak, de nagy
köztiszteletnek is örvendenek. Öltözetük makulátlan tisztaságával,
hófehér turbánjukkal, gondozott szakállukkal a pátriárkákra
emlékeztetnek. Búcsúzóul még egyszer kimegyünk a
forgalmas, mozgalmas nagypiacra! Ilyen változatos nyüzsgést, kavalkádot,
egzotikumot otthon úgysem láthatunk.
.
.
.
.
A fővárosban bementem egy üzletbe. Néhány jellegzetesen mexikói emléktárgyat akartam
vásárolni. Hozzászoktak a bőkezű amerikai vásárlókhoz, és nem akarnak az
árakból engedni. A rutinomnak köszönhetően azért 20-25 % árengedményt
sikerült elérnem.
.
.
.
.
Pádua külvárosában az új házak között elszórtan több száz éves villák is
akadnak, a néhai "nobilok" nyaralói. Egymást érik a konyhakertek és
gyümölcsösök. Úgy mondják: ez Velence éléstára. Mindezek ellenére mi a
pavilonban egyetlen szem gyümölcsöt sem tudtunk vásárolni, főként a
turistáknak szánt emlék- és használati tárgyakkal volt tömve az üzlet.
.
.
.
.
Egy bevásárlóközpontban vagyunk. Szóhoz sem jutunk... De igyekszünk mindent megnézni és megörökíteni - még magunkat is.
.
.
.
.
Elsétálunk a híres Montmartre-ra. A művészek a szabadban alkotnak, munkájukat lehet
figyelni, képeiket megnézni és akár megvásárolni. A domb hajdan szőlőskert, ma ügyesen álcázott álromantika. A művészek
kedvelt lakhelye, lépcsős, keskeny utcáin sétálva a turisták nem
vonhatják ki magukat a hely különleges hangulatának hatása alól. Páratlan idegenforgalmi attrakció a Montmarte, Párizs legismertebb
és talán leghangulatosabb negyede.
.
.
.
Még
dél sem volt, és már be is értünk Bukarestbe. Kilenc éve voltam itt
utoljára, azóta igen komolyan fejlődött ez a város. Bizonyos
vonatkozásban, tájékozódás szempontjából, itt következett az egész
utazás legmelegebb része, mert elkövettem azt a badarságot, hogy térkép
nélkül, csupán a kérdezősködésre támaszkodva akartam átvágni a városon.
Igen kellemetlen helyzetemből mentett ki a magyar követség sofőrje, aki
látva bizonytalanságaimat, rendszámomat felismerve felajánlotta a
segítséget, kivezetett a városból. A külvárosban kalauzom szívességét
megköszönve elbúcsúztunk, mi pedig
megnéztük a kirakatokat, benéztünk a déli órák ellenére zsúfolt,
hatalmas moziba, majd folytattuk utunkat a határállomás felé.
.
.
.
.
Igaz, hogy így az üzletben felhalmozva mindez csak pénzzel mért
kereskedelmi áru, de odahaza emlékburokba göngyölve már csodálatos tál,
kancsó, bross, karkötő és még ki tudja mi minden...
.
.
.
.
Zug egyike Svájc legszebb épen maradt történelmi városainak. A buszunk a
Kolin-platzon, a város közepén áll meg, innen járjuk be a várost. Ódon
kormányzati épületek, szép polgárházak, felállított szobrok sorjázzák
egymást. A nagyáruház bejáratánál átadtam a fényképezőgépemet a nejemnek. Persze nem sokáig maradunk, a mi pénzünkhöz viszonyítva minden rettenetesen drága, ahogy már tapasztaltuk utunk során előbb is.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése