ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG A BORJÚ KÖLDÖKGYULLADÁSÁT

A gyakran előforduló esetek közé tartozik, amikor a gazda azzal a panasszal keresi fel az állatorvost, hogy a néhány napja született borjú egyszeriben bágyadt, egyáltalán nem keresi a csecset, a hátát púposítja és duzzadt, fájdalmas a köldöke. Elhanyagoltabb vagy súlyosabb esetekben a kis állat ízületei is megduzzadnak, az állat sántít, alig tud lábra állni. Ez a köldökgyulladás.

Ha időben történik a gyógykezelés és megfelelőek a tartási körülmények, az esetek jól gyógyulnak, de elhanyagoltabb esetekben a borjú elpusztulhat vagy a szövődmények miatt nagyon visszamarad a fejlődésben.

A veszteségeket akkor tudjuk maradéktalanul kiküszöbölni, ha megelőzzük a bajt még mielőtt szükség volna a költséges állatorvosi és gyógyszeres beavatkozásra! De hogyan lehet a bántalmat megelőzni?

A BORJÚ KÖLDÖKGYULLADÁSA

A köldökgyulladás valójában a hasfalhoz rögzített köldökvéna gyulladása, amit a környezetből a köldökbe hatoló baktériumok, egyebek között streptococcusok, corynebacteriumok stb. idéznek elő. A bántalom kifejlődését nagyfokban elősegítik a környezet kedvezőtlen higiéniás viszonyai, a köldök fertőtlenítésének elmaradása, sőt az anya hiányos takarmányozása is.

A köldök gyulladása az esetek többségében nem közvetlenül az ellés után jelentkezik, hanem csak azt követően néhány nap múlva.

A KÖLDÖK VISSZALAKULÁSA, BESZÁRADÁSA

Ahhoz, hogy a köldök gyulladását felismerjük, mindenekelőtt tudni kell, hogy miként történik a visszaalakulás fiziológiás folyamata.

Ez azt jelenti, hogy az ellés után 3-4 nap múlva a „köldök” már csak ceruza vastagságú, nem fájdalmas, kezd beszáradni és hamarosan koromfekete színűvé válik, majd a születés után 2-4 héten belül ellökődik.

ÉS MIRŐL ISMERHETŐ FEL A GYULLADÁSOS KÖLDÖK?

A fertőzés legfeltűnőbb jele, hogy a köldök nem szárad be, vastag, ami azt jelenti, hogy akár hüvelykujjnyi vastagságú is lehet és nagyon fájdalmas.

A köldök fájdalmasságát úgy állapíthatjuk meg, hogy a köldökzsinórt az ujjaink közé fogjuk, és arra enyhe nyomást gyakorolunk, majd nagyon óvatosan pödörgetjük. Arra nagy gondot kell fordítani, hogy tiszta, megmosott kézzel történjen a köldök tapintása.

A gyulladásos köldök gyakran nedves, súlyosabb esetekben olykor gennyes, sőt még bűzös váladékot is lehet belőle kipréselni.

ÁLTALÁNOS TÜNETEK IS MUTATKOZNAK

A legfeltűnőbb tünet, hogy a borjú bágyadt, eleinte csak kedvetlenül és kevesebbet szopik, utóbb már egyáltalán nem keresi a csecset, a hátát púposítja, sokat fekszik és csak hosszabb ösztökélésre lehet felkelteni.

A kis állat mindinkább legyengül, hasmenése támad, és ha időben nem kap állatorvosi segítséget, elhullik. Olykor szövődmények okozzák az állat halálát.

Alapvető szabály, ha az állat étvágytalan, kedvetlen, meg kell mérni a hőmérsékletét, mely normális körülmények között 38-39C között mozog, és az elmondottak szerint ellenőrizzük a köldökét. Megjegyzem, hogy a lázméréskor a hőmérőt a végbélbe kell óvatosan, kissé felfelé irányítva behelyezni és 5 percig ott tartani.

A köldökgyulladás meglehetősen gyakori bántalom és sürgős állatorvosi beavatkozást igényel. A gyulladásos fertőzött köldökben levő baktériumok ugyanis gyakran betörnek a véráramba, amellyel bejutnak a véráramba és nem egyszer az ízületekbe is.

Ilyenkor az ízületek megduzzadnak, fájdalmassá válnak, az állat sántít, mind nehezebben mozog, utóbb már alig tud lábra állni. A borjakban olykor súlyos görcsös állapot is kialakulhat.

GYÓGYKEZELÉS

Ismételten hangsúlyozni kell, hogy minél előbb el kell végezni a gyógyszeres kezelést, mielőtt még a szövődmények kialakulhatnának.

Az orvoslás feladata, hogy minél előbb gyérítsük a köldökben elszaporodott kórokozókat, ami helyi kezeléssel történik. Másrészt meg kell gátolni a baktériumok behatolását vagy elszaporodását a különféle szervekben, ezért parenterálisan antibiotikumot kell adni. Amennyiben pedig már valaminő kóros szövődménnyel is számolni kell (hasmenés, bélhurut stb.) tüneti kezelést is kell alkalmazni.

A köldökgyulladás helyi kezelésére valaminő fertőtlenítő oldatot használhatunk (pl. Betadine, 2%-os alkoholos jódoldat stb.), ha pedig már tályog is kialakult, annak megnyitását állatorvosra kell bízni.

Amint arról már szó esett, mielőbb ajánlatos parenterálisan is valaminő széles hatósugarú antibiotikumot (pl. Tardomyocel inj. Stb.) applikálni.

Amennyiben a bélhurut is kialakult és hasmenés is mutatkozik, minden második szopáskor adjunk kamillateát, és abba is antibiotikumot (Neomycin, NeoTe Sol pulv stb.) keverhetünk az állatorvos ajánlása szerint.

Néhány évvel ezelőtt egy súlyos és nehezen gyógyuló istállójárvány során az elmondottak mellett homeoterápiát is alkalmaztam. Ez úgy történt, hogy minden borjúnak a születés után nem sokkal alvadásában nem gátolt 100 ml anyavért fecskendeztem a combizomba. A „költségmentes” vérterápia nemcsak a megbetegedések és elhullások arányát csökkentette, de a gyógyszerköltséget is.

Miután pedig a beteg állat egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset szopik, a kiszáradás meggátlására feltétlenül gondoskodni kell a folyadékellátásról. Az lesz a legcélravezetőbb, ha pl. cuclisüvegből kamillateát adunk a betegnek.

Miután a köldökfertőzés megjelenésében igen fontos szerepet játszik az istállóhigiénia, különös gondot kell fordítani a bőséges, tiszta almozásra, de amint arról már szó esett, az anya igények szerinti takarmányozására is.

MEGELŐZÉS

1. Már az ellés előtt is gondos figyelmet kell fordítani a tehén takarmányozására, mert a megfelelő ásványi só, vitamin stb. ellátottság nemcsak az újszülött állat ellenálló-képességét befolyásolja jelentősen, de a föcstej minőségét is javítja, mely így az élet első napjaiban fokozott védelmet nyújt a fertőző csírákkal szemben.

2. Ugyancsak fontos feladat, hogy az újszülöttet megóvjuk a fertőzéstől. Miután pedig a fertőződés nagyon sokszor már a szülés közben bekövetkezik, nagyon fontos, hogy a segítségnyújtás során is betartsuk a higiénia alapvető szabályait. A beavatkozás előtt nemcsak a kezünket kell megmosni valaminő fertőtlenítő oldattal (Betadine), hanem az ellő állat külső nemi szerveit is.

3. Az ellést követően fontos feladat a köldök ellátása! A borjú köldökzsinórja a szülés közben vagy annak befejezése után a bőrköldöktől egytenyérnyi távolságra szokott elszakadni. Ha ez nem történne meg, ilyen távolságból kell fertőtlenített kézzel elszakítani.

Ez úgy történik, hogy a zsinórt egyik kézzel megmarkoljuk a bőrköldöknél, a másik kézzel pedig a szakadási hely alatt, majd húzással, csavarással végezzük el a köldök elszakítását.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a rövidre szakított köldök számos veszély forrása lehet.

4. Ezután a köldökcsonkot oly módon kell fertőtleníteni, hogy azt egy széles szájú üvegben levő fertőtlenítő oldatba kell „belelógatni”. Fertőtlenítésre többek között Jódtinktúrát, Iosant vagy Betadine oldatot használhatunk.

5. Két-három nap után ajánlatos ellenőrizni a köldök állapotát a fentebb elmondottak szerint, nehogy késésben legyünk a gyógykezeléssel, ha netán mégis bekövetkezne a fertőzés.

A betegség megelőzése nemcsak a borjú egészséges fejlődését szolgálja, de ily módon sok gondot, fáradtságot és felesleges kiadást is megspórolhatunk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. áprilisában.)