Előbbi bejegyzéseinkben olvashattunk arról, hogy a házinyúl szerveiben számos olyan parazita élősködik (kokcidiumok, hólyagférgek, toxoplazmák, galandférgek, fonálférgek stb.), melyek az állatok elhullását, fejlődésük elmaradását, de akár mint zoonózisok, az ember megbetegedését is előidézhetik.
Ezúttal néhány olyan parazitás bántalmat ismertetünk, melyek főleg az állatok testtömeg-gyarapodásának az elmaradását okozzák, vagy pedig, mint a nyulak bőrén vagy bőrében élősködő külső paraziták okoznak sokszor nagyon súlyos veszteséget.
ENCEPHALITOZOONÓZIS (Spórás véglények okozta bántalom)
A nyulak számos országban megállapított gyakori, túlnyomórészt idült jellegű, szubklinikai lefolyású fertőzöttsége, mely egyes adatok szerint a tünetmentes fertőzöttség esetén is a testtömeg-gyarapodás akár 11%-nyi elmaradását is okozhatja. Bár okozóját már több mint nyolc évtizeddel ezelőtt leírták, e fertőzöttség iránti figyelem az utóbbi 2-3 évtizedben élénkült meg.
KÓROKTAN – KÓRFEJLŐDÉS
Okozója a Microspora törzsbe tartozó intracelluláris (=sejten belüli) protozoon (=véglény), az Encephalitozoon cuniculi. A „kórokozó” spórák a fertőzött nyulak vizeletével ürülnek időszakonként a külvilágra, ahol fertőzőképességüket nedves környezetben szobahőmérsékleten 1 hétig, száraz állapotban pedig 4 hétig is megőrizhetik.
Ennek a microsporidiumnak gazdái lehetnek egyéb fajú rágcsálók, ragadozók (rókatenyészetekben nem ritkán elhullási ok), kiskérődzők, sőt nem egyszer emberben is megállapították az encephalitozoonózist.
A fertőződés lehet a placentán (magzatburok) át, de általában szájon át történik. A spórák a takarmány, ivóvíz elfogyasztásával juthatnak a szervezetbe bármely életkorban, de a fertőzés bekövetkezhet belégzés, kannibalizmus útján, sőt a párzás alkalmával is. A fertőzés állományon belül lassan terjed.
A kórokozó a véráram közvetítésével eljut a különféle szervekbe, és ezek ereinek főleg endothelsejtjeiben (a vérereket bélelő egyrétegű hám), valamint a vese tubuláris hámsejtjeiben kezd szaporodni. A vese szétesett sejtjeiből kiszabadult spórák a fertőződés után általában 30-70 nap között ürülhetnek a vizeletben.
TÜNETEK – KÓRJELZÉS
A lappangási idő általában egy hónap, de sok E. cuniculival fertőzött nyúl tünetmentes marad. Súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek jelenhetnek meg. Így aluszékonyság, reszketés, ferde fejtartás, egyensúlyzavar, rendezetlen mozgás, bénulás. Máskor szemrezgés, görcsök, a pupillareflex renyhesége vagy teljes kiesése észlelhető. Olykor elhullás is előfordulhat.
A nyúl boncolása során szemmel látható elváltozások csak a veséken találhatók, tűszúrásnyitól 2-4 mm-es átmérőjű szürkésfehér, a vesék felületén gyakran behúzódó gócok alakjában.
Ami az orvoslást illeti, az E. cuniculi fertőzésnek oki terápiája nincs, de oxitetraciklin, dexamethason, B-vitamin és infúziók adásával a beteg állatok javulása vagy gyógyulása érhető el.
Bár a spórák a fertőtlenítésre használt szerek legtöbbjével (1%-os NaOH, 0,3%-os formaldehid, forró víz stb.) rövid időn belül elpusztíthatók, a fertőtlenítés nem alkalmas a fertőződés megakadályozására, de fertőzésmentes állományok kialakításának biztonságát növelik. Ilyen állományok kialakításával kapcsolatban a kezelő állatorvos útmutatása szerint kell eljárni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. januárjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése