2015. július 11., szombat

Inkvizíció

Ezúttal az inkvizícióról emlékezünk meg a teljesség igénye nélkül a szerző képei és jegyzetei segítségével. Ha az ország, város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.



.
.
 Néhány poros pálma és némi csenevész pázsit mellett elhaladva fehérre festett épülethez érkezünk. Kívülről semmi sem árulja el, hogy az Alkirályság leghatalmasabb szervezetének, a Szent Inkvizíciónak a háza előtt állunk.
Évszázadok során rettegés övez
te ezt az épületet, még maga az alkirály sem merte félelem nélkül átlépni e ház küszöbét - meséli vezetőnk. Emberek százezreinek a sorsáról döntöttek itt. És sok ezer ember sínylődött a föld alatti kazamatákban. Az ítélőterem sarkában egy életnagyságú Krisztus-szobor állt, ennek fejbólintása döntötte el a halálos ítéletet. Azt persze nem tudták a babonás peruiak, hogy a bíróság egy ügyes szerkezettel észrevétlenül mozgatta a háttérben a gipszből való alkotást.
.
.
Peru 
.
.
 Limában megérkezünk a katedrálishoz. Ősrégi székesegyház ez, még Pizarro alapította. Páncélos castiliai vitézek imádkoztak itt, kongóvidéki néger rabszolgák és az egyházi törvényszék szerzetesei. Az előtte lévő plázán rakta máglyáit az inkvizíció. Barátságos homlokzata van, de belül sötét, és aki bronzveretű kapuján benyit, meglassítja a lépteit. Árnyékok suhannak a templomban, és ha tucatjával égnek is a viaszgyertyák, furcsán lejtenek a pillérek és oldalkápolnák körül. Igazi misztikum!
.
.
.
.
 Mexikóvárosban az elnöki palota udvarán egy szép szökőkút tetején apró méretű Pegazussal. A bejáratnál strázsáló őrség ügyet sem vet ránk: már megszokta a turisták tömegét. Belépve a palotába a lépcsőházat három oldalról freskók borítják, melyek Mexikó történetét sűrítik egybe az azték időktől csaknem napjainkig. Hatalmas és plasztikus formában látjuk a spanyol hódítók és az inkvizíció kegyetlenkedéseit is.
.
.
.
.
 Kartagéna Kolumbia nyolcadik legnagyobb városa. Az utcákon eleven, nyüzsgő a forgalom. Egy ma már ugyancsak ütött-kopott ház előtt megállít vezetőnk. Csak a félig levert címer jelzi, hogy annak idején itt volt, Krisztus nevében itt működött a Szent Inkvizíció. Valaha ezek a falak sok-sok jajkiáltástól és halálhörgéstől visszhangoztak. Még az emlékét is ki akarták törölni, és leverték jórészt a címert is az épület ormáról az egyébként alapvetően szintén vallásos városlakók.
.
.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése