Védjük meg a kiskutyákat a fertőző betegségektől 2. (Koronavírusos bélgyulladás)

A KUTYÁK CORONAVÍRUSOS (olv. koronavírus) BÉLGYULLADÁSA

A kutyák coronavírus okozta bántalma egészen 1974-ig ismeretlen volt, azóta azonban világszerte elterjedt és számos veszteséget okozott főként a fiatal kölyökkutyák között. Első ízben a Németországban állomásozó amerikai hadsereg egyik őrzőkutyájából mutatták ki a kórokozót (CCV). Egy régebbi felmérés szerint az agresszív vírussal történt fertőzöttséget a családban tartott ebeknél 20 százalékra, a kennelben tartott kutyáknál pedig 60-80 százalékra becsülik.

Igaz, hogy a kutya coronavírusa főleg fiatal kutyákban okoz hasmenést, de ritkán felnőtt kutyák is megbetegedhetnek.

A KÓROKOZÓ

A coronavírusok (CCV) nagyjából gömb alakú, 120-160 μm átmérőjű, burkos vírusok. A burkok felületén bunkószerű nyúlványokat viselnek, amelyek az elektronmikroszkópos képen a nap korongjára emlékeztető formát mutat. Innen az elnevezésük „korona”-vírus (KÉP). 

A coronavírus ellenálló-képessége csekély, a szokásos fertőtlenítőszerek hatására perceken belül inaktiválódik. Ugyanakkor hőérzékeny is, mert 50 °C hőmérsékleten perceken belül elpusztul.

A FERTŐZŐDÉS

A fertőződés mindig a bélsárral történik. A fertőzés forrásául szolgálhat a bélsárral szennyezett ivóvíz, táplálék, az ún. ragályfogó tárgyak, mint pl. ketrecek, szállítóeszközök stb. Miután a szájon át felvett vírus az emésztőcsatornába jutott, megtámadja a vékonybélbolyhok érett hámsejtjeit, majd a következő 1-2 napon belül a vékonybél alsó szakaszaiba is átterjed.

A betegség során a fertőződés csupán a vékonybélre korlátozódik, virémia (vírusok megjelenése a keringő vérben) nem fordul elő. Miután a bélben az érett epithel sejteket elpusztítja, ennek következtében vérzések keletkeznek, az emésztés és felszívódás elégtelensége miatt pedig hasmenés alakul ki.

Megjegyzem, hogy a kutya-kutya fertőzési lánc kizárólag környezeti fertőtlenítéssel nem szakítható meg. Ahhoz mindenképpen szükséges, hogy a fogékony kutyák ne találkozhassanak a vírusürítő ebek bélsarával.

TÜNETEK

Mivel a tünetek nem jellegzetesek, sok esetben nehezen különíthetők el a parvovírus okozta enteritesektől (= bélgyulladás) vagy egyéb bélgyulladástól.

A szájon történő fertőződést követően 18-72 óra múlva jelentkeznek a betegség első tünetei. A bántalom étvágytalansággal, bágyadtsággal, pépes állagú bélsárral kezdődik, hamarosan vízszerű hasmenés következik, és a betegek gyakran hánynak. Kölyökkutyákban a hasmenés rövid idő alatt kiszáradáshoz vezethet. Gyakran a hasmenés véressé válik.

Fiatal kölyökkutyák akár hirtelen elpusztulhatnak, másoknál a tüneti kezelés ellenére akár 3-4 hétig is elhúzódhat a bántalom, de a betegek egy része 7-10 nap alatt akár magától is meggyógyulhat.

Mivel a parvovírus hasonló tünetekben mutatkozik, az elkülönítő diagnózis megkönnyítésére felidézzük a leglényegesebbet. A parvovírus 8 hetes kor előtti tüneteik: öklendezés, légszomj, nehezített légzés, a nyálkahártya szederjes elszíneződése, szapora szívműködés.

8 hetes kor felett: láz, hányás, hasmenés (sokszor véres), súlyvesztés.

Coronavírus esetén láztalan állapot mellett hányás, hasmenés, mely olykor véres is lehet, kiszáradás.

A coronavírussal szembeni védelemben kiemelkedő szerepet játszik a parvovírus elleni védelem hatékony kialakulása, mivel a két vírus társfertőzése esetén a kölyökkutyák túlélési esélye drámaian csökken.

A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

1. Az állat életkora. A fiatal állatok sokkal súlyosabban betegszenek meg, és az elhullási arány is lényegesen magasabb.

2. Az emésztőcsatorna parazitákkal történt fertőzöttsége (orsóférgek)-.

3. A környezeti tényezők (elhelyezés, higiénia stb.).

4. Amint az előbb említettük, a parvovírussal történt társfertőzés.

ORVOSLÁS

1. A kutyák melegben tartása.

2. A hányás, hasmenés csillapítása.

3. Folyadékpótlás.

4. Társfertőzés megelőzése antibiotikumokkal.

VÉDEKEZÉS

A bántalom megelőzésére többféle vakcina is van forgalomban, melyek kiválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos feladata. Példaként megemlítjük a DURAMUNE PUPPY DP+C VAKCINA A.U.V. nevű készítményt, mely a szopornyica és a parvovírus okozta bélgyulladás megelőzésére, valamint a coronavírus által okozott bélfertőzöttség mértékének csökkentésére alkalmazható. Az első oltást 6-8 hetes korban kell adni, majd a másodikat 10 hetes kortól. A két oltást 2-4 hetes időközzel kell applikálni. Ezután évente egyszer kell emlékeztető oltást adni.

Csak egészséges, féregtelenített kutyák olthatók. 

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberében.)

Védjük meg a kiskutyákat a fertőző betegségektől 2. (Fertőző májgyulladás)

FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS – CORONAVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁS

  Előbbi bejegyzéseinkben elmondtuk, hogy főként a fiatal kutyák egészségét számos olyan vírusos bántalom veszélyezteti, melyek megfelelő védelem híján csak nagyon költségesen vagy egyáltalán nem orvosolhatók. Azt is elmondtuk, hogy hazai viszonyok között a nyolcvanas években kezdődően nőtt meg a kutyakölykök megbetegedésében és elhullásában szerepet játszó fertőző betegségek jelentősége.

Ezúttal két sok veszteséget okozó bántalmat, a kutyák fertőző májgyulladását és a coronavírus okozta bélgyulladás okozóját, a betegségek tüneteit, lehető orvoslásuk és a megelőzésének lehetőségeit fogjuk ismertetni.

A KUTYA FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁSA

A fertőző májgyulladás többnyire a fiatal kutyák nagyfokú elesettségével, heveny esetekben lázzal, hányással, sárgasággA cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberébenal járó súlyos betegsége. A fél évesnél fiatalabb kutyák a leggondosabb kezelés ellenére is többnyire elpusztulnak, az ennél idősebbeknél azonban már jobbak a gyógyulás kilátásai. Perakut (túlheveny) esetekben a betegség a kóros tünetek jelentkezése után már akár néhány órával is halálra vezethet.

EGY ESET A GYAKORLATBÓL

Sürgősen hívott egy tulajdonos Pécsújhegyről, hogy nagyon értékes Dalmata fajtájú szukájának mindkét kölyke az előbbi napon még nem látszott betegnek, a mai napra azonban egyszerre csak apatikusan fekszenek, öklendeznek, annyira elgyengültek, hogy még lábra állítani sem lehet őket. A hirtelen bekövetkezett súlyos állapot meg a tünetek alapján arra gondol, hogy az értékes kis állatokat a szomszéd – akivel évek óta nincs beszélő viszonyban – megmérgezte. Kérdésemre elmondta, hogy az állatok parvovírus elleni oltásban részesültek és a napokban szándékozta az új gazdi elvinni őket.

A kölykök néhány órán belül elhullottak, és miután a gazda kérte a boncolásukat, elküldtem azokat az illetékes Állategészségügyi Intézetbe, miután ott a bonclelet értékelése mellett lehetőség van bakterológiai és virológiai vizsgálatok elvégzésére is. A kórisme fertőző májgyulladás volt, annak túlheveny formája. A gazdi kérésére a mérgezés gyanúját kizárták.

A FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS

A kutyák súlyos elesettséggel, lázzal, sárgasággal, hányással, hasmenéssel és a vérerek károsodásával járó betegsége, mely világszerte előfordul.

Elsőként 1947-ben Rubarth (innen nevezik Rubarth-kórnak is) írta le a betegséget Svédországban, majd megállapították a bántalmat az Egyesült Államokban, Ausztráliában és a legtöbb európai államban is. Hazánkban 1954-ben diagnosztizálták az első beteget.

Mi okozza?

A betegség okozója egy nagyon apró, 80-110 μm átmérőjű adenovírus, amely legalábbis a betegség kezdetén az állat vérében és összes szerveiben megtalálható. A vírus iránt a kutyák és vadon élő rokonaik fogékonyak. Az emberre nem veszélyes.

A fertőző májgyulladás főként a fiatal állatok betegsége, néha idősebb állatok is megbetegszenek ugyan, de ezek sokkal könnyebben átvészelik a bajt, de veszélyes vírushordozók maradnak. A legérzékenyebb a 3 hónap és 1 éves kor közötti állapot, a fél évesnél fiatalabbak megbetegedése pedig többnyire halállal végződik.

A kórokozók ellenálló-képessége nem nagy, mert hő hatására már 60 °C-on hypoklorit, nátronlúg és formaldehid fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpusztulnak, váladékokkal ürülve azonban az állatok környezetében néhány hétig is életben maradnak.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?

Előre kell bocsátani, hogy a beteg állatok minden váladékukkal, így a bélsárral és a vizelettel is nagy mennyiségben ürítik a vírust, sőt a fertőzésen tünetmentesen átesett vagy meggyógyult kutyák is 4-6 hónapig vírushordozók maradnak. Ez azzal magyarázható, hogy a betegség 7-10 napján, amikor az ellenanyagok megjelennek a szervezetben, a vírus a keringésből eltűnik, de életben marad a vese kanyarulatos csatornácskáinak hámsejtjeiben. Következésképpen a gyógyult állat továbbra is, akár 4-6 hónapig vírusürítő maradhat, noha a betegségnek már semmiféle tünetét nem mutatja.

A fertőzés azonban nemcsak közvetlen érintkezéssel terjedhet, hanem a ragályfogó tárgyak közvetítésével is. Főként a beteg állat nyálával, vizeletével, esetleg hányadékával fertőzött táplálék, ivóvíz vagy a ragályfogó tárgyak, többek között ketrecek, szállítóeszközök, szerszámok jelentenek fertőzési veszélyt. A kórokozó felvétele többnyire szájon át következik be.

A szájon át felvett vírus ezután bejut a mandulába és a regionális nyirokcsomókba, ahol elszaporodik, majd néhány nap múlva betör a véráramba, és virémia alakul ki.

A vírus megtámadja a fehérvérsejteket, a vérerek endothel sejtjeit, ami apró vérzésekkel és ödéma kialakulásával jár. Ugyancsak megtámadja a májat is, ennek következménye a májgyulladás (sárgaság), a veséket, melynek a vesegyulladás, sőt a szemet is, mely szemtünetek kialakulásával járhat. Olykor bejuthat a vírus az agyvelőbe is, ahol agyvelőgyulladást idéz elő. A betegség kiállása tartós védettséget eredményez.

TÜNETEK

1. Főként idősebb állatokon az is lehetséges, hogy a bántalom teljesen tünetmentesen zajlik!

2. Perakut, tehát túlheveny betegben – amit az a leírt eset során is történt – a betegség a kóros tünetek jelentkezése után akár már néhány óra múltán halálhoz vezethet. A bántalom magas lázzal jár, a hőmérő higanyszála akár 40,5-41,0 °C-ra is felfuthat. A betegek bágyadtak, levertek, elesettek, és fokozott szomjúságérzet jelentkezik (KÉP).

3. A leggyakrabban észlelt heveny kórforma során a bántalom 2-5 napos lappangás után 2-5 napig tarthat, míg ha a félheveny formában lép fel a bántalom, akár 6-14 napig is elhúzódhat.

Heveny esetekben a levert állatok öklendeznek, hánynak, étvágytalanok és szomjasak. A végbélben mért belső testhőmérsékletük 40-41 °C-ra is felmelegedhet. A bélsár, de néha a vizelet is vért tartalmaz. Ezt észlelve a gazdik gyakran mérgezésre gondolnak.

Ha a beteg hasát megnyomjuk, főként a lapátosporc környékén, az állat erős fájdalmat jelez. Olykor a betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg. Néhány napos megbetegedés után előbb a sclerán (színhártya, a szemgolyó burkának mintegy 4/5 része), esetleg a bőrön, főként a lágyéktájékon és a hereborékon sárgaság jelei láthatók.

A betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg. Olykor ödémás duzzanatok keletkezhetnek a bőralatti kötőszövetben, a torok és a lágyéktájon, olykor a praeputiumon (=a fityma, a hímvessző szabad végén hüvelyszerűen befoglaló bőrkettőzet) is.

4. Félheveny esetekben az említett tünetek enyhébbek. A már láztalanná váló állatokon enyhébb-súlyosabb sárgaság illetve anaemia (vérfogyottság, vérszegénység) mellett a nyálkahártyákon és a bőrön a vérzések nagyobbak lesznek. Az elhúzódó esetekben a szaruhártya elhomályosodása is bekövetkezhet.

Az agyvelő megbetegedése miatt görcsök is előfordulhatnak, esetenként enyhe légúti tünetek (könnyezés, orrfolyás, köhögés) is kialakulhatnak. Ugyancsak az idegrendszeri zavarokra utalhat az aluszékonyság, a végtagok és a nyakizmok epileptiform (epilepsziaszerű) görcse, a mozgás bizonytalansága és végül a hátulsó végtagok bénulása is.

ORVOSLÁS

Csupán tüneti kezelést lehet alkalmazni. Célszerű a lassú folyadékpótlás és glükóz applikálása. Forgalomban levő rendszerint CAV-1 elleni (a betegséget előidéző 1-es szerotípusú kutya adenovírus) ellenanyagot is tartalmazó hiperimmunsavó a betegség korai szakaszában adva jelentősen fékezi a vírus szaporodását és szóródását.

MEGELŐZÉS

A betegség megelőzésére számos oltóanyag áll rendelkezésre, melyek alkalmazása állatorvosi feladat. Sok olyan kombinált vakcina is forgalomba kerül, melyek a fertőző májgyulladáson kívül más vírusos bántalmak (parvovírus, szopornyica stb.) megelőzésére is hatékonyak, sőt gyakran Leptospira-antigéneket is tartalmaznak.

Miután a vakcina kiválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos feladata, ezúttal csupán példaként említünk meg egy kombinált oltóanyagot.

VANGUARD PLUS 5/L vakcina pl. alkalmas a parvovírusok elleni bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, parainfluenza és leptospirózis elleni aktív immunizálásra. Hathetes kortól 3 hetes időközzel 3-szor applikáljuk, majd évente egyszer kell megismételni.

Amennyiben azonban a szuka oltva volt fertőző májgyulladás ellen, a kiskutyák a kolosztrummal kapnak a betegség ellen ellenanyagot, mely csak 6-12 hetes korra ürül ki a szervezetből, ezért ilyenkor a 8. és 12. héten célszerű vakcinázni, majd az oltást évente egyszer megismételni.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberében.)

Védjük meg a kutyákat a fertőző betegségektől 1. (Szopornyica)

A SZOPORNYICA

A kutyák világszerte előforduló betegsége, mely az előző évszázad végéig hazánkban is súlyos járványokat okozott, mint a kutyák akkori leggyakoribb betegsége. A fiatal kutyák elhullása mellett főként azzal okoz jelentős egészségkárosodást, hogy a gyógyult kutyák többségében az idegrendszer károsodásának következtében elhullás vagy például a szaglás elvesztése esetleg görcsös illetve bénulásos állapot maradhat vissza.

A KÓROKOZÓ

A kutyák szopornyicáját a Paramyxoviridae családba tartozó szopornyicavírus (CDV) idézi elő. A vírus iránt a kutya és elsősorban a közvetlen rokonai (farkas, róka stb.) fogékonyak.

A szopornyica főleg a fiatal, egy éven aluli kutyák betegsége, azonban előfordul idősebb ebekben is. Emberre teljesen veszélytelen.

A FERTŐZÉS

A betegség terjesztésében főként a fertőzött kutyáknak van jelentős szerepük, melyek főként orrváladékukkal és a vizeletükkel ürítik a vírust. A bélsár lényegesen kevesebb vírust tartalmaz.

A fertőzés nemcsak közvetlen érintkezéssel következhet be, hanem a fertőzött váladékkal szennyezett takarmány, ivóvíz és különféle eszközök közvetítésével is. A kórokozó belégzéssel vagy szájon át kerülhet be a fogékony állat szervezetébe. A lappangási idő általában 3-4 nap.

TÜNETEK

A betegség lefolyása és a tünetek súlyossága számos körülménytől függ. Nevezetesen az állat korától, az állat immunbiológiai állapotától (parazitás fertőzöttség, vitaminhiány okozta immunszupresszió), a tartási körülményektől, az ellenálló-képességtől, a vírus megbetegítő képességétől, mely vírustörzsenként eltérő lehet stb.

A túlheveny formával többnyire a nagyon érzékeny kutyák esetében találkozunk. Ezeknél már egy-két napos bágyadtság, levertség és lázas állapot után bekövetkezhet az elhullás.

Leggyakrabban azonban heveny formában zajlik le a betegség, melyre jellemző a kétfázisú lázgörbe. Ez azt jelenti, hogy az első szakaszban a 3-7 napos lappangási idő után 41,5°C-t meghaladó hőemelkedés, savós orrfolyás és kötőhártya-gyulladás alakul ki. A betegek kedvetlenek, étvágytalanok. Ezután 2-3 napos láztalan állapot következik, és visszatér a beteg étvágya is.

Egy-két nap múlva azonban a láz ismét felszökik, és ezzel egy időben az állatok ismét étvágytalanok és kedvetlenek lesznek. Gennyes kötőhártya-gyulladás (1. KÉP), tüdőgyulladás, gyomor- és bélgyulladás is kialakulhat.

Szopornyica. Gennyes kötőhártya- és orrgyulladás

Az állatok orrnyílásából savós nyálkás váladék ürül, mely rászárad az orrnyílások környékére, ezért a kutyák szörtyögve lélegeznek, a szemükből váladék szivárog. A vemhes szukák elvetélhetnek.

Az emésztőcső megbetegedését hasmenés, hányás, olykor torok- és mandulagyulladás jelzi.

A bőr megbetegedése során a vékonyabb bőrrel fedett has alján és a combok felületén piros foltok, pusztulák képződnek, melyek utóbb pörkké száradnak. Idült esetben a talppárnák megkeményednek (keménytalp-betegség, 2. KÉP).

Szopornyica. "Keménytalp" betegség

A betegek egy részében idegrendszeri zavarok is mutatkozhatnak. Enyhébb esetekben csak tompultságot észlelünk, máskor azonban egyes izomcsoportok rángógörcse, mozgászavarok valamint bénulások is kialakulhatnak.

GYÓGYKEZELÉS – VÉDEKEZÉS

A baktériumos szövődmények kivédésére antibiotikumokat, lázcsillapítókat, hányást és hasmenést csillapító szereket, vitaminokat (B-vitamin) adunk. Talpkeményedés esetén a megkeményedett bőrrészeket vazelinnel, csukamájolajjal stb. kenhetjük be.

A betegség vakcinás oltással megelőzhető. A kölyökkutyáknak, ha kolosztrális védettsége van, 9 és 12 hetes korukban, majd évente egyszer kell oltani. A 3 hónaposnál idősebb kutyákat 2-3 hetes különbséggel kétszer egymás után vakcinázva legalább egy évig tartó védettség alakul ki. A vakcina rendelése, alkalmazása és igazolása állatorvosi feladat.

 (A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. novemberében.)

Védjük meg a kutyákat a fertőző betegségektől 1. (Parvovírus)

VÉDJÜK MEG A KUTYÁKAT A FERTŐZŐ BETEGSÉGEKTŐL I.

PARVOVÍRUS – SZOPORNYICA

Se szeri se száma azoknak az olvasói leveleknek, telefonoknak, melyek a kiskutyák súlyos megbetegedéseiről, olykor hirtelen elhullásáról, máskor hosszas és költséges, de nem egyszer mégis eredménytelen kezelésével kapcsolatban kérnek tanácsot. Bár sokszor felvetődik a kérdés az orvoslás lehetőségéről, főként pedig azok megelőzésével kapcsolatban kérnek tájékoztatást. Többen is megkérdezték, hogy a kutyák fertőző betegségei veszélyesek-e az ember egészségére, de volt, aki a vásárolt állat elhullását követő szavatossági igény érvényesítésének lehetőségéről kért tájékoztatást.

A továbbiakban azokról gyakoribb, főként kiskutyákat megtámadó fertőző betegségekről fogunk szót ejteni Olvasóink kérdései alapján, melyek időben történő vakcinázással jórészt megelőzhetők, nevezetesen a Parvo- és Koronavírus okozta bélgyulladásról, a fiatal kutyák fertőző májgyulladásáról és az emberre is veszélyes zoonózisként számon tartott Leptospirózisról stb. A betegségek ismertetése mellett szólunk arról, hogy a nagyon sok veszteséget okozó betegségek megelőző oltását mikor, mivel és hogyan kell elvégezni.

Elöljáróban megjegyzem, hogy a kutyatenyésztésben vezető szerepet játszó Angliában már az 1950-es években arról számoltak be, hogy a régi és híres tenyészetekben a kutyakölykök elhullásából eredő veszteségek elérték a 30%-ot. Az 1980-as években ezek a veszteségek szinte robbanásszerűen emelkedtek 80% körüli értékre főként az olyan tenyészetekben, ahol az újszülött kutyákat nem részesítették speciális védelemben (védőoltásban).

És mi a helyzet hazánkban? Hazai viszonyok között a nyolcvanas években kezdődően nőtt meg a kutyakölykök megbetegedésében és elhullásában szerepet játszó fertőző betegségek jelentősége. Ebben nemcsak a kutyatenyésztés és a nemzetközi kereskedelem megélénkülése játszott szerepet, de új kórokozók feltűnése is. Példának okáért gondoljunk csak arra, hogy a kutya-bélgyulladást okozó parvovírus csak 1977-ben jelent meg az észak-amerikai Egyesült Államokban, majd két év alatt végig galoppozott az egész világon és világszerte elterjedt súlyos veszteségeket okozva.

A kutyakölykök megbetegedésére utaló klinikai tünetek jelentkezésekor sok esetben még nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy annak kiváltásában vajon fertőző vagy nem fertőző okok játszottak-e szerepet.

A pontos diagnózis felállítását nehezíti, hogy a gazdik először általában nem fertőző okokra gyanakodnak, és csak sikertelen próbálkozások után fordulnak állatorvoshoz. Ennek a kedvezőtlen következménye, hogy amennyiben fertőző okról van szó, az állatorvos már csak idült vagy praemortem (halál előtti) esetekkel találkozik akkor, amikor tudvalévő, hogy a vírusos betegségek gyógykezelése – ha már fellépett a bántalom – bizony sokszor kétes kimenetelű. Ez is indokolja a fertőző eredetű bántalmak vakcinás oltások útján történő megelőzését, valamint a betegségek gyanújának felismerését megkönnyítő tünetek megismerését. A továbbiakban ehhez kívánunk segítséget nyújtani.

A PARVOVÍRUSOS BÉLGYULLADÁS

Nemrégiben Pécsbányáról azzal a panasszal hívott egy tulajdonos, hogy a 9 napja vásárolt német juhász fajtájú kiskutyája két napja szinte folyamatosan öklendezik, hány, hasmenéses, már csak apatikusan fekszik.

Azt hitték, hogy az udvaron bóklászva valami olyat evett, ami megártott a kiskutyának. Abban bízva, hogy 1-2 nap alatt rendbe jön, megízesített kamillateát adtak neki, amiből eleinte sokszor és sokat fogyasztott, majd az sem kellett neki és az állapota rohamosan romlott. Ekkor hívtak állatorvost.

Megérkezésemkor már igen súlyos praemortális állapotban volt az állat, melynél parvovírusos bélgyulladás gyanúját állapítottam meg. És miután reménytelennek ítéltem meg a helyzetet, csak a gazdi kifejezett kérésére adtam infúziót a betegnek, de sajnos néhány óra múlva elhullott.

Miután értékes állatról volt szó, a gazdi felvetette a szavatosság, tehát az eladó felelősségének a kérdését. Sajnos 9 nap után az eladó felelőssége már nem kérdőjelezhető meg, ugyanis a bántalom lappangási ideje 2-4 nap, így a fertőzés mindenképpen a kiskutya átvétele után történhetett.

Miután a betegség fellépése során többször is felvetődött az eladó szavatossági felelősségének a kérdése, a továbbiakban erre is ki fogunk térni.

A KUTYA PARVOÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSA

A betegség, mely világszerte előfordul, főként a fiatal kutyák egészségét veszélyezteti, lázas általános tünetekkel, hányással, olykor véres jellegű hasmenéssel és némelykor szívizomgyulladással.

A bántalmat először a hetvenes években állapították meg az Amerikai Egyesült Államokban, de hazánkban első ízben csak 1980 tavaszán észlelték.

A KÓROKOZÓ

A betegséget egy nagy ragályozó-képességű apró kórokozó, a PARVOVÍRUSOK CPV-2 típusa okozza, mely szokatlanul gyors világméretű elterjedtsége során nagyon súlyos veszteségeket okozott a kutyapopulációkban, amit csak a vakcinák gyors bevezetésével és a beteg állatok folyadékterápián alapuló gyógykezelésével sikerült mérsékelni.

Az első megbetegedéseket az USA-ban a hetvenes évek végén észlelték, Magyarországon pedig 1980 tavaszán került megállapításra. A kórokozó azért tudott ilyen gyorsan elterjedni a világban, mert a beteg állat igen nagy mennyiségben üríti a vírust, annak igen nagy az ellenálló-képessége, a környezetben sokáig fertőzőképes marad, és a fertőtlenítőszerekkel szemben nagyon ellenálló.

A FERTŐZŐDÉS

A vírus iránt a kutyák és kutyafélék fogékonyak. Az emberre hatástalan. A beteg kutyák a bélsarukkal ürítik a vírust, mely a fertőződést követően már 3-4 nap múlva kezd ürülni a bélsárral.

A betegség mindenekelőtt kutyáról kutyára terjed, de a bántalom terjedésében jelentős szerepet játszanak a ragályfogó tárgyak (ketrecek, szerszámok, szállítóeszközök stb.) is. Különösen jó alkalom nyílik a fertőződésre azokon a helyeken, ahol sok állat megfordul (kiállítások, rendelők, kisállatkórházak stb.). az átvészelt állatok egész életre szóló védettséget nyernek, sőt az ilyen illetve vakcinázott szukák kölykei a kolosztrummal jelentős mennyiségű ellenanyaghoz jutnak, amelyek általában 6-8 hetes korig kellő védettséget biztosítanak a kölyköknek. Ezt a vakcinázás során figyelembe kell venni.

A szájon át felvett vírus hamarosan a véráramba jut, majd a bélnyálkahártya hámsejtjeiben, kölyökkutyákban a szívizomsejtekben is szaporodik. A vírus a virémiát követő második naptól gyakorlatilag minden szervben és szövetben megtalálható.

TÜNETEK

A betegség lappangási ideje 2-4 nap. Ennek a ténynek a meglehetősen gyakori szavatossági esetek megítélésében is döntő jelentősége van.

A legjellemzőbb tünet a bágyadtság, étvágytalanság, öklendezés, hányás, hasmenés. A bélsár eleinte sárgás, majd vörös színűvé válik, olykor véralvadékot tartalmaz.

Ilyenkor a kutyák elesettek, csak apatikusan fekszenek, nehezen késztethetők mozgásra. A hasmenés következtében exsiccosis (kiszáradás) alakul ki, a szemek beesettek, a bőr rugalmasságának csökkenésére utal, hogy a ráncba emelt bőr csak lassan simul el.

Megkaphatják a bántalmat az idősebb állatok is? Igen, megkaphatják, de amíg a jól tartott felnőtt kutyák esetében csak enyhén vagy tünetmentesen zajlik le a bántalom, a különféle megterhelések (paraziták, vemhesség) súlyosbíthatják a betegség kimenetelét. Ugyanakkor ezek az állatok súlyos fertőzés forrásává válhatnak!

ORVOSLÁS

A betegség gyógykezelése csak a tünetek enyhítésére szorítkozik, mert a vírusos bántalmak ellen nincsen speciális, hatékony gyógyszer. Mindenekelőtt gondolni kell a folyadékpótlásról (infúzió). Csillapítani kell a hányást és a hasmenést, a baktériumos szövődmények kivédésére ajánlatos antibiotikumokat adni. Kedvező hatás várható a görcsoldók, a vitaminok, vérzéscsillapítók (konakion) és májkivonat adagolása után. Szükség lehet a szívműködés és a vérkeringés gyógyszeres serkentésére, ami ugyancsak állatorvosi feladat.

A betegség hányással, hasmenéssel járó szakaszában a kutya nem kaphat enni, a folyadékellátás azonban nagyon fontos! Az emésztőszervi tünetek átvészelését követően az állatot diétára kell fogni! Kezdetben burgonyapürét, szétfőtt rizst, később főtt csirkehúst kaphat naponta többször kis mennyiségben a beteg kutya. A biztonság érdekében még a gyógyulást követő héten is folytatni kell a diétát. Mivel a hasmenéses bélsárral a kutya környezete is a kórokozók óriási tömegével szennyeződik, szigorú higiéniás intézkedésekkel nagy gondot kell fordítani a beteg állat környezetében levő kutyák fertőződésének az elkerülésére.

VÉDEKEZÉS

Az előbbiekben szó volt arról, hogy a vakcinázott szukák kölykei a kolosztrummal jelentős mennyiségű ellenanyaghoz jutnak, melyek általában 6-8 hetes korukig kellő védelmet biztosítanak a kölyköknek. Utóbb azonban az ellenanyagok fokozatosan eltűnnek és a kutyák a fertőzés iránt fogékonnyá válnak. Mikor kell tehát a kölyköket első ízben oltani? Amikor a kiskutyákat 6-8 hetes korukban eladják vagy elajándékozzák, célszerű az első vakcinázást már 6 hetes korban elvégezni Parvo elleni vakcinával! Az oltást a Kisállat egészségügyi könyvbe kell bejegyezni és ezzel kell a kiskutyát átvenni!

Mikor következzen a következő oltás? A vakcinázást a 8.-12. és 16. héten kell megismételni, de ebben az esetben már polyvalens (parvovírus, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis, parainfluenza, esetleg koronavírus elleni) vakcinát alkalmazunk! A továbbiakban a vakcinázást már csak évente egyszer kell megismételni. Az állatorvos által beragasztott oltási címkén a betűjelek az alábbi betegségeket jelzik: D = szopornyica, L = leptospirózis, H = fertőző májgyulladás, P = parvovírus fertőzés, Pi = parainfluenza.

MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA?

A kutya parvovírusos bélgyulladása esetén a hibás teljesítés jogalapját kizárólag az állat elhullása képezheti.

A másik feltétel annak bizonyítása, hogy a fertőzés az eladónál történt. A kutyák fertőződésének az idejét akkor lehet az átadás előtti időre visszavezetni, ha az állat az eladástól számított 3 napon belül elhullott. Az átadást követő 5 napon belüli elhullás eredete csak akkor vezethető vissza az átadás idejére, ha a betegség tünetei az átvétel után a legrövidebb lappangási időn (2 nap) belül kezdődtek, és ettől kezdve a szakszerű kezelés ellenére súlyosbodtak. Az elmondott esetben a szavatossági igény már ezért nem volt érvényesíthető az átvétel után 9 nap múlva.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. novemberében.)

A baromfiak parazitás bántalmai 5. (Madártetűatka)

A MADÁRTETŰATKA

A madártetűatkák (DERMANISSUS GALLINAE) a tyúkféléken, továbbá galambokon, éneklő madarakon élősködnek. Testük tojásdad alakú, mely hátrafelé kissé kiszélesedik. A hím 0,5-0,7 mm nagyságú, a nőstény valamivel nagyobb. Színe sárgás szürkétől vérvörösig változik (4. KÉP). 

Az atkák búvóhelyeiken (ólak, ketrecek, ülőrudak stb. repedéseiben) élnek és szaporodnak, s csak éjjel támadják meg vérszívás céljából. Ha nagyon elszaporodnak, akkor nappal is megtalálhatók az állatok testén. A koplalást hónapokig bírják.

Az atkák vért szívnak, viszketést okoznak, nyugtalanítják az állatokat. A madarak soványodnak, vérfogyottak, senyvesek. A tojáshozam csökken, a fiatalok a fejlődésben elmaradnak. Ha az atkák a hallójáratba is befészkelődnek, akkor a madarak gyakran rázzák a fejüket és ferdén tartják. Az atkák a baromfiólban tartózkodó embert vagy emlősállatot is megtámadják.

Az atkákkal ellepett állatok tollazata borzolt, gyakran vakaróznak, olykor tollhullás és a bőr csipegetése is előfordul. Megállapítható az atkák jelenléte a tollazatban oly módon is, hogy amikor a madarat kézbe fogjuk, az atkák egyhamar átmásznak a kézre, majd viszkető göbös kiütést okoznak. A madártetűatkákat legkönnyebben az ülőrudak vagy az ólak repedéseiben lehet megtalálni. Énekes madarak kalitkáiból úgy lehet eltávolítani, hogy azt este sötétedéskor nyirkos vászonkendővel szorosan takarjuk be, majd – amikor néhány óra múlva a kendőt levesszük – megtalálhatjuk rajta a közben vért szívott s a nedves kendő ráncaiba bújt parányi piros élősködőket.

Védekezésül a már előbb ajánlott készítményeket alkalmazhatjuk. 

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. októberében.)

A baromfiak parazitás bántalmai 5. (Rühösség)

A RÜHÖSSÉG

A baromfi rühösségének két alakja ismert aszerint, hogy az elváltozások milyen testrészen fordulnak elő. Az egyik a tollas bőr rühössége, a másik pedig a lábrühösség. Mindegyiket más rühatkafaj okozza.

A TOLLAS BŐR RÜHÖSSÉGE

A házityúk tollakkal fedett bőrében, főleg a tolltüszőkben él a Cnemidocoptes gallinae, a C. laevis a galamb tollainak a tövében fordul elő, a C. prolificus pedig a liba bőrében él. Az atkák különösen a fejen, a csőr alján, a szemek körül, a nyakon gombostűfejnyi gócokban tartózkodnak.

Tyúkféléken a fejen, nyakon vagy a kloáka környékén kezdődik a bántalom, és innen terjed tovább. A bőr kipirult, egyenetlen felületű, pikkelyekkel fedett, a tolltüszők megnagyobbodnak, a tollazat többé-kevésbé kihull, vagy a tollak a bőrhöz közel kitöredeznek. A viszkető baromfi a tollát csipkedi. Ritka bántalom. Fellépése esetén az állatok kiselejtezése a legcélravezetőbb.

LÁBRÜHÖSSÉG

Többnyire a gazdák azzal a panasszal keresik fel az állatorvost, hogy főként a tyúkok de némelykor a fiatalabb állatok lába is megvastagszik, olyan mintha mész tapadt volna rá. Egyik-másik sántít is.

A KÓROKOZÓ

A lábak megvastagodását és meszesedésnek tűnő elváltozását főként idősebb állatok lábrühösségét egy apró, alig néhány tized mm nagyságú rühatka, a Cnemidocoptes mutans okozza. Főként tyúkfélék, ritkábban papagájok és éneklő madarak lábán élősködik. Az atkák a lábakat fedő bőrpikkelyek alá furakodnak, és a bőrben gyulladást indítanak meg. Kezdetben a pikkelyek széle alatt korpázás indul meg, majd a pikkelyek alatt termelődő gyulladásos savó felemeli azokat. A szennyes szürke száraz pörk mind vastagabb rétegben termelődik, végül is a láb olyan, mintha mész tapadt volna rá (meszes láb, 3. KÉP).

A felrakódások a lábak elülső felületén a legvastagabbak. A gyulladás viszketéssel jár, ezért az állatok ide-odatipegnek, lábukat gyakran csipkedik.

A bántalom előrehaladásával az ízületek mozgása akadályozott, és ekkor az állatok már sántítanak is. A fertőzés lassan terjed állatról állatra. Az atkák a pörkökből mutathatók ki.

A lábak gyógyítására ősidők óta aránylag jó eredménnyel használták a petróleumos fürdetést, a kényesebb madarak lábát perubalzsammal gyógykezelték. Ma már ezek elavult módszerek, mert a bántalom kezelésére számos készítmény áll rendelkezésre (pl. NeoStomosan, Sebacil EC-50 % stb.) a kezelő állatorvos ajánlása vagy a mellékelt utasítás szerint.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. októberében.)

A baromfiak parazitás bántalmai 5. (Tolltetvesség)

A TOLLTETVESSÉG

Mindennapos állatorvosi gyakorlatom során nem egyszer azzal a panasszal keresett fel a tenyésztő, hogy a baromfiállománya eltetvesedett, a csirkék már a fejlődésükben is elmaradtak, és nemcsak az állatok bőrén futkoz „milliónyi” apró tetű, de ha bemegy az ólba, őt is ellepik az örökmozgó „pulykák”. Hogyan szabadulhatna meg tőlük?

A baromfiak megfogásakor a kezelése vagy oltása során magam is nem egyszer tapasztalom, hogy a tollak széthúzásakor, azok tövénél, az állat bőrén számtalan apró tetű futkározik. Ha egy tollat kihúzunk, annak tövén szabad szemmel is jól láthatók a szürkésfehér petecsomók, serkék.

MI OKOZZA?

A szárnyasok testén számos tetűfaj élősködik. Vannak olyanok, amelyek ellökődött hámsejtekkel táplálkoznak, akadnak tollrágó, sőt vérszívó tetvek is.

A tolltetvek szárnyatlan, lapos testű, szabad szemmel is jól látható rovarok. A fejük a testhez viszonyítva nagy, széles szájszerveik rágásra alkalmasak. Baromfiakon a tetvességet előidéző tolltetvek számos neme és faja fordul elő, olykor igen jelentős számban (2. KÉP).

A tolltetvek szürkésfehér petéiket csomóban a tollazatra, a tollszárak alsó, a bőrhöz közel eső részéhez rakják. A petékből 8-10 nap alatt bújnak ki a lárvák, melyek vedlések után 3 hét alatt ivarérettekké válnak. Csak gazdáik testén tudnak véglegesen megélni.

Egy-egy petecsomóban több tucatnyi pete van, és ez magyarázza, hogy a tolltetvesség gyorsan terjed olyan állományokban, ahol a zsúfolt elhelyezés miatt a madarak gyakran kerülnek érintkezésbe egymással.

TÜNETEK

A tetvek örökös mozgásukkal viszketést, nyugtalanságot okoznak. A tetves madarak tollazata helyenként kihull, a súlyosan fertőzött állatok lesoványodnak, ellenálló képességük lecsökken, és hajlamossá válnak más betegségek iránt. Szerepet játszhatnak a különféle fertőző betegségek terjesztésében is.

Tehát a tetves madarak tollazata helyenként kihull, a toll zászlójának jó részét lerágják. Bár hámpikkelyekkel táplálkoznak, alkalmilag vért is szeretnek nyalogatni, és ilyenkor néhány faj a bőrt fel is sértheti.

A tetves baromfi sokat tollászkodik, tollát csipegeti, hullik a tolla, a bőr kissé kipirul, korpázik. A súlyosan fertőzött állatok lesoványodnak, vérfogyottá válnak, a téteményképességük csökken, fejlődésükben visszamaradnak, csökken a tojástermelés. Az élősködők átmenetileg áttelepedhetnek a gondozóikra is.

A tollazat szétnyitásakor az élénken mozgó tetvek hamar előtűnnek, a petecsomókat pedig a tollak tövén könnyen meg lehet találni.

VÉDEKEZÉS

Amint az óvantagok elleni védekezés során már említettem, a paraziták ellen többféle készítményt is használhatunk. Arról, hogy adott gyógyszertárban melyik készítmény kapható vagy éppenséggel milyen újabb készítmény kerül forgalomba, arról az állatpatikában vagy a kezelő állatorvostól kérhetünk tájékoztatást.

Ezúttal példaként azért említem a NEOSTOMOSAN koncentrátumot, mert ezt a szert előbb csak az emlősállatok bőrparazitái ellen alkalmaztuk. Csak utóbb derült ki, hogy a baromfiak külső parazitái ellen is eredményesen használható anélkül, hogy a gazdaállatokra bárminemű kedvezőtlen hatással volna. A tojástermelést sem zavarja. Oly módon alkalmazzuk, hogy az állatokat is meg a berendezési tárgyakat is 1:400 hígítású NeoStomosan oldattal, kézi permetezőkészülékkel lepermetezzük. Többféle kiszerelésben kapható, de csak az 1 és 5 literes kiszerelésű vényköteles. Élelmezés-egyészségügyi várakozási idő nincs! 

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. szeptemberében.)