A MADÁRTETŰATKA
A madártetűatkák (DERMANISSUS GALLINAE) a tyúkféléken, továbbá
galambokon, éneklő madarakon élősködnek. Testük tojásdad
alakú, mely hátrafelé kissé kiszélesedik. A hím 0,5-0,7 mm
nagyságú, a nőstény valamivel nagyobb. Színe sárgás szürkétől
vérvörösig változik (4. KÉP).
Az atkák búvóhelyeiken (ólak, ketrecek, ülőrudak stb.
repedéseiben) élnek és szaporodnak, s csak éjjel támadják meg
vérszívás céljából. Ha nagyon elszaporodnak, akkor nappal is
megtalálhatók az állatok testén. A koplalást hónapokig bírják.
Az atkák vért szívnak, viszketést okoznak, nyugtalanítják az
állatokat. A madarak soványodnak, vérfogyottak, senyvesek. A
tojáshozam csökken, a fiatalok a fejlődésben elmaradnak. Ha az
atkák a hallójáratba is befészkelődnek, akkor a madarak gyakran
rázzák a fejüket és ferdén tartják. Az atkák a baromfiólban
tartózkodó embert vagy emlősállatot is megtámadják.
Az atkákkal ellepett állatok tollazata borzolt, gyakran vakaróznak,
olykor tollhullás és a bőr csipegetése is előfordul.
Megállapítható az atkák jelenléte a tollazatban oly módon is,
hogy amikor a madarat kézbe fogjuk, az atkák egyhamar átmásznak a
kézre, majd viszkető göbös kiütést okoznak. A madártetűatkákat
legkönnyebben az ülőrudak vagy az ólak repedéseiben lehet
megtalálni. Énekes madarak kalitkáiból úgy lehet eltávolítani,
hogy azt este sötétedéskor nyirkos vászonkendővel szorosan
takarjuk be, majd – amikor néhány óra múlva a kendőt levesszük
– megtalálhatjuk rajta a közben vért szívott s a nedves kendő
ráncaiba bújt parányi piros élősködőket.
Védekezésül a már előbb ajánlott készítményeket
alkalmazhatjuk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. októberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése