FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS – CORONAVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁS
Előbbi bejegyzéseinkben elmondtuk, hogy főként a fiatal kutyák
egészségét számos olyan vírusos bántalom veszélyezteti, melyek
megfelelő védelem híján csak nagyon költségesen vagy egyáltalán
nem orvosolhatók. Azt is elmondtuk, hogy hazai viszonyok között a
nyolcvanas években kezdődően nőtt meg a kutyakölykök
megbetegedésében és elhullásában szerepet játszó fertőző
betegségek jelentősége.
Ezúttal két sok veszteséget okozó bántalmat, a kutyák fertőző
májgyulladását és a coronavírus okozta bélgyulladás okozóját,
a betegségek tüneteit, lehető orvoslásuk és a megelőzésének
lehetőségeit fogjuk ismertetni.
A KUTYA FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁSA
A fertőző májgyulladás többnyire a fiatal kutyák nagyfokú
elesettségével, heveny esetekben lázzal, hányással, sárgasággA cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberébenal
járó súlyos betegsége. A fél évesnél fiatalabb kutyák a
leggondosabb kezelés ellenére is többnyire elpusztulnak, az ennél
idősebbeknél azonban már jobbak a gyógyulás kilátásai. Perakut
(túlheveny) esetekben a betegség a kóros tünetek jelentkezése
után már akár néhány órával is halálra vezethet.
EGY ESET A GYAKORLATBÓL
Sürgősen hívott egy tulajdonos Pécsújhegyről, hogy nagyon
értékes Dalmata fajtájú szukájának mindkét kölyke az előbbi
napon még nem látszott betegnek, a mai napra azonban egyszerre csak
apatikusan fekszenek, öklendeznek, annyira elgyengültek, hogy még
lábra állítani sem lehet őket. A hirtelen bekövetkezett súlyos
állapot meg a tünetek alapján arra gondol, hogy az értékes kis
állatokat a szomszéd – akivel évek óta nincs beszélő
viszonyban – megmérgezte. Kérdésemre elmondta, hogy az állatok
parvovírus elleni oltásban részesültek és a napokban szándékozta
az új gazdi elvinni őket.
A kölykök néhány órán belül elhullottak, és miután a gazda
kérte a boncolásukat, elküldtem azokat az illetékes
Állategészségügyi Intézetbe, miután ott a bonclelet értékelése
mellett lehetőség van bakterológiai és virológiai vizsgálatok
elvégzésére is. A kórisme fertőző májgyulladás volt, annak
túlheveny formája. A gazdi kérésére a mérgezés gyanúját
kizárták.
A FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS
A kutyák súlyos elesettséggel, lázzal, sárgasággal, hányással,
hasmenéssel és a vérerek károsodásával járó betegsége, mely
világszerte előfordul.
Elsőként 1947-ben Rubarth (innen nevezik Rubarth-kórnak is) írta
le a betegséget Svédországban, majd megállapították a bántalmat
az Egyesült Államokban, Ausztráliában és a legtöbb európai
államban is. Hazánkban 1954-ben diagnosztizálták az első
beteget.
Mi okozza?
A betegség okozója egy nagyon apró, 80-110 μm
átmérőjű adenovírus, amely legalábbis a betegség kezdetén az
állat vérében és összes szerveiben megtalálható. A vírus
iránt a kutyák és vadon élő rokonaik fogékonyak. Az emberre nem
veszélyes.
A fertőző májgyulladás főként a fiatal állatok betegsége,
néha idősebb állatok is megbetegszenek ugyan, de ezek sokkal
könnyebben átvészelik a bajt, de veszélyes vírushordozók
maradnak. A legérzékenyebb a 3 hónap és 1 éves kor közötti
állapot, a fél évesnél fiatalabbak megbetegedése pedig többnyire
halállal végződik.
A kórokozók ellenálló-képessége nem nagy, mert hő hatására
már 60 °C-on hypoklorit, nátronlúg és formaldehid
fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpusztulnak,
váladékokkal ürülve azonban az állatok környezetében néhány
hétig is életben maradnak.
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?
Előre kell bocsátani, hogy a beteg állatok minden váladékukkal,
így a bélsárral és a vizelettel is nagy mennyiségben ürítik a
vírust, sőt a fertőzésen tünetmentesen átesett vagy meggyógyult
kutyák is 4-6 hónapig vírushordozók maradnak. Ez azzal
magyarázható, hogy a betegség 7-10 napján, amikor az ellenanyagok
megjelennek a szervezetben, a vírus a keringésből eltűnik, de
életben marad a vese kanyarulatos csatornácskáinak hámsejtjeiben.
Következésképpen a gyógyult állat továbbra is, akár 4-6
hónapig vírusürítő maradhat, noha a betegségnek már semmiféle
tünetét nem mutatja.
A fertőzés azonban nemcsak közvetlen érintkezéssel terjedhet,
hanem a ragályfogó tárgyak közvetítésével is. Főként a beteg
állat nyálával, vizeletével, esetleg hányadékával fertőzött
táplálék, ivóvíz vagy a ragályfogó tárgyak, többek között
ketrecek, szállítóeszközök, szerszámok jelentenek fertőzési
veszélyt. A kórokozó felvétele többnyire szájon át következik
be.
A szájon át felvett vírus ezután bejut a mandulába és a
regionális nyirokcsomókba, ahol elszaporodik, majd néhány nap
múlva betör a véráramba, és virémia alakul ki.
A vírus megtámadja a fehérvérsejteket, a vérerek endothel
sejtjeit, ami apró vérzésekkel és ödéma kialakulásával jár.
Ugyancsak megtámadja a májat is, ennek következménye a
májgyulladás (sárgaság), a veséket, melynek a vesegyulladás,
sőt a szemet is, mely szemtünetek kialakulásával járhat. Olykor
bejuthat a vírus az agyvelőbe is, ahol agyvelőgyulladást idéz
elő. A betegség kiállása tartós védettséget eredményez.
TÜNETEK
1. Főként idősebb állatokon az is lehetséges, hogy a bántalom
teljesen tünetmentesen zajlik!
2. Perakut, tehát túlheveny betegben – amit az a leírt eset
során is történt – a betegség a kóros tünetek jelentkezése
után akár már néhány óra múltán halálhoz vezethet. A
bántalom magas lázzal jár, a hőmérő higanyszála akár
40,5-41,0 °C-ra is felfuthat. A betegek bágyadtak, levertek,
elesettek, és fokozott szomjúságérzet jelentkezik (KÉP).
3. A leggyakrabban észlelt heveny kórforma során a bántalom 2-5
napos lappangás után 2-5 napig tarthat, míg ha a félheveny
formában lép fel a bántalom, akár 6-14 napig is elhúzódhat.
Heveny esetekben a levert állatok öklendeznek, hánynak,
étvágytalanok és szomjasak. A végbélben mért belső
testhőmérsékletük 40-41 °C-ra is felmelegedhet. A bélsár, de
néha a vizelet is vért tartalmaz. Ezt észlelve a gazdik gyakran
mérgezésre gondolnak.
Ha a beteg hasát megnyomjuk, főként a lapátosporc környékén,
az állat erős fájdalmat jelez. Olykor a betegek
szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg. Néhány napos
megbetegedés után előbb a sclerán (színhártya, a szemgolyó
burkának mintegy 4/5 része), esetleg a bőrön, főként a
lágyéktájékon és a hereborékon sárgaság jelei láthatók.
A betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg. Olykor
ödémás duzzanatok keletkezhetnek a bőralatti kötőszövetben, a
torok és a lágyéktájon, olykor a praeputiumon (=a fityma, a
hímvessző szabad végén hüvelyszerűen befoglaló bőrkettőzet)
is.
4. Félheveny esetekben az említett tünetek enyhébbek. A már
láztalanná váló állatokon enyhébb-súlyosabb sárgaság illetve
anaemia (vérfogyottság, vérszegénység) mellett a nyálkahártyákon
és a bőrön a vérzések nagyobbak lesznek. Az elhúzódó
esetekben a szaruhártya elhomályosodása is bekövetkezhet.
Az agyvelő megbetegedése miatt görcsök is előfordulhatnak,
esetenként enyhe légúti tünetek (könnyezés, orrfolyás,
köhögés) is kialakulhatnak. Ugyancsak az idegrendszeri zavarokra
utalhat az aluszékonyság, a végtagok és a nyakizmok epileptiform
(epilepsziaszerű) görcse, a mozgás bizonytalansága és végül a
hátulsó végtagok bénulása is.
ORVOSLÁS
Csupán tüneti kezelést lehet alkalmazni. Célszerű a lassú
folyadékpótlás és glükóz applikálása. Forgalomban levő
rendszerint CAV-1 elleni (a betegséget előidéző 1-es szerotípusú
kutya adenovírus) ellenanyagot is tartalmazó hiperimmunsavó a
betegség korai szakaszában adva jelentősen fékezi a vírus
szaporodását és szóródását.
MEGELŐZÉS
A betegség megelőzésére számos oltóanyag áll rendelkezésre,
melyek alkalmazása állatorvosi feladat. Sok olyan kombinált
vakcina is forgalomba kerül, melyek a fertőző májgyulladáson
kívül más vírusos bántalmak (parvovírus, szopornyica stb.)
megelőzésére is hatékonyak, sőt gyakran Leptospira-antigéneket
is tartalmaznak.
Miután a vakcina kiválasztása és alkalmazása a kezelő
állatorvos feladata, ezúttal csupán példaként említünk meg egy
kombinált oltóanyagot.
VANGUARD PLUS 5/L vakcina pl. alkalmas a parvovírusok elleni
bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, parainfluenza
és leptospirózis elleni aktív immunizálásra. Hathetes kortól 3
hetes időközzel 3-szor applikáljuk, majd évente egyszer kell
megismételni.
Amennyiben azonban a szuka oltva volt fertőző májgyulladás ellen,
a kiskutyák a kolosztrummal kapnak a betegség ellen ellenanyagot,
mely csak 6-12 hetes korra ürül ki a szervezetből, ezért ilyenkor
a 8. és 12. héten célszerű vakcinázni, majd az oltást évente
egyszer megismételni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése