Tátra II/2a

  Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Útban a jégbarlang felé

Dobsina városkát elhagyva nagyon éles kanyarokat véve vezet felfelé a szerpentin.

A kocsi egyenletes zúgással, a legkisebb megerőltetés nélkül nyeli a kilométereket. Ritka szép a táj, gyönyörű a kilátás!

Az úttal párhuzamosan szalad a vasút, mely itt-ott eltűnik a sziklába vájt alagútban. A feledhetetlenül szép utat hatalmas sziklák, dús fenyvesek szegélyezik az egyik oldalon, míg a másikon előbukkan egy gyors folyású, tiszta vizű hegyipatak, melynek medre keskeny, haragoszöld fűvel borított, melyben sokszínű virágok tarkálnak.

Meredeken emelkedik ki a sziklatömb az útszegélyből.

Szürkülni kezd. Igen magasan vagyok a tenger szintje felett! Köröskörül hatalmas hegységek, alant pedig az út kígyózik. A bércek ködbe burkolóztak...

Meggémberedett a kezem, olyan hideg a forrásvíz! Innen 5 percre töltöttem az éjszakát.

Még a Nap nem kelt fel, de már világos van. Mennyivel barátságosabb reggel ugyanaz a táj!

Amikor a Nap előbukkan mindent eláraszt a fény, a táj változatlanul szelíd. Már csak néhány kilométerre vagyok a jégbarlangtól...

Tátra II/1b

   Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

A krasznahorkai várban...

... akár lakhatnának is.

A 2012-es tűzvésznek még nyoma sincs. A berendezés pazar, az elrendezés gyönyörű.

A tanácsteremben ültek össze Gömör megye urai. A székek különböző nagyságúak voltak, így mindenki azonos magasságúnak, egyforma nagyságúnak látszott.

Ebben a XVII. századból származó, gyönyörű barokk szekrényben helyezték el Hablovácz Franciska nászajándékul kapott porcelánjait.

Franciska asszony halálakor 1902-ben Dénes gróf két millió aranykorona értékben csodálatos márvány mauzóleumot emeltetett. A mennyezetet 8 és fél kiló arany fedi. Az ablakok acháttal vannak kirakva, az oltár pedig több ezer kis márvány mozaiklapból áll. Kétoldalt márványszarkofágban fekszik a házaspár. A kertben temette el Franciska asszony 20 évig hűségesen szolgáló kutyáját perzsaszőnyegre, fölébe pedig Stróbl alajossal élethű kutyaszobrot készíttetett.

Andrássy vadászkastélya

A mauzóleum megtekintése után a szépségektől elragadva, de mégis annak jellegénél fogva kissé szomorkás hangulatban hajtottam tovább Rozsnyón keresztül Betliar felé, hogy megnézzem az Andrássyak híres vadászkastélyát. A hangulatomat még együttérzően alá is festette a tetőn monotonon kopogó eső és az ablaktörlő egyhangú zörgése.

Az impozáns vadászkastély már a parkba belépéskor is lenyűgöz még akkor is, ha előbb egy kis nézeteltérés a "parkolási díj" miatt fel is borzolta finoman lelkem pelyhezetét. A parkban egy gyönyörű szárnyas angyal fogad szökőkúttá formálva. Hamarosan megtudjuk, hogy a magával ragadó épület 1710-ben készült, majd vadászkastélyként használták. Már a verandán a vadállatok egy csoportjának meghökkentő látványa fogad. Hatalmas elefántfej vicsorítja öklelő agyarát a belépőre. Mellette életnagyságban és -helyzetben egy kitömött nílusi krokodilus és egy aligátor támadásra kész pózban látható. Van itt óriásfarkas, vadmacska és más a világ minden részéről származó kitömött vadak és mennyezetre kifeszített sok méteres kígyóbőrök társaságában.

Az ajtót kétoldalt Ciceró és Néró mellszobra őrzi. Belépve egy provizórikus barlangban találom magam, ahol kitömött medvék üdvözölnek két hátsó lábukra állva. A megvilágítás fokozza a barlangatmoszférát.

A következő teremben a világ minden tájáról összegyűjtött fegyverkollekció látható, egy bennszülött kisgyerek napon szárított teteme, egy fáraó 5 ezer éves mumifikált asszonya, majd egy japán szamuráj lovas élethű mása látható, olyan mintha éppen most indulna a csatába.

A kastély falain értékes festmények, alattunk perzsaszőnyegek és medvebőrök. Néhány festmény feledhetetlen benyomást keltett bennem: Ottó császár megmentése (Monumetális festmény! A császár az őt megtámadó medvét megsebesíti ugyan, de nem tudja megölni. Szerencsére közbelép apródja - a kép ezt a pillanatot örökíti meg -, aki a nagy állat megölésével megmenti a császár életét, aki ekkor ajándékozta apródjának Ostmarkot 966-ban, és megteremtette Ausztriát.), Buda bevétele (Jelképes ábrázolás: a hatalmas fehér ló eltapossa a parányi emberekből álló óriási török tömeget.), A férfiasság (Egy mezítelen férfi lovon vágtat), Benczur: Erzsébet királyné megkoronázása (Andrássy helyezi a koronát Erzsébet fejére), Andrássy és Bismark találkozása, Mészöly: Csárda a Balaton mellett...

A két egymásba nyíló tálalóban a világ leghíresebb porcelán étkészletében gyönyörködhettünk. Minden szobában különböző színű és csempézésű cserépkályha. A kastélyban 17 fürdőszoba van, valamennyi más-más színű burkolattal. Külön van férfi és külön női vadászterem!

Továbbhaladva brokáttal tapétáztott falak, török mecsetből származó függöny és Izraelből hozott hatalmas, zsinagógai gyertyatartó... Egy kis szobában török háremből való farács figyelmezteti a női látogatókat nagy szabadságukra itthon, a másik szobában pedig egy jókora karosszék int a bűnözés súlyos következményeire, ezt ugyanis egy életen át faragta börtönében egyetlen fából egy elítélt.

A könyvtárban 18 ezer kötetnyi könyv van. A család minden tagját megörökítették festményeken, de megtalálható a lőcsei fehér asszony képmása is! A kastély utolsó lakója Andrássy Mária volt, aki 1944-ben hagyta el a helyet.

Nem hiszem, hogy jobban ki lehetett volna használni ezt a napot. Úgy érzem, csordultig telve vagyok élményekkel, benyomásokkal, hatásokkal!

A papagájkór

A PAPAGÁJKÓR (a baromfi chlamydiosisa, ornithosis)

Amióta köztudottá vált, hogy a „papagájkóros” fertőzésben a közelmúltban több ember is megbetegedett, sőt haláleset is történt, több Olvasónk is érdeklődött a bántalommal kapcsolatban.

A kérdések arra irányultak, hogy mi okozza a betegséget, hogyan történik a fertőződés, milyen tünetek mutatkoznak a szárnyasokon és az emberen. Egyik Olvasónk megkérdezte, hogy miért hívják papagájkórnak, és többen is érdeklődtek, hogy miként lehet a papagájkór és a mostanság sokat emlegetett madárinfluenza tüneteit megkülönböztetni, illetve felismerni a szárnyasokon?

A mostani járványhelyzetben Olvasóink valóban időszerű kérdéseket tettek fel, melyekre a válaszokat igyekszem röviden összefoglalni.

MIÉRT NEVEZIK PAPAGÁJKÓRNAK?

Még 1878-ban történt, hogy egy svájci orvos családjában Dél-Amerikából származó papagájok vásárlása után több tüdőgyulladásos megbetegedés lépett fel, mely során a fertőzést a papagájoknak tulajdonították.

Nemsokára Franciaországban ugyancsak nagyobb számú légúti megbetegedést észleltek dél-amerikai papagájok behozatala után, ezért MORANGE (1895) az emberi megbetegedést psittacosisnak (=papagájkór) nevezte el.

Néhány évtizeddel később három földrészen már közel 800 emberi papagájkór-esetet ismertek fel, és a halálozás is meghaladta a 20%-ot.

Nemsokára kiderült, hogy hasonló betegséget nemcsak a papagájok, hanem a baromfiak és a galambok is okoznak. A továbbiakban az is megállapításra került, hogy a kórokozó minden madárfajban előfordul, és ezért az eredeti psittacosis vagyis papagájkór helyett MEYER (1942) javaslatára a szélesebb értelmű ORNITHOSIS fogalom honosodott meg az elnevezésére. Ezt az elnevezést is hallhattuk, olvashattuk mostanában a betegség megjelölésére a médiában.

Ma már tudjuk, hogy a bántalomért, mely a papagájokon, a galambokon és a vadon élő madarakon kívül a pulykákat, kacsákat, libákat, fácánokat, a csibéket és a tyúkokat is képes megbetegíteni, a Chlamydia psittaci a felelős, mely az ember betegségét is előidézheti, tehát zoonózis (=állatról emberre terjedő betegség).

A C. psittaci iránt valamennyi madárfaj fogékony! Ezideig több mint 130 házi és vadon élő madárfaj fertőzöttségét sikerült bizonyítani.

MI OKOZZA A BETEGSÉGET?

A betegség okozója a Chlamydia psittaci, coccoid, 0,2-0,4 μm hosszú, a fertőzött gazda sejtjeinek üregecskéiben (vacuolumaiban) szaporodó Gram-negatívan festődő igen elterjedt mikroorganizmus.

A madarak fertőzöttsége az esetek többségében tünetmentes marad, alkalmanként azonban a házi és vadon élő madarakban kötőhártya-gyulladással, légúti és idegrendszeri tünetekkel, hasmenéssel, lesoványodással járó formában manifesztálódik.

Hővel és fertőtlenítő szerekkel szemben nem nagy a chlamydiák ellenálló-képessége, mert 65°C hőmérsékleten, vagy 1-3%-os klórtartalmú fertőtlenítő szerek hatására perceken belül elpusztul.

Ugyanakkor a hörgőváladékban, a bélsárban, továbbá a beszáradva a porban akár 3 hétig is életképes, fertőzőképes állapotban marad.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A kórokozót hordozó madarak a bélsarukkal folyamatosan ürítik a fertőzést okozó mikróbákat, ami társaik és az ember fertőződésének a forrásául szolgál. A fertőzöttség állományok közötti terjesztésében jelentős szerepet játszanak a vadmadarak.

A belélegzett kórokozók a légutak és a bélnyálkahártya hámsejtjeiben tömegesen elszaporodik, majd a légúti váladékokkal és a bélsárral tartósan ürül, a fertőzött állatokból akkor is, ha bennük a klinikai tünetek nem alakultak ki.

Igaz, hogy állományon belül a fertőzés elsősorban a beszáradt bélsár belégzésével terjed, de jelentős lehet a tojófészek fertőzést közvetítő szerepe is oly módon, hogy a tojások felülete fertőződik.

HOGYAN FERTŐZŐDIK AZ EMBER?

Az emberi megbetegedések zöme a madaraktól eredő fertőződésre vezethető vissza. A madarak közül a legveszélyesebben a papagájfélék, melyek a kórokozó különösen virulens törzseit ürítik.

Mindazonáltal az ember leggyakrabban a tünetmentesen fertőzött kacsák, pulykák, csirkék és egyéb madárfajok levágásakor és feldolgozásakor fertőződik, a pehelytollakhoz tapadt kórokozó belégzésével.

Azok az emberek vannak leginkább kitéve a fertőzésnek, akik az állatokat a ketrecből kiveszik, a vágóhidakon a vágószalagra rögzítik, majd elvéreztetik, mert ilyenkor az állatok szárnycsapkodása nagymértékű porképződéssel jár.

Jelentős fertőzési forrás a bélsár is. Részben beszáradva a porhoz keveredve, részben a vágóhidak béllel foglalkozó szakaszain permet formájában. A galambászok a galambok röptetésekor rendszerint a portól fertőződnek.

A BETEGSÉG TÜNETEI A BAROMFIAKON

A baromfiak közül a legfogékonyabbak a pulykák, az emberi fertőzést tekintve pedig a legjelentősebbek a kacsák.

A betegek általában lázasak, bágyadtak, étvágytalanok és légzőszervi tüneteket mutatnak. Gyakori a kötőhártya-gyulladás és az állatoknak többnyire hasmenésük van. A pulykák szinuszai (orrüreg mellöble) duzzadtak, az állatok a fejüket rázzák. Ismétlem a fertőzöttség gyakran tünetmentes.

GYÓGYKEZELÉS

A fertőzött állományok gyógykezelésére tetraciklineket és doxiciklint alkalmazhatunk. Amennyiben a gyógyszert a takarmányba keverjük, vagy az ivóvízben oldjuk, a kezelést 2 héten át kell folytatni az állatorvos utasítása szerint.

A BETEGSÉG TÜNETEI EMBERBEN

Egy-három hetes lappangása után a betegség kezdődhet lappangva, vagy hirtelen lázzal, hidegrázással, általános rossz közérzettel és étvágytalansággal. Influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek magas lázzal, rosszulléttel, borzongással, fejfájással, hányással. A tünetekhez gyakran tüdőgyulladás társul. Szerológiai felmérő vizsgálatok szerint olyan emberek, akik a foglalkozásuknál fogva ki vannak téve a fertőzésnek, gyakran tünetmentesen vészelnek át, és ezzel specifikus védettséget szereznek az ismételt fertőzéssel szemben. Emberről emberre történő megbetegedés nagyon erősen virulens madártörzsek esetében fordulhat elő, és a megbetegedés szexuális úton is átvihető.

A tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A betegek oxitetraciklinre, klórtetraciklinre vagy klóramfenikolra jól gyógyulnak.

ELKÜLÖNÍTHETŐ A MADÁRINFLUENZÁTÓL?

Igaz, hogy a papagájkór és a madárinfluenza tünetei sokszor nagyon hasonlóak, mert a madárinfluenza esetén is a beteg állatok bágyadtak, étvágytalanok, gyakran hasmenés is mutatkozik.

A gyakran fellépő légúti forma savós orrfolyásban, tüsszögésben, krákogásban, nehézlégzésben manifesztálódik, de óriási különbség, hogy a papagájkórt baktérium, az influenzát pedig vírus okozza.

A papagájkór zoonózis, tehát emberre átterjedő betegség, a „klasszikus” baromfi influenza azonban az embert nem betegíti meg, csak a szárnyasokra veszélye, tehát zoonózis! Amennyiben azonban a baromfi influenza vírus „mutálódik”, olyan vírus-törzsek jöhetnek létre, melyek az ember megbetegedését is előidézhetik! Ez történt a Távol-Keleten, sőt a legújabb hírek szerint már európai országokban is. Ez már súlyos betegséget hozhat létre az emberben.

A betegség megállapítása a kórokozó kimutatásával, laboratóriumban történik.

HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK A PAPAGÁJKÓR ELLEN

Szigorúan be kell tartani a higiénia szabályait (kézmosás, fertőtlenítés).

A lakásban tartott díszmadarak ketreceit lehetőleg a porképződés elkerülésével kell takarítani. Takarítás előtt célszerű az almot átnedvesíteni.

Vágóhidakon a vágószalag egyes részei elkülönítendők.

A baromfivágóhídon porelszívó működtetésével meg kell oldani, hogy az elszívott levegő a megfelelő szűrés után a tető magasságában kéményen át távozzék, mert az alacsonyan kifújt levegő az épületen kívül tartózkodó emberek fertőződését okozhatja.

Akik fogékony állatokkal foglalkoznak és lázasan megbetegszenek, gondolva a papagájkórra is, mihamarabb forduljanak orvoshoz, mert az elhanyagolt esetek főként idősebb embereken végzetesek lehetnek.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. novemberében.)

Tátra II/1a

  Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Krasznahorka vára

Útközben balról egy hatalmas sziklahegy emelkedik a magasba, teraszosan kiképzett kőbánya, melynek teraszain csak hangyanagyságúak azok az emberek, akik fönt nyüzsögnek a hatalmas magasságban, nyaktörő helyeken.

Krasznahorka vára magas, tekealakú hegy tetejéről uralja a körülfekvő síkságot, büszke tornyaival már messziről tekintélyt parancsol. Bástyái nincsenek, a vár épületfalaival egyenesen a meredek sziklából emelkedik ki. A lejtő megmászhatatlan, sem fa, sem pedig bokor nincs rajta, csupán az egyik oldalán vezet fel országút az egyetlen kapuhoz.

Valamikor ez az erőd jól fizetett hajdú zsoldosokkal, páncélos drabantokkal volt megrakva, de tartózkodott itt egy kegyetlenségéről híres, mohamedán tatárcsapat is, akik önként álltak Rákóczi zászlaja alá. Vitézségüknek és kegyetlenségüknek messze földön híre ment. Amikor Andrássy István elhagyta a várat, öccsére, Miklósra, a kiugrott barátra hagyta a parancsnokságot - bár akkor is a cisztercita barátok fehér csuháját viselte rendszeresen. Így néz most is rád a képről hatalmas szakálla mögül szúrós szemeivel. Gyűlölte a labancot, de annál jobban szerette a bort meg a cifra káromkodást!

Serédi Zsófia, Andrássy István felesége, a hűséges asszony, szerető anya ugyanakkor a szegények vigasza és támogatója is volt - filozófiája szerint nemre, korra, vallási és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Istápolta a szegényeket, betegeket és árvákat, valamint a vég nélküli háborúskodások sebesültjeit.

Ilyen körülmények uralkodtak a várban a kuruc-labanc háború idején, amelyről oly lenyűgözően érdekes, megrázó képet fest Jókai művében, A lőcsei fehér asszony című regényében. Hozzávetőleg ma is a régi képét mutatja az objektum, mely az Anjouk korában épült. A husziták fészke lett 1441-ben, majd 1585-ben a király Andrássy Péternek adományozta. 1817-ben villám sújtotta. 1904-ben gróf Andrássy Dénes renováltatta.

Üvegszarkofágban fekszik a kápolnában Serédi Zsófia mumifikálódott teteme. Már háromszor foszlott le a ruha róla. 120 évig feküdt a vár temetőjében, és a meszes víz hatására konzerválódott. Ahogy elnéztem az összetöpörödött nagyasszonyt, a fiai kiságyúit, a lőcsei fehér asszony festményét, emlékezetemben megelenvenedik a történelem, és realizálódik mindaz, amit Jókai oly ragyogóan ír meg. Mennyit is szenvedhetett a vallásos és férjéhez oly hűséges nő, amikor tudomására jutott, hogy Andrássy István kurucgenerális, miközben Lőcsét védi katonáival nappal, az éjszakákat Korponai János kapitány uram szépséges feleségénél tölti!

Újabb gyászos hír érkezik nemsokára Krasznahorkára: a fehér asszony árulása után a labancok elözönlötték a várost és a generális is "labancosodott", szolgálatukba szegődött! Míg a feleség a férjet siratta, a dervisgenerális labanccá vált bátyján kívánt bosszút állni, s erre annak két fiát szemelte ki.

Fiai kényszerítették a visszafordulásra a hazalátogató apát, amikor kiságyúikból az országúton feltűnő hintója kerekét kilőtték.

 Jó kilátás nyílt az útra, biztos kézzel tudtak célozni.

Ezen az éjszakán halt meg a férjét féltőn váró nagyasszony, Serédi Zsófia. Felesége halálhírére visszatért Andrássy Krasznahorkára, hogy neje ravatalánál magába szálljon, és új életet kezdjen. A vár utolsó tulajdonosa gróf Andrássy Dénes és neje, Hablovácz Franciska, cseh operaénekesnő volt.

Tátra I/3

  Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Rozsnyó

Jellegzetessége és jelképe a város közepén kiemelkedő, késői reneszánsz harangtorony.

Lakosainak száma 19 ezer, de már 1919-ben is 5688 volt! Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent.

A torony alatt látható Andrássy Dénesné 1905-ben készült emlékműve. Az asszony sokat tett a város szegényeiért és árváiért. A tartóoszlop mind a négy oldalán a következő magyar nyelvű felirat olvasható: Az özvegyek árvák ügyefogyottak jóságos szívű támogatójának közadakozásból emelte Rozsnyó város hálás közönsége a hitélet-népnevelés-művészet nagylelkű pártfogójának. Andrássy Franciska szobra márványból készült, a koldus a gyerekekkel pedig gipszből.

A központban levő diáktemplomban éppen magyar nagymise volt, majd megnéztem a XIV. századból származó székesegyházat.

Jó zeneszó hallatszott ki a Hotel Krasból.

A gótikus stílusban épült székesegyházat többször is átépítették.

De bármerre mész, valóban mindenünnen a harangtorony uralja a várost...

Tátra I/2

 Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Rimaszombat

Kissé felhős de nagyon kellemes kirándulóidőben érkeztem meg Rimaszombatra. Bár csak 10600 lakosa van a városnak, mégis rendezett település képét mutatja. Szergejem kilométerszámlálója 13.631-et mutat. A képen a tanácsháza épülete látható.

A város a Rima völgyében fekszik, és már a magyarok bejövetele előtt is lakták. A XIII. században jelentékeny bányászközség, a XIV. században pedig fontos kereskedelmi gócpont. Az aranyművesek, szűcsök, tímárok, szűrcsapók, takácsok és fazekasok városa volt. Ma nagy élelmiszerkombinátja van. A rimaszombati nagytemplomnál vagyunk.

A kórházhoz értünk.

E helyütt született Tompa Mihály és Ferenczy István. Kicsit fárasztó az örökös városnézés...

Majdnem kifogott rajtam a Plesivec név (ebben a községben megálltam tankolni), gondolkodtam rajta, ugyan régen hogyan hívhatták? Aztán rájöttem: hiszen ez Pelsőc! A pelsőci harangtorony... Kíváncsisággal töltöttem a cseh benzint, mert azt mondták, hogy a mienknél lényegesebb magasabb az oktánszáma. Egyébként 2,10 koronába került literenként.

A kútnál éppen állt két ősrégi Skoda. A tulajdonosuk szerint még mindig könnyedén futják a 70 kilométert óránként. Nem szalaszthattam el a fotografálás nagy lehetőségét sem!

Az egyik kolléga nem nagyon örült a fényképnek, mert éppen egy kis javítanivaló akadt a márkás masinán.

Tátra I/1

Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Losonc

1966. augusztus 20-a 6 óra 45 perc - mondja az autórádió...

Különösebb felkészülés nélkül, de nem kis izgalommal indultam el Szergejjel, a moszkvicsommal 13.273 km óraállás mellett, hogy mint turista bebarangoljam a jó öreg Magas-Tátra szlovák és lengyel oldalát, és megmásszam a fenségesen kiemelkedő, impozáns szépségű lomnici csúcsot.

Balatonföldváron tankoltam, majd hatalmas kocsioszlopokkal szembe haladva, szakadó esőben értem el Budapestet. Földváron az előbukkanó Nap még bearanyozta visszaverődő sugaraival a tó vizét; úgy látszik, a külföldi és magyar renszámú autós tömeg is a pesti eső elől menekülhetett, mert a főváros felé mindinkább szomorodott az idő, a fővárosban pedig már szakadó zuhatagban tombolta ki magát. Ez nem volt éppen egy biztatóan jó jel, ennek ellenére lelkes bizakodással haladtam tovább.

A váci útelágazásnál kicsit tájékozódni kellett az óriási mindenki térképén...

Erre kell továbbmenni! Délután 3 órakor Balassagyarmatnál elértem a határt. 13.547 - mutatja a kilométerszámláló. Egy órát kellett várakozni a szakadó esőben a benzinkútnál, mert áramszünet volt, miközben egy csehvel előlegként össze is különböztem német nyelven, mert a trabantjával szemtelenül elém furakodott. Ha már itt is ilyen pimaszak, mi lesz később?

A határsorompónál a formaságok gyors rendezése után hamarosan továbbengedtek, és cseh területen folytattam az utat Losonc felé. Az országváltozás gyakorlatilag igazán nem sokat jelentett! A téesz-istállók körüli rendetlenség, a szanaszét ágazó gépek látványa a hazai viszonyokat juttatta eszembe. Busince előtt hatalmas répatáblák, melyekben csak mikroszkóppal lehet répát találni a hatalmas gazban. Az emberek zömmel magyarul beszélnek, és az üzleteken is kétnyelvű felirat látható: obuv-cipő például.

Igaz, hogy országos főútvonalon haladok, de ez csak annak számozásából tűnik ki, semmi esetre sem a minőségéből. Víztócsás gödrök, sáros, kavicsos szakaszokkal váltakoznak, és időnként egészen le kell lassítani, hogy elkerülhessem a tengelytörést.

Az eső időközben elállt, bár a hatalmas hegyek még mindig felhőbe burkolóztak, a déli tájon pedig megjelent a szivárvány, mely mindig örömmel tölti el mindazt, aki csak észre veszi. Mulán egy nagyon szép és érdekes, furcsa építésű kis templom mellett haladtam el. Mivel nyitva volt, betértem. Egy paraszt is bejött utánam, és elmesélte, hogy ez tiszta magyarlakta vidék. Mindenki téesz-tag és 17 koronát ér.

Délután 6 órakor már Losoncra vagy - ha úgy tetszik - Lucenecre értem. Mint a képek is mutatják, egy rendezett kisváros ez, az üzletei felett kétnyelvű felirattal. Az egész városban nem találtam piszoárt, így kénytelen voltam kisétálni a külvárosba is. Megdöbbentett az itt látott nyomortanya a lakattal zárt faviskóival.

Érdekesen jellemző, hogy míg 1919-ben Losoncnak 16467 lakosa volt, addig 1959-ben a nagyfokú fejlődés ellenére csak 15785. Már az első világháború előtt is több gyára, üzeme volt: bádogedény, zománc, mezőgazdasági gép, pósztógyár, gőzmalom és szeszfinomító, ezüstmű és ötvösgyár, ma textilgyár és teherautó-gyártás is folyik itt.

A történelem sok keserű napot tartogatott ennek a szép magyar kisvárosnak. Már a középkorban meg kellett erősíteni a csehek betörései ellen, majd 1622-ben a kurucok sarcolták meg,  1719-ben pedig a pestis tizedelte. 1849. augusztus 7-én éjjel a kozákok ütöttek rajta a városon, a lakossággal kegyetlenkedtek, a helységet kirabolták, majd felgyújtották. 500 ház közül csak 40 maradt meg, 40 és fél ezer lakosból pedig mindössze 1400 élte túl.

Szergejt leállítva sétálgattam a losonci főutcán. Másfél órás városnézés után Rimaszombat felé indultam.

Pincina elhagyásakor már annyira szürkült, hogy szállásról kellett gondoskodni, a Csillag Szállóban találtunk helyet...

Az úttól balra egy fenyőbokrokkal tüzdelt liget szolgált hát szállásunkul. Az elszórt konzerves dobozok nemzetisége és az újságpapír hulladékok arra engedtek következtetni, hogy a csehek is "ilyesfélére" használhatták ezt a helyet, mely útmenti de mégis "exclusive". Szergej megfelelő átalakítása után igen jót aludtam az önkiszolgáló hotelben és reggel az autórádió ropogós zenéjére mosakodhattam a jó hideg magaslati vízben. A hajnali tiszta, hegyi levegő, a bokrokban javában csivitelő madársereg feledhetetlenül kedves élményként szolgált a korai ébredéskor.