2014. január 31., péntek

Olaszország (II.) 3/b

 BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ
A kereszténység legnagyobb temploma




A kereszténység legnagyobb templomának megismeréséhez tudni kell, hogy a genezáreti halászt, Simont (aki Jézushoz csatlakozott, és tőle a Péter nevet kapta) Néró uralkodása alatt keresztre feszítették, és sírja hamarosan búcsújáró hely lett. Nagy Constantinus császár bazilikát építtetett a sír fölé, melyet I. (szent) Szilveszter pápa 326-ban szentelt fel. A mozaikokkal, szobrokkal, falfestményekkel gazdagon ékesített nagytemplom a XV. században annyira omlataggá vált, hogy lebontásának gondolatával állandóan foglalkoztak, de ezt csak II. Gyula pápa merte elrendelni. A pápa egyben megbízta Bramantét, hogy tervezzen egy mindent felülmúló székesegyházat. Bramante 1506-ban kezdett a terve megvalósításához, de csak 120 évvel később fejezték be. Bramante, Raffello, Sangallo, Michelangelo, majd Vignola, Fontana, Maderna művészetük javát adták, hogy tökéletes épületet alkossanak. A képen a Szent Péter templomának homlokzatát látjuk a bejárati lépcsőfeljáróval, valamint a Moderno előcsarnokának a kapuit.





A templom főhajója kupoláját látjuk. A székesegyház belsejét röviden úgy jellemezhetjük, mint egy három hajós kereszt alakú bazilikát, a kereszthajó metszésében kupola emelkedik a magasba. A főhajó hossza 186,3 méter, magassága pedig 45 méter. 60 ezer ember (egy egész város lakossága) kényelmesen elfér benne. 44 oltárt helyeztek a templomba, az ősi oltár Szent Péter feltételezett sírja felett helyezkedik el. A főoltárnál kizárólag a pápa misézhet.





Megcsodáltuk a Vatikán könyvtárát, mely az első emeleti szárnyban van. A pápák már az első századoktól kezdve gyűjtötték a könyveket, és levéltáruk is egyre szaporodott. A mai értelemben vett könyvtár alapítója a jeles humanista V. Miklós pápa volt, és ekkor a kézzel írott, nagy értékű kódexek száma már meghaladta az 1200 darabot. A könyvtár anyagát - egy részét adományokból - állandóan fejlesztették, gyarapítása ma is folyik. Jelenleg több mint 60 ezer kódexet, 7 ezer ősnyomtatványt, és több mint egy millió kötetnyi nyomtatott könyvet tartalmaz, a világ egyik legértékesebb kollekciója. A könyvtár termeit freskókkal díszítették.





A Vatikán gyönyörű kertjén sétálunk át az Angyalvárba. Az Angyalvár a Vatikán legismertebb műemlékei közé tartozik. Valóságos jelképe a városnak. De mi is az, amit első pillanatban látunk? Téglából épült, súlyos bástyafalak lőrésekkel. Fölöttük márványgaléria és Szent Mihály arkangyal bronzszobra.





Ahogy továbbsétálunk a Vatikán kertjében, közben folytatom az elbeszélést. Midőn 590-ben Róma lakosságát pestisjárvány tizedelte, a nép szent Gergely pápa vezetésével körmenetben vonult Szent Péter sírja fölé helyezett székesegyházhoz. Itt aztán - szól a legenda - amikor a pápa a mauzóleum felett megpillantotta Szent Mihály arkangyalt, amint a hüvelyébe dugta a kardját, arra következtetett, hogy a járvány megszűnik - és így is történt. A látomás emlékére Bonifác pápa a mauzóleum tetejére kápolnát építtetett, melyet később lebontottak, s a helyére a szobra került. Ez az Angyalvár legendája.





Azt a mérhetetlen mennyiségű kincset, értéket, amit a sixtusi kápolnában és egyáltalán a Vatikánban láttunk, még felsorolni is lehetetlen. Nézzünk meg azonban néhányat, amit le tudtam fényképezni! A nap és a hold, a világ teremtése. II. Gyula pápa megbízta Michelangelot síremléke elkészítéséhez, mely nemcsak az ő, de a Szentszék dicsőségét is hirdesse. Fessen egy ezer négyzetméteres freskót a Sixtus kápolna mennyezetére! Négy évig a nagy művész hanyatt fekve, kínos testtartásban, a rácsepegett festéktől mocskosan dolgozott óriási művén. A pápa időnként felkúszott az ingatag lépcsőn és dicsérte a már kész részeket. A nagy pápa halála előtt 4 hónappal, 1313-ban fejezte be az alkotó a képet. Megfestette az atyát és a világ teremtését. A világot teremtő atyát rövidülésben, lendületben ábrázolja, amint a sötétséget a világosságtól elválasztja.





Ádám teremtésének jelentében az Atya jobbjának egy ujján át életet ad a még földön fekvő első ember baljának ujjába, s erre a test bal oldala a szív dobogásának megindultával már éled, a lábát felhúzza, jobb oldala e pillanat eme töredékében még erőtlen. 





 Noé bárkája is remekmű!





Ugyancsak az özönvíz.

2014. január 30., csütörtök

Olaszország (II.) 3/a

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ
A Szent Péter tér



Már a Vatikánvárosban gyülekezünk, ahol sok apáca is csatlakozik. hozzánk. Amíg a belépési engedélyre várunk, hallgatjuk a magyarázatot. A Vatikán a kereszténység szellemi központja, ám az idők folyamán a mediterráni műveltség tükrévé vált, főleg a XV. századtól kezdődően, amikor a pápaság Róma klasszikus örökségének közvetítője és a reneszánsz kultúra egyik fő pártfogója lett. Nagyszabású feltáró és gyűjtő munkája révén, mely a XVIII. században kezdődött el, és a XIX-XX. században bontakozott ki, a Vatikán ma a világ legátfogóbb és legmodernebb tevékenységet folytató múzeumainak egyike.





Amikor az olasz csapatok bevonultak Rómába és az Örök Város az egyesített Olaszország fővárosa lett, a pápa visszavonult a Vatikán falai közé és többé nem hagyta el azokat. Így tett három utódja is, míg az első világháború után meg nem kezdődtek a tárgyalások a Vatikán és az olasz állam képviselői között, hogy a tisztázatlan kérdéseket és a pápaság helyzetét rendezzék.





Így jött létre az 1929. február 11-én aláírt Lateráni Szerződés. Ennek eredményeképpen a Vatikán szuverén állam lett. Területe mindössze 0,44 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy ezer fő.





A Szent Péter tér méltó nyitánya a dóm és a palota nagyszerű együttesének. Nagyon sok híres ember a Szent Péter teret a világ legszebb terének nevezte. És való igaz, hogy aki egyszer ott járt, azt messzemenőkig lenyűgözi a tér nagyszerűsége. Ha tehát a tér óriási és mégis harmonikusan hat a látogatóra, azt az építő Bernini nézetének köszönhetjük, hiszen - amint többször is hangoztatta - nagyszerű művét azon ember számára alkotta, aki a székesegyházba igyekszik. A teret ellipszis alakúra építette, melynek középpontja az egyiptomi obeliszk, tengelyei 240, illetve 190 méter hosszúak.

 



A teret ív alakban két hatalmas méretű, nagyszerű oszlopcsarnok veszi körül oly módon, hogy azok mind a templom előtt a négyszögletű teret, mind a bejáratot szabadon hagyják. Az oszlopsor hatalmas párkányzatot, illetve tetőt tart, rajtuk 140 (nagyrészt Bernini-tervezte) szenteket ábrázoló szobor emelkedik az ég felé, melyek mindegyike 3,75 méter magasságú.





A templom előtt látjuk Bernini impozáns szökőkútját, amelyet 1675-ben építettek. De vajon hogyan került a tér közepére az egyiptomi obeliszk? Caligula parancsára a római kőfaragók II. Ramszesz obeliszkjének mintájára készítették el, és az ókor legnagyobb hajóját kellett megépíteni ahhoz, hogy a 440 tonnás oszlopot Rómába szállíthassák. Sorsát az obeliszk nem kerülhette el, mert leomlott a talapzatáról, három darabra tört. Majd mintegy 8 méteres iszapréteg borította be, amikor V. Sixtus pápa utasítására G.della Porta kiásatta. Felállítása szenzáció volt! 900 munkásra és számtalan lóra volt szükség a felállításához. A művelet előtt a dómban misét mondtak a sikerért. A nagy csendben csak a daruk recsegését, a munkások sóhajtozását és a lovak patáinak dobogását lehetett hallani. A kötelek súrlódása közben még tűz is ütött ki, de végül is a művelet sikerült, amint láthattuk a Szent Péter téren.





A svájci gárda szigorúan őrködik a bejáratnál.





VI. Pál pápa a Vatikán kormányzója.


2014. január 29., szerda

Olaszország (II.) 2.

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ
Az Örök Városban átutazóban



Útközben megállunk egy-két helyen - amint a képek is mutatják -, de ezek a rövid pihenők nem szorulnak magyarázatra. Inkább szóljunk néhány szót Rómáról! Köztudottan az Olasz Köztársaság fővárosa kb. 2.800.000 lakossal. A Földközi-tenger térségének legnagyobb helysége, a világ egyik legrégibb metropolisza. Olaszországnak mintegy a közepe táján a termékeny Campagna lankás táján fekszik.





A régi mondás szerint minden út Rómába vezet. A települést majdnem ezer éven át az ókori világ középpontjának, a birodalom fővárosának, sőt urának tekintették. Mintegy 90 ezer kilométer hosszú úthálózat szőtte keresztül-kasul a birodalmat. A XVII. századtól kezdve mindinkább szokássá vált, hogy nagyurak fiai vagy tudásvágy hajszolta emberek, művészek római utazással fejezzék be tanulmányaikat. és szinte az általános műveltséghez tartozott az Örök Város történelmi és művészeti emlékeinek a megismerése. Az ifjú II. Rákóczi Ferenc vagy Széchenyi István éppen úgy elutazott Rómába, mint Pulszky Ferenc vagy Liszt Ferenc. Itt tanult sok képzőművész, itt dolgozott Ferenczy István, Markó Károly, és számos magyar szobrász és festő élt rövidebb-hosszabb ideig Rómában, hogy a nagy mesterek műveit tanulmányozza, tovább képezze magát.





Ezúttal csak keresztülfutunk Rómán, nem igazán méltón a helyhez, de valódi úticélunk a Vatikánváros. A régi városfalnál vagyunk. El kell mondanom, hogy az első városfalak Servus Tullius császár uralkodása idején épültek etruszk módra.





A Colosseumot részletesebben is megnéztük. Titus császár építtette, 80-ban fejezte be. Egy korabeli nagy tó betemetése után épült. A szomszédságában állott Néró 30 méter magas szobra, innen kapta a Colosseum a nevét. Alaprajza ellipszis alakú, területe 527 négyzetméter. Az első emeletet 80 boltíves árkádsor tartja, a boltívek magassága 7 méter. A harmadik emelet tetejére tartóállványokat szereltek, amelyekre az erős napsütés vagy eső ellen a közönséget védő ernyőponyvákat feszítettek ki. A tervezők számára a legnagyobb feladat a mintegy 50 ezer néző ki- és beáramlásának, a belső közlekedésnek a zavartalan megoldása volt. 





Gyülekezik a magyar csapat. De hogy folytassam a sort, az amfiteátrumban gladiátor-diadalokat, vadállathajszákat rendeztek, néha valóságos revüket adtak elő.





Az amfiteátrumi játékokat a római nép különösen kedvelte, s nagy élvezetet talált a kiképzett, más és más fegyverzettel egymás ellen küzdő gladiátorok vérre menő küzdelmeiben. De nem csupán a gladiátori párviadalokat kedvelte, hanem a gladiátor és vadállat vagy vadállatok egymás elleni hajszáját is.





Beérünk a városközpontba.





A Constantinus diadalív akkor épült, amikor Róma nagysága már hanyatlott, dicső múltja azonban még mindig magával ragadta az ókori ember képzeletét. A háromkapus diadalív 3 év alatt megépült, a két kisebb kapunyílás felett elhelyezett feliratokon üdvözli a császárt 10 éves uralkodása, Róma felszabadítása, a béke megteremtése alkalmából. A szépen megépített diadalívet, diadalkaput különféle emlékművekről összehordott domborművekkel ékesítették.





A városközpontban vagyunk.





A Santa Maria Novella tér óriáspalotája város

2014. január 28., kedd

Olaszország (II.) 1/e

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ
Velencei városnézés



Megbámuljuk a Minelli Palota jellegzetes csigalépcsőjét a San Lucán! Ez a Vida utcában a Contarini del Bovolo gótikus stílusban épült palotája. A neve onnan ered, hogy az épület mögött levő terecskén egy nagyon szép és különleges, a XV-XVI. században épült csigalépcső van. Boltív sorozata kis oszlopos párkányokkal követik a lépcső emelkedő vonalait. Magányosan áll és kiemelkedik a kicsiny téren. Önmagában véve is egy remekmű, amit mindig megmutatnak a turistáknak. Mi is elgyönyörködtünk benne.





A közelben van a középkori várra emlékeztető Bargello Palota.





Kimegyünk a piacra, ahol már a kora délelőtti órákban nyüzsögnek a szigetek halászai, a szárazföld kertészei és a kofák. A rendkívül színes és tarka kép hangulatát az általános zsivajgás mellett a halak, gyümölcsök és zöldségfélék meg a csatorna sós párjának különös szagegyvelege jellemzi. A nagy tülekedés ellenére veszekedés vagy más piaci rendbontás nemigen fordul elő. Erről már évszázadokkal ezelőtt gondoskodtak a köztársaság szigorú törvényei.





Feleségem képeslapokat vásárol.





Milliónyi újságot lehet kapni, de a legérdekesebb az volt, hogy velencei útikönyveket is árusítottak - MAGYAR NYELVEN! Elmondták, hogy olyan sok turista érkezik Magyarországról, hogy bizony ezeknek a könyvecskéknek, helyesebben magyar könyvecskéknek bizony nagy keletjük van. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy mi is vettünk egyet.





Bementünk a belvárosba kirakatnézőbe. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy ezeket az árakat nem a mi pénztárcánkhoz szabták. Sok helyen a kávézók az utcára települtek, és itt is minden helyet elfoglaltak a taljánok.





Ugye milyen szépen gondozott a temető? Néhány híres ember síremlékét mutatta meg a vezetőnk.





Betérünk a San Lorenzo Medici kápolnába.





Nem élte át Velence igazi varázsát, aki nem gondolázott éjjel a kanyargós csatornán. A gondola különös karcsú vízi jármű. Ezüst alabárdos hosszú orra messze kinyúlik a vízből. A mintegy 6 méter hosszú, 1 méter széles hajótestek közepe ér a vízbe. Azt hihetnénk, hogy nem is a vízben, hanem a víz felett siklik, hogy lágyan imbolygó teste bármely pillanatban felborulhat, holott teljesen biztonságos, sok évszázadon át kialakult közlekedési eszköz. A gondolák egyformán fekete színéről azt tartja a hagyomány, hogy a túlzott fényűzés ellen vezették be. Egy-egy kanyar előtt elnyújtott férfihang jelez, nehogy összeütközzenek egy másik járművel. A holdfényes éjszakákon a hangulatot még fokozzák a keskeny riókba benyúló, ezüstös fénypászták, a holdsugár vibráló játéka, kékesfehér felületek és mély árnyékok.





Rendszeres vízitaxi Vaporetto-járatok közlekednek a csatornákon.





És utazunk tovább buszunkkal az Örök Város, Róma felé...


2014. január 27., hétfő

Elsősegélynyújtás (Amikor támadnak a méhek)

AMÍG MEGÉRKEZIK AZ ÁLLATORVOS...(III.)
Állataink megbetegedése, esetleges balesetei során az állattartónak olykor sürgősen be kell avatkozni, tehát elsősegélyt kell nyújtani, mielőtt még megérkezik az állatorvos, hogy az esetleges életveszélyt elhárítsa, vagy legalábbis a fennálló helyzet rosszabbodását megakadályozza.
Ezúttal ahhoz kívánunk Olvasóinknak néhány tanácsot adni, hogy mit kell tenni a gazdának, vagy éppenséggel mit nem szabad tennie adott esetben, amivel az állat állapota csak súlyosbodna.
AMIKOR TÁMADNAK A MÉHEK... Főként nyáron, a nagy melegben többször is előfordult a panasz, hogy megtámadták a méhek a lovat, a csípések helyén nagy duzzanatok alakultak ki, az állat remeg, izgatott, előfordult, hogy görcsök is bekövetkeztek. A gazda hirtelenében nem tudta mitévő legyen!
A méh- és darázscsípés valóban veszélyes, amit a méhméreg (mellitin) idéz elő, melyre különösen érzékenyek a kiskacsák, a ló, a szamár és az öszvér. A szúrások helyét illetően a legveszélyesebb a száj nyálkahártyája és a gége környéke a fulladás veszélye miatt. A lovaknál 200-400 szúrás már általában halálos, néha azonban már 10-20 méh támadása is halálra vezethet.
A méh szúrásakor általában 0,2-0,3 mg folyékony méreg jut a szövetek közé, ahol a beszúrás helyén fájdalmas duzzanat keletkezik. Általános tünetként izgalmi állapot, tudatzavar, vesekárosodás, tüdőödéma jelentkezhet. A halál szív- és légzésbénulás miatt következhet be.
Tudni kell, hogy általában a zaklatás (kaptárbontás, szállítás, a kaptár ütögetése), valamint az ember és az állatok izzadtságának a szaga ingerli a méheket. Hordástalan időben, valamint rekkenő hőségben támadékonyabbak! A méh által kibocsátott méreg illata a társaikat is szúrásra ingerli! A megtámadott élőlény menekülése, hadonászása csak fokozza a méhek támadókedvét.
Ami a tüneteket illeti, főként az ajkakon, orrszárnyakon, szemhéjakon, de akár másutt is a csípések helyén sokszor igen nagy duzzanatok alakulnak ki. Az állat bágyadt, remeg, imbolyog. Nem ritka a görcsök közötti elhullás! A légzés nehezített, az állat lázas, majd vérfestékvizelés is jelentkezhet.
Mi a legsürgősebb teendő? A legfontosabb feladat a duzzanatok csökkentése és újabb méregmennyiség felszívódásának a megakadályozása! Amíg az állatorvos megérkezik, a beteg bőrterületet híg szalmiákszeszes oldattal kell lemosni. A méhfullánkok csipesszel való kiszedegetése elősegíti a felszívódó toxin mennyiségének a csökkenését!
És mit tesz az állatorvos? Fájdalomcsillapítókat, gyulladás-csökkentőket (pl. Depersolon stb.), kalcium-készítményeket, C-vitamint, szív- és keringésjavító gyógyszereket ad.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2003-ban.)

2014. január 26., vasárnap

Olaszország (II.) 1/d

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ
A Dózse palota



Nagyon impozáns és fontos épület elé érkezünk, ez a Dózse palota. Íme a homlokzata. Fűrészfogas, gótikus párta koronázza és hét nagy csúcsíves ablak szakítja meg. A középsőn dús márványfaragással övezett díszerkély. Alatta fehér oszlopok sűrű sora által tartott gótikus boltívek, még alább zömök árkádsor. Alig hihető, hogyan bírták el a rendkívül finoman tagolt, karcsú oszlopsorok a fölöttük magasodó fal súlyát.




A szűk Canaletto csatornára néz a palota, melynek túlsó partján egyemeletes épület áll: a börtön.





A 117 szigetecskén összezsúfolt ódon épületeket, azok tömbjein labirintusszerűen keresztül-kasul ágazó számtalan gyalogutat 400 karcsú híddal ívelik át a vizeken.





A világhírű Rialto híd 48 méteres ívével Ponte mester műve. 1588-92-ben kötötte össze a csatorna két partját. A 7,5 méter magas, 22 méter széles híd márványbolthajtását 12 ezer cölöp tartja. A Rialto híd hatalmas ívén átvezető lépcsőt kőárkádok közé épített boltok szegélyezik - főleg bazárárukkal tele.





A Cenzorok lépcsőjéhez visszatérve juthatunk a Sóhajok hídjára és a börtönökbe, melyről az előbb már láthattunk képet. Történelmi tény, hogy Velence igazságszolgáltatása elfogulatlanabb és emberségesebb is volt, mint bárhol másutt. Ezt bizonyítja, hogy a világon elsőnek szüntették meg 1660-ban a kínvallatásokat.





Ezúttal lehetőségünk nyílt, hogy bemenjünk a Dózse palotába, ahol számtalan gyönyörű festményben gyönyörködhettünk. Míg körülnézünk, egy-két festményt lefényképezek, és vezetőnket hallgatom, aki elmond egyet s mást a XIII. század történetéből dióhéjban.





A város szélesebb körű vezetését a Nagytanács látta el. Ennek tagja volt minden 25 éves patrícius férfi. Azért azonban, hogy egyik család hatalma se kerülhessen túlsúlyba és elsősorban a nemesség kordában tartására, sajátos diktátori szervet létesítettek, a Tízek Tanácsát, amit a Nagytanács választott meg, és fokozatosan az államhatalom korlátlan urává vált.





Félelmetes hatását növelte a titokzatosság, mely működését övezte. A Tanács mindenbe beleszólhatott, és a dózse ügyében éppen úgy ítélkezhetett, mint bárki más felett.





Tagjai bárhová bejelentés nélkül bemehettek, s ha szétvonva palástjukat megmutatták félelmetes X jelvényüket, a Canale Grande palotáinak cselédsége megrettenve engedett utat akár az uruk ágyáig is.





A kémek és besúgók egész hada állt szolgálatukban. Mindenről tudtak.





A velencei nemes egész életében magán érezte figyelő szemüket. A tízeket körülvevő rettegés kiterjedt a közegeikre is.





Ha piros lámpásos gályáik jelzést adtak, a legelőkelőbb patríciusok gondolásainak karja is megbénult, a menekülést vagy ellenállást meg sem kísérelték. Különösen az arisztokráciát kötötték súlyos politikai korlátozások. Velencét csak engedéllyel hagyhatták el, még a dózse is! Külföldi követekkel kapcsolatot csak a Tanács hozzájárulásával tarthattak, ajándékot külöföldi uralkodóktól sem fogadhattak el.





Ugyanakkor ez a diktátori hatalom feltűnően enyhe és igazságos uralmat gyakorolt a köznép felett, melynek számos kedvezményt is nyújtott természetesen azzal a feltétellel, hogy politikával nem foglalkozhat. Az adók viszonylag alacsonyak voltak, a közbiztonság szilárd. Az igazságszolgáltatás megvesztegethetetlen és páratlan a bűncselekmények felderítése, megtorlásuk pedig gyors. Még sok érdekes dolgot hallottunk, de tovább kell menni.