2013. július 31., szerda

Törökország II/4

 UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
Kars




Kars tartományba érkezünk, mely egyben az ország keleti határa. A túlsó oldala már a Szovjetunió része több ezer méternél magasabbra emelkedő hegyek láncolatával és 2 ezer méter magasan helyezkedő síkságokkal.





Rendkívül zord az itteni klíma: hosszú és kemény a tél sok hóval és csak rövid a nyár.





Kars városa tartományi székhely, 175 méter magasságban fekszik, lakosainak száma 58.600. Itt az ipart néhány élelmiszeripari cég és a cementgyár képviseli. Kars történelme a római korig nyúlik vissza, s jelen századunkig sok harc színtere volt.





Ma is folynak ásatások. A települést a múlt feltárása miatt sokszor földig rombolták, majd újjáépítették.





Több ízben a cári Oroszország seregeinek a megszállása alatt állt. A XI-X. században az örmény királyság fővárosa volt. A sírkövek az örmény majd a szeldzsuk kultúra ritka emlékei - ezért jöttünk ki a temetőbe.





A Kümbet dzsámit a X. században az örmény uralom idején templomnak építették a 12 apostol dicsőségére. 1064-ben azután a szeldzsukok dzsámivá alakították át. 1964-ben múzeumot létesítettek benne.





A bazárban mindent lehetett kapni, ami jellegzetes vagy éppenséggel giccs, értékes vagy történetesen értéktelen mütyürke volt.

2013. július 30., kedd

A lovak parazitózisai (babesiosis, rühösség, vastagbélférgesség)


A LOVAK PARAZITÓZISAI 2.
A Kistermelő Lapja előbbi számában olvashattunk arról, hogy a lovak gyomor-bélcsatornájában élősködő férgek, paraziták az állatok téteményképességének a csökkenését, a fejlődésükben való elmaradást, megbetegedést, sőt olykor elhullást is okozhatnak. Elmondtuk az orvoslás és védekezés lehetőségeit.
Ezúttal a kullancsok által közvetített babeziózisról fogunk szót ejteni, mely nemcsak vérfogyottságot, de elhullást is okoz, a rühösség különféle formáiról és a gyógykezelés lehetőségeiről, valamint a lovak vastagbélférgességéről.
A BABESIOSIS (olv. babeziózis)
A babesiosis különböző fajú házi- és vadon élő emlősökben, ritkán az emberben is kialakuló, kullancs által terjesztett bántalom. A babesiák a vörösvértestek szétesését és ennek következményeként súlyos, nemritkán elhullásban végződő megbetegedést idéznek elő.
HAZAI ELŐFORDULÁSA
Az egypatások babesiosisa Olaszország, Dél-Franciaország, a volt Szovjetunió és a balkáni országok erdős-bokros rétein már régebben ismert betegség. Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában is sok helyen honos.
Hazánkban első ízben az ötvenes években észlelték az Alföldön a bántalmat – több gazdaságban is –, amikor számos ló megbetegedett, és több állat elhullását is okozta.
Csupán az egyik állami gazdaságban is másfél hónap alatt 23 ló betegedett meg, melyek közül 7 tragikus gyorsasággal 1-2 napon belül, de egyik-másik néhány óra alatt elhullott.
FERTŐZŐDÉS
Magyarországon a Babesia nevű „vér-parazita” beoltója egy Dermacentor kullancsfaj, a D. marginatus. A fertőzést a germinálisan (a kórokozó anyáról utódra terjedése) fertőzött imágók (érett) közvetítik, bár némely irodalmi adatok szerint a lárvakorukban fertőződött nimfák is terjeszthetik a betegséget. (KÉP)
A D. marginatus egy 3 gazdás kullancs, mely erdős-bokros vidékeken, nem ritkán azonban bokormentes legelőn, lárvakorban a talaj repedéseiben is meghúzódva található. Imágói nálunk, miként egyéb európai vidékeken is, már március-április hónapokban jelentkeznek.
A fiatal stadiumok (lárva, nimfa) apró emlősökön (egér-féléken, ürgén, vakondokon) táplálkoznak, s jobbára csak az imágók keresik fel a nagyobb testű állatokat, így a lovakat is.
Rendszerint a hímek is vért szívnak. Megtapadási helyük lovakon, leginkább a sörényél és a farokrépa, ahol folytonossági hiányokat okozhatnak. A mérsékelt égöv alatt a jóllakott nőstények a talajra rakják le a petéiket (2-6000-et), ezekből őszig nimfák, ritkábban egy újabb imágó nemzedék fejlődik ki, mely tavasszal vérszívás után a talajon rakja le a petéit.
A KLINIKAI KÉP
A lappangási idő 1-2 hét. A betegségnek három alakját ismerjük:
1. A túlhevenyen lefolyó betegség tartama rövid, 5-10 óránál alig hosszabb, s az elhullás léprepedés miatt következik be.
2. A heveny alak esetén a betegség magas lázzal (39,5°C - 41,5°C) kezdődik, és ha beavatkozás nem történik, a hőmérséklet az elhullásig magas szinten marad. A kötőhártyák sárgásszürkék, rajtuk, különösen a pislogóhártyán pontszerű vérzések lehetnek. A lélegzés feltűnően nehezítetté válik, a szívverés szapora, gyenge, az állat étvágytalan, néha hasmenés jelentkezik. Esetleg vérfestékvizelés is előfordulhat. A halál orvoslás hiányában 3-5 nap után szokott bekövetkezni.
3. Az idült alak esetén a betegség kevéssé szembetűnő tünetekkel, esetleg csak mérsékelt hőemelkedéssel, hosszabb időre nyúlik el, és a beteg fokozatos lesoványodás után, hetek, esetleg csak hónapok múlva hullik el.
VÉDEKEZÉS – ORVOSLÁS
A védekezés a kullancsok irtásával, az állatok átvizsgálásával és a kullancsok leszedésével (melyek főként a sörényél és farokrépán találhatók) megsemmisítésével történhet.
A betegség gyors lefolyása miatt, annak gyanúja esetén mielőbb kérni kell az állatorvos beavatkozását.
A LOVAK RÜHÖSSÉGE
A rühösség, mely minden állatfajon és az emberen is előfordul, valójában a rühatkák által okozott, pikkelyezéssel, pörkösödéssel járó bőrkiütés, ekcéma, amely a test felületén ún. predilekciós helyeken fordul elő. Jellemző rá a nagyfokú viszketés, mely meleg környezetben fokozódik. A betegség előrehaladott szakában a bőr tetemesen megvastagodik, és jellemzően ráncolttá válik. A súlyos fokú rühösség senyvességet idéz elő.
A KÓROKOZÓ
A lovak rühösségét három különböző aktafaj idézheti elő, amelyekről azért kell külön-külön szót ejteni, mert eltérő a lokalizációjuk (helyeződésük), az életmódjuk, de az általuk okozott bőrbeli elváltozások jellege és jelentősége is.
A lovon élősködő rühatkák általában 0,2-0,8 mm nagyságú apró paraziták, melyek a bőrben vagy a bőr felületén élősködve hámsejtekkel, nyirokkal, bőrzsírral és az izgatásukra képződött savóval vagy éppenséggel vérrel táplálkoznak.
Az atkák egyrészt mozgásuk és anyagcseretermékeik révén, másrészt szúrásukkal izgatják a bőrt, és nyugtalanítják, vakarózásra ingerlik a megtámadott állatot.
A FERTŐZŐDÉS
Ismert tény, hogy a rühatkák gazdaspecifikusak! A gazdafajlagosság (specificitás) azt jelenti, hogy egy bizonyos rühatkafaj csak bizonyos állatfajokon, esetleg azok legközelebbi rokonain tud elszaporodni, megtelepedni. Meg kell azonban jegyezni, hogy vannak atkafajok – és ide tartozik a Sarcoptes-fajok többsége –, melyek természetes elterjedési és fajfenntartási ösztönük folytán, válogatás nélkül bármely emlős bőrében kísérletet tesznek a megtelepedésre. Az idegen gazda bőrében ideiglenesen tartózkodva a gazdaszervezet egyéni érzékenysége és hajlamossága szerint kisebb-nagyobb mérvű, a tipikus scabieshez (=rühösség) hasonló bőrbántalmat idéznek elő. Az utóbbinak jellegéhez tartozik azonban, feltéve hogy újabb atka-invázió nem történik, a rövid tartama és a spontán gyógyulásra való hajlamossága.
A természetes fertőződés úgy történik, hogy a megtermékenyített nőstény atkák, esetleg hím és nőstény atkák vagy legalábbis fertőzésre képes peték kerülnek közvetlen vagy közvetett érintkezés révén az állatra.
1. A közvetlen fertőződés rühös lovak beállításakor, együtt tartásakor vagy nemegyszer az egybefogásakor, például vásári kipróbálás során stb. következhet be.
2. A közvetett fertőzés a rühös állattal érintkezésben volt szerszámmal, takaróval, tisztítóeszközökkel, kocsival (rúd, saroglya), alomszalmával, a gondozó személyzet ruhájával, fertőzött istállóba történő beállítással stb. történik.
HAJLAMOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK
A lappangási idő a fertőzés súlyosságától és az állat fogékonyságától függően a fertőzést követően akár csak néhány nap is lehet, jó erőnlét vagy csekély fertőzés esetén azonban akár hetek is eltelhetnek az első tünetek észleléséig.
A fertőzést megkönnyíti a sűrű, hosszú szőr, és a tisztogatás hiánya, a nedves időjárás, a nyirkos istálló, a silány takarmányozás, gyöngítő betegségek stb.
Hirtelen súlyos alakot ölthet a bántalom, ha az állat erőnléti állapota valamely ok folytán hirtelen leromlik (pl. megerőltető munka stb.).
A SZERVEZET IS VÉDEKEZIK!
Amikor például egy nőstény sarcoptes atka rákerül a bőrre, abba befurakodik, majd mindinkább arra törekszik, hogy bejuthasson a számára táplálékban gazdag, mélyebb rétegekbe is. Azonban a gazdaszervezet nem „nézi tétlenül” a rühatka garázdálkodását, hanem mozgósítva védekező erőit, az atkát tokszerű képződménnyel veszi körül. Ily módon gátolja az élettevékenységét, következésképpen a rühösség klinikai képének a kialakulását.
Amikor azonban valaminő okból (stressz-hatások, megfázás stb.) lecsökken a szervezet védekező ereje, fokozódik az atkáknak a tok feloldására irányuló tevékenysége is. Erőre kapnak, mérhetetlenül elszaporodnak, és megjelenik a klinikai tünetekben is megnyilvánuló és mindinkább súlyosbodó rühösség jellemző klinikai képe.
TÜNETEK
1. A mindössze 0,3-0,35 mm nagyságú Sarcoptes atkák petéiből már 2-3 nap alatt kikel a lárva, mely 2-4 hét alatt éri el a teljes fejlettségét.
A hámba befurakodott atkák, főként hámsejtekkel és nyirokkal táplálkoznak. A szarkoptesz-rühösség a rövid szőrrel fedett bőr betegsége (KÉP), amely főként a fejen, a nyakon, a lapocka tájékán, máskor a nyeregtájékon kezdődik és igen heves viszketéssel jár.
Nagyon jellemző viselkedésformát észlelhetünk a lovon, amikor a viszkető bőr felületét megvakarjuk, mert ilyenkor az állat a felső ajkát felhúzza, fejével integet és a vakaró tárgy felé dől. A viszketés melegben mindig fokozódik.
Ahol az atka befurakodik a bőrbe, ott előbb apró göb, majd ezen parányi hólyag keletkezik, amely utóbb pörkké szárad. Hamarosan a szőr is kihull, és kopasz folt jelenik meg, ezek utóbb összefolynak, a szőrtelen bőr pedig pikkelyeződik, megvastagodik, merevvé és ráncossá válik.
2. A Psoroptes-rühösség esetén az atkák nem furakodnak a bőrbe, hanem a bőr felületén, továbbá azon pörkök alatt és pörkökben élnek, amelyek a szúrások keltette izgalom következtében a bőrön keletkeznek. Szövetnedvet és vért szívnak.
A bántalom többnyire a sörényélen kezdődik, és onnan terjed a szomszédos bőrfelületekre, de a lejjebb eső bőrrészeken inkább csak elszórt foltok alakjában mutatkozik.
A fertőzöttség fellépésére többnyire a sörényél heves viszketése kelti fel a figyelmet. A bántalom bejelentési kötelezettség alá tartozik!
3. A Chorioptes atkák szintén a bőr felületén a szétrágott hámpikkelyek és törmelékek között élősködnek. Táplálékuk a még el nem szarusodott hám, bőrzsír és savó.
A korioptesz-rühösség főként a hosszabb bokaszőrökkel borított lábvégek betegsége (KÉP). A lovak álláskor topognak, bokáikat egymáshoz dörzsölik, néha pedig látszólag minden ok nélkül kirúgnak.
Ha ilyenkor a bokaszőrök között a bőrt alaposabban megvizsgáljuk, előbb csak korpázást észlelünk, majd a folyamat előrehaladásával a bőr is feltűnően megvastagodik.
ORVOSLÁS
A rühösség, valamint a kullancsfertőzés kezelésére is alkalmazható többek között a SEBACIL 50 EC oldat AUV., melyből (10 ml/ 10 liter víz) előírás szerinti lemosószert kell készíteni. Rühösség esetén a kezelést 7 nap múlva meg kell ismételni. Alkalmazása során a védőkesztyű kötelező!
Ugyancsak használható rühösség ellen többek között az Equalan vagy Ecomectin stb. lópaszta is, melyek számos belső parazitás fertőzöttség esetén is eredménnyel alkalmazhatók. A pasztát a nyelvgyökre kell juttatni a mellékelt utasítás szerint.
A LOVAK VASTAGBÉLFÉRGESSÉGE (Strongylidosis)
Annak idején én láttam el a Jankaptai Állami Gazdaság lovászatának állat-egészségügyi szolgálatát. Egyik napon sürgős hívás érkezett, hogy a legértékesebb kanca „bekólikázott”. Fél órán belül a helyszínen voltam és elláttam az állatot, mely látszólag megnyugodott. Néhány óra múlva azonban kaptam az újabb telefont, hogy az értékes állat egyszeriben megizzadt, összeesett és elhullott! A hirtelen elhullás okának megállapítására felboncoltuk, de ehhez kihívtam az Állategészségügyi Intézetből egy szakállatorvost is.
A boncolás során megállapítottuk, hogy – bár a ló vastagbelében és a vakbélben nagyszámú kifejlett Strongylus férget találtunk – az elhullást nem ezek, hanem ezeknek a férgeknek a lárvái okozták.
A szervezetben a vándorlásuk során ugyanis ezek a féreglárvák a bélfal artériáiban elakadva, és azokat elzárva vérkeringési zavarokat hozhatnak létre. Az esetünkben fellépett ún. thrombo-embóliás bélbetegség hirtelen, mindennemű tartási- és takarmányozási hiba nélkül jelentkezhet az állat vastagbélférgekkel való fertőzöttsége esetén. A bántalom, ha fellépett, gyógyíthatatlan! A férgek elhajtásával kell megelőzni.
A STRONGYLIDÁK (vastagbélférgek)
A Strongylidae családba tartozó férgek igen gyakori lakói hazánkban is a lovak bélcsatornájának. Alig van olyan ló, melyben néhány vastagbélféreg ne tartózkodna, súlyosabb zavarokat azonban csak tömeges fertőzés esetén és általában 3 évesnél fiatalabb állatokban okoznak. Gyakorlati szempontból megkülönböztetünk nagy és kis vastagbélférgeket, melyek fejlődésükben is különböznek.
A nagy férgek 2-4 cm nagyságú szürkésfehér paraziták, melyek kifejlett példányai a boncoláskor megtalálhatók a vastagbél nyálkahártyájához tapadva, míg a kis strongylidák mindössze 0,5-26 mm hosszúak és ugyancsak a lovak vastagbelében élősködnek.
TÜNETEK
A bélcsatorna üregében élő ivarérett férgek csak igen súlyos fertőzöttség esetén okoznak klinikai tüneteket. Ilyenkor a csikók bágyadtak, elmaradnak a fejlődésben, mozgásuk kedvetlen, szőrzetük borzolt és tompa fényű, a kötőhártyák sápadtak, a bélsár esetleg híg, olykor hascsikarás jelentkezhet.
Súlyosabb megbetegedést okozhatnak a strongylos-fajok lárvái. A takarmánnyal, ivóvízzel vagy más módon a szájon át felvett lárvák a bélcsatornán kívüli vándorlásnak indulnak, és a bélfodri artériában torzító érgyulladást idézhetnek elő, mely vérkeringési zavarokra, az előbbiek során leírt thrombo-embóliás bélbetegségre vezethet.
A S. edentatus lárvái nyálkahártya és a savóshártya alatti vérzéseket okoznak, és súlyos fertőzés esetén a csikó hashártyagyulladásban vagy vérömléses bélgyulladásban el is pusztulhat.
ORVOSLÁS
A kezelésre alkalmazható pl. az Equalan paszta stb. A rendszeres kezelés csökkenti a strongylus lárvák okozta érgyulladás és kólika előfordulásának esélyét.
 (A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. őszén.)

2013. július 29., hétfő

Törökország II/3

 UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
Erzurum és környéke




1850 méteres magasságban fekszik Erzurum városa 190 ezer főnyi lakosságával. Egy jellegzetes török házat fényképezek. A városból teszünk kirándulásokat a sok-sok régi emléket őrző környékre.





El kell mondani, hogy 1919. július 23. és augusztus 5. között itt tartották Kemál pasa elnökletével a honvédő háborúra való felkészülést, az új parlament létrehozását szolgáló erzurumi kongresszust. 1923-ban a település a tartomány székhelye lett.






Magas fekvésű, kopár vidéken haladunk az egykori Hattuszasz, ma Bogazköy felé. Északi peremén 2000 méter magasságig emelkednek a legmagasabb hegyek. A hettiták egykori fővárosa felé haladunk.





Helyenként nyaktörő utakon, olykor hatalmas, sziklás hegyek között vezetett az utunk. Bogazköy falu után még 26 kilométert egy nagyon gyenge mellékúton kellett megtenni, de a látnivalók még ettől is 2-3 kilométeres távolságra voltak.






Hamarosan feltűnnek az egykori hettita főváros, Hattuszasz romjai. A XX. század első felében megkezdődött ásatások óriási kultúrtörténeti jelentőségű értékeket hoztak a felszínre. Ezek szinte beszélnek, mesélnek a hettiták kultúrájáról, mindennapi életéről. A 4000 évvel ezelőtti történelemről. Persze az egész történetet feltáró szabadtéri múzeum megismeréséhez több kilométernyi területet kell bejárni.





A várost erős falgyűrű vette körül jelentős várkapukkal. Nézzünk körül! Először Arinna napistennőnek szentelt templomkomplexum maradványaihoz érünk. Méreteit tekintve ez a legnagyobb hettita kori építmény, amit napjainkig feltártak. Az egész építményt alacsony fal vehette körül, amelynek csak csekély töredékszakaszát sikerült feltárni. A nagytemplom alapjai terméskőből, a felső építmény, tehát a falak és a tetőzet szárított agyagtéglából készült.





Igen sok kisebb-nagyobb méretű kőedényt, korsót találtak, ezek egy részét láthatjuk a helyszínen, némelyiknek az oldalába az űrtartalmát is bevésték.





A helyiségek egy része hivatalos célokra, így iratok őrzésére is szoltált. A keleti szárny 3 fülkéjéből több ezer ékírásos agyagtáblát is feltártak. Ezekből az ékírásos szövegtöredékekből tudjuk, hogy lakóhelyiségek, irodák voltak. A feljegyzések szerint 208 lakója volt a kiszolgáló épületkomplexumnak, köztük 18 pap, 29 női zenész, 19 agyagtábla-írnok, 33 fablára író tisztviselő.





Ablakaiból nagyon jó panoráma tárult a környékre. A legjobb kilátás abból az ablakból nyílt, mely az uralkodó rezidenciájáé volt. Mi is kinéztünk, valóban mesés kép tárult elénk nem messze egy szép mecsettel.







A városfalon 3 kapu is volt, melyeket minden este bezártak. A hazannu feladata volt, hogy ellenőrizze a lakatok lepecsételését, majd reggel, nyitáskor azok sértetlenségét. Egy félig-meddig épen maradt kapu az oroszlánkapu (a képen). Egy-egy oroszlánszobor védte a bejáratot, melyek közül az egyik sértetlen, a másik azonban az idők folyamán megrongálódott.






A Királyos kapuban egy férfialakot látunk, a gyönyörű dombormű csaknem épen megmaradt. Az ábrázolt férfialak védelmezte a kaput. Tekintete a nyílás felé irányul, fején csúcsos sisak, kezében rövidnyelű szekerce, kardja az övébe tűzve. Királynak vélték, azonban kiderült, hogy egy istenséget igyekszik formázni.






Egy kis múzeum is található néhány relikviával.




Bemegyünk.

2013. július 28., vasárnap

Törökország II/2

UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
Trabzon 




Utunk következő állomása Trabzon városa, mely lakóinak száma 107.400. Ezen a vidéken már Kr. e. a II. évezred környékén lakott települések voltak. Legjelentősebb műemléke az Ayasofya templom. A bizánci császár rendeletére 1263-ban épült a kereszt alakú bazilika. 1577-ben az oszmán-törökök átépítették dzsámivá, ma pedig múzeum.





A templom belsejében a falakon igen sok szép freskót láttunk, melyek nagy része csaknem épen maradt meg. A padozatot színes márványmozaikok, mértani díszek borítják.





Trabzon 1204-1461-ig a Trapezunti törpecsászárság székhelye volt, 1461-ben II. Mehmet vetett véget a törpecsászárságnak, az utolsó uralkodót 7 fiával együtt kivégeztette. Itt született az oszmán-török történelem nagy alakja, Nagy Szulejmán császár is. 1916-1918 között az orosz csapatok megszállták.





Bizony nekünk nagy problémát jelentett a "keleties jellegű" illemhely, melyről beszéljen a kép, nem is kívánom részletezni...





A piacnegyedben több bizánci kori emléket fedezhetünk fel, ilyen például a IX. században épült háromhajós Szent Anna templom. Ma már csak a kőfalak maradtak meg.





A Trabzon-környéki, erdőkkel borított hegyek között a bizánci kor kezdetétől fogva számos rejtett templomot, kolostort építettek maguknak a visszahúzódó őskeresztények. Sok száz szerzetes élt ezekben a biztonságot és nyugalmat jelentő hegyi oázisokban - távol a mindennapok zajától, viharaitól. Legjelentősebb a sumelai Szűz Mária kolostor.
A völgytől 247 méter magasságban egy többemeletes épület homlokzati falait látjuk sziklaszirtekre építve. Az épületkomplexum bejárati kapujához 64 lépcsőfokos feljáró vezet.





A meredek hegyoldalon egy 112 méter hosszú, hajtűkanyarokkal megtűzdelt ösvény vezet a kolostorig. Fáradságos izommunkát jelent a feljutás. A feleségem a hatalmas kőszirtek között megáll egy fotó erejéig. Felvetődik a kérdés, hogy miként jutott fel a kolostorhoz az ivóvíz. Égetett agyagcsövön több kilométeres távolságból!





Amíg a csodálatos és csaknem egészen épen maradt falfestményekben gyönyörködünk, elmondom, hogy a kolostort a XIX. század végén 100 szerzetes lakta.





Véglegesen akkor ürült ki és vált lakhatatlanná, amikor a köztársaság kikiáltásakor 1923-ban a tömeges lakosságcsere keretében a Fekete-tenger partvidékén élő görögök elhagyták az ország területét. A kolostort azóta csak a fáradságot nem kímélő turisták keresik fel.

2013. július 27., szombat

Törökország II/1

UTAZÁS TÖRÖKORSZGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA 
Samsun és Bursa




A tartományi székhelyen 198 ezer ember él. A város alapítása az i.e. VII. századig nyúlik vissza, amikor milétoszi hajósok szálltak itt partra, és létesítettek kolóniát, majd a szeldzsukok telepedtek le ezen a helyen, ahol a város fekszik. Amíg idejutottunk Ankarától, 412 km utat tettünk meg jó uton, de a hegyeken és két-három hágón is keresztül kellett utaznunk. Bár a városnak van repülőtere is.





A pihengető muszlim hölgyek nem ódzkodtak a fényképezéstől, mi pedig azon csodálkoztunk, hogy ebben a hőségben milyen nagyon be voltak öltözve. Udvarias voltam (jobb híján angolul) megkérdeztem, hgoy készíthetek-e egy fotót, de sem a kérdésre, sem pedig a nemzetközi nyelven tudtukra adva a szándékom (a masinát mutogató jelzésre) nem reagáltak, így készítettem a képet. Bizonyára megmosolyog a kedves Olvasó, hogy vajon miért is voltam ilyen óvatos! Mert egy muszlim országban már megjártam, hogy a fényképezés miatt el akarták venni a kamerámat nagyon is erőszakosan, míg végül hosszas alkudozás után megelégedtek azzal, hogy kicsavarták a filmet belőle. Azóta igyekszem elővigyázatos lenni.





Törökország legújabb kori történetének egyik fontos dátuma kapcsolódik Samsunhoz: 1919. május 19-én az Isztambulból egy kis gőzhajón érkező Mustafa Kemal itt szállt partra, hogy hozzálásson nagy történelmi művéhez: az új Törökország megteremtéséhez! Az Atatürk múzeum előtt marcona török katona áll őrséget.





A város kikötője a legjelentősebb az egész parton. Külföldről a Fekete-tengeren hajóval érkezők számára ez az egyetlen határállomás az egész partszakaszon. Annyit még el kell mondanom, hogy 1869-ben hatalmas tűzvész teljesen elpusztította a települést, majd 1870-től kezdődően francia építészek tervei szerint egészen újjáépítették.





Megállunk egy percre a külvárosban és befotózok az udvarba, ahol nem dühöngött éppen a rend és a higiénia, de még a tyúkok is kissé másfélék voltak, mint a mieink. Az atyafi egyébként barátságosan a nemzetközi "hello" köszöntéssel tisztelt meg bennünket.





Nagyon barátságos környezetben haladunk tovább a Fekete-tenger mentén, ahol gazdag tea- és mogyoróültetvények, valamint diófák sorjáztak. Feleségem szakértő szemmel vizsgálja az ültetvényt.





A farmer nagyon kedvesen fogadott. Bemutatta a családját, persze annak kizárólag férfitagjait! A hölgyeket errefelé inkább eldugják az idegenek kíváncsi szemei elől.





Bizonyára azt hiszi a jámbor Olvasó, hogy itt a legkedveltebb italukat isszuk, ami nem is a kávé, hanem a tea! De mi ezúttal ayrant fogyasztunk, ami szerintük egész biztosan felfrissít bennünket. És hogy mi az az ayran? Gyengén sózott, fehér joghurt vízzel hígítva. Nem vagyok válogatós, már az én adagomat bekanalaztam, de a nejem nehezebben birkózott meg ezzel az itteni csemegével. Őszinte leszek: engem se nagyon frissített fel.





Bursát, ezt a kisvárost csak érintőlegesen látogattuk meg. Az I. világháborús békeszerződés elcsatolta ugyan Törökországtól, de Kemál pasa elűzte a megszállókat! A világhírű selyemgubó-tőzsdére vagyunk hivatalosak, ahol az embertömegtől és a selyemgubók kupacaitól meg sem lehetett mozdulni! Óriási a sokadalom, a zaj, fej-fej mellett az igazhitűek és a zsákok halmazai. Szinte fülsiketítő volt, ahogy kiáltozták az árakat, ahogy licitáltak egy-egy szállítmányért, majd egymás kezébe csapva megkötötték az üzletet.





Másutt hatalmas stószokba rakták fel, kupacokba halmozták a hasznos hernyók milliónyi, apró, fehér selyemházait, a gubókat. Nagy ordítozások közepette igen komolyan és hozzáértéssel folyt a vita a gubók minőségéről és áráról egy-egy eladó és vevő között.

2013. július 26., péntek

Törökország I.

UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
Ankarából indulunk...




1984. június 9-ét írtuk, amikor a Ferihegyi repülőtérről felszállt a gépmadár, hogy Isztambulba, a törökországi nagyvárosba vigyen, majd onnan vonattal a fővárosba, Ankarába utazzunk, ahonnan pedig egy viszonylag kényelmes autóbusszal körbeutazzuk ezt az óriási, gyönyörű és számunkra egzotikus országot.





Isztambulban már várt az expresszvonat, hogy továbbrepítsen bennünket az ország fővárosába, Ankarába. De mit is kell tudni Törökországról? Ez közép-kelet legnagyobb állama! Területe több, mint 780 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma pedig ez idő szerint 42 millió. Számos állam határolja, így Bulgária, a Szovjetunió, keleten Irán, délen Irak, Szíria és a Földközi-tenger, nyugaton az Égei-tenger, Görögország. Két kontinens találkozásánál helyezkedik el - természetes hidat alkotva Európa és Ázsia között.





De máris megérkeztünk a fővárosba, Ankarába, ahol várt bennünket ez az autóbusz, mellyel felfedezzük az országot. Nejem a kíváncsian várakozó turisták mosolyával készíttet egy teljesen szokásos egyedi fotót a járművünk előtt, mely csaknem 3 hétig valóságos otthonunkká válik. A török gépkocsivezető is megadta a módját: elegáns, sötét ruhában üdvözöl minket a több, mint 30 fokos hőségben.





És a dombtetőn megállunk egy percre, hogy lefotózhassuk az alattunk elterülő nagyvárost, Ankarát. Nagyon rövid tájékoztatás következik, mármint hogy a fővárosnak 2 és fél millió lakosa van, nincs tengerpartja, folyója, megszámlálhatatlan műemléke, viszont itt van az ország parlamentje, a minisztiréimok, a legtöbb országos hatáskörű intézmény központja, és itt nyugszik a modern köztársaság megalapítója, Musafa, Kemal Attatürk.





Meglehetősen kopár, kietlen vidéken visz az utunk. Ez a tájék az ország legszárazabb részének tekinthető. Itt az évi átlagos csapadék mennyisége 350-500 mm.





De Samsun felé közeledve már megélénkül az élet. Megállunk egy rövid időre, megnézzük, hogy miként is zajlik egy tevevásár. A teve errefelé sokféleképpen hasznosítható, értékes állat. Nem terhelem most a tisztelt olvasót a részletes magyarázattal, meg aztán tovább is megyünk Samsunba, a tengerparti városba.

2013. július 25., csütörtök

Tengerpartok III. (Halásztelepülések)

A halászfaluk, halásztelepülések létrejöttét elsősorban a gazdasági tevékenység motiválta, de (mint a vízpartok általában) gyönyörű látványt nyújtanak és rendkívül érdekesek. Sok igen forgalmas kikötő is egykor halászfalu volt. Ismét csak ízelítőt adunk a szerző saját fényképeivel és jegyzeteivel a nagyvilág különböző országaiban található halásztelepüléseiből egy-egy kép erejéig a teljesség igénye nélkül. Ha az ország nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.

Vietnam
.

.
.
Máris elértük a tengert és elénk tárult e csodálatos, egzotikus, trópusi panoráma. A tengerbe torkolló kis folyótorkolatban egy halásztelepülést látunk, ahol cölöpházakban és bádogviskókban több tízezer ember él a higiénia legalapvetőbb szabályai nélkül. A 180 ezer lakosú város központjában (mely nagyon kedvelt pihenőhelye volt az amerikaiaknak) hosszú, lezárt redőnyű üzletsort találtunk. Kiderült, hogy valamennyi nyilvános ház volt a felszabadulás előtt. A képen a halászkikötőt látjuk. Maga a városnév, hogy Vüngtau a vietnami nyelven hajókikötőt jelent. A települést a XVII. században alapították, majd a franciák foglalták el, végül is az amerikaiak birtokába került.
.
.
.
.
.
A kikötő mellett van a halászfalu. A halászok főleg thai malájok. A halászbárkák már kora reggel kifutnak a tengerre és tonnaszám hozzák az apró halakat is, mely kitűnő fehérje- és kalciumforrás. Már a hajón megfőzik, majd a parton 8-12 órán át szárítják az apró halak tömegét. Így forgalmazzák.
.
.
.
.
.
Bátor asszonyok, az amák maszk nélkül buknak le a tenger félhomályába, és felhozzák a megfelelő kagylókat a tenger mélyéből, miután hozzákötötték magukat a víz színén himbálódzó nagy facsöbörhöz. Felhozzák a kagylót, majd műtőkéssel és csipesszel apró korallszemet helyeznek abba. Mintegy három év kell ahhoz, hogy a kagylóban kialakuljon az igazgyöngy.  És íme a tenyésztelep, ahol 3 évig érik meg az igazgyöngy. Értéke a fényétől és a színétől függ. Évente 70 000 kg igazgyöngyöt állítanak elő. Hogy mennyi az ára? A minőségtől függ. Mutattak olyan szemet is, mely értéke a legdrágább autó árát is fölülmúlta.
.
.
USA 
.
.
.
Halásztelepülést keresünk fel a tengerparton. Sajnos itt is nagyon szennyeződik a víz. A gyárak szennyvize, a dízelhajókból, a tartályhajókból tengerbe jutó kőolaj egyre jobban pusztítja az óceán állatvilágát. Az évszázadok során pedig nagyon sok kalózhajó vitorlázott errefelé áldozatára vadászva. A most oly csendes tenger sok véres történetről tudna mesélni. Megfordultak itt portugálok, spanyolok, angolok. Francis Drake, őfelsége kalóza itt ásott el egy hatpennis pénzdarabot a parton, amelyen Erzsébet királyné képe volt látható, és ezzel ünnepélyesen Anglia birtokává nyilvánította Amerika csendes-óceáni partvidékét.
.
.
.
.
.
A város közepén van egy drótkerítéssel körülvett néhány ezer négyzetméteres terület, ahol a házak kopottak, az ablakok kitöröttek, az utcán ágrólszakadt, rongyos, gondozatlan emberek ténferegnek. Ők kábítósok! Ez az elhanyagolt, izolált városrész Hongkong szívében - akármennyire is hihetetlen - igazi Kína! Törvényes kínai terület! Valójában azonban sem nem Hongkong, sem nem Kína, ugyanis egyik sem törődik vele! Itt "szabad a vásár". Ha a rablógyilkos idemenekül, senki sem keresi. 
Hogyan alakulhatott ki ez az állapot? Oly módon, hogy amikor az angolok bérbevették Hongkongot, ez a terület, városrész volt Kowlon, valójában egy kis halászfalu, amelynek polgárait a kínai császár nem adta az angoloknak. Így maradt mára is kínai felségterület, vagyis gyakorlatilag senkiföldje. Igaz, hogy akkor még csak néhány család lakta a kis falucskát, a bevándorlások során azonban Kowlon sűrűn lakott városrésszé vált. Hongkong nem engedélyezett kommunista közigazgatást, de ténylegesen hongkongi terület se lehetett.
.
.
.
.
.
Mindenfelől hatalmas szőlők között vezető úton jutunk el a szép fekvésű, híres halászfaluba, Nazaréba. A part finom homokja, a sekély tenger a fürdőzők paradicsoma. A szárazföld szélén fehér sátrak ezrei alatt védekeznek a strandolók a tűző nap ellen.
.
.
.
.
.
Egy másik halászfaluba érkeztünk. A Chile partjait mosó tenger halállománya igen jelentős. Nagyon fontos kereskedelmi árucikk. A fő zsákmány a szardínia és szardella. A halolaj és a halliszt ugyancsak értékes exporttermék.
.
.
.
.
.
200 évvel ezelőtt még csak egy kis beduin település volt 800 lakossal. Egy halászfalu, majd gyöngyhalászattal foglalkoztak. 1870-ben már a Perzsa-öböl legfontosabb kikötője. A 20. század elején az Arab-félsziget egyik legnagyobb bazárjáról híres, mely akkoriban 350 üzlettel várta a vásárlókat! 1930-ban már 20 ezer főt számlál, és 20 év múlva korszerűsítik a kikötőt. 1966-ban pedig jön az olaj!