2014. augusztus 31., vasárnap

Egyiptom IV/3a

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Feledhetetlen élményt nyújtott este a piramisoknál a fény- és hangjáték





Miközben a piramisok kék majd vörös fényben jelennek meg, ragyogó zenei aláfestés mellett megszólal a Szfinx, a narrátorok, Keopsz és Kefren és elmondják a piramisok és a "szörnyek atyja" által látott több ezer éves történelmet.
Megjegyzés: az előadás zenével és fénnyel dinamikusan követi az alábbi szöveg előadásait.
Zenei nyitány: a piramisok és a templomok lassan, kék fényben jelennek meg.
Narrátor: A világ leghíresebb, legmesésebb helyére jöttek Önök ma el. Az éjszaka függönye felemelkedik azon a színpadon, ahol a civilizáció drámája játszódott le. A sivatag hangja keresztül szeli a századokat.
Szfinx: Én minden reggel látom a Napistent, amikor felkel a Nílus távoli partjain. Első sugara az én arcomat éri. 5000 év óta láttam minden napkeltét, amelyre ember csak emlékezhet. Láttam Egyiptom történelmét és látni fogom a jövő fényeit is. Én vagyok az úr hűséges őrzője, aki oly közel állok hozzá, hogy nekem adta az arcát. Én vagyok a Fáraó kíésőrje, maga a Fáraó. Az elmúlt korokban csodálóink sok nevet adtak nekem.
Hangok: Ó, Harnakis! Te vagy életem védelmezője. Hórusz, védj meg! Sivatag ura. Az örökkévalóság fejedelme.
Szfinx: Végleges nevemet a nagy görög utazótól, a történelem atyjától, Hérodotosztól kaptam. Ő nevezett Szfinxnek.
Narrátor: A civilizáció szigetek a barbárság óceánján. Én, a Szfinx 5000 éven keresztül láttam e szigeteket. E hegyek lábánál az ember parányivá, jelentéktelenné válik. És mégis az ember építette a hatalmas emlékműveket. És a fáraók e síremlékei századokon keresztül legyőzték az időt.
I. Narr.: Ez Keopsz sírja, aki 4500 évvel ezelőtt azért építette a piramist, hogy megmentse magát az elmúlástól.
II. Narr.: 147 méter magas, alapterületén elférne a római Szent Péter bazilika, Firenze és Milánó katedrálisai. Keopsz hűséges munkásai hárommillió kőtömböt halmoztak egymásra, amelyik közül némelyik 30 tonnát nyom. Középen helyezték el a fáraó sírkamráját.
I. Narr.: A piramis lábához építették a sziklatemplomot és ott helyezték el Keopsz bárkáit, amelyeken folytathatja utazását az Éjszaka Birodalmában az örökkévalóság felé. Ez Kefren piramisa. Kefren atyja iránti tiszteletből saját piramisát kisebbre építette. 147 méter magas és a csúcsán látható tükörsima mészkőburkolat eredetileg teljesen beborította.
II. Narr. Kefren arca sziklába örökítve maradt ránk. Itt van előttünk a Szfinx képében.
III. Narr.: E harmadik monumentális sír Mükerinoszé. Bár a legkisebb a három között, talán a legpompásabb.
IV. Narr.: Nagy volt és hatalmas Memphis, a főváros, amely összekötötte Alsó- és Felső-Egyiptomot.
III. Narr.: Nagyok és hatalmasok voltak a fáraók is, akik a Nílus e nyugati partján építkeztek az örökkévalóság számára. Mikorra e célt elérték, a IV. dinasztia összeomlott, de a piramisok most is állnak.
I. Narr.: Három férfi uralkodik most is itt: Keopsz, Kefren, Mükerinosz. Bár szarkofágjaik üresek, mindmáig viselik Alsó- és Felső-Egyiptom kettős koronáját. Amott a kis piramisokban nyugosznak a királynők. Itt alussza örök álmát az egész hierarchia: főpapok, építészek... ki-ki az őt megillető helyen.
Narrátor: E halott városban, ahol csak a papok őrizték a múmiák titkát, álljunk egy síremlék mellé, ahol Keopsz anyja és százezrek álltak! Sem a szél, sem a homok nem tudták elnyomni a sivatag hangját.
Szfinx: Tanúskodom atyám, Keopsz végakarata mellett: "Dacolni az idők végtelenségével!" Láttam Antonius és Kleopátra elvonulását. Nagy Sándor, Caesar és Napóleon lábaimnál időzött. Láttam a hódítók becsvágyó, halott levelekként örvénylő álmait. És a mottó az arab közmondás: "A világ féli az időt, de az idő féli a piramisokat."
Narrátor: Minden ókori műemlék közül, mindig a piramisok nyűgözték le az ember képzeletét. Csúcsairól letekintve olyan a kép, mint mikor a nap sugarai törik át a felhőket. S minden diadalok legnagyobbikára, a halál feletti győzelemre emlékeztetnek. A legtökéletesebb paloták, a legerősebb sátrak, melyek kövei falak és tető. A leggondosabban összeillesztett, kövekbe fűzött remény: örök, állni képesek a világ végéig.
A halhatatlanság álma... A testet két hónapig készítették erre, megtisztítva a szív kivételével mindentől. Majd titokban helyezték sírhelyére mindennel, ami a hosszú útra az utazáshoz szükséges. A szarkofágban pihent a múmia, a lélek a testben maradt, mely egyedül nem távozhatott az éjszakában.
De a piramis tökéletes kombinációja az egyszerűségnek és a halhatatlanságnak. Szögeinek játéka pedig a forma és a tartalom legnagyobb harmóniáját jelenítik meg. Az építészet legegyszerűbb vívmánya, mely kizárólag egyenes vonalakon nyugszik. Hasonló alkotás azóta sem született - ilyen ügyességgel és erővel.
Alázat Imhotepnek, aki Szakkarában felépítette az első piramist, mely hat lépcsőfokon törik meg. Az elképzelés ezzel megszületett, a számításokat elvégezték, az ideális forma adva volt.
A tárgyak között, melyet a halott ember sírjába helyeztek a legtökéletesebbek az írott táblák, melyeken a hieroglifák tanúskodnak a hatalmas kőhegyek számításainak tökéletességéről.
I. Narr.: Követ kőre helyezve építették a piramisokat a földtől az égig. (Először a Keopsz, majd a Mükerinosz jelenik meg a fényben.) Százezer munkás egyesült hitben, hogy a fáraót életében magasba emelje! A kövek átlagos súlya két és fél tonna és hárommillió kőtömb simul egymáshoz benne. A legtisztább gránitot Asszuánból, a kőbányából szállították nílusi bárkákon. Az építőköveket egyre magasabb homokhegyen emelték a magasba.
II. Narr.: Ez emberfeletti erőfeszítés előtt állva hihet-e valaki a korbács legendájában? A piramis építése misztikus buzgalmat, elkötelezettséget követel-igényel! Azok, akik itt dolgoztak, nem sajnálatunkat, de legmélyebb elismerésünket és csodálatunkat érdemlik! Olyan ritka korszakban éltek, amikor az ember teljes bizonyossággal tudta, mit kell csinálnia, merre kell haladnia.
Szfinx: Lábaimnál a hatalmas térségben még az emberiség gyermekkorában éltek és dolgoztak földmérők, mértantudósok, csillagászok, akik előtt nem volt ismeretlen, mérnökök, építészek, egy egész nép, míg a világ más tájain nomád barlanglakók éltek.
Egy hang: Nemes Nílus! Hódolatom neked, mert vized méltóságteljesen hömpölyög és táplálja a szent vállalkozást! Egy napon homok borította el a földeket, a mocsarak partokig száradtak. És hogy megmentse életét, az ember feltalálta a civilizációt. Életét az áradásokhoz kötötte, gátakat épített és csatornákat vájt. Megszerette a földet, de egyszer csak túl kívánta élni azt. Az itt élő telepesek voltak azok, akik ismét jótékony folyamuk segítségével felépítették e monumentális halottas házakat.
Szfinx: És én, Kefren hűséges kísérője, láttam a dinasztiák fejlődését, a papokat, a könnyed járású nemes hölgyeket, akiket fátyol takart, de őket nem érintette.

 (Folytatásért klikk ide!)
 

2014. augusztus 30., szombat

Egyiptom IV/2

  AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A piramisoknál




Negyedórás tevegelés után értük el a gizai piramisokat. A IV. dinasztia fáraói temetkeztek ide. Három piramis található egymás mögött: Cheops, Chefren és Mükerinos piramisai. Az előtérben látható a Szfinx.





A Cheopsz piramist Kr. e. 2690-ben építették. Vajon tényleg 20 évig 100 ezer ember dolgozott az építkezésen? A görög Hérodotosz több mint két évezreddel későbbi feljegyzései szerint igen. Az építőanyag szállítására pedig még ezen felül 10 esztendőt számol. De technika vagy tömeg kérdése volt az építés? Madách Az ember tragédiájának hagyományos, parádés előadásain az egyiptomi jelenetben annyi rabszolga nyüzsgött a fáraó lába előtt, amennyi statiszta csak befért a színpadra. A modern előadásokon maximum néhány segédszínész jelzi a tömeget, amely a piramishoz hordta a köveket. Vajon melyik rendezői felfogás áll közelebb a valósághoz? Állítólag bizonyos egyszerű technikai eszközök használatával nemcsak hogy munkások százezrére, de még tízezrére sem volt szükség. Ezt a mérnök-régész vitát nem tisztem sem vázolni, sem állást foglalni.





Nemcsak a látvány, de a rendelkezésre álló adatok is lenyűgözőek a Cheopsz-szal kapcsolatban! Eredetileg 146 méter magas volt, jelenleg már csak 137. Oldalainak hosszúsága 230 méter. A 4400 évvel ezelőtti építészet pontosságára jellemző, hogy az oldalak hosszúsága közötti eltérés csupán 20 centiméter! A munka komolyságát jól érzékelteti a kőtömbök száma és tömege: az óriási síremlékbe 2 millió 300 ezer kőtömböt építettek be, ezek nagyrészt két és fél tonnát nyomnak, de a legnagyobb tömb 15 tonnás.





A "hagyomány" szerint a piramisok építése úgy történt, hogy homokkal töltötték mindig az oldalát, és így rakták egymásra e hatalmas kőtömböket. Lefelé haladva végezték a díszítést, csiszolást és fokozatosan bontották le a homokot. Aki ezt a módszert kétségbe vonja, emelő, kötél, görgő és gerenda segítségét feltételezi a munkához.A sivatagi homokkőépület tetejét a Kairó melletti Mokattán hegységből bányászott, csiszolt mészkővel borították be. Ez most is jól látszik a Chefren piramis csúcsán.





A Cheops piramis a legnagyobb, a Chefren egy méterrel alacsonyabb, állítólag az apja iránti tiszteletből. Nemrégen találták meg a közelben a Cheops halotti bárkáját, amit most restaurálnak. Az első piramist Snofru, Cheops apja építette. A közelben még több kis piramis és mastaba található.





A Mykerenos Kr. e. 2600-ban épült. Alapja 108,4 méteres oldalú négyzet, eredeti magassága 66,5 méter. Az oldalak hajlásszöge 51°. Érdekes, hogy - bár a három piramis közül ez a legkisebb, mégis - ehhez használták a legnagyobb méretű kőtömböket. Alsó részét csiszolatlan gránitból, a felső részt turai fehér mészkőből készítették. A feketeruhás rendőr itt is elkísért bennünket, éppen mögöttem megy el. Szükségünk is volt rá! 



A gigantikus szobor, ahogy az arabok mondják: a szörnyek atyja! A Szfinxről annyit tudunk, hogy egy hatalmas homokkőtömbből faragták ki. Sokak azt állítják, hogy Chefrent mintázza. Kelet felé néz. A mamelukok céltáblának használták, és ágyúval ellőtték az 1,7 méteres orrát. Herodotosz nevezte Szfinxnek. A király fejű fekvő oroszlán magassága 20 méter, hossza pedig 73,5. Egyesek azt tartják, hogy a napisten, Hórusz emlékműve. Az bizonyos, hogy Tuthmosis herceg korában már csak a feje látszott ki a homokból. Ő ezen az oázison vadászott, és azt álmodta, ha kiássa a homokból, uralomra kerül. Kiásatta... és uralomra került!





Amikor eljön az idő, nem zavartatják magukat a mohamedánok. Leterítenek valami alkalmatosságot, lehúzzák a cipőjüket és imádkoznak. Akár az üzletben is vásárlás közben. Vagy a buszmegállóban.





A Cheops piramis belsejébe az északi részen található szűk ajtón lehet bejutni és csak meghajolva haladhatunk a folyosón. A különös menet előnye, hogy eltévedni nem fogunk. No de egymás fenekét nézni? Végre megérkezünk a nagycsarnokba, ahol tájékoztatást hallunk a negyedik dinasztia bonyolult vallási és társadalmi viszonyairól. Közben körülvesszük az üres gránit-szarkofágot.

2014. augusztus 29., péntek

Egyiptom IV/1

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A piramisokhoz




Óriási várakozással néztünk erre a napra, ugyanis kirándulást teszünk a piramisokhoz. Utunk az Egyiptom Múzeum előtt vitt, a híres Tahrir téren, ez a főterük.





Átmentünk a Níluson Roda szigetén.





A külváros már nem olyan forgalmas. Ezt az utat a piramisokhoz Iszmail építtette a Szuezi-csatorna megnyitásához meghívott európai előkelőségeknek. Egymás kezét fogják itt is a mohamedánok.





Mindenütt katonák őrzik a hidakat és szigorú fényképezési tilalom van a háború miatt.





Festői környezetben embermagasságú kaktuszok között alig látszik a szegényes viskó.





Jellemző külvárosi utcakép a piramisok szomszédságában.





Elmegyünk a híres Mena House hotel mellett. Eredetileg vadászház volt, Iszmailnak épült.






A Mena House-tól a piramisokig már teveháton tesszük meg az utat.





Hamarosan elértünk a tevetaxi-állomásra, ahol béreltünk egy-egy jószágot a piramisok felé. Nagy volt az erőszakos kínálat. A tevének is és a tevehajcsárnak is megtudom a nevét. Az öreg arabról látszik, érti a dolgát, miért is kellene bármitől félnem? Gyakorlottan felnyom a púposra. Adok egy doboz cigit, hátha a bátorságom nem elegendő. És milyen igazam volt! Egyik útitársunk semmit nem adott az ő Abdullahjának, aki megugrasztotta alatta a tevét, és szegény le is esett a magasból.



 


Egy másik útitársam egészen jól elbeszélget a kísérővel. Megtudjuk, hogy 10 gyereke van, akiket igyekszik iskolába járatni. A tevehajcsársági jogot még az apjától örökölte, de a borravaló egyre kevesebb - panaszolja. Útközben pénzt kér, mert a piramisoknál már nem lehet, a buliszok, rendőrök miatt ott már nem fogadhatja el a borravalót. Ezúttal én nem beszélgettem, de a hajcsár majd megölt a baksisért. Rángatta a lábamat, aztán hirtelen megugratta a tevémet. Amint a rendőr közeledett vagy említettem, hogy szólok neki, azonnal megjuhászodott.



 

És megpillantottuk a piramisokat!

2014. augusztus 28., csütörtök

Egyiptom III/3d

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A zsidó negyedben




Az Abu-Serge templom tőszomszédságában áll a VII. századi alapokra épült Ben Ezra zsinagóga. A szűk utcácska végén elérjük. Ez már régi idők óta zsidó terület, mégis eredetileg keresztény templom volt. Tulajdonképpen egy középkori bazilikaépület - színes ablakokkal. Belsejét igen értékes kárpitok díszítik. A templomot az emlékek miatt Ben Ezra vásárolta meg. Itt őrzik a gazellabőrre írt tórákat, Mózes és Eszter könyvének másolatait. A híres tekercsek több mint 950 évvel ezelőtt íródtak. Egy amerikai múzeum Ábrahám könyvéért kétmillió dollárt ajánlott fel, de ezt az ajánlatot természetesen a kis közösség tagjai teljes egyetértésben visszautasították. Szent irataikat figyelemreméltó hűséggel őrzik, akárcsak egyéb értékeiket, a művészi kivitelezésű perzsa lámpákat, szőnyegeiket... Ben Ezra tehát megvásárolta a keresztény templomot, hogy zsinagógául szolgáljon. 20 kopt templom, 29 mecset volt, ugyanakkor ebben az időben a VIII. századi Kairóban 113 ezer mohamedán, 10 ezer kopt és 42 zsidó család lakott. Ma is ez a zsidó negyed.





A zsidó negyed régi szűk utcáin a képen látható feketeruhás atyafi, egy rendőr, kísérte a csoportunkat, és nemcsak arra vigyázott, hogy "katonailag" kényes helyeken ne fotózzunk, de a baksist kérő, erőszakos gyerekektől és felnőttektől is "megszabadított".





Baj volt útközben a kocsival, meg kellett állnunk.





És amint megállt az autónk, az arab gyerekek tömegei vettek körül baksist és cigarettát kunyerálva. Többször a reggeli mellé adott és már el nem fogyasztott zsemlékből elhoztam egyet-kettőt, és kiadtam nekik az ablakon. Hogy micsoda verekedés tört ki! Éhesek voltak. Utunk további szakaszán dél felé haladva ez még sokkal fokozottabban érzékelhető volt.



2014. augusztus 27., szerda

A juhok ketózisa


ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
A JUHOK KETÓZISA (Ellési toxikózisa)
Az előrehaladottan vemhes anyajuhok súlyos betegsége, mely a hibás takarmányozás kapcsán alakul ki és aggasztó tünetekkel és nagyon gyakran a beteg állatok olykor gyors elhullásával jár.
A kórfolyamat lényege, hogy az energiában hiányos takarmányozás folytán a vércukorszint a normális érték alá csökken, ketonanyagok halmozódnak fel a vérben (ketózis), mely következtében encephalopathia (=a központi idegrendszer bántalma) és a máj zsíros elfajulása következik be.
MÓCSY professzor közlése szerint olyan állományokban, ahol a betegség jelentkezik, egészen 60%-os elhullás is előfordulhat. A bántalom okozta súlyos veszteségre utal, hogy az egyik hazai juhászatban a 760 anyajuhból a betegség következtében a várható ellések előtt 10-14 nappal 118 anyajuh hullott el ketózisban.
Az elhullott állatok kórboncolásakor a legfeltűnőbb lelet a máj elzsírosodása volt (GAÁL-FEKETE).
MI OKOZZA?
Előre kell bocsátani, hogy szinte kizárólag csak a vemhes anyajuhok betegednek meg, különösen gyakran pedig a kettes és hármas ikerellők. Hazánkban a juhketózis az ikerellésre hajlamos juhfajták elterjedésével vált jelentős károkat okozó bántalommá.
A betegség fellépésével akkor kell számolni, ha a juhokat a vemhesség utolsó harmadában silányan takarmányozzák, úgyhogy sem a könnyen felszívódó szénhidrát mennyisége, sem pedig a szénhidrátképzés szempontjából, mint tartalékanyag felmerülő fehérje, nem elegendő.
A koplalás alatt a vércukortartalom lassan csökken, a vér ketonanyag-tartalma pedig a koplalás második napjától kezdve rohamosan emelkedik.
Az energetikailag elégtelen takarmányozás (a szénhidrátokban és esetleg fehérjékben szegény eleség) folytán a juh vércukorszintje csökken, majd a máj glikogénkészlete kimerül. Ha ugyanis a szénhidrátfelvétel csak átmenetileg is zavart szenved, a szervezet legfontosabb glikogénraktára, a máj gyorsan kiürül, az energia-szükséglet fedezésére pedig nagy tömegű zsír mobilizálódik, és a szervezetben a ketonanyagok felhalmozódnak, és a máj zsíros infiltrációja (=beszűrődése) következik be.
A ketózis komplex oktanában a glükóz (cukor) relatív hiányának van szerepe, ami a vemhes juhokban a magzatok fejlődéséhez szükséges. Egy ötvenkilós anyajuhnak mintegy 7,5g gyorsan mobilizálható glükóztartaléka van a testfolyadékokban. Ugyanakkor a magzatok számától függően a vemhesség utolsó szakaszában naponta 32g Hexóz (főleg Glukóz) transzportálódik az anyából a magzatba. Fentiek alapján érthető, hogy a glükóz hiánya esetén reálisan számolni lehet ketózis kialakulásával.
Míg a tehenek ketózisa – melyről egy előbbi Lapszámunkban részletesen olvashattunk – általában jól kezelhető, elhullást ritkábban okoz, addig az anyajuhok ketózisa (vemhességi toxikózisa) súlyos, legtöbbször elhullásra vezető betegség. A különbség valószínűleg azzal magyarázható, hogy az anyajuhokban ugyan a ketonanyagszint emelkedése a vérben általában mérsékeltebb, viszont a máj elváltozásai a betegség klinikai tüneteinek megjelenésekor már súlyosabbak, mint a ketózisos tehenekben. Ezért kell időben figyelni a bántalom fellépésére.

A BETEGSÉG TÜNETEI

Általában a vemhesség negyedik, ötödik hónapjában levő megbetegedett anyajuhok a nyájtól elmaradnak, és látászavarokat mutatnak. Jellemző, hogy a ketózisban beteg juh nem mozdul meg akkor sem, ha ember vagy a kutya közeledik hozzá.
A mozgásra késztetett birka botorkál, mindennek nekimegy. A hodályban – ha akadályba ütközik – megáll, homlokát nekitámasztja valaminek, és tartósan ebben a helyzetben marad.
A betegek étvágytalanok, nem kérődznek és a bendőmozgásuk is renyhe, a bélsár száraz és bűzös, kemény nyálkával vagy véres nyálkával bevont. A lélegzés szapora, a szívműködés gyenge.
Az idegrendszeri tünetek már a betegség első napjaiban felléphetnek. Egyik-másik beteg a fogát csikorgatva, szaporán és nehezítetten lélegzik, az arc és a fej izmainak fibrilláris rángása figyelhető meg.
A betegség előrehaladtával a rángógörcsök a nyak és a fej izmaira is kiterjednek. Olykor a fogcsattogtatás, az ajak rángógörcse, nyálzás, körbejárás, a nyak oldalirányú elcsavarodása is megfigyelhető. Az elfekvő állat a fejét oldalra fordítja, lábaival időnként úszó-kúszómozgásokat végez. Máskor a juhok csak lógatják a fejüket vagy rázzák, néha azonban hátraszegezik.
A rohamokban mutatkozó rángógörcsök után az állatok nyugodtan fekszenek, vagy éppenséggel mozognak, de teljesen vakok. Testtartásuk rendellenes, gyakori a csillagvizsgáló fejtartás, a talajon tág- vagy szűk állás. Az összerendezetlenül mozgó állatok gyakran elvágódnak.
A ketózis során a hőmérséklet normális, gyakori a savós-nyálkás orrfolyás, olykor pedig a kilehelt levegő acetonszaga kórjelző értékű.
Az első tünetek megjelenése után a betegek 3-4 nap alatt kómába (=eszméletlenségbe) juthatnak, a depressziós állapotban azonban 3-4 napig is elélhetnek. Ha a vemhes beteg anya magzata elhal, a tünetek súlyossága csökken. Az elhalt magzat rothadása azonban rövid időn belül a betegség súlyosbodására, majd gyors elhullásra vezet. Ha beteg állatból a magzatot császármetszéssel eltávolítjuk, a teljes kórkép kifejlődése esetleg megakadályozható.

KIVÁLTÓ OKOK

1. Amikor a takarmány energiában elszegényedik, és ez egy darabig így is marad.
2. Gyakori ok a takarmányszállítás és az etetés akadályozottsága (vemhes juh szállítása, hóesés következtében a külvilágtól elzárt juhnyáj stb.).
3. Hideg, nedves időjárás során a juhok nem legelnek, és szénhidrátigényük kielégítetlen marad.
4. Szokatlan takarmányok étvágycsökkentő hatása folytán.
5. Amikor a késői berregtetésű anyák tél végi legeltetésekor még nem találnak annyi takarmányt, mely a vemhes állat fokozott igényét kielégítené.
6. Zsúfoltság során fellépő hormonális zavar.
7. Szűkös elhelyezés, mozgáshiány súlyosbíthatja a kórképet.

GYÓGYKEZELÉS

1. Glukocorticoidok applikálása, mely állatorvosi feladat.
2. Szénhidrátokban gazdag takarmány etetése, cukorrépaszelet, állatonként fél liter melasz adagolása.
3. Propionát tartalmú gyógyszerek, pl. Ruminogén alkalmazása.
4. Esetleg 100-140ml glicerin egyenlő mennyiségű vízzel szájon át adva, vagy gyűjtőérbe szőlőcukor oldat infundálása, szájon át pedig naponta 2-3x30g szőlő(burgonya)cukor adagolása a gyógyulásig.

MEGELŐZÉS

A vemhes anyajuhok célszerű takarmányozásával a ketózis megelőzhető. Különösen veszélyes a vemhesség második fele.
Ekkor a takarmányt úgy kell összeállítani, hogy az anyajuhok a jó minőségű szálastakarmányon kívül legalább 10% fehérjét tartalmazó abrakot is kapjanak. Ebben az időben az abrak naponkénti mennyiségét egy-másfél kg-ra felemelni.
A hirtelen takarmányváltoztatást, az energiában gazdag takarmány átmenet nélküli megvonását feltétlenül kerülni kell. A vemhes juhok szállításakor szálas és szénhidrátdús takarmányt kell velük etetni.
Amint arról már az előbbiek során is szó esett, a mozgás hiányának is fontos szerepe van a bántalom kialakulásában.
Főleg az ikervemhességre hajlamos anyák között javasoljuk az ellés előtt 3-4 héttel a vizelet szúrópróbaszerű vizsgálatát a ketonanyagok kimutatására. E célra többek között a gyors reagens csíkok használhatók (pl. Ketostix, Ames stb.). Ha a juhnyájban ketózis mutatkozik, azonnal alkalmazni kell a fentebb elmondottakat, mielőtt a nagyobb veszteség bekövetkezne.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2006. januárjában.)

2014. augusztus 26., kedd

Egyiptom III/3c

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A koptok Egyiptom kereszténnyé lett őslakói




Falakkal, szögesdróttal körülvett városnegyedbe érkezünk. Rendőrök őrzik a kaput. Befelé és kifelé is leszámolnak bennünket, aztán szűk sikátorokon keresztül haladunk. Az őskeresztény, kopt negyedben vagyunk. A mohamedánok barátságtalanok a koptokkal, akik keserű kisebbségben vannak.






Az Abu Serge templom az V. században bazilika stílusban épült. Főhajóját 12 antik oszlop tartja. Az altemplomba szűk lépcsők vezetnek le. A monda szerint a Heródes elől menekülő szent családnak három hónapig menedékül szolgált a hely, míg visszatértek Egyiptomból Júdeába. Még a kőlap is látható, melyen Mária ételt készített.





A templomban egy értékes miniatúrát őriznek, mely az utolsó vacsorát ábrázolja és a korai középkorban bőrre festették. Az előtérben nagy a forgalom.





Shenouty pátriárka igen rokonszenves volt, több könyvet is írt, nekünk pedig a koptokról mesélt. A kopt szó barátot, remetét jelent, aki a sivatagba vonul, hogy az ott létező gonosz szellemet a saját birodalmában legyőzze. Erre esetleg közösséget, szerzetesrendet szervez és monostort épít. Több ilyen is van Asszuánban, Szakkarában... A koptok szent Márk tanait követték, aki 62-ben mártírhalált szenvedett, majd tetemét Alexandriából Velencébe vitték.





A vallás monofizita elveket vall, mely szerint Krisztus Isten és ember volt egy személyben. A kopt kereszt hármas végződésű, mely a Szentháromságra utal, a 4 szár a 4 evangélista és 4x3=12 az apostolok számának felel meg. Tájékoztatása végeztével autogramot kértem a tudós paptól, aki készséggel adott.





A templomból a kopt múzeumba mentünk. A 300-1000 közötti idők kopt művészeti emlékeit gyűjtötték össze. A múzeumban elhelyezett képek és tárgyak azt bizonyítják, hogy igen nagy hatással volt erre a korra az óegyiptomi és görög művészet.





Jellemző példa erre, hogy a görög kagyló közepén megjelenik a kereszt, az akanthusz levél helyét az oszlopfőn először szőlővenyigés díszek, majd kosárfonatos díszítés követi - a négy oldalon gyakran kereszttel. A kulcs alakú óegyiptomi életjel helyét a domborműveken először olyan kereszt követi, melynek a felső szára hurok alakú. Egy nagyon szép relief, Isis  minden istenek anyja táplálja fiát, Hóruszt - később kopt megfogalmazásban Mária táplálja a gyermek Jézust. A fentieken kívül papi ruhák, ikonok, képek és szövetmaradványok is szerepelnek a bemutatott emlékek között.





A modern kopt templom nem régen épült. A banánt mindenütt "angóban" árusítják.





A kopt építkezés régebbi templomok átalakításával indult. Az eredetileg egyiptomi templomokat átalakították, falfestményekkel díszítették.

2014. augusztus 25., hétfő

Egyiptom III/3b

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Kairó a minaretek városa




Nincs még egy muszlim város, ahol a legkülönbözőbb korokhoz és stílusokhoz tartozó muszlim "templomtornyoknak" ilyen nagy számát és változatosságát találnánk. Az arab szónak, manárának, amelyből az európai nyelvek minaretje alakult, érdekes története van. A szó alapjelentése az a hely, ahol a tűz ég. Egyiptom meghódítása idején az arabok az ókori világ hét csodája közül számon tartott alexandriai világítótornyot, a Pharoszt nevezték manárának. A Pharosz a VII. században még állt, csak később döntötte romba egy földrengés. Amikor évtizedekkel a hódítás után mecsetjeikhez tornyokat kezdtek építeni, a tornyok analógiásan kapták meg a manára nevet.





Az Ibn Tulun mecset a tulunidák idején a IX. században épült még "primitív" stílusban. A minaret feljárata kívül van, az építtető kívülről csavarta a kezében a papírt - szórakozottan. Hatalmas nyitott udvara ötös oszlopsorral díszített. Középen a fürdő-épület látható.





A Hasszán szultán mecset a XIV. századból származik és az arab építőművészet egyik legjelesebb alkotása. A kupolája 55 méter magas, a minaret pedig 86 méter, mely Észak-Afrikában a második legmagasabb. Hasszán mameluk volt, aki 14 éves korában került trónra. Testvére bezáratta, majd kiszabadult és 7 esztendeig építtette a mecsetet. Mellette az El Rifai mecset, mely 1912-ben épült gazdag kiképzéssel.





A Hasszán szultán mecset mosakodókútja. Az udvarban fedett fülkék korán feliratokkal díszítve. Bronz kapuin ezüst berakások vannak és nagyszerű kilátás nyílik róla a Citadellára.





Régen egyetem volt a Hasszán-Szultán mecset, a háttérben még láthatók a régi padok. Arab nyelvet, teológiát, mohamedán jogot tanítottak annak idején, ma oktatás már nem folyik itt.





A Hasszán-Szultán mecset és az El Rifai mecset naplemente után.





Az Al Azhar mecset és Iszlám Egyetem 988 óta a legjelentősebb iszlám egyetem, évente 25 ezer hallgatóval, mely az egész iszlám világot képviseli. Híres könyvtárában 20 ezer régi, kézzel írott könyv található. Hat portálja, 140 márványterme és 5 minaretje van.






Az Al Azhar mecset udvarán tanulnak a diákok. A mecsetben folynak a szemináriumok, a hallgatók körülülik a tanárokat és élénk purparlé folyik. Itt-ott vitatkozó diákcsoportok, másutt imádkozó muzulmánok teszik teljessé a képet.





A tanulmányi idő 15 év elemitől egyetemig. Még az épület tetején is könyveikben elmélyült diákokat látni. Ez a leghíresebb mohamedán egyetem, a világ minden részéből jönnek ide tanulni, jórészt teológiai előadásokat hallgatnak.





A mecsetben folyik a konzultáció. Hogy ne zavarjam őket, igyekeznem kellett a fotózással, nemigen volt idő sokat állítgatni a gépet.





Az épületben gyönyörű oszlopsorok vannak, hozzávetőleg 300 oszloppal. Nevét Mohamed próféta lányáról, Fatima az-Zahraról kapta.





Ahogy haladunk, Kairó modern minaretje látszik, egy 180 méter magas várostorony Gezira szigetén. Az 1961-ben készült objektum tetején étterem van, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra!

2014. augusztus 24., vasárnap

Egyiptom III/3a

  AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A Citadella pazar látványossága a Mohamed Ali mecset




Mohamed Ali albán török katona volt. Ismeretes, hogy a törökök 1517-ben véget vetettek az arab uralomnak. Mohamed Alit, mint katonát vezényelték Egyiptomba, aki alacsony sorból küzdötte fel magát Egyiptom uralkodójává. Jellemző, hogy csak 47 éves korában tanult meg írni és olvasni.





Mohamed Ali sok győztes hadjáratot vezetett és bevezette a gyapottermesztést. E mecset építéséhez görög és török építészeket hozott, és azt mohamedán barokk stílusban építtette az isztambuli Aja Szofia mintájára. Mielőtt beléptünk, vagy le kellett venni a cipőinket vagy papucsot húztak rá.





A hatalmas, középső kupolát még kilenc kisebb kupola veszi körül, s az egész építmény lenyűgöző hatását a két igen karcsú és magas minaret csak fokozza.





A zárt épület Szuezből hozatott alabástromból készült. Az egész belső részt alabástrom fedi. Alabástrom mecsetnek is nevezik.





Ahogy haladunk, stilizált oszlopok mennek el mellettünk.





Hatalmas, négyszögletes kerengővel körülvett udvara van, középen rituális fürdővel. Az óratorony óráját Lajos Fülöptől obeliszkért cserélte az építtető.





A bejárattól jobbra található Mohamed Ali mauzóleuma, mely carrarai márványból készült. A sírkövön turbán látható, a nők sírkövén virág vagy kagyló.





Amikor a nagy csillár fényei felgyulladnak, a kupolában mindent betölt a színek ragyogó kavalkádja - eláll a lélegzetünk! Eredetileg olajlámpák égtek a csillárokban. Két szószék is van, melyek közül az egyik magasabb.





Ez a legjelentősebb arab építészeti emlék Egyiptom földjén. Valóban párját ritkítja: káprázatos vonalvezetése a sötétben megvilágítva még inkább hangsúlyossá válik.