A FUZÁRIUM-TOXIKÓZIS (2.)
Előbbi bejegyzésünkben arról olvashattunk, hogy a fuzáriumgombák,
a fuzárium-toxikózis milyen súlyos egészségromlását,
szaporodásbiológiai anomáliákat, nevezetesen meddőséget,
vetélést, életképtelen magzatok szülését okozhatja a
sertésállományokban – nagy fokban veszélyeztetve a sertéstartás
eredményességét.
Ezúttal arról fogunk szólni, hogy a takarmányok gombás
fertőzöttsége nemcsak a sertések egészségét veszélyezteti, de
a többi haszonállatokét is. Az előbbiekben olvashattuk azt is,
hogy a fuzáriumok gyakran más penészféleségekkel együttesen is
okoznak súlyos egészségromlást és veszteségeket. Ezúttal
példaként említek egy a fuzáriumokkal nagyon gyakran együttesen
előforduló gombaféleséget, a hazánkban is nagyon elterjedt és
sok gondot okozó Stachybotrys alternans nevű gombát, mely
méreganyaga számos állatfajon súlyos betegséget a
stchybotryotoxikózist idézi elő. A továbbiakban a penészes
széna, szalma etetésének és az ezekkel fertőzött alom
veszélyéről fogunk szót ejteni.
A MIKOTOXINOK REJTETT GYILKOSOK – TARTJA TALÁLÓAN A
SZAKIRODALOM
Előre kell bocsátani, hogy emberben a mikotoxin-veszélyről már a
XVII. században beszámoltak, amikor az anyarozs toxinja többek
között hallucinációt okozott, ugyanis abban az időben gyakori
volt a rozskenyér fogyasztása.
Egyes felmérések szerint a világ gabonakészletének 25 %-a
toxinokkal fertőzött. A világ egyetlen része sem mentesül a
toxinok okozta negatív hatásoktól az állattenyésztésben, de az
emberi egészségügyben sem. Minden toxinnak megvan a saját káros
hatása, de a toxinok egymás hatását erősítve még nagyobb
veszélyt jelentenek.
A toxinok okozta tünetek (amint arról már az előbbi Lapszámunkban
is olvashattunk) sokfélék és eltérőek. A vomitoxin csökkenti az
önkéntes takarmányfogyasztást, a zearlanos súlyos
szaporodásbiológiai zavarokat okozhat a genitáliák károsítása
révén, a fumanosin toxinok idegrendszeri zavarokat okozhatnak és
így tovább. A toxinok súlyosan károsítják a májat a baromfi
esetében például az aflatoxin zsír-máj szindrómát okozhat stb.
A mikotoxinok megtámadják az immunrendszert is megbénítva a
szervezet védekezőképességet.
A másik nagy veszély, hogy a toxinok nemcsak az állati szervezet
növekedését, fejlődését károsítják, hanem a tejbe, húsba
átkerülve veszélyeztetik az ember egészségét is.
A toxinok elleni védekezés már az alapanyagok megfelelő
tárolásával, szárításával kezdődik egészen a nem korrozív
penész inhibitorok (kémiai folyamatok lefolyását gátló anyagok)
használatáig. A meglévő toxinokat pedig inaktiválni lehet.
A SZARVASMARHA FUZÁRIUM-TOXIKÓZISA
Európában az első megfigyelések a hatvanas évek végén
Angliából származnak, ahol egy 150-es létszámú tehenészetben,
rossz minőségű széna etetése után termékenységi zavarokat
tapasztaltak, s ezek kiváltásáért a szénamintában kimutatott F2
toxint (14 ppm) tették felelőssé.
Ezt követően Finnországban szaporodásbiológiai zavarokat
figyeltek meg egy tehenészetben, ahol az állatokkal Fusarium
graminearum által termelt F2
toxint tartalmazó takarmányokat etettek. A betegség heveny
szakában vulvaduzzanat és bőséges nyálkás hüvelykifolyás volt
megfigyelhető. Általános tüneteket nem észleltek.
A heveny időszakban azonban a termékenyített állatok közül a
vemhesség második-harmadik hónapjában 3 tehén elvetélt 7 tehén
pedig a többszöri termékenyítés ellenére sem termékenyült
meg. Tavasszal a legeltetés megkezdésével az említett tünetek
megszűntek.
Ezzel egy időben hazai szerzők is beszámoltak egy
szarvasmarha-állományban Fusarium graminearummal fertőzött
kukorica etetését követő klinikai tünetekről.
A tehenek tejhozamok csökkenése mellett, szórványosan az üszők
vulvaduzzanata is fellépett és terméketlenné váltak.
A vulva-ödémát a Fusarium graminearummal mesterségesen fertőzött
kukoricadarával kísérleti úton előidézték a három hónapos
bárányokban is.
A TEJHOZAM IS NAGY FOKBAN CSÖKKEN
Az M-i Állami Gazdaság egyik legjobban tejelő 138 tehénből álló
tehenészetben új tejelőtápot kezdtek etetni, amit egy kg
kukoricadarával egészítettek ki. Az új tejelőtáp etetésének
negyedik napján mintegy 15 tehén vulvájának kifejezett duzzanata
volt észlelhető. A folyamatot váladékelválasztás nem kísérte
és gyulladás, fájdalmasság sem mutatkozott. A klinikai tünetek
jelentkezése után azonban az állomány nagy százaléka
étvágytalanná vált, a rekeszizom görcsös összehúzódása
miatt több állaton csuklás volt megfigyelhető.
A bendőmozgások lassultak vagy megszűntek. A tehenek az abrakot
többnyire érintetlenül hagyták, ugyanakkor a zöld takarmányt
szívesen fogyasztották. Néhány állatnak hasmenése is volt.
A legszembetűnőbb tünet a nagy fokú tejcsökkenés volt, melynek
eredményeként a tejhozam néhány nap leforgása alatt mintegy 200
literrel csökkent. A takarmány visszautasítása és az emésztési
rendellenesség a láztalan állapotot és a péra duzzanata
egyértelműen a néhány nap óta etetett tejelőtápra terelte a
gyanút, aminek etetését egy hét után meg is szüntették.
A gyanú beigazolódott, mert a laboratóriumban a
rétegkromatográfiás vizsgálat során az F2
ösztrogén hatású fuzariotoxint meglehetősen nagy mennyiségben
tudták kimutatni a tejelőtápban.
Az eset azt bizonyítja, hogy a fuzarium-toxin súlyos emésztési
zavart, a tejtermelés nagy fokú csökkenését okozza. A tünetek a
toxinnal szennyezett takarmány etetésének 5-6. napján alakulnak
ki, majd a rövid ideig etetett hibás takarmány megvonása után
hamarosan megszűntek.
A FUZARIOTOXIKÓZIS TÜNETEI
Előre kell bocsátani, hogy a szarvasmarhák és más kérődzők
jobban ellenállnak a takarmányban levő mikotoxinoknak az olyan
monogasztrikus (egygyomrú) állatokhoz képest, mint a sertés és
broiler. A bendőben levő mikroorganizmusok ugyanis képesek
bizonyos mikotoxinokat kevésbé ártalmas anyagokká alakítani.
A nagy koncentrációk azonban elnyomhatják a mikroorganizmusok
semlegesítő képességét ezzel lehetővé téve a mikotoxinoknak,
hogy kijussanak a bendőből és felszívódjanak. Felszívódásukat
követően a mikotoxinok ugyanolyan hatással vannak a
szarvasmarhára, mint a baromfira vagy (amint Lapunk előbbi számában
olvashattuk) a sertésekre.
A ZEARALENONE ösztrogén jellegű válaszreakciót vált ki a
tejelő tehenekből. Ennek a toxinnak a magas mennyisége vetéléshez
vezethet, ugyanakkor csökken a takarmányfelvétel, a tejtermelés.
A vulva megduzzad, hüvelygyulladás léphet fel. Rossz a
szaporodásbiológiai teljesítmény, szűz üszőknél az
emlőmirigyek megnagyobbodnak. Alacsonyabb a takarmányhasznosítás,
károsodik az állatok ellenálló képessége az immunrendszerre
ható károsító hatás eredményeként. Következésképpen csökken
a betegségek elleni rezisztencia.
A T-2 TOXIN felvétele a teheneknél a takarmány
visszautasítását váltja ki, csökken a termelés, a
téteményképesség. Emésztési zavarok, akár vékonybélvérzések
következhetnek be, mely elhullásra is vezethet. Borjaknál
ugyancsak rontja az immunállapotot.
A TENYÉSZBIKÁK IS „MEDDŐVÉ” VÁLTAK A FUZÁRIUMOS
TAKARMÁNY ETETÉSE UTÁN
A Sz-i Mesterséges Termékenyítő Főállomás tenyésztési
okokból kiselejtezett két tenyészbikáját az Országos
Állategészségügyi Intézet rendelkezésére bocsátotta annak
vizsgálatára, hogy a fuzáriumos takarmány milyen hatást gyakorol
az állatok termékenyítőképességére. A 8 és 3 éves
tenyészállatok spermatermelése és fertilitása a „szolgálatuk
alatt” előbb kiváló minőségű volt.
Az állatok 72 napon keresztül naponta 2 kg olyan fuzáriummal
fertőzött kukoricát kaptak, amely 20 mg/kg F-2 toxint
tartalmazott.
A kísérlet időtartama alatt a bikákat korábbi használatukkal
megegyező gyakorisággal ugratták, a spermájukat pedig a következő
mutatókra vizsgálták: mennyiség, szín, konzisztencia, sűrűség,
mozgás- illetve morfológiai elváltozások, melyek az eredményes
termékenyítőképességükre utalhattak.
Az egyik bika kezdettől fogva jó étvággyal evett, a másik bikán
az F2 toxint
tartalmazó takarmány fogyasztása után allergiás bőr alatti
beszűrődések jelentkeztek, amelyek a megfelelő kezelés után
megszűntek ugyan, azonban a bika étvágya romlott és az
abrakadagját sem szívesen fogyasztotta.
A sperma minőségében a kísérlet 21. napján volt eltérés
megfigyelhető. Az egyik bikánál 75,9 %, a másiknál pedig 84,8 %
kórosan elváltozott spermasejt jelent meg az ejakulátumban.
Ezekben a kóros alakú ondósejtek mellett jellemző volt a sperma
sűrűségének egyenletes és rohamos csökkenése. A toxintartalmú
táp etetésének befejezése után a 4 napig tartó megfigyelés
során sem javult a sperma minősége.
Ezután az állat levágásra, a nemi szervek pedig kórbonctani és
kórszövettani vizsgálatra kerültek, mely során megállapítást
nyert, hogy a herékben a csírahám elfajult és spermiogenesis
nincs.
A kísérlet egyértelműen bebizonyította, hogy az F2
toxint tartalmazó takarmány etetése a spermiogenezis zavarával
jár. A toxin hatására a sperma minősége olyan mértékben
romlott és szaporodott meg a kóros spermiumok száma, hogy azt
termékenyítésre használni nem lehetett.
A FUZARIOTOXIKÓZIS JUHOKBAN
Nem csak a szarvasmarha, de a juh is érzékeny az F2,
fuzariotoxin iránt.
Egy kísérlet során 14 kg átlagsúlyú jerkebárányokat 7 napon
keresztül olyan takarmánnyal etettek, mely F2 toxint
tartalmazott. A jerkebárányok pérája megduzzadt, lilásan
elszíneződött. Kórboncolásuk során megállapítható volt a
méhük ödémás beszűrődése, de a petefészek burkainak és
kötőszövetének ugyancsak enyhe beszűrődését lehetett
megállapítani.
Ugyanakkor egy másik juhászatban a fuzarium graminearummal erősen
fertőzött takarmány etetése után 17 vemhes anyajuh közül 12
elvetélt. Mindez arra enged következtetni, hogy a fuizáriumos
takarmány etetése a juhászatokban is hasonló szaporodásbiológiai
következményekkel jár, mint a szarvasmarhák esetében.
A KOSOK TERMÉKETLENNÉ VÁLNAK
Annak idején egy import kosfalkában – amit merinói állományok
minőségi javítására akartak felhasználni – a fuzáriummal
szennyezett takarmány etetése olyan súlyos szaporodásbiológiai
következményekkel járt, hogy az értékes állományt végül is
selejtezni kellett.
Jól lehetett észlelni a herék megkisebbedését, sorvadását.
Boncolás során pedig a herékben a csírahám teljes pusztulását
állapították meg. A hereszövet ilyen súlyos károsodásában
közrejátszhatott az a körülmény, hogy az állatokat a toxinhatás
fiatalon a csírahám kialakulásának szakában, tehát már a nemi
érettség előtt érte.
Mindez bizonyítja, hogy a fuzáriotoxikózisra a kosok ugyancsak
érzékenyek, a gombákkal szennyezett takarmány a kosok
terméketlenségére vezethet.
A HÁZINYÚL FUZÁRIOTOXIKÓZISA
A házinyúl nagyon érzékeny a fuzárizumok által termelt toxin
iránt.
1.) Megállapították, hogy a F.graminearum által termelt
vomitoxinnak hatása van a nyúl szaporodására, mert 0,024 %
felvétele a takarmányban 100 %-os magzatelhalást okozott.
2.) Jellemzőnek tartják a nyúl fuzariotoxikózisára az agyszövet
károsodását, mely kényszermozgás fellépésével jár.
3.) Tartós szubtoxikus mennyiségű mintegy 1 mg/ttkg/nap szájon át
való adagolása után a más metabolizációs („lebontó”)
képessége csökken, ugyanakkor a szervezet érzékenysége nő. Az
önkéntes takarmány felvétele 60-70 %-kal csökken. Vagyis az
étvágy nagy fokban romlik.
4.) A T2 toxin átmegy az anyanyúl tejébe is és
veszélyezteti a szopósok egészségét.
5.) A lágy bélsár újrafelvételével a toxin újra a nyúl
gyomrába kerül, ami magyarázhatja a nyúl viszonylagos
érzékenységét a mikotoxinok iránt (VETÉSI).
A SZÁRNYASOK FUZARIOTOXIKÓZISA
A kísérletes etetés folyamán a tyúkok tojáshozama a 3-5
mg/tak.kg toxintartalmú takarmány hatására jelentősen csökkent.
A csökkenés mértéke vagy megszűnése a felvett toxin
mennyiségétől függött. A tojáscsökkenés a toxinfelvétel után
már 4-6 nap múlva jelentkezett, majd a csökkenés mértéke a
kísérleti etetés második hetében elérte az 50-60 %-ot! A
toxinfelvétel megszűnése után a termelés fokozatosan állt
vissza az eredeti szintre.
Ugyanezt találták nagyüzemi kacsaállományokban is. Az
állatok a 3 mg/tak.kg toxintartalmú takarmányt 5 héten át
fogyasztották és a tojástermelés egyharmadával csökkent, majd a
toxintartalmú táp etetésének a megszűnte után ismét nőtt.
A toxin 15 napon át való etetése alatt 210-220 grammal csökkent a
tyúkok testtömege, 6-7 grammal a tojás súlya, 300 μg-mal
pedig a vérsavó karotintartalma.
A ludak tojástermelése már 0,1 mg/testtömeg-kg toxin
elfogyasztása után csökkent, és 0,7 mg/testtömeg-kg toxin
elfogyasztása után a tojáscsökkenés már 5 %-os volt.
A toxin mennyiségétől függően romlott a gépbe rakott tojások
kelthetősége is. A 0,5-0,8 mg/testtömeg-kg toxin elfogyasztása
után a tojásoknak a fele már nem kelt ki. A keltetés folyamán
mutatkozó veszteség okai között terméketlenség, a véres tojás,
az embrióelhalás és befulladás szerepelt. (KOVÁCS F.)
A LOVAK FUZÁRIUM MÉRGEZÉSE
A lovak annyira érzékenyek a fuzáriumokkal szennyezett takarmányok
iránt, hogy a F.sporotrichioidesszel fertőzött 0,4-0,5 kg toxikus
takarmány elfogyasztása után akár rövid idő alatt
elpusztulhatnak.
Az általános tünetek kólikás nyugtalankodás, általános
rosszullét stb. mellett sokszor súlyos idegrendszeri tünetekkel
járó encephomalacia alakulhat ki járászavarral, görcsökkel stb.
Írásunk elején utaltunk arra, hogy a mikotoxinokat tartalmazó
takarmányokat fogyasztó állatokban egyes vírusok, baktériumok
vagy paraziták hatására gyakran olyan mértékű megbetegedés
vagy elhullás léphet fel, amilyen toxinmentes takarmányt
fogyasztó, egészséges állatokban nem következik be. A
toxinterhelés alatt az állatok immunválasza romlik, természetes
ellenálló képességük csökken, ami a mikotoxin immunszuppresszív
hatásával hozható összefüggésbe.
Az elmondottakra jó példa az egyik tsz-ben megtörtént eset, mely
során a szövetkezet 58 igáslova közül 6 hullott el néhány nap
alatt mindössze 8-24 órai betegség után pyoseptikaemiában (azaz
gennykeltő baktériumok által előidézett „vérmérgezésben”),
mely előidézésében a Fuzárium gombák által kiváltott
toxikózis játszott alapvető szerepet.
Kiderült, hogy közvetlenül a megbetegedéseket megelőzően a
fogatosok egy része az istállók közelében levő morzsoló körül
felhalmozódó, az időjárás viszontagságainak kitett
kukoricahulladékból „pótabrakot” juttatott a lovainak. A
helyszíni vizsgálat során a morzsoló környékén a földről
begyűjtött kukoricából mintát vettek, és a laboratóriumban
mikológiai és toxikológiai vizsgálatnak vetették alá, mely
során annak súlyos fuzariotoxikózisos fertőzöttségét
állapították meg. A sokirányú vizsgálat során konstatálták,
hogy a toxintermelő takarmány csökkentette az állatok ellenálló
képességét, mely a baktériumok nagyarányú elszaporodását,
majd a lovak megbetegedését és elhullását okozhatta.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. decemberében.)