2013. augusztus 31., szombat

Csehszlovákia-Németország III/2b

  CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
A meisseni dóm

Még a dóm megtekintése előtt elmentünk a mesterséges termékenyítő állomásra (szakmai tanulmányúton vagyunk). Az első dolog, ami feltűnt, az volt, hogy a mesterséges termékenyítést nemcsak hogy nem állatorvosok végzik, hanem még az állomás igazgatója is mezőgazdász! Állatorvost egyáltalán nem is találtunk az állomáson. 
- Ebben a körzetben 147 ezer tehén van tájékoztat bennünket az igazgató. Az ondóvételhez csak 86 bikát használnak. A mesterséges termékenyítés a gazdák számára nem kötelező, azonban annak jó eredményeit látva az egyéni gazdák 75 százaléka termékenyítteti már így a teheneit. Állítólag a vemhesülés 85-90 százalékos eredményű. De egyébként is hasznos, mert csak a meisseni körzetben 3-4 ezer bikát tudtak kivonni a tenyésztésből, és ezúton évenként egy millió márkát takarítottak meg.
A termékenyítést 86 technikus végzi, akik motorkerékpárral járnak, mert a gépjárműveik 80 százaléka motor és csak 20 százaléka gépkocsi. Munkaszüneti napokon is dolgoznak. Egy éves tanfolyamot végeznek, a havi fizetésük 5-600 márka, naponta kb. 100 kilométert tesznek meg.
Érdekes, hogy (éppen úgy, mint a tuberkulonizás) ez sem ingyenes Németországban. Egy tehén termékenyítése például 15, egy kecske 5, juh 6 márka. Igaz, a visszafolyató állatok termékenyítése a továbbiakban a vemhesülésig ingyenes. Egy tehén 1 ml ondót kap, a bikák hetente egyszer ugranak.
A laboratórium megtekintése után megnéztük a bikáikat. Kétségtelen, hogy a bikákkal sokkal jobban spórolnak mint mi! Miután öt körzetben cserélgetik a bikákat, elérik azt, hogy egy-egy tenyészállat 12 évig is megmarad köztenyésztésben. Mivel a koncentrált takarmányuk kevés, nem kifogásolják, sőt természetesnek találják az ún. szalmahast. Kedvelt típusuk az alacsony, hosszútörzsű, nagy, tejelő állat.
A bikákat minden nap járatják fél órát és évente 3 ízben körmölik őket. Egy-egy gondozó 8-10 állatot lát el. Feljegyeztem a jószágok takarmányadagját egy napra:
7 kg széna,
12 kg répa,
3 kg zab,
1 kg árpa,
1 kg fehérjetartalmú takarmány.
A laboratóriumban semmi érdekeset sem tudtam jegyzetelni, mert ott a munka ugyanaz mint nálunk.
Innen mentünk tehát a dómhoz.





Az ezeréves meisseni székesegyház az Albrechtsburgban van.





Ez volt a szász hercegek temetkezési helye, itt is fekszenek cin koporsókban bebalzsamozva. Erre nem volt török-tatár dúlás, így nem került sor a sírok kirablására sem.





Jelenleg evangélikus templom, a reformáció előtt azonban katolikus volt.





Akkortájt 56 oltár állott benne.





 160 személy van eltemetve a dómban.




Említésre méltó még a 3000 sípú orgonája, mely azonban csak 50 éves.





Nagyon híres kőfaragók is dolgoztak itt annak idején,





az ő munkájukat dicséri a főhajó oldalánál levő egyetlen kőből kifaragott 6 méteres, díszes torony.





A szép mozaik ablakai még 1270-ből származnak.





Két életnagyságú szobor is található bent, nevezetesen I. Ottó és hitvesének szobrai, tudvelő ugyanis, hogy a dómot ők alapították.





A csodaszép, tipikusan gótikus főhajó noha csak 18 méter magas, az égbetörő csúcsíves kiképzése miatt még sokkal magasabbnak látszik. Mintha csak mérnöki rajz volna, olyan precíz...

2013. augusztus 30., péntek

Csehszlovákia-Németország III/2a

 CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
A meisseni porcelán
 
A következő napon, október 22-én már korán reggel elmentünk az 50 ezer lakosú városba, Meissenbe, ahol két nevezetességet láttunk: a porcelángyárat és a dómot. Meissen felé teraszosan művelt szőlőhegyek mellett vitt el az utunk. 
- Nevezetes bortermő vidék ez - halljuk német vezetőnk hangját az autóbusz mikrofonján keresztül - mert itt terem a híres Kancsali nevű és márkájú bor, melynek azért van ilyen szép neve, mert valóban menthetetlenül elkancsalodik azon jámbor ember arca, aki ezt megkóstolja.





Először is a porcelángyárba látogattunk el. Az üzem előtt egy mellszobor áll, rá van írva: Johann Fridrich Böttger a porcelán felfedezője. Igaz, hogy a porcelánt Kínában már a VI. században felfedezték, az európai porcelán felfedezője azonban valóban Böttger volt, aki Drezádában II. Ágost lengyel király szolgálatában állott, mint alkimista. Böttger az ún. Erősség várában volt elzárva, ahol az aranykészítés módját kellett volna kitalálnia. Kínjában mindenféle anyagot megpróbált összehozni - eredménytelenül! Arany egyikből sem lett ugyan, de 1709-ben arany helyett felfedezte a porcelánt.





Itt a gyárban bemutatták a porcelángyártás menetét, módunkban állt megnézni, hogyan dolgoznak a mesterek, akik kiformálják a gyönyörű figurákat, majd a festők, akik szintén nagy ügyességről és nagyszerű szépérzékről tesznek tanúbizonyságot, valóban művészi munkát végeznek.





A múzeumban nagyon sok szép szobrot, szoborcsoportot láttunk, némelyiket sikerült lefényképeznem. Míg ezeket nézzük, elmondok egy-két idekapcsolódó dolgot.





Megtanultam, hogy az értékes szobrok minden egyes darabját külön-külön formálják ki, külön-külön daraboból készítik. Bemutatták a kemencét ellenőrző Seger-gyertyák működését is.





A meisseni porcelán védjegye.





A múzeumban a sok szép szobor és figura között is legjobban Kaendler Herkules csoportját csodáltuk meg. Azt mondta a vezetőnk, hogy az imént említett szoborcsoport olyan értékes, hogy azt pénzben lehetetlenség volna kifejezni.





A gyár 1710-ben épült, jelenleg 1000 munkással dolgozik, ezek közül 400 a festő.





Ahhoz, hogy valaki a gyárban felszabadulhasson régen 8, most pedig 5 évet kell dolgoznia.

2013. augusztus 29., csütörtök

Csehszlovákia-Németország III/1

 CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
Drezda




Nemsokára befutottunk Drezdára. Lakosainak száma hozzávetőlegesen félmillió, kiterjedése pedig Berlin után a legnagyobb a német városok között (24x18 km). Amint a város szíve felé közeledünk, nagyon szomorú látvány tárul elénk. Megdöbbentő kép! Drezdát a háború végvonaglásában elérte egy angol-amerikai terrorbombázás, bár sosem hittem volna, hogy a háború befejezése után 13 évvel is ilyen lesújtó látványban lesz részünk. Egykor a művészetek városának hívták. A város szívében a főútvonal két oldalán gyepszegély, rajta túl jobbra is, balra is füves pusztaság, kiégett, romos épületek, helyenként csak falak merednek a magasba, amint a fényképem is tanúsítja. Itt valamikor lüktető, zsibongó élet folyt a hatalmas üzletházakkal a tömött városban.
Vacsora után kicsit körülnéztünk. Nagyon furcsának hatott, hogy a város a sötétedés után hirtelen kiürült, alig néhány emberrel találkoztam csupán. Az utcák is csak gyengén vannak kivilágítva, s ez csak fokozta a bennem kialakult nyomasztó érzést. A csend, a kihaltság, a félhomályban sötéten magasodó düledékek... Nem messze egy templom, melynek csak a tornya oldalfalai állnak, a hajójában fák nőnek, melyek a kiégett ablakokon nyújtogatják ki zöld lombjaikat... Mintha egy halott városban járnék!





Nevezetes nap 1945. február 13. Ezen a napon pusztult el a 750 éves történelmi város központja, mely csaknem 15 négyzetkilométernyi területen vált a lángok martalékává, füstölgő romhalmazzá. 80 ezer lakás dőlt romba, és 45 ezer halott maradt a gigászi terrortámadás után. Még jó ideig gyönyörködhet benne az utókor. Meg kell említenem, hogy zömmel előregyártott elemekből már megindult az újjáépítés is: nemrég épült fel például az Orvosi Akadémia (képen).





Gyakorta találkoztunk ilyen várakkal Németországban.





Másnap meglátogattuk az Állatorvosi Rendelőintézetet. Itt a technikusok és a segédszemélyezt mellett 3 állatorvos dolgozik. A garázsban nemcsak az orvosok szolgálati személykocsijai állnak, hanem betegszállító autójuk is van, mely szükség esetén elmegy a beteg jószágért és haza is szállítja.





Kezelő, kórház, iroda, röntgen, gyógyszertár, laboratórium és műtőhelyiség áll rendelkezésre - modern felszereléssel. Végignéztünk egy 80 márka díjtételű bendőmetszést idegentest eltávolítása céljából (persze idegentest richtig nem volt a bendőben) és egy fogreszelést döntött lovon. A képen az adjunktus végzi a fogcsiszolást elektromos úton hajtott felszereléssel. A csiszolófej és a csiszolt fog hűtésére és egyben fertőtlenítésre trypaflavin oldat ömlik a szájba egy gumicsövön keresztül.





Még ugyanezen nap délutánján megnéztük a világ harmadik legnagyobb képtárát, a Zwingert. A bombatámadás a Zwingert is lerombolta, de két főfrontját már helyreállították, s a barokk építőművészet eme ritka remeke, az európai barokk csúcsa újra eredeti pompájában vonzza a kultúra és művészet hódolóit a világ minden részéből. Sajnos nemcsak egy délutánt, hanem talán egy egész hetet kellett volna eltölteni itt. Leírni lehetetlen, ennyi szépséget látni kell, hogy az ember egy életreszóló élményt kaphasson. A háború alatt a képek hegyek sziklaodúiban voltak elhelyezve, majd az orosz hadsereg hadizsákmányként elvitte Leningrádba. Néhány év múltán azonban a Szovjetúnió valamennyi művet visszaadott ünnepélyesen a németeknek. A képeket már a XI. században kezdték gyűjteni. Ottjártunkkor 7300 alkotásuk volt, melyből csak néhányról teszek említést.





Raphael(1483-1520) Sixtusi Madonnája. Az eredeti képen a Szűz mögött jól láthatók a gyermekfejek is. A képen, ami korában új az, hogy a Madonna egy gyönyörű nő, alul a két vidám, unatkozó gyermek még jobban kiemeli a komoly gyermek-Jézust.





Michelangelo Buonarroti (legjelentősebb mester a XVI. században) Léda hattyúval című képe. Műveit az erő, szenvedélyesség és mozgalmasság jellemzik.





Van Dyck: Mária, Jézus és János
Rubens néhány monumentális festménye nagy hatással volt rám, pl. Batsheba a szökőkútnál (amint egy négertől átveszi a levelet), aztán nagyon szép volt a Vaddisznóvadászat című, melyben jellemző, hogy az egész óriási kép élethűen mozgékony, olyan, mintha Herkules éppen most lépne le a képről. Rubens, aki az életöröm festője volt 100 segéddel dolgozott. Rembrandt a polgári élet festője. Érdekes,hogy sok képen a lényeges részeket hagyja árnyékban és éppen a lényegteleneket világítja meg. Egy-két megragadó képe: Sámson áldozata, Fajdkakas, Önarckép stb.





Tiziano Vecelli: Danae és a Szerelem
Kihagyhatatlan Cranach Ádám és Évája és Hans Helben egy igen érdekes képét láttam (az aprólékosság példájaként), mely Morett nevű angol diplomatát ábrázolja, akinek minden szála a szakállában külön vonallal volt megrajzolva. A Zwingerből kijövet elsétáltunk a reneszánsz stílusú vár mellett. A vár falán sorban láthatók az uralkodó hercegek képei. A képeket előbb grafittal rajzolták ki, majd kirakták meisseni porcelánból. Ezért nem égett el a nagy bombázáskor sem! Az itt látott szász uralkodócsalád 900 évig volt hatalmon. A közelben két templom, helyesebben rom látható. Különös a történetük. Az egyik katolikus templom, melyet a politikai szempontokból katolizált fejedelem építtetett az olaszok segítségével, mivel a drezdaiak protestánsok túlnyomó többségben. A helybeli jó protestáns drezdai polgárok úgy megharagudtak emiatt, hogy nemcsak hogy nem segítettek a fejedelemnek az előbbi templom felépítésében, hanem a katolikus templommal szemben emeltek egy hasonlóképpen impozáns protestáns templomot. Ez utóbbi a bombázáskor teljesen kiégett, de mindazok életben maradtak, akik a szent épület pincéjében kerestek menedéket.

2013. augusztus 28., szerda

Fogyasztható-e a rendellenes szag esetén a hús?


FOGYASZTHATÓ-E A RENDELLENES SZAG ESETÉN A HÚS? A KANSERTÉSEK IVARI SZAGA.
A vágóállatok húsa kellemetlen vagy undort keltő szagot adó anyagokat tartalmazhat, amelyek kisfokú idegen szag esetén csekélyebb tápláló- és élvezeti értékűvé, nagyfokú idegen szag esetén pedig fogyasztásra alkalmatlanná tehetik a húst.
Mi okozhatja? Számos olyan okot ismerünk, melyek idegen szagot idéznek elő a vágóállatok termékeiben. Ezek lehetnek bizonyos takarmányok fogyasztása vagy gyógyszerek alkalmazása, de a húsnak acetonra emlékeztető szagot adnak a borjak bélcsatornájában élősködő ascarisok (=orsóférgek) által kiválasztott és felszívódott anyagcseretermékek is és így tovább.
Fontos tudni, hogy a vágóállat késői kizsigerelése után a hús gyakran béltartalmú szagú. De kellemetlen szagú lehet a hús a nagy kiterjedésű elhalásokkal járó gyulladások során, amikor sapraemia alakul ki (=rothasztó baktériumok okozta septikaemia), pl. hashártyagyulladás, heveny tüdőgyulladás stb. esetén.
A húsban észlelhető idegen szagok közül leggyakoribb a heréletlen kanok és a hermafrodita (hímnős) sertések esetében észlelhető ivari szag, vagy népiesen kanszag.
Az ivari szagú sertéshús az ember egészségét nem veszélyezteti, de a fogyasztókban undort keltenek, ezért a rejtett heréjű kanok a tenyésztők és a húsipar számára komoly gondot okoznak.

A REJTETT HERÉJŰSÉG FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉG

Se szeri se száma azoknak a kan malacoknak (sertéseknek), melyeket hosszas állatorvosi praxisom során ivartalanítottam, de nagyon sokszor találtam olyan állatot, mely mindkét heréje, olykor pedig csak az egyik a szokásos ivartalanítási eljárás során nem volt eltávolítható. Ezek a hasüregben „rejtetten” helyezkedtek. Ez az elváltozás, amint arról már szó esett, fejlődési rendellenesség.
Ezeket a malacokat mindig tartósan megjelölöm, és tájékoztatom a tulajdonost, hogy nem ajánlatos őket hizlalni – vagy pedig műtéttel kell a hasüregben helyezkedő heréket eltávolítani. Ugyanis amint ivaréretté válnak, olyan hormonok termelődnek bennük, melyek kiváltják a kellemetlen ivari szagot. Ez a húst a kellemetlen szag miatt fogyasztásra alkalmatlanná teheti. Az irodalmi adatok szerint a kan húsa nem mindig kanszagú, de ez az esetek kb. 80%-ában jelentkezik (CSISZÁR). A sorvadt heréjű kanok húsa ugyancsak nem szokott kanszagú lenni.
Itt jegyzem meg azt a nagyon téves hiedelmet, mely szerint többen is úgy tartják, hogy ha levágás után azonnal eltávolítják a heréket, a kanszag megszűnik.
Ami a kóros elváltozás elterjedtségét illeti, egy 1978-as hazai adat szerint 1,1 millió sertés vizsgálata során 2494 (0,22%) esetében észlelték a rejtett heréjűséget. Érdekes, hogy az ivari szag csak ezek 40,6%-ában volt érezhető.
Németországban az 1989-ben levágott 35.306.923 sertés között 97.765 (0,28%) egyedet találtak rejtett heréjűnek.
A későbbi hazai statisztikai adatok azt mutatják, hogy a rendellenességet mutató kanok aránya emelkedett! Az 1975-1991 között levágott 5 és fél millió sertés esetében 0,23% volt, az 1999-2000 közöttiek során pedig 0,47%.
Tudvalevő, hogy a rejtett here genetikai okokra visszavezethető, nemhez kötött (kanvonal) öröklésmenetű elváltozás. A rendellenes állatok számának emelkedése talán azzal magyarázható, hogy növekedett – a tenyésztési szempontból nem ellenőrzött ún. zugkanokkal – fedeztetett állatok aránya.

MI OKOZZA A KELLEMETLEN IVARI SZAGOKAT (KANSZAGOT)?

A herében hormonok keletkeznek, melyek a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért és a szexuális magatartásért felelősek, azt szabályozzák.
A feromon hatású androszteron nevű hormon felelős a kan sertések ivari szagáért, de meg kell említeni a kanszag másik összetevőjét, a szkatol nevű vegyületet is.
Az androszteron izzadság- és vizeletszagot produkál, a szkatol sertéstrágya- és sertésólszagra emlékeztet. Megjegyzem, hogy míg az androszteront az emberek mintegy negyede nem képes érzékelni, a szkatolt mindenki kellemetlennek találta. A 2 szag gyakran kombinált formában jelentkezik.
Az ivari szag 20-24 óráig hűtött légtérben való szellőzés és az azzal járó érési folyamatok hatására gyengülhet vagy akár meg is szűnhet. Nagyon kockázatos dolog azonban a kanszagú húst húskészítményekbe bedolgozni, mert a statisztikai értékelések szerint az ivarszagra érzékeny egyének az ilyen húsból készített terméket felismerik.
A levágott állat húsának elbírálásakor négyféle minősítést szoktunk alkalmazni, nevezetesen az alig érezhető, a gyenge és a nem érezhető minősítésű csoportokat negatívnak tekintjük, majd a közepes és erős minősítés során a hús már szankcionálásra kerül. Ismét hangsúlyozom, hogy a hús, melynek ivari szaga van, az ember egészségére nem ártalmas, de a fogyasztóban undort kelthet.
Tudni kell, hogy vannak egyének, akik az enyhébb ivari szagot meg sem érzik, de bizony vannak olyan személyek is, akik az ivari szag iránt fokozottan érzékenyek és képtelenek elfogyasztani az ilyen sertések húsából készült ételt.

AZ IVARI SZAGOK ÉRZÉKELÉSE

Az előbb elmondottakat figyelembe véve, amennyiben az állat levágása során rejtett herére bukkanunk, az érzékszervi vizsgálat mellett a hiba kizárására ajánlatos az ún. főzőpróbát elvégezni, ami nagyon egyszerűen végrehajtható és megnyugtató eredményt ad.
A főzőpróba elvégzéséhez a tömeges comb- és lapockaizmokból kell kimetszeni egy-egy összesen 20-25dkg mennyiségű izomdarabot. A mintát a tiszta, zománcozott vagy üvegedényben, fedő alatt megfőzzük, és a fedő leemelése után felszálló gőzt, illetve a felszeletelt húsmintákat megszagoljuk. A vizsgálatot úgy szokták végezni, hogy előbb a húst a levágás után 24 óráig pihentetik.

NÉHÁNY TANÁCS

1. A kiöregedő kanokat a levágásuk előtt legalább 3 hónappal kell kiherélni.
2. Amint olvastuk a rejtett heréjűség genetikai okokra visszavezethető nemhez kötött öröklésmeneti elváltozás. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a tenyészállatok ne legyenek terheltek sem a rejtett heréjűséget, sem a félheréjűséget örökítő genetikai faktorokkal. Azokat az állatokat, melyek az említett hibák hordozói tenyészállatként nem szabad megtartani. Szüntessük meg a „zugkanokkal” való fedeztetést!
3. A malacok herélése után tartósan jelöljük meg a rejtett heréjű állatokat, hogy azok ne kerüljenek hizlalásra, pláne tenyésztésre.
4. A legenyhébb esetekben se készítsünk a „gyanús” húsból húskészítményt.
5. Ha a házivágások során rejtett herére bukkanunk, végezzük el a főzőpróbát, mely megnyugtató azok számára is, akik fokozottan érzékenyek az ivari szagra.
6. Jó tudni, hogy az állat levágása után enyhe ivari szag érezhető, amennyiben a húst 20-24 órán át hűtött légtérben szellőztetjük a szellőzés, és az érési folyamatok során gyengülhet vagy akár meg is szűnhet az ivari szag.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2007. novemberében.)

2013. augusztus 27., kedd

Csehszlovákia-Németország II

 CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
Át a határon




A német határ felé Terezinen haladtunk keresztül, mely Mária Terézia idejében katonaváros volt. Itt civilek egyáltalán nem is laktak. Láttuk a koncentrációs tábort és a 23 ezer sírt, ahol az áldozatok feküdtek. 
A csehek csak formalitásból névsort olvastak, majd elértük a német határt. Még Csehszlovákiában a határvidéken már a házakról is lehetett látni, hogy a Szudétavidéken járunk, ha nem is tájékoztattak bennünket. Gótbetűs, düledezőfélben levő, lakatlan, jellegzetesen német házak voltak itt láthatók, majd hatalmas iparvidékek, gyárak... A határvidék egyik jellegezetesen német típusú tájáról, gyártelepéről felvételt is készítettem... 
Szóval a németek is gálántak voltak a vámvizsgálatnál! Ők csak 4 koffert lőttek ki, a többire nem is voltak kíváncsiak. Mondanom sem kell, hogy (ki más?) én voltam az egyik szenvedő alany, aki miután Prágában vásároltam egy új bőröndöt, két táskával vonultam le a vámvizsgálatra másik 3 társammal. Déci kisasszony, aki előttem ült, egyik alkalommal rátelepedett a kalapomra. Hogy ez többet elő ne fordulhasson, a cseh bőröndbe tettem a fejfedőt, s abban nem is volt más. Nagy derültség közepette nyitottam ki ezt a bőröndöt. Bezzeg a másikat német alapossággal vizsgálták! Még a nesszeszeremet is ki kellett nyitnom, és a borotvapengéket is kiöntették velem belőle...
A határállomáson várt ránk a német idegenvezetőnk, aki már útközben is részletesen tájékoztatott bennünket az éppen aktuális látnivalókról. Valahogy otthonosabban is mozogtunk Németországban, mert el tudtuk olvasni a feliratokat és tudtunk értekezni az emberekkel. A nyelvbotlasztóan sok mássalhangzót egymás mellé halmozó cseh nyelvből sajna egy árva szót sem tanultam meg. Előnyös volt az is, hogy a vezetőnk menet közben minden történelmi és gazdasági jelentőségére felhívta a figyelmünket, ahol csak jártunk.
Azért nem volt hiány romantikában sem! Festői vidéken haladtunk az Elba folyó mellett... Alattunk a mélyben fekszik Königstein városka, felette az ún. Erősség vára, ahol Böttger volt bezárva, mert az arany feltalálása volt a feladata. Persze közben a keresett nemesfém helyett feltalálta a porcelánt. Szinte eláll az ember lélegzete, mikor 280 méter magasra megyünk fel a meredek úton; a lábunk előtt a mélyben az Elba kanyar békésen legelésző fekete-tarka marhákkal a part mentén.

2013. augusztus 26., hétfő

Csehszlovákia-Németország I/2b

  CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
Nem volt szerencsém Prágában!




Még otthon kaptam egy ezüst 100 koronást, amit társaim nagy irígységére sikerült kihoznom. Az ezüstpénz 1949. évi kiadású volt, éppen úgy, mint a mi ma is forgalomban levő 5 forintosaink is.





Péter már nagyon szekált, hogy az ajándékpénzen igyunk meg legalább egy sört, így hát büszkén indultunk a komoly összeggel a zsebünkben. A két krigli sör jóízű felhajtása után büszkén fizetek a nagy pénzzel - hadd lássák ki vagyok! Arcomra fagy a fölény, mikor a pincér, aki nem tudott magyarul, de jól beszélt németül rettentő felháborodással hadarta, hogy ez a pénz már régen lejárt és mi be akartuk csapni...





A Nemzeti Színház
Alig tudtam visszakunyerálni tőle a 100 koronást, hogy legalább emlékbe hazahozhassam... Aztán persze benyúltunk a pénztárcánkba és kifizettük a korsókat. Szégyelltem magam, mert a pincér hangoskodása a többi vendég figyelmét is ránk, mint csalni akarókra irányította, ezért gyorsan elhúztunk onnan.




Azt mondják, a baj nem jár egyedül, ami igaz is lehet, mert Péter is elmaradt mellőlem, én meg úgy átsiettem néhány utcán, hogy eltévedtem!





Köztudomású, hogy Prágában sokan beszélnek németül, ezért először nem ijedtem meg. Megszólítok egy hölgyet, egy idősebbet, majd egy fiatalembert. Mindegyik az érthetetlen nyelvbotló cseh nyelven gajdol valamit a kérdésemre.





Közben kezdtem ideges lenni, mert az idő haladt és mindössze 10 percem volt a megbeszélt gyülekezőig.





Végül egy idősebb embert szólítok meg németül:
- Sprechen Sie Deutsch?
- Jawohl! - hangzik a boldogító válasz. Mivel nagyon rosszul beszélt a bácsi németül, nekem sem anyanyelvem, komoly nehézségekbe ütközött egymás megértése. Közben persze az idő haladt...





Az öreg tanácsház
Végre nagynehezen megértettem, hogy merre kell mennem, amikor megköszönöm a szíves útbaigazítását és elköszönök, megkérdezi, hogy honnan jöttem. Mondom, Budapestről! Erre megszólal tiszta magyarsággal, hogy ő perfekt beszéli a nyelvünket, valamikor Budapesten szolgált a közös hadseregben! Sajnos idő hiányában nem nyúlt hosszabbra a beszélgetésünk, mert rohannom kellett. Ez a sors iróniája?





Részlet a prágai várból
Nemcsak az utcákon hullámzott a kedélyes embertömeg, hanem tömve volt a sok szórakozóhely is. Hatalmas zöld neonreklám vibrálta: LUCERNA, ALHAMBRA...





Igaz, hogy nem volt sok pénz a zsebemben, de az Alhambrába még benéztem. Persze csak úgy, mintha keresnék valakit. Elegáns hely, minden asztalon telefon, így lehet táncra hívni valakit, a visszautasítás szégyenét sem kell itt a nagynyilvánosság előtt elviselni. Sikerült költekezés nélkül kisomfordálnom.





Miután a prágai Hotelok túlzsúfoltak, Prágától 21 kilométerre, a képen is látható Hotel Hubertusban nyertünk elhelyezést. A bőséges és ízletes vacsorát a vadászpuskákkal, akváriumokkal és dísznövényekkel gazdagon dekorált étteremben fogyasztottuk el. Farkasétvággyal ettem. Aztán egész éjjel verte az eső az ablakomat - végig kitartóan. Ezen felül mégcsak nem is monoton zajjal, hanem hol mélyebb, hol magasabb hangeffekttel, hol gyengébb, hol erősebb hangon horkolt Péter. Ám csak éppen tudomást vettem minderről, megfordultam a másik oldalamra és jóízűen aludtam tovább!

2013. augusztus 25., vasárnap

Csehszlovákia-Németország I/2a

 CSEHSZLOVÁKIAI ÉS NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZETEIM (1958)
Megérkezünk Prágába




Idegen országban az embert nemcsak a szép műemlékek, templomok, várak, tárlatok, természeti szépségek érdeklik, hanem az is, hogy milyen ott az élet, hogy boldogulnak az emberek, milyenek a szokásaik, életszínvonaluk, hogyan fest mindez a gyakorlatban - és nem kizárólag a statisztikai adatok tükrében. Míg a város képeit nézzük, el is mondok néhány dolgot, amit feljegyeztem, amivel itthon nem találkoztam.






A prágai Nemzeti Múzeum épülete
Szóval a közutak állapota Csehszlovákiában kétségtelenül jobb, mint nálunk. Érdekes, hogy az útelágazásoknál és útkereszteződéseknél hatalmas tükrök vannak elhelyezve, és így bármelyik utca felől érkező vezető beláthat a másik utcába! Azt hiszem, az ilyesminek itt is nagyon örülnének a gépjárművezetők.





Barrandov
Érdekes, hogy a helységnévtáblák, melyek itt is, Németországban is sárgára vannak festve, a község felé haladva azon község nevét jelzik, amely felé haladunk, illetve amelybe érkezünk, de a másik oldalán is szerepel egy községnév, mégpedig azon helységé, ahová az utas ezen az úton érkezni fog. Szerintem ez is nagyon ötletes.




Gőzhajó a Moldva folyón
Érdekes, hogy a hősi emlékműveken nemcsak a hősök nevei szerepelnek, hanem a fényképük is ott van.





A Strahov könyvtár
Némileg magasabb életszínvonalra enged közvetkeztetni az a tény, hogy a házak tetején rengeteg sok televíziós antenna található. Érdekes, hogy egész kicsiny házak tetején is láttunk antennákat, sokkal többet, mint később Németországban.





A Belvedere és a kert
Az útmenti árkok mellett négy sor almafa található. Mindkét árok mindkét szélén van egy-egy sor. Minden fát gondosan körülvettek dróthálóval a vadak rágcsálásai elleni védelmül. Az úton véges-végig megtalálhatók összerakva és elkészítve a hófúvást akadályozó deszkapalánkok. Az út mentén nagyon sok régi vár vagy várrom található.





Vrtba kert
Egy cseh korona hozzávetőlegesen 1,50 forintot ér. Az emberek fizetése számszerűleg körülbelül a mi forintunknak felel meg, tehát értékben csaknem másfélszerese. Az iparcikkek még így is olcsóbbak, mint nálunk, az élelem azonban drágább.




A Károly-híd 1385-ben
Irányképpen feljegyeztem néhány iparcikk árát. 
Skoda 440-es 27.000 korona. Úgy lehet hozzájutni, hogy meg kell igényelni, az árának zömét a bankban lefizetni, és 1-2 év múlva megkapja az ember a kiutalást rá. 
Fiat 600-as 22 ezer korona, 
egy 175-ös kiskerekű Jáwa 6.990 Kr, 
egy villanyvasaló 105,
padlókefélő 310,
porszívó 1100,
mosógép 1680, 
egy frottír törülköző pedig 27 korona.






Certovka
Csehszlovákiában minden állami. Sem az orvosok, sem a mérnökök nem folytathatnak magángyakorlatot. Egy állatorvos kezdő fizetése cirka 1800 korona és még ehhez kap némi prémiumot.





Tyn templom
Vasárnap délután érkeztünk meg Prágába, méghozzá a város szívében, a Vencel téren álltunk meg. Impozáns belváros hatalmas üzletházakkal, csillogó, szép és áruval telelévő kirakatokkal. A munkaszüneti nap ellenére minden üzlet nyitva volt.





A Kisoldal és a Hradzsin
Ahogy gyönyörködöm az elegáns utca óriási forgalmában, a tömött kirakatokban, egyszer csak megüti az orrom a magyar vásárokban elmaradhatatlan lacikonyha ínycsiklandó szaga. Meglepődve látom, hogy eme elegáns világváros utcáin nyitott bódékban sütik a hurkát és a kolbászt... Az utcákon sok a desszert, cigaretta és filmautomata.