Tátra V/2

 Felvidéki barangolás - Tátra
Zsolna felé

Az Alacsony-Tátra is vetekszik szépségben a Magas-Tátrával!

A szlovák nevén Nízke Tatry vonulata mintegy 80 km hosszúságban húzódik nyugatról keletre a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot.

A hegység keleti részén, különösen az Ördöglakodalma hágó  és a Király-hegy között valódi őserdő található, sok vaddal, közöttük medvével is. A csaknem érintetlen őserdőben több érdekes túrát végezhetünk. A turistákat nagyon vonzza a főgerinc Chopok-Ördöglakodalma-hágó szakasza, mivel e gerincszakaszról gyönyörű kilátás nyílik az Alacsony-Tátra északi és déli völgyeibe.

Legmagasabb csúcsai csak felsorolásszerűen:

- Gyömbér (2043 méter),

- Chopok (2024 méter),

- Déres (2004 méter),

- Chabenyec (1955 méter),

- Király-hegy (1948 méter).

Jobb oldalon hömpölygött a Vág, az út bal oldalán pedig egy hatalmas sziklahegy tetején festői várrom volt látható: Sztrecsnó vára.

Hamarosan nagyon kedves kis város következett: Zsolna. Vágmenti település. Már a 13. századtól kiváltságolt, 1405-től fejlett iparú, szabad királyi város.

A 14-18. században erős harcot vívott itt a reformáció és az ellenreformáció, mely a katolicizmus győzelmével végződött.

Sokfelé találkoztunk turistákkal, akik éjszakára sátort vertek.

Egy porcelánboltban nem győztem gyönyörködni a fenségesen szép és olcsó szobrokban, míg végre vettem egy ugró szarvast 130 cseh koronáért. Illava vára alatt haladunk el Trencsén felé. Híres vagy inkább hírhedt erődítménye igen jelentős volt a vágmenti erősségek között. Később fegyintézet lett a büszke várból, a 10 évnél hosszabb időre elítélt rabokat hozták ide.

Tátra V/1b

 Felvidéki barangolás - Tátra
A múzeum

A múzeum az Alacsony-Tátra földrajzát, történetét, szépségeit, barlangjait ismertette. Mit is kell tudni az Alacsony-Tátráról?

A Magas-Tátrával néz farkasszemet. Mintegy 100 kilométer hosszúságban és 30 kilométer szélességben húzódik kelet-nyugati irányba Szlovákia szívében. Főgerincének kőzetanyaga emberi számítások szerint mintegy 70-80 millió éve torlódott. Az átlagosan 1600 méter magas főgerinc egyetlen gigászi bástyafalként zárja el a napfényes délszlovák tájaktól a Magas-Tátra hűvös és zord vidékét.

A magasabb régiókat kora ősztől késő tavaszig vastag hótakaró borítja, mely olykor még májusban is kitűnő sítelepet biztosít a téli sportok kedvelőinek.

Az átlagos évi középhőmérséklet magasságtól függően 0-3 °C között változik. A hegység északra meredek, vad letöréssel bukik alá, dél felé azonban enyhe lejtővel ereszkedik lefelé. Nyugat felé haladva egyre alacsonyabb a főgerinc. Azon az úton haladtam, mely az Alacsony-Tátra legismertebb és legváltozatosabb részén vezet keresztül, a Gyömbér csoporton északi irányban.

A Liptoszentmiklós fölött magasodó hegyvidék az Alacsony-Tátra legismertebb és legváltozatosabb, legnagyobb kiterjedésű mészkőfelszíne. Erről a viszonylag túlnépesedett területről a II. világháború előtt olyan nagyfokú volt a kivándorlás, hogy több szlovák élt már külföldön, mint a hazájában!

Egy nagy teremben különösen szép látvány fogad. Cseppkőbarlangban vagyunk, ahol a különböző, ügyesen megvilágított fülkékben egy-egy mozzanatot elevenít meg az ún. ősember barlangi életéből: élethű férfiak, asszonyok és gyermekek ülnek a tűz körül az egyik helyen, másutt éppen akkor érkezik haza a zsákmányolt vaddal a férfi.

Régi magyar térképeket is láthatunk az Alacsony-Tátra barlangrendszeréről, és tájékozódást nyerhetünk a barlangkutatás veszélyes és sok bátorságot igénylő munkájáról.

Hóval betemetett büféház a Chopokon.

Megtudjuk, hogy mik azok a barlangi szifonok! Azt a barlangszakaszt hívják így, ahol a víz a barlang üregét teljesen kitölti. Megdöbbenve látjuk, hogy milyen veszélyes feladat a szifonon való áthaladás, de mégis milyen fontos ez a barlangkutató számára, hiszen lehet, hogy a szifonon túl egy sokkal nagyobb barlangrészlet van még - akár feltáratlanul. Sokan halálukat lelték egy-egy ilyen szifonban, amikor egy kiálló sziklacsúcsban elakadt a ruhájuk, vagy tájékozódásukat vesztve nem találtak vissza.

Elgondolkodtató, hogy egy-egy kis vízcseppenk milyen óriási építő és romboló hatása van! A barlangok keletkezésénél a vízcseppek eme kettős hatása a döntő.

A repedezett mészkőfelületre már az évezredek hosszú során át hullottak az esőcseppek. Az esővíz ugyan tiszta, de a levegőből szénsavat vesz fel. Ennek következésképpen a mészkövet nemcsak vájja, hanem oldja is.

A nagyobb repedések mentén föld alatti patakokká duzzad, így alakulnak ki a barlangok üregei. Az esőcseppek a mészkő felületéről továbbszivárognak. Telítődnek a mészkő anyagával, és lecseppennek a barlang mennyezetéről.

A mész egy része a mennyezeten csapódik ki gyűrű alakban, a másik része pedig a talapzatra érkezéskor. Így növekszik felülről lefelé a sztalakit (függő cseppkő), és alulról felfelé az álló cseppkő, a sztalagmit. Idővel teljes oszloppá nőhetnek össze. A cseppkőképződés ma is tart!

Érdekes kérdés vetődik fel: van-e a barlangnak élővilága? Igenis van! Vannak az előtérbe belátogató állatok és ún. bentlakók. Ezekre jellemző, hogy kifehéredtek, külszíni társaikhoz képest kevesebb bennük, a bőrükben a festékanyag. Látószervük fejletlen, tapogatószervük viszont különösképpen fejlett.

Vajon mivel táplálkoznak ezek a barlanglakó állatok? A vízfolyások révén számottevő növényi törmelék, korhadó anyag kerül be az üregbe, a denevérek is sokmindent behordanak, és ürülékükön sajátos állatvilág él. Az agyagban elszaporodó baktériumok is táptalajul szolgálhatnak számos állatnak. Hogy milyen állatok élnek itt? A barlangi gőte, a vakrák...

Értékes útravaló van ebben a múzeumban a barlangokról a barlangok hazájában. Nem volt hiábavaló betérni.

Tátra V/1a

Felvidéki barangolás - Tátra 

Liptoszentmiklós

Ezután nyugatnak vettem az irányt és a Vág-völgyében az Alacsony-Tátra déli oldalán haladtam tovább. Liptóújvár arról nevezetes, hogy innen alkalmas a Vág folyó tutajozásra. A régi várrom és a templom, a nagy modern gyártelep és a háttérben a liptói havasok szépen megférnek egymással.

A fehér és a fekete Vág egyesülés után nem messze egy nagyon szép kis város található, valamikor a környék központja volt: Liptoszentmiklós.

Rendezett város ez, kanyargós utcáit üzletsorok tarkítják...

1360-ban Nagy Lajos királytól városi rangot és piactartási jogot kapott a város. A 15. század végére már kereskedelmi központ. A város a szlovák nemzeti ébredés szíve: itt létesült az első szlovák könyvtár és az első szlovák színház. 1848-ban itt dolgozták ki a szlovák nemzet 14 pontból álló kívánságait.

A tótok 1848-ban a liptoszentmiklósi gyűlésen követelték nemzeti nyelvük szabad használatát. Sajnos az országgyűlés ezt ellenezte, s így a tótokat ellenségünkké tette.

Liptoszentmiklósi városkép.

Vásároltam egy melegítőt, egy összecsukható vaságyat és bementem egy múzeumba!

Tátra IV/3

  Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Zakopane

Üdülővároska! Szállodák és turistaházak egymás hegyén hátán. Közvetlenül a város mögött, annak egészen a közelében a Tátra hatalmas bércei nyújtanak festői látványt. Nagyon éberen kell vezetni, mert óriási nagy a forgalom: az autók sűrű sorokban követik egymást.

Itt még annyira divatos a jó öreg konflis, hogy hosszú sorokban várakoznak az utasukra. A "piacon" alias "Tangó" vagy köznyelven lengyel Teleki téren egymást lökdösik az emberek a nagy forgatagban. Szláv, magyar, német és még Isten tudja hányféle nyelv zagyva keveréke pereg óriási zsivajt eredményezve. A portékáikat kínáló árusok nagy helyet foglalnak el, mert előttük sorokba kirakva fekszik a kötött sapkák vagy pulóverek sokszínű tömege. Miközben élénk gesztussal kínálják áruikat, hasznosan töltik az időt, mert a kezük jár közben és gyártják az új árut. Minden valódi gyapjú és viszonylag olcsó. Ha nincs zlotyid, nem baj, elfogadják dugva a forintot, márkát vagy cseh koronát is. Persze átváltáskor keresnek rajtad, mert nem a hivatalos árfolyamon számolnak, hanem úgy ahogyan nekik kedvezőbb!

Nemcsak hivatalos árusok vannak itt, de a sok turista is megpróbál valutához jutni. Csehek nyitogatják minden 3-4 lépés után a bőröndjüket, hogy bemutassák kínált áruikat. Hogy mi van a csomagokban? Leértékelt női ruhák, bóvli fehérnemű, amit fillérekért vettek meg odahaza, de mivel itt léynegesen drágább, nemsokára vevőre akadnak. Már vagy fél órája járkál egy hazánkfia nejlonszatyrában magyar cigarettákkal - nem sok sikerrel. Pedig a barátunk úgy néz ki, mintha most lépett volna le a divatlapról. Nejloning nagy mandzsettagombokkal, sötét nyakkendő, kifogástalanul vasalt nadrág és hegyes orrú cipő... Igen keresett árucikk itt a füstölt gomolya, melyet különböző alakúra formálnak. Szép díszes fafaragásokkal nemcsak az ajándékboltok vannak tömve, de a piaci árusok is. Sokan itt készítik értékesítés közben a termékeket. A szarvasok, őzek és madarak mellett gyakoriak a vallásos témájú kis remekművek is.

Lengyel népviselet a Tátra vidékéről... Vagy 20-30 kilométeres járkálás után sikerült nagy nehezen szállást találnom, és reggel még akadt egy kis diszkrét incidensem is egy erdésszel, és bármennyire is felkeltette a kíváncsiságot a téma...

Baromfibántalmak

-->

NÉHÁNY GYAKORIBB BÁNTALOM MEGELŐZÉSÉRŐL, MELYEK FENYEGETIK A CSIRKENEVELÉS EREDMÉNYESSÉGÉT

Lapunk előbbi számában szót ejtettünk arról, hogy milyen tartási, takarmányozási és higiéniai körülményeket kell biztosítani a naposcsibék befogadása során azok igényeinek kielégítésére, hogy a csibenevelés valóban eredményes, gazdaságos és kifizetődő legyen.

Ezúttal a teljesség igénye nélkül, néhány olyan bántalom oktanát, orvoslását és megelőzésének lehetőségét ismertetjük, melyek a kis állatok egészséges felnevelését gyakrabban veszélyeztetik.

A BAROMFI BÉLKOKCIDIÓZISA

A kokcidiózis a baromfi egyik leggyakoribb és legtöbb áldozatot követelő parazitás betegsége. Az okozott kárt és a védekezés költségeit világviszonylatban már évekkel ezelőtt is évente több mint 2 milliárd dollárra becsülték.

A kártétele elsősorban az elhullásokból, a várható súlygyarapodás elmaradásából, a csökkent takarmány-hasznosulásból, az egyéb fertőzések iránti érzékenységből, valamint a megelőzés és a gyógykezelés magas költségéből adódik.

A különféle bélkokcidiózisok megfelelő beavatkozás, gyógykezelés nélkül akár 80-90%-os veszteséget is okozhatnak, de ha a beteg állatok túl is élték a kokcidiumos fertőzöttséget, legyengülnek és bennük más természetű betegségek lobbanhatnak fel. A súlyos veszteség elkerülésére nagyon fontos a betegség megelőzése, mielőbbi felismerése és már az első tünetek megjelenésekor a gyógykezelés.

MI OKOZZA?

A bántalmat okozó kokcidiumok apró, egysejtű, spórás véglények. A csibék emésztőcsatornájában megtelepedett különféle kokcidiumok (Eimeria tenelli, E. necatrix, E. brunetti) a bélcső más és más szakaszában okoznak kóros elváltozásokat. Ennek megfelelően beszélhetünk a csirkék vakbél-, vékonybél- és végbél-kokcidiózisáról. A gyakorlatban rendszerint vegyes fertőzöttséggel találkozunk.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A fertőzés forrásául többnyire a kokcidium-hordozó, de a betegség tüneteit nem mutató tyúkok szolgálnak, melyek bélsarával a szabadba jutott, majd sporulálódott oociszták legtöbbször a vízzel vagy az eleséggel bejutnak a csirkék emésztőcsövébe.

Nem kizárt, hogy az udvarra leszállt verebek, sőt rovarok vagy akár legyek is közvetíthetik a fertőzést.

A környezetben levő, fertőzésre alkalmassá vált (sporulálódott) oociszták („peték”) bejutnak a bélcsatornába, ahol azok burka az emésztőnedvek hatására felreped, és kiszabadulnak belőlük az ún. sporozoiták, melyek hegyesebb végükkel behatolnak a hámrétegbe, majd további bonyolult átalakulások során roncsolják a szöveteket, és hihetetlen mértékben elszaporodva a csirkék megbetegedését okozva.

Minden három-négy ivartalan szaporodási ciklus után az egysejtűek ivaros szaporodásba kezdenek, mely folytán kialakul az oociszta („pete”), mely a bélsárral a szabadba jut, két nap alatt sporulálódik és fertőzésre alkalmassá válik.

Minden egyes ciklus során számtalan bélhámsejt esik áldozatául a paraziták fejlődésének károsítva ezzel a bélbeli folyamatokat, az emésztést és a tápanyagok felszívódását.

Mivel az Eimeriák szaporodása rendkívül gyors, egyetlen oocisztából 400.000 is fejlődhet, egy csirke akár több milliárd oocisztát is üríthet. A szaporodás hatalmas ütemét tekintve néhány nap alatt az egész állomány fertőzötté válhat, és súlyos megbetegedés léphet fel.

A CSIRKÉK VAKBÉL-KOKCIDIÓZISA

Többnyire a fiatal, 2-5 hetes csirkék között fellépő vakbél-kokcidiózist az Eimeria tenella nevű kokcidium okozza.

A betegség jellemző klinikai tünetek alapján jól felismerhető. Az első tünetek a fertőződést követően mintegy 4-6 nap után észlelhetők. A kis állatok szomorkodva, kedvetlenül álldogálnak, étvágyuk nincs, szárnyukat, fejüket lógatják, és hamarosan megjelenik a legjellemzőbb tünet, a véres hasmenés. Szokványos esetekben előbb csak néhány vércsík látható a csirkék ürülékében, majd a vérzés mindinkább fokozódik, sőt előfordulhat, hogy a kis állatok látszólag „tiszta vért” ürítenek. Hamarosan nagyszámú elhullás következik.

A betegség súlyossága és a veszteségek aránya függ az állatok ellenálló-képességétől, az oociszták számától, a takarmány minőségétől (nyomelemek, vitaminok stb.) és a higiéniás körülményektől (zsúfoltság stb.).

Ami a vitaminellátást illeti megfigyelték, hogy az A-vitaminnal bőségesen ellátott csirkék nem vagy csak gyengébben betegszenek meg, mint az A-vitaminnal nem kezelt társaik. A kísérletek során pedig arra az eredményre jutottak, hogy a csak mérsékelt fertőzésnek kitett csirkéknek egyedül az A-vitamin nagy adagban történő applikálása nyújtott kellő védelmet.

GYÓGYSZERES KEZELÉS

A kokcidiumok a baktériumokhoz hasonlóan hozzászokhatnak azokhoz a gyógyszerekhez, melyekkel hosszabb ideig érintkezésben vannak. Az így kialakult rezisztenciájukat a kokcidiumok örökítik az utódaikra is, és előállnak a gyógyszerrezisztens kokcidium-törzsek.

Többek között az az oka annak, hogy újabb és újabb gyógyszerek kerülnek forgalomba a betegség leküzdésére, és újabban mindinkább ajánlják a csirkék vakcinázását, mely akár egész életre szóló védelmet nyújt a nagyon súlyos veszteséget okozó bántalommal szemben. (A továbbiak során a vakcinázásról is részletesebben szót ejtünk.)

Ismételten megemlítem, hogy számos kokcidium elleni szer van forgalomban. Ezúttal példaként csak néhányat említek meg, melyeket magam is jó eredménnyel használtam a mindennapos gyakorlatban.

BAYCOX 2,5% oldat mindegyik kokcidium faj ellen hatásos. A tünetek észlelésekor azonnal meg kell kezdeni a gyógykezelést. Adagja egy milliliter oldat egy liter vízhez, két napig folyamatosan itatva.

NEPHYCOCIN SOL a kokcidiózis megelőzésére és gyógyítására egyaránt alkalmas. A gyógyításra 10 napos kor eléréséig folyamatosan kell itatni 2,5 ml/liter töménységben. A kezelést 4 hetes korban meg kell ismételni egy 3 napos itatásos kúrával. A bántalom megelőzésére 2.5 ml/liter koncentrációban 2 és 4 hetes korban 3 napig kell itatni.

ESB pulv AUV szulfonamid készítmény. Gyógykezelésre 1-2 g/liter mennyiségben kell az ivóvízbe keverni folyamatosan vagy megszakításokkal az 1., 2. és az 5. napon. Megelőzésre legkésőbb 5 hetes korban 3 egymást követő napon 1,5 g/liter dózisban kell az ivóvízbe keverni.

MIKÉNT LEHET A CSIRKÉK KOKCIDIÓZISA ELLEN VAKCINÁZÁSSAL VÉDEKEZNI?

Régóta ismert, hogy a kokcidiózist átvészelő csirkék a megbetegedésüket okozó Eimeria-fajjal szemben védetté válnak. Így vetődött fel annak a gondolata, hogy a védőimmunitás vakcinázással is kialakítható. A vakcinavonalakat úgy gyengítették, hogy megbetegedést ne okozzanak, ugyanakkor a védőimmunitást kiváltsák.

Rendkívül fontos, hogy a vakcinázott állatok soha ne kapjanak kokcidium-ellenes szert tartalmazó takarmányt. Mivel a hatékony immunitás (védettség) kialakulása 3 hetet is igénybe vehet, lényeges, hogy a természetes fertőződés lehetőségét a minimálisra csökkentsük (alapos takarítás és fertőtlenítés az új állomány betelepítése előtt).

A PARACOX-8 vakcinát 5-9 napos korban szájon át egyszeri adagban kell alkalmazni, 0,1 ml/állat adagban az ivóvízbe keverve. A vakcinázáshoz a legmegfelelőbb a harangos itató. Egyetlen vakcinázás védelmet nyújt a csirkék egész életére (KÉP).

A PARACOX-5 vakcinát napos korban a takarmányra permetezve vagy itatva, esetleg már a keltetőben a naposcsibékre való permetezéssel alkalmazhatjuk.

Tudni kell, ha a csirkék takarmánya bármilyen kokcidium ellenes szert tartalmaz, nem sokkal a vakcinázás előtt, alatt vagy után a vakcinatörzsek elpusztulnak, mielőtt a védőimmunitás kialakulna!

Újabban IMMUCOX, LIVACOX néven is forgalomba kerültek vakcinák, melyek egész életre szóló immunitást adnak. A vakcinákat 5-10 napos korban kell megitatni a baromfival. Az ennél korábbi (1-5 napos kori) vakcinázás is elvégezhető, de a vízfelvétel ebben a korban még nagyon változó. Lehetővé kell tenni, hogy a csibék folyamatosan hozzáférjenek az alomhoz! Ajánlatos A, D, E és K-vitaminokat adagolni! A vakcinák kiszolgálásához állatorvosi vény szükséges!

A CSIRKÉK GUMBORÓ BETEGSÉGE

Főként a 3-6 hetes csirkéket veszélyezteti a fertőző bursitis vagy más néven Gumboró betegség, amit egy nagyon ellenálló vírus okoz. A fertőzöttség a csirkék nagyszámú elhullásával, fejlődésének elmaradásával, a takarmány pocsékolásával és a vágóhídi selejt emelkedésével jár. Fertőzöttség esetén a testsúly 80-100 grammal kisebb, a takarmány-értékesítés pedig 3-8%-kal romlik. A selejt 1%-ról 3%-ra emelkedik.

Előre kell bocsátani, hogy ha a betegség tünetei megjelentek, a bántalom már nem gyógyítható, és ahol egyszer felütötte a fejét, „véglegesen” megmaradhat. Az idős baromfiak például életük végéig vírushordozók maradhatnak. Megfelelő módon és időben történő vakcinázással a baj megelőzhető, a veszteség csökkenthető.

A KÓROKOZÓ

A betegség okozója egy igen nagy ragályozó-képességű birna-vírus. A vírus ellenálló-képessége nagy, 56°C-on 30 percig is életben marad.

Fertőző-képességét az alomban akár 4 hónapig is megőrzi az alombogár, szervezetében is mintegy 60 napig fertőzőképes marad.

A fertőzöttség elsősorban a bélsárral ürülő vírus szájon át való felvételével történik, de bekövetkezhet a kötőhártyán keresztül, vagy akár inhalációval (belégzés) is. Közvetíthetik a fertőzést a különféle ragályfogó tárgyak, a takarmány és az ivóvíz is. Az alom és az alombogár fertőzésközvetítő szerepéről már volt szó. Behurcolhatják továbbá a vírust a nem kellően fertőtlenített járművek az istállóban élő rágcsálók, és maga az ember is.

A BETEGSÉG TÜNETEI

A lázas csirkék bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat ürítenek, vizeletük a kloaka környékén kiválva gipszhez hasonló bevonatot képez. Az állatok nehézkesen mozognak, egyesek reszketnek s a fejfüggelékeik anémiásak, majd utóbb enyhén cianotikussá válnak. Egyes betegek kloakájának felső részén a bursa Fabricii kitapintható. A lappangási idő a 3-6 hetes csirkeállományokban 2-3 nap.

A klinikai tünetek hiányában is jelentős vezteségeket okoz a betegség szubklinikai formája, amikor van ugyan fertőzöttség, de klinikai tünetekben nem mutatkozik. Ilyenkor is romlik a takarmány hasznosulása, csökken az átlagos testtömeg.

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?

1. Elsőrendű feladat a korai fertőzés megakadályozása. A keltetőből való szállítás alatt, a telepítés előtt a csirkéket meg kell óvni a fertőzéstől. A szállító eszközöket és az istállót alaposan meg kell tisztogatni és fertőtleníteni. Fontos a tojáshéj alapos fertőtlenítése is.

2. Nagyon kedvező hatású, ha a tojókat immunizáljuk, így a csirkék maternális ellenanyag szintjét biztosíthatjuk.

3. Csökkenthetők a veszteségek, a korai fertőződés következményei a csirkék tojásban vagy napos korban végzett immunizálásával. A takarmány E-vitamin tartalmát a brojlerkor utolsó 3 hetében ajánlatos háromszorosára emelni.

A VAKCINÁZÁSRÓL

Miután a betegség, ha már felütötte a fejét, nem gyógyítható, a bántalom megelőzésére a csirkék vakcinázását kell igénybe venni.

Az első oltást 14 napos korban érdemes elvégezni, majd a vakcinázást 24-28 napos korban kell megismételni.

Hogyan alkalmazzuk? A csirkék vakcinázására többféle vakcina is forgalomban van, melyeket az állatorvos utasítása szerint kell felhasználni. Példaként említem, hogy én a CEVAC GUMBORO vakcinát használom, mely 200 adagos kiszerelésben is kapható. Kezelés előtt az állatokat 2 órán át szomjaztatni kell, hogy a gyógyszeres vizet az állatok 2 órán belül elfogyaszzák. Feloldás után azonnal fel kell használni. Csak egészséges állatok vakcinázhatók.

A CSIRKÉK LÁBGYENGESÉGE

Egy zalai Olvasónk írja: „a csibéim 3 hetes koruktól elkezdtek nehezen járni, mire elérték a 4. hetet, már nyomorékok lettek, nem tudtak menni. Gusztustalanok, szenvednek és nem fejlődnek...”

Járási nehézségekben mutatkozó mozgászavart okozhatnak a csont, az izom, az izületek, az ínhüvelyek, valamint a központi idegrendszer és a perifériás idegek megbetegedése.

A leggyakoribb azonban az angolkór, mely a fejlődésben levő állatok olyan komplex anyagforgalmi betegsége, mely mindenekelőtt a zavart csontképződésben, annak hiányos elmeszesedésében nyilvánul meg.

AZ ANGOLKÓR TÜNETEI

Mindenekelőtt az tűnik fel, hogy a csirkék keveset mozognak, sokat ülnek vagy a csánkjukra támaszkodnak. Ha a falkát felriasztjuk, hamarosan újból letelepszik.

A mozgászavar eleinte többnyire az átlagosnál fejlettebb egyedeken mutatkozik, mert a gyorsabb fejlődés, a nagyobb testsúly erősebb csontozatot kívánna, ugyanakkor a csontosodáshoz szükséges anyagok viszonylagos hiánya éppen ezekben az állatokban mutatkozik fokozottabb mértékben a gyengébben fejlett társaikhoz képest.

Feltűnő a lábtőizület nyomásra nagymértékben érzékeny duzzanata, és olykor a mellcsont taréjának az elgörbültsége vagy jól tapintható csomók képződése a bordákon, a porc és a csont határán. Utóbb a lábközép és a lábszár csontjai elgörbülnek, a láb állása dongás vagy éppenséggel gacsos lesz. A lábujjak csontjai is megvastagodhatnak, meggörbülnek, a lábujjak kifelé vagy éppenséggel befelé fordulnak.

Az angolkóros baromfiállomány étvágya csökkent, a tolluk borzolt, az állatok bágyadtak és mind gyakoribbak az elhullásuk.

ORVOSLÁS – MEGELŐZÉS

1. Gondoskodni kell a megfelelő kalcium- és foszforellátásról és azok megfelelő arányáról. A növekedésben levő állat 1,5:1 arányban igényli a kalciumot és a foszfort.

2. D-vitamint tartalmazó készítményt kell adagolni.

3. Csak az adott állatfaj részére előírt tápot etessünk, amit szakszerűen tároltunk (avasodás, gombásság), és nem mentek benne tönkre a vitaminok. Lejárt határidejű tápot vagy vitaminkészítményt ne etessünk.

FIATAL CSIRKÉK B₂-VITAMIN-HIÁNYA. GÖRBELÁBUJJ-BETEGSÉG

Egyik Olvasónk arról panaszkodik, hogy a csirkéi lesántultak, nem fejlődnek. Amikor az állatokat felzavarja egy részük bágyadtan ülve marad. Ezek az állatok csak bíztatásra nehézkesen kelnek fel, majd ingadozó járással tesznek néhány bizonytalan lépést. Járás közben leeresztik a szárnyaikait, azzal segítve testük egyensúlyban tartását. Hamarosan ismét megállnak, miközben egyesek furcsa módon a lábtőizületükre, mások szárnyaikat leeresztve arra támaszkodnak.

Számos csirkének a lábujjai mindkét lábon azonos képet mutatva befelé görbültek. Legtöbbször egyáltalán nem, máskor csak rövid időre sikerült a begörbült lábujjakat kézzel kiegyenesíteni.

Egyetlen csirkén sem duzzadtak az ujjizületek, a csontvégek fájdalmasságot nem mutatnak, ami az angolkórra utalna.

Az elmondott kórkép, főként a „görbelábujj szindróma” legtöbbször a csirkék B₂-vitamin (riboflavin) hiányára utal. A hiánybetegség B₂-vitamint tartalmazó készítménnyel, majd háziszerként a takarmányba kevert élesztővel (8% arányban) orvosolható, megelőzhető.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. júniusában.)

Tátra IV/2

  Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

A Csorba és a Poprád

A Csorba tó páratlan szépségét hamar felismerték, partján nyaralók, szállodák épültek.

A Tátra bércei között levő 119 tengerszem közül állítólag a Csorba tó a legszebb. A felette levő Csorbai-völgyből lefolyó beszivárgások táplálják. Fekvése különösen látványos! Hatalmas kőgát (moréna) tartja fenn a lankás hegy oldalán.

A gleccserek által összehordott sziklatörmeléket nevezik morénának. Ez a gleccser valamikor az itteni völgyet töltötte ki, a moréna, mely a tavat dél felől szegélyezi, máig is megmaradt.

Hegyi vasút köti össze a tátrai üdülőhelyekkel.

Ha szépet akarsz látni, ne sajnáld a fáradságot, és ha az út éppen le is van zárva a járműforgalom elől, ülj fel az apostolok lovára, és sétálj fel a 6 kilométeres hegyi úton, szerpentinen, majd később a sziklás ösvényen, hogy megláthasd a Poprád patak forrását és az életemben látott legszebb tengerszemet, a Poprad-skie Plesot!

Jóízűt ittam a Poprád krisztálytiszta vizéből... Egy dolgot azért a lelkedre kötök, ó nyájas turista, azt, hogy ne délután 5 órakor indulj el felfelé, amikor már midnenki visszafelé jön, mert úgy jársz, mint én, és csak este 7 óra körül érsz fel a tóhoz, hogy végig sötétben jöjj visszafelé a hatalmas fenyvesek között. Ha közben eltévedtél, reggelig is kóborolhatsz. Miután letér az út a betonról, nyaktörő sziklák között halad a turistaösvény. Ha átmentél a krisztálytiszta Poprád felett átívelő fahídon, egy kisebb haranglábbal és sok kereszttel találkozol, melyek kis névtáblával és évszámmal vannak megjelölve: ezek tulajdonosai itt lelték halálukat.

Sziklás mederben kis vízeséseket alkotva zúgva rohan lefelé a patak. A szédítő magasságban fekvő tó fenséges látványt nyújt! Hatalmas havas sziklák ölelik körül a vizet. A túlsó oldalon egy fából készült szálloda, tőle nem messze néhány turistasátor. A kék tó, a méretes havas sziklák csendes birodalma ez a természet eredeti, ragyogó alkotása... Egész éjjel verte az eső az autó tetejét. A hajnali derengésben több hálókocsi sziluettje is kivehető volt. A közelben a Poprád vízesésének zúgása szolgáltatta az éjjeli zenét.

Tátra IV/1

  Felvidéki barangolás - Magas-Tátra

Morskie Oko

Jarovinánál hagytam el a cseh határt. A határsorompó után merész kanyart vesz az út balra, esetenként 33 kettős kanyart is leír az erős emelkedő. Mindemellett igen keskeny az útszakasz, nagyon kell vigyázni!

A Dunajec folyón olyan keskeny híd visz át, hogy két jármű nem is fér el egymás mellett. Kénytelen voltam visszatolatni, amikor jött szembe egy autóbusz.

A Dunajec völgye hatalmas, sziklás hegyek között húzódik fenyvesekkel borítva. Erős zúgással vízeséseket alkotva rohan a folyó a völgyben.

Hamarosan lenyűgöző látvány fogad!

Az egyik legszebb tátrai tengerszem, a Morskie Oko, a Tátra legnagyobb tava!

Gyönyörű, tisztavizű kék tó hatalmas, havas sziklák ölében mintegy 1410 méter magasságban.

Nevének szó szerinti fordítása tengerszem, a tó magyar neve pedig Halas-tó.

A völgy igen népszerű, sűrűn látogatott turistaközpont. A Halas-tó völgyzárlatánál találhatók a Lengyel-Tátra legnagyobb és legnehezebben mászható falai.

A Halas-tó partján törpefenyő, berkenyefa, lucfenyő, havasi cirbolyafenyő és kárpáti nyírfa nő. A tóban pisztrángok élnek.