A juhok panaritiuma (ún. büdös sántaság)

A juhok csülökbetegségei

A JUHOK PANARITIUMA (ún. Büdös sántasága)

A juhok csülökbetegségeit számos szakember az egyik legelterjedtebb juhbetegségnek tartja, mely súlyos gazdasági veszteségekkel jár. Többek között csökken a beteg állatok testtömeg-gyarapodása, romlik az exportbárányok húsminősége. A beteg állatok testsúlya mintegy 10 %-kal kisebb, mint az egészséges társaiké. De csökken a termelt gyapjú minősége, és mintegy 20-25 %-kal kevesebb tejet termel a beteg állat, ugyanakkor kisebb testsúllyal születnek a bárányok, az anyák késve vagy egyáltalán nem üzekednek, súlyosabb esetekben pedig akár nagyobb számú elhullással is kell számolni.

Kialakulásában a megfelelő csülökápolás elhanyagolása mellett a kedvezőtlen higiéniai-, tartási- és takarmányozási körülmények, és olykor más fertőző betegségek (pl. juhok varas szájfájása, ragadós száj- és körömfájás) játszanak fontos szerepet.

Megismertünk néhány gyakoribb csülökbetegséget, nevezetesen a körömcső gennyes gyulladását valamint a juhok csülökirha-gyulladását, fellépésüknek előidéző okait és a gyógykezelés lehetőségét.

Ezúttal ugyancsak egy nagyon gyakori csülökbetegségről, a juhok panaritiumáról vagy más szóval ún. büdös sántaságról, a kiváltó okokról, a megelőzésről és a korszerű orvoslásáról fogunk szót ejteni.

A JUHOK PANARITIUMA (ún. Büdös sántasága)

A panaritium (ún. büdös sántaság) a juhok legelterjedtebb csülökbetegsége. A világ szinte minden országában előfordul a szakemberek több mint egy évszázada behatóan foglalkoznak a betegség kóroktanával, kórfejlődésével, a bántalom megelőzésével és orvoslásával.

A többi párosujjú állat hasonló elnevezésű betegségével megegyezően, a lábvég bőrében és a bőr alatti kötőszövetében lezajló gennyes (phlegmonósus) folyamatot minősítjük panaritiumnak.

ELTERJEDTSÉGE

Talán nincs is a világon olyan juhtartó ország, ahol a betegség kártételével nem kellene számolni. Hosszú évtizedek óta számos közlemény, tanulmány jelent meg, amely a betegség oktanával, gyógykezelésével, megelőzésének lehetőségeivel és a gazdasági veszteségekkel foglalkozik.

Példának okáért Ausztráliában már néhány évtizeddel ezelőtt 16 millió dollárra becsülték a betegség által okozott kárt évente, s ugyanez Olaszországban 1,7 millió líra volt. Az akkori Szovjetunióban a vizsgált juhállományok 10%-át találták fertőzöttnek, Jugoszlávia egyes vidékein pedig már a 15 napos bárányok fertőzöttsége is elérte a 95 %-ot (helyenként: TAMÁS-FELKAI).

Az említett szerzők 6 hazai juhtenyésztő gazdaság (31000 juh) vizsgálatakor három gazdaságot a betegségtől mentesnek találtak, a másik háromban azonban igen magas, mintegy 50-70 %-os fertőzöttséget találtak.

Sajnos saját tapasztalataim is voltak a betegség tömeges fellépését és a veszteségeket illetően. Még a pályám kezdetén történt, hogy a J-i ÁG Ságpusztai juhászatában a mintegy 1500 egyedes juhállományban a kedvezőtlen tartási- és takarmányozási körülmények, valamint a fellépett májmételykóros fertőzöttség által is legyengült állományban az ún. büdös sántaság olyan súlyos bántalomként jelentkezett, hogy az előbbiekben már ismertetett veszteségeken kívül az állomány 15%-át selejtezni kellett, de a juhászat ezen kívül is súlyos veszteséggel zárt.

Csak akkor sikerült a juhok egyedi kezelésével a bántalmat teljesen felszámolni, amikor a mételykóros fertőzöttséget megszüntettük és sikerült az igényeknek megfelelő takarmányozást rendezni, mely az állatok megfelelő ellenálló képességét helyreállította.

MI OKOZZA?

A bántalom okozója egy vaskos pálcika alakú Gram-negatívan festődő anaerob baktérium (=olyan mikroorganizmus, amely csak oxigénmentes környezetben képes szaporodni), a Dichelobacter nodosus (bacteroides). A kórokozó elszaporodását a Fusobacterium necrophorum, az Arcanobacterium pyogenes vagy a Clostridium perfringens – a csülkök közötti bőrben megtelepedő gennyesztő baktériumok egyidejű jelenléte is elősegíti. A felsorolt kórokozók patogén (=kórokozó) tulajdonságait a farmon uralkodó körülmények (az alom nedvességtartalma és hőmérséklete) erősen befolyásolhatják.

Ugyancsak kedvező feltételeket teremt a bántalom fellépéséhez az AYNAUD-féle epitheliotrop vírus (=azok a vírusok, melyek elsősorban a hámsejtekben szaporodnak el), mely a juhok ún. varas szájfájását okozza.

A betegség népies neve „büdös sántaság”, az irodalomban pedig gyakran necrobacillosis elnevezés szerepel. A betegség szórványosan, egyes állományokban azonban tömegesen, szinte járványszerűen fordul elő.

A bántalom létrejöttéhez bizonyos hajlamosító tényezők szükségesek.

KÓRFEJLŐDÉS

A juhok nedvesség által fellazított és a csülkök közötti bőrében megtelepedő gennyesztő valamint a szövetek elhalását okozó baktériumok bőrgyulladást és elhalásokat hoznak létre.

A betegség fellépésére jelentős befolyást gyakorol az állatok kora, fajtája, neme és immunállapota. Például idősebb juhokban könnyebben következik be a szarutok elválása az irhától, mint a fiatalabbakban.

Azt is megfigyelték, hogy a merinó juhok érzékenyebbek a betegségre.

Az endémiásan (=körülhatárolt területeken) fertőzött és átvészelt állományokban a betegség „megnyugszik”, a fogékony nyájakba behurcolt bántalom azonban súlyos kórképben manifesztálódik.

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK

Amint arról már szó esett, a betegség létrejöttéhez bizonyos hajlamosító körülmények is szükségesek. Rendszerint a különböző kedvezőtlen körülmények együttes illetve egyidejű hatása érvényesül, bár olykor egy-egy erősebben ható hajlamosító körülmény egymagában is elegendő lehet a baktériumok megtelepedésére és a kóros folyamat megindítására.

A hajlamosító okok között mindenekelőtt az állandóan nedves, fülledt alom káros hatását kell megemlíteni. A 35-40 °C-os nedves lúgos kémhatású alom a baktériumok szaporodására különösen kedvező körülményeket teremt, a kórokozók virulenciája (támadókészsége) nő.

A lábvég nedvesség által fellazított szöveteinek ellenálló képessége lecsökken, és utat nyit az előzőekben említett kórokozó baktériumok megtelepedésének.

1. A nedves fülledt alom hatására különösen a túlnőtt csülökszaru ellazul, az oldalfal túlnőtt szaruja a talp alá hajlik, üreget képez és a bejutó pangó trágya a szarutokban rothadást indít meg.

Hasonlóképpen fellazul a lábvég bőre, mely folytán a kórokozók megtelepedésére kedvező lehetőség nyílik.

2. A hodály levegőjének magas hőmérséklete rendszerint együtt jár a relatív páratartalom túlzott növekedésével. Ha ilyen körülmények között az állatok még zsúfoltan is vannak elhelyezve, akkor számítani lehet rá, hogy az állandóan nedves, lúgos kémhatású alom miatt csökken a juhok általános valamint a lábvég szöveteinek helyi ellenálló képessége.

3. A csülökszaru szabályozásának az elmaradása egyrészt annak rendellenes terhelésével, másrészt a szaru rothadását előidéző szennyező, fertőző anyag megtapadásával jár.

4. Jelentős szerepe lehet a legelő talajának, talajminőségének is, ugyanis a tavaszi és őszi esőzések idején a sár felpuhítja a lábvég bőrét, majd az ujjak között beszáradó sár mechanikusn sérti a bőrt. Így alakul ki a juhászok által „sársántaságnak” nevezett kórkép.

5. A köves egyenetlen talaj ugyancsak hasonló következményekkel és sérülésekkel jár.

6. A juhok varas szájfájását előidéző Aynaud-féle vírus által a pártaszél bőrében létrehozott hólyagok és hámhiányok ugyancsak jó megtelepedési- és szaporodási feltételeket biztosítanak a gennykeltő baktériumok, főleg a Necrosis bacillus számára.

7. Amint már említettük, jelentős szerepet játszik a bántalom fellobbanásában a szervezet ellenálló képessége. Részben a szervezet jó ellenálló képességével, részben pedig a baktériumok csökkent virulenciájával magyarázható, hogy a csülkök közötti bőr, valamint a párta bőrének sérülésein keresztül bejutó bakteriumok nem minden esetben idéznek elő panaritiumot.

Más esetekben viszont, ha csökkent az ellenálló képesség, még a sértetlen bőrön át is kerülhet be annyi kórokozó csíra, amennyi a lábvég szöveteiben betegséget indít meg.

8. Amint azt a ságpusztai esetben is láttuk, a megfelelő, az állatok igényeit kielégítő takarmányozás nagyon jelentős tényező az állatok ellenálló képességének fenntartásában.

Következésképpen a takarmányozás hiányosságai, mint pl. az A- és C-avitaminózis, a nyomelemek hiánya, továbbá a kalcium és foszfor egyensúlyának zavara jelentős hajlamosító tényező. Az A- és C-vitamin hiánya esetén csökken vagy teljesen meg is szűnhet a bőr fehérjéinek újraképződési folyamata. Ezt bizonyítja, hogy a vizsgálatok szerint a panaritiumos juhok vérének a Ca-tartalma jelentősen csökkent.

9. Kedvező lehetőséget teremt e betegségnek a levegő túlzottan magas hőmérséklete is, mert a rekkenő hőség felborítja az állatok hőszabályozását.

A panaritiumot előidéző és lefolyásában szerepet játszó sokféle tényező nagymértékben befolyásolják a betegség klinikai képét és a bántalom lefolyását.

TÜNETEK

1. A betegséget mozgászavar kíséri. A csülkök közötti bőr heveny gyulladása miatt a lábvégek fájdalmasak, a juhok sántítanak. A beteg juhok nem szívesen mozognak, térdelve vagy ülve esznek.

2. A hosszan tartó szeptikus folyamat és a hiányos táplálkozás miatt az állatok leromlanak, sőt elhullásra vezető szövődmények is felléphetnek.

3. A beteg anyák étvágytalanok, elapasztank, ami gyakran a bárányok eléhezéséhez vezet és elhullással jár.

4. A beteg lábvégek, a lágy részek és a szaru elbomlása miatt igen bűzösek. A szarutok és az irha között kenőcsös, bűzös anyag halmozódik fel.

5. A bántalom többnyire csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a csülökirhára is ráterjed, és az irhanekrózis (sejtek, szövetek elhalása) folytán a szaruszegély az irhától elvált. Az elvált szaru alól híg és zavaros vagy sűrű, kenőcsszerű, esetleg gennyes, többnyire bűzös váladék ürül, és az állat súlyosan sántít.

6. A heveny gyulladások kezdetén – különösen amikor mélyreható elhalások keletkeznek – a súlyos fokú megterheléses sántaság mellett a betegek lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, sokat fekszenek és lesoványodnak. Az ilyen beteg birkák a nyájtól elmaradoznak, fekve legelnek, különösen akkor, ha egyidejűleg több végtag betegszik meg.

7. A hosszan tartó betegség miatt a csülkök deformálódnak, hosszúra nőnek, felfelé görbülnek, gyűrűzöttek, fénytelenek lesznek, és nem egyszer a lábvég ízületeiben olyan elváltozások keletkeznek, amelyek miatt az állatok a bántalom megszűnése után is sánták maradnak.

8. A régóta fennálló megbetegedés gyakori tünete a talpfekély. Ez azért alakul ki, mert a talp irhájának elhalása esetén a talp szarujának termelése megszűnik, így a régi szaru lekopása vagy mesterséges eltávolítása után a talpszaru nem tud pótlódni. Nem egyszer találkozni fertőzött állományban olyan egyedekkel, amelyekben a panaritium egyéb tünetei már hiányoznak és csak a talpfekély utal a lezajlott bántalomra.

MEGELŐZÉS

1. Bármilyen megelőző és gyógyító beavatkozás hatékonyságának az előfeltétele , hogy a juhokat száraz területre vagy száraz alommal fedett ólakban helyezzük el. Kerüljük a nedves, tüskés, köves, sáros legelőket. Az ólak kijárata és az itatók körüli tócsákat meg kell szüntetni.

2. A csülökszaru szabályozására évente legalább kétszer sort kell keríteni.

3. A juhállomány megfelelő ellenálló képességéhez nagyon fontos a mennyiségileg és minőségileg kielégítő takarmányozás.

4. Vásárlás előtt meg kell győződni arról, hogy az állatok lábvégei egészségesek-e. Célszerű a vásárolt juhokat 30 napig elkülönítve tartani.

5. A betegség megelőzésében kedvező eredményeket értek el a szuperfoszfátos alomkezeléssel. Ennek az a lényege, hogy 2-3 naponként szuperfoszfáttal behintik az almot valamivel erősebben, mint amikor a műtrágyát a földre szórják. Négyzetméterenként kb. 5 dkg szuperfoszfátot kell használni. A szuperfoszfátra azonnal vékonyan szalmát kell borítani, nehogy a juhok a szuperfoszfátból nagyobb mennyiséget megegyenek.

ORVOSLÁS

1. A legelső feladat az állomány egyedenkénti átvizsgálása. A meglazult szaruval együtt el kell távolítani az elhalt szöveteket is. Nagyon fontos, hogy az így lefaragott szarurészeket összegyűjtsük és megsemmisítsük, mert azok igen nagy mennyiségű fertőző anyagot tartalmazhatnak.

2. Ezután a megtisztított lábvégeket valamilyen antibiotikumot tartalmazó gyógyszerrel kezeljük. Jól bevált a recept nélkül kapható panaritium elleni kenőcs. Összetétele az alábbi: Rp. Acidi salicylici, Cupri sulfurici aa gta 200.0, Formaldehydi soluti gta 30.0, Vaselini albi, Cerae lanae aa ad gta 1000.0. Mf. unguentum! DS: Panaritium elleni kenőcs, juhok büdös sántasága kezelésére.

3. A felületes bőrsérülések helyi kezelésére alkalmas a KUBATOL spray, mely a dezinfekciós hatása mellett folyékony kötszernek is tekinthető. Az elváltozott területet kb. 15 cm távolságból két ízben kell a spray-vel lefújni. Az egészséges és enyhe tüneteket mutató állatokat 5-10%-os formalinos fürdőn szokták áthajtani.

4. A súlyosabban beteg állatoknak ajánlatos antibiotikumos injekciót adni, melyre alkalmas többek között pl. a Tetravet inj., mely oxytetraciklint tartalmaz. Újabban ausztrál szerzők az erythromycint találták a leghatásosabbnak, mely GALLIMYCIN 200 inj. néven van gyógyszertári forgalomban 50 milliliteres kiszerelésben. Úgy találták, hogy már egyszeri kezelés után, amikor 10mg/ttkg adagban applikálták a gyógyszert, 14 nap múlva a kezelt állatok 80%-a meggyógyult. Az injekció állatorvosi rendelvényre kapható.

5. A több lábon súlyos elváltozásokat mutató, rossz általános állapotban lévő állatokat mielőbb ki kell selejtezni.

6. Nagyon fontos, hogy az előbbiekben részletesen ismertetett hajlamosító körülményeket kiiktassuk, és a csülökszaru szabályozását a fentiekben leírt módon rendszeresen, évente kétszer elvégezzük.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2013-ban a Kistermelők Lapjában.)

Szingapúr 7.

SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS

A világhírű növény- és pálmakert

Meglátogattuk a sziget világhírű növény- és pálmakertjét - a Mennyországból egy darab! Csodálatos szépségű...

A hegyes-völgyes kertben Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália növényritkaságai, főleg pálmafái vannak itt együtt. Középen egy nagy tó terül el, melyen a felséges Viktória Régia méteres levelei és virágai "úszkáltak" gyönyörű pompájukban.

És az élő növényekből kialakított állatformák, valamint emberek, házak és sok-sok figura mesterien formált alakzatai.

A kert közepén néhány ketrecbe zárt, elkényeztetett állat csodálkozott ránk. Közöttük egy szemtelen, fekete majom meg is dobált bennünket.

Szingapúr 6/b

 SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS

 A városban van maláj, kínai és hindu negyed, és ennek megfelelően templomaik is (2.)

Lefényképeztem a cifrára pingált és démonnal védett kereskedőházat, de többet nem tudtunk meg róla.

A kínai negyedben vagyunk. Hirdetések mindenütt, minden mennyiségben, még az útszéli fákon is díszelegnek.

Mi is sorba állunk, hogy bemehessünk egy tao templomba.

A szentély magasan kiemelkedik a kínai házak felett.

A jövendőt megmondó kis pálcikákat árusító templomszolga szerencsére elaludt, így nem kellett vásárolni, nem tudta ránk tukmálni, de a templomnak szedendő dollárost is megspóroltuk.

Odabent az "oltáron" érdekes kép tárult elénk, melynek jelentését sajnos nem mondták el, de az emelvény előtt kis tálkákon ott voltak a hívek által hozott ajándékgyümölcsök. Aki a templomba jön, annak ugyanis illik ajándékot hozni.

De mit is jelent a tao? A kínai filozófia egyik alapfogalma "helyes út" vagy "mennyei út". A taoisták számára az élet és a halál csak az abszolút tao két szakasza vagy megnyilvánulása. Ebből következik, hogy az életet a természettel harmóniában kell élni. Az ilyen élet derűje éles kontrasztban áll a szolgálatban eltöltött élet konfuciánus felfogásával...

Búcsúzás előtt volt miről "meditálnunk", hiszen ránk zúdult a sok információ, közben pedig kipróbáltuk az ülőalkalmatosságokat.

Szingapúr 6/a

 SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS

 A városban van maláj, kínai és hindu negyed, és ennek megfelelően templomaik is (1.)

Órákig is el lehetne gyönyörködni ebben a szép, csodálatosan megépített hindu templomban. A városban van maláj, kínai és hindu negyed, és ennek megfelelően templomaik is.

Levesszük a cipőnket, szabadon bemehetünk és kedvünkre fényképezhetünk is a hindu templomban. Vezetőnk néhány szóban elmondja a hinduizmus lényegét. A többi világvallással ellentétben nincsen számon tartott alapítója a hinduizmusnak. Eszerint az egész mindenséget egyetlen örök, végtelen, változatlan és egységes szellemi tényező alkotja. A dolgok, élőlények csupán ennek megjelenési formái.

E vallás társadalmi oldaláról az indiai feudalizmust fejezi ki, mindenekelőtt a kasztrendszer megváltozhatatlanságát, szellemi téren pedig a lélekvándorlást. Fő istenségei: Brahma, az alkotó, Visnu, a megtartó és Síva, a pusztító, megújító.

Az ideológiája szerint mindenkinek a kasztja előírásait kell teljesíteni, ezért jutalmul a következő életében magasabb kasztban születik újjá. A bűnösök azonban alacsonyabb kasztban, sőt akár állati alakban reinkarnálódnak - tartják.

Minden tettnek (karma), sőt gondolatnak elkerülhetetlen következménye mindenek előtt az, hogy a cselekedetek túlvilági jutalmának vagy büntetésének lejártával újból kénytelen megszületni az egyén. A születések forgatagából való szabadulás a végső jutalom, a Nirvána.

A hinduizmusban fennmaradt a bálványimádás, valamint az állatok, különösen a tehenek és a majmok, növények (pl. lótusz), a folyók és hegyek tisztelete. A vallásos gyakorlat részei az isteneknek való áldozás, az ősök kultusza és a szent helyekre való zarándoklat. A hinduizmuson belül számos változat, szekta alakult ki (pl. a szikeké stb.) - hallottuk dióhéjban a rövid látogatásunk során, amíg körülnéztünk. Persze érdekes lett volna, ha a sok-sok számunkra különös szobor, kép, no meg a félmeztelen egyházik ember tevékenységéről is részletesebb tájékoztatást kapunk, erre azonban a szoros program miatt nem volt lehetőség.

Hatalmas épület a muszlim mecset. A városállam lakóinak az adatok szerint több mint 15 százaléka muszlim vallású, de tudjuk, hogy a világon 1-1,2 milliárdra tehető a számuk. Sajnos a mecsetbe nem tudtunk bemenni, csupán az udvaron lévő mosakodó alkalmatosságokat láttuk.

Annyit elmondtak, hogy a vallási jog szerint az öt legfontosabb istenükkel szembeni kötelesség, tehát a "vallás oszlopai" a következők:

1. A naponta többször elmondandó hitvallás (saháda).

2. Napi ötszöri imádkozás, amit tisztálkodásnak kell megelőznie (szalát).

3. Vallási adó (zakát) megfizetése.

4. A böjt betzartása a böjthónapban (ramadán). Amikor is napkeltétől napnyugtáig nem szabad enni, inni, dohányozni, tilos a szexuális élet.

5. Mekkai zarándoklat (hádzs) annak, aki megteheti.

Mindezen felül minden muszlim számára kötelező a szent háború (dzsihád) segítése.

A muszlim nőknek a fejüket be kell kötni, helyesebben a hajukat. A maláji hölgy ugyancsak a mecset kapujánál várakozik a kislányával.

Szingapúr 5.

SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS
Már szó esett arról, hogy a környéken  számos sziget is tartozik a városállamhoz 
 

Függővasúttal megyünk egy kisebb maláj szigetre, és meglátogatunk egy cölöpökre épült falut. Közben a kísérőnk ezekről az őserdőkkel borított szigetekről mesélt hátborzongató történeteket. Elmondta, hogy akár egy évszázaddal ezelőtt is még fura világ uralkodott errefelé. Nemcsak a maláj kalózok, de egyik-másik szigeten a vad, barbár őslakók miatt is. Olyan is előfordult, hogy az őslakosok felhizlalták a megvásárolt, elrabolt vagy éppenséggel harcban elfogott, foglyul ejtett embereket, majd élve megsütötték, s miközben jót lakmároztak belőlük, vidám mulatságot tartottak.

Néhány évvel előbbi szingapúri látogatásunk során a Tigris Balzsam Kertben élethű viaszfigurákon sok-sok szintén hátborzongató, véres jelenetet láttam az itteni életről és a kegyetlenkedésekről. Ellátogattunk egy faluba, ahol mostanság is cölöpházakban élnek az emberek. Nekünk furcsa, de persze érdekes volt. És csodálatos élményt nyújtott az őserdő!

Mielőtt betértünk a nagyszerű dzsungelbe (ahol már nem tudtam fényképezni), egy "páros" képet készítettünk a nejemmel. A sűrűségbe egy nagyon keskeny, kavicsos úton haladtunk, amit az angolok építettek. Kétoldalt magas, dús növényzet össze-visszanőve. Bambusz, páfrány, kúszóindával összekötözött fák körülövezve mimózabokroktól, amelyek remegve csukták be leveleiket, ha hozzáértünk. Egy vad kenyérfa csúcsáról, mint méretes barna tokok, lógtak le az alvó bőregerek. A hatalmas bambuszok 30 méter magasra is megnőnek. Óriási szárukon éppen egy barna majom kúszik a magasba. Megáll. Minket figyel! Tudni kell, hogy vajon ki jár ilyenkor errefelé megzavarva a dzsungel nyugalmát. Egy kaméleon is kíváncsi, és bámészan forgatja a golyószemeit. Valahol a közelben fütyül egy madárka, mint valami suszterinas, egy másik pedig kellemesen trillázik. A kígyóval vigyázni! - mondja vezetőnk. Érdekes, izgalmas út az őserdőben... Egy igaz, hogy kannibálokkal sehol sem találkoztunk. Bizonyára a modern kor őket is elsöpörte.

Az utcákon a gyerekek örömére már itt is megjött a Mikulás.

Nézzük, mit kell tudni még Szingapúrról! Államformája egykamarás törvényhozású, többpártrendszerű köztársaság. Államfő az elnök, akit a parlament választ 4 évre. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait. Az 58 képviselőből álló egykamarás parlamentet 5 évre választják.

Területe 581,5 négyzetkilométer, lakossága körülbelül 4 millió. Államvallása nincs. A Maláj-félsziget déli csücskénél a 42 km hosszú és 22 km széles városállam a Szingapúr-szigeten, valamint 59 környező kis szigeten terül el. Népességének 77,7 százaléka kínai, 14,2 maláj, indiai és sri-lankai, 7,1 pedig egyéb. Hozzávetőleg 40 ezer európai él a szigeten.

És milyen a vallási megoszlás? Az adatok szerint buddhista-taoista 53,9, muzulmán 15,4, felekezeten kívüli 14,5, keresztény 12,6, hindu pedig 3,6 százalék.

Melyek a hivatalos nyelvek? Az angol, kínai (mandarin), maláj és a tamil. A születéskor várható időtartam férfiaknál 72, nőknél 77 esztendő. A hadsereg összlétszáma 55500 fő. Minden 18 év feletti polgárnak kell munkahellyel rendelkeznie. Szerencsére majdnem mindenkinek akad is munka.

A sertés csülökbetegségei I.

A SERTÉS CSÜLÖKBETEGSÉGEI (LÁBVÉGBETEGSÉGEI) I.

A csülökbetegségeket ismertető sorozatunk során – előbbi lapszámainkban – megismertük a szarvasmarha, juh és kecske csülökbetegségei által okozott súlyos gazdasági veszteségeket, a bántalmak tüneteit, orvoslásukat és a megelőzés lehetőségeit. Azt is megjegyeztük, hogy a csülökbetegségek megelőzése megfelelő odafigyeléssel megvalósítható nagyon fontos feladat.

Ezúttal a sertések lábvégbetegségeiről fogunk szót ejteni, melyek ugyancsak a nagyon gyakori bántalmak közé tartoznak és igen érzékeny gazdasági veszteséget idéznek elő. A sántikáló, étvágytalan, takarmányt rosszul értékesítő hízónál elhúzódik a hizlalási idő, megdrágul a hizlalás, a tenyészkoca kevéssé törődik a malacaival, csökken vagy elapad a tej, az állat idő előtt selejtezésre kerül stb. A továbbiakban minderről részletesebben fogunk beszélni és ismertetjük a sertések csülökbetegségeit, valamint azok tüneteit, az orvoslás és megelőzés lehetőségeit.

MI IDÉZHETI ELŐ A SERTÉSEK OLYKOR TÖMEGES LÁBVÉGBETEGSÉGEIT?

Előre kell bocsátani, hogy a sertések oly nagy gyakorisággal előforduló lábvégbetegségeit (csülökbetegségeit) elsősorban a nem megfelelő tartási és elhelyezési körülmények váltják ki, de annak súlyosságában és elterjedtségében jelentős szerepet játszanak a higiéniás körülmények, a takarmányozási viszonyok, az anyagforgalmi zavarok, és nem utolsósorban a sertés lábainak a tartással és örökléssel kapcsolatos szerkezeti szilárdsága is.

A betegség kialakulásának egyik nagyon gyakori oka az alom nélküli, kemény, érdes, rugalmatlan, egyenetlen felületű padozat, mely csülökbetegségekre, a lábvégeken folytonossági hiányok, sérülések, zúzódások keletkezésére vezet. Ugyancsak fontos prediszponáló körülmény a csülök ápolásának az elhanyagolása.

A klinikailag beteg vagy éppenséggel tünetmentes, de baktériumokkal fertőzött úgynevezett baktériumgazdákból származó bélsár, vizelet, orrváladék vagy a feltört tályogokból szivárgó genny a padozat hézagaiban, repedéseiben összegyűlik, és különösen kedvező körülmények teremtődnek azok elszaporodásához. Ezek főként gennyesztő csírák (corynebakteriumok, streptococcusok, staphylococcusok stb.), melyek nemcsak helyi gyulladásos gennyes folyamatok kialakulásához vezetnek, de a későbbiek során a legkülönfélébb szervekbe is eljuthatnak, és ott megtelepedve gennyes áttéteket idézhetnek elő.

MIBŐL ADÓDIK A GAZDASÁGI VESZTESÉG?

1. A bántalom következtében romlik a hízók takarmányértékesítése, elhúzódik a hizlalási idő, megdrágul a hizlalás.

2. A tenyészkocák tejtermelése csökken vagy elapad, a fájdalom miatt nyugtalan kocák ráfekszenek és megnyomják a malacaikat.

3. A tenyészkocák idő előtt selejtezésre kerülnek.

4. A kanok elveszítik a fedezőkedvüket.

5. Az étvágyuk csökkenése következtében a fájós lábú állatok általános állapota leromlik.

6. A végtagbetegség miatt nem egyszer az állat kényszervágása válik szükségessé, a gyakori gennyes elváltozások miatt pedig a hús legtöbbször kobzásra kerül.

7. Az alom nélküli érdes vagy kitöredezett padozat káros hatása már szopós malacokon jelentkezik. A malacok a szopás alkalmával fekvő helyzetben a lábtőre támaszkodnak, amikor a padozattal érintkező bőrfelületük erősen súrlódik, ami horzsolásokra, karcolásokra, olykor kórokozókkal történő fertőzésekre vezet.

SAJÁT TAPASZTALATOK A GYAKORLATBÓL

Annak idején B. KOVÁCS professzor ajánlása és útmutatása szerint másfél évig gyűjtöttük a kocák és hízók selejtezésének okait és a gazdasági veszteségeket különös tekintettel a végtagbetegségekre az évente 6000 hízókibocsátású, általam ellátott m-i komplex sertéstelepen.

Azt tapasztaltuk, hogy a legsúlyosabb veszteség a tenyészkocák selejtezéséből, kényszervágásából és elhullásából adódott. AZ értékelt másfél év alatt a 89 kényszervágott tenyészkoca közül 53 esetben (84,3%) a végtagbetegség vagy ennek szövődménye volt a kényszervágás oka, de a fenti időszakban selejtezésre került 109 tenyészkoca közül is mintegy 22 egyedet (20%) a végtagbetegség miatt kellett kizárni a tenyésztésből.

A hízóállományban a veszteséget elsősorban nem a kényszervágások vagy elhullások magas számában kell keresni, hanem az étvágy csökkenésében és a gyengébb takarmányértékesülésben, az egy kg élősúly előállításához szükséges takarmány emelkedéséből és a hizlalási idő meghosszabodásából adódó veszteségekben.

Amíg az egészséges hízók napi súlygyarapodása a telepen általában 500 gramm körül mozgott, addig a végtagbetegséggel terhelt hízóállományban ez 479 gramm. A nagyszámú végtagbetegség esetén a szokásos 3,96 helyett 4,67 kg-ra emelkedett az egy kg élősúly előállításához feletetésre került sertéstáp mennyisége, nőtt a fel nem hizlalható egyedek száma.

Az Olvasóink ugyancsak gyakran kérnek tanácsot azzal a panasszal, hogy a hízók vagy főként más előrehaladottan vemhes kocák sántítanak, „fáj a lábuk”, elveszítették az étvágyukat, csak pazarolják a takarmányt. Legtöbbször valamiféle „hiányra” vagy csontlágyulásra gondolnak, megváltoztatják a takarmányt, azt vitaminokkal, ásványi sókkal is kiegészítik, de nincsen javulás. Bizony legtöbbször kiderül, hogy a csülökszaru megbetegedése okozta a bajt.

MELYEK A LEGGYAKORIBB CSÜLÖKBETEGSÉGEK?

A GAZDA TEENDŐI

Amikor a sertés sántítani kezd, nagyon alaposan nézzük meg a csülökszarut, hogy nincs-e rajta repedés, nézzük meg a csülökszaru kopását, és a sarokvánkosokat is. Vizsgáljuk meg, hogy nem duzzadt-e a pártaszél vagy megnyomáskor nem jelez-e fájdalmat az állat (panaritium stb.), végül pedig hogy nem duzzadtak, fájdalmasak-e a csülökízületek. Ez azért is fontos, mert a szarurepedés vagy panaritium következtében kórokozók juthatnak be az ízületek üregébe, ahol gyulladásos gennyes folyamatokat indíthatnak meg.

A CSÜLÖKSZARU REPEDÉSE

A szarurepedés klinikai tünetei helyi elváltozásokból és mozgászavarból tevődnek össze. A bántalomra az hívja fel a figyelmet, hogy a sertés állás közben behajlított ízületekkel pihenteti a beteg végtagját, és kötött a mozgása. Állás közben sokat tipeg, sokat fekszik, és gyakran lábtőre ereszkedve fogyasztja el a takarmányát. Az étvágya csökken és a beteg általános állapota, kondíciója mindinkább romlik.

Amikor a lábvéget alaposan szemügyre vesszük, a helyi tünetek jól felismerhetők. A hegy-, az oldal- vagy éppenséggel a sarokfalon különböző hosszúságú sima vagy egyenetlen szélű folytonossághiány (repedés) látható. Nyomásra az egymás melletti repedési szélek elmozdulnak, és ekkor az állat fájdalmat jelez.

Olykor a repedésből vér, savó vagy genny ürül, és a repedés szomszédságában a pártaszél kis fokban duzzadt, meleg és fájdalmas lehet. Gyakori szövődmény a heveny savós vagy gennyes irhagyulladás, de nem egyszer szövődményként akár panaritium is kialakulhat.

MI OKOZZA?

1. A leggyakoribb ok a szarutok kiszáradása. Ilyenkor a szarutok merevebb, rövidebb, keskenyebb lesz, elveszíti a rugalmasságát, és hajlamossá válik a megrepedésre. Ehhez tudni kell, hogy normális körülmények között a sertés csülökszaruja 18% vizet tartalmaz és ehhez még kb. 15%-nyit tud magába szívni. Ilyenkor éri el a szaru a legkedvezőbb rugalmasságát. Érdekes megfigyelés, hogy a száraz, csapadék nélküli időjárás esetén növekszik a csülökszaru repedésében szenvedő sertések száma.

2. Amikor a csülökszaru kopása nincs arányban a növekedésével, és annak hegyfali része túlnő, gyakran bekövetkezik a szarurepedés.

3. A kemény és érdes padozat által fokozottan koptatott, elvékonyodott szarufal szintén könnyen reped.

4. A hajlamosító tényezők közé sorolható a nagyobb testsúly is. A súlyosabb, jó kondícióban lévő tenyészállatokon gyakoribb a szarurepedés, mint a gyengén tápláltakon illetve a süldőkön.

A kezdetben hajszálvékony és szabad szemmel nem is látható repedések később mélyebbekké, hosszabbakká és szélesebbekké, s ezzel jól láthatókká válnak.

MEGELŐZÉS, ORVOSLÁS

A szarurepedés megelőzhető, ha a sertéseket a higiénia általános szabályainak megfelelően tartják, és a csülkeiket ápolják, szabályozzák.

A megelőzést és a gyógyítást szolgálja, ha az állatokat megfelelő padozatú helyen tartjuk, és a szaru túlzott kiszáradását locsolással megakadályozzuk.

A csülökszaru vízfelvevő képessége sokkal nagyobb fokú és gyorsabb. mint a vízleadása. A 6-7 nap alatt elveszített vízmennyiséget szobahőmérsékleten áztatással már egy nap alatt pótolni lehet. A csülökszaru víztartalma és rugalmassága az időjárástól és a talajviszonyoktól függően rendszeres fürösztéssel biztosítható. Erre a célra a betonozott fürdő (úsztató) medence szolgál, amelyet az állategészségügyi követelmények figyelembevételével úgy kell megépíteni, hogy vizét szükség szerint cserélni lehessen, továbbá hogy a medence le- és feljáró lejtési szöge a 15-20 fokot ne haladja meg. Ugyancsak fontos követelmény, hogy a medence le- és feljárójánál az állatok csúszását gátló rovátkák 2-3 cm magasak és lekerekítettek legyenek. Száraz meleg nyári napokon az állatok számára legalább fél-egy óra fürdést biztosítsunk.

Az elmondottakból következik, hogy a tartósan magas hőmérséklet és a száraz padozat csaknem olyan káros lehet, mint amikor állandóan sárban és trágyában van az állat.

Utóbbi esetben azonban a csülökszaru túlzottan felpuhul, a csülök közötti bőr kipállik, a pártaszél bőrének ellenálló képessége csökken, a külső traumákkal és a baktériumokkal szemben.

A csülökszaru kellő víztartalma és rugalmassága az időjárástól és a talajviszonyoktól függően rendszeres fürösztéssel, locsolással megfelelő szinten tartható.

A bántalom megelőzésére ugyancsak fontos a csülökszaru megfelelő szabályozása. A tenyészállatok jártatása, mozgatása nemcsak a természetes szarukopással, hanem a szaru rugalmasságának a növelésével is hozzájárul a baj megelőzéséhez.

Értékes tenyészállatokon a súlyos szövődményes eseteket megfelelő műtéti eljárással lehet gyógyítani, ez azonban már állatorvosi feladat.

A CSÜLÖKSZARU HIÁNYOS KOPÁSA

A rendellenesség nemcsak a nagyüzemi, hanem a kisgazdaságokban is nagyon gyakran előfordul, mely a nem megfelelő tartási viszonyokra, olykor tenyésztési hibákra vezethető vissza. Különös kórtani jelentősége van az istállópadozat minőségének.

Főként ott fordul elő, ahol a tenyészállatoknak nincs megfelelő mozgásterük, mozgatásuk, jártatásuk hiányos vagy az istálló padozata nem megfelelő minőségű, de amint már említettük, a tenyésztési hibák is hajlamosító okként szerepelhetnek.

A túlnőtt, hiányosan kopott csülökszaru olykor jelentős hosszúságot érhet el. Ilyenkor:

1. A csülök felhajlik, papucsszerűvé válik.

2. A kétoldali túlnőtt csülkök ollószárak módjára keresztezhetik egymást.

3. A túlnőtt szaru letörhet.

4. A túlnövés miatt az ujj állása megváltozik, az ujjízületek rendellenesen terhelődnek, a talpi felületen a súlyt elsősorban a kevéssé ellenálló sarokvánkos viseli.

5. Mindezek a rendellenességek pedig elősegítik ízületi bántalmak és szeptikus folyamatok kialakulását.

Amint erről már szó esett, a túlnövés miatt az ujj állása megváltozik, az ujjízületek rendellenesen terhelődnek, és a talpi felületen a súlyt elsősorban a kevéssé ellenálló sarokvánkos viseli.

MEGELŐZÉS – ORVOSLÁS

A csülökszaru túlnövésének megelőzése a sertések rendszeres jártatásával lehetséges. A tenyészsertések homokos talajon, zárt jártatópályán való tervszerű aktív mozgatásával mindazok a kedvező feltételek megvalósíthatók, amelyektől éppen a zárt tartási rendszer fosztotta meg azokat. (TAMÁS)

A nagy fokban túlnőtt szarut egyedi kezeléssel kell szabályozni, mégpedig minél előbb, megelőzve így a bántalomra utaló (sántaság stb.) vagy a kóros szövődmények kialakulását.

Hegyfalon és oldalfalon szövődményes szarurepedés (a szarut bőséges, gennyes váladék szennyezi)

Érdes padozat által okozott sérülések szopós malacon 

Túlnőtt csülök, felhajlott a talpszaru, sérült

Feltűnő mértékben túlnőtt csülökszaru

(A cikk meglenet dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013-ban.) 
Folytatjuk a sertés csülökbetegségeit:
A sertés csülökbetegségei II. 

Szingapúr 4.

  SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS

A kézműves negyed

Továbbmegyünk, ezúttal a kézműves negyedbe. Legelőször megcsodáljuk azt a műhelyt, ahol a féldrágakövekből kirakott figurák, alakzatok, tájképek készülnek. Csodálatosak! 1972-ben, a világon először itt létesült egy olyan alkotóműhely, ahol a a föld minden részéről vásárolt féldrágaköveket megmunkálják, csiszolják, vágják és azokból csodálatos alkotásokat készítenek.

Bemutatják a kellékeket, de azt is megnézhetjük, miként készülnek ezekből az értékes féldrágakövekből a képeken kívül óra-számlapok, lámpácskák vagy éppenséggel szobrok is. Ugye csodálatosak? 50 USA dollárba kerül egy mestermű. Mi sem hagytuk ki.

Amíg a patikatisztaságú műhelyeket bejárjuk, vezetőnk elmondja, hogy néhány évtizeddel ezelőtt bizony nem ilyen volt, de hogyan is nézett ki a maláji negyednek ez az utcája, ahol az egykori kézművesek dolgoztak, és ma már egy felhőkarcoló társaságában egy ízléses, takaros házakból álló városnegyed, a Bagdad Street van itt?

Miközben pedig járjuk a műhelyeket, hallgatjuk az érdekes történetet. A kis világoskékre meszelt házacskák egészen össze-vissza voltak építve, tehát egymás hegyén-hátán. Például az aranyműves egy kis szobában dolgozott a matrózkocsma mellett az első emeleten. De ugyanez az ajtó vitt a kövér, fehérre púderezett kínai szajhához, valamint a selyemkereskedő raktárához is. Esős éjeken pedig minden lépcsőn kulik aludtak.

A tető alatt a japán fogorvos például a maláji fehérnemű-tisztító mellett dolgozott. Minden szobában és a folyosón keresztül-kasul meztelen kölykök zsibongtak a fehér, sárga és barna szín árnyalatában. Kizárólag csak a beavatottak tudták, hogy a szajhához, a fogorvoshoz vagy éppenséggel akár máshoz tartoztak-e.

És az egész összevisszaság felett, amit egyetlen film vagy leírás sem tudna visszaadni, az Egyenlítő hősége rémes szagot "termelt ki", amihez a matrózkocsmák és mosogatók adják a javát - fejezi be mondandóját a vezetőnk. Csak ámulunk a néhány évtizedes fejlődésen! Szinte hihetetlen változások: ráismerhetetlen...

De azt is alig tudjuk elhinni - a szép város panorámáját tekintve - Katznak, amikor azt írja 1927-ben, hogy a legtöbb ház négyes-ötösével van összeépítve átfutó folyosókkal, alacsony tetőkkel és olyan komplikált rókalyukakká válva, hogy a legtöbb rendőr kétségbeesne, ha ott valami bűnöst kellene keresnie. Persze óriási létszámú rendőre is van a városnak - fehérek és barnák egyaránt az európai városokhoz viszonyítva.

Amióta patkányt láttam és fotóztam az belvárosban az utcán (bár útitársaink bőven lakmároztak) semmiféle étket nem mertem az utcai bódékban vásárolni, nem volt gusztusom onnan bármit is fogyasztani.