Moszkva 3/a

 IRÁNY MOSZKVA! (1960)

Moszkva régen és ma (1)

Jelenleg (1960! - a bejegyző) a városnak öt és fél millió lakosa van. Érdekes fellapozni egy klasszikus, 1928-as kiadású lexikont, míg a régi faházakat nézzük, és olvasni, hogy mit is ír a régi Moszkváról. Moszkva Oroszország természetes fővárosa, a környező iparvidéknek is központja. A világ legfestőibb városai közé tartozik, és az idegent is gyorsan meg tudja az orosz lélekkel és kultúrával ismertetni.

A régi városrész sajátságos tömeges architektúrája a Kreml, a templomok és kolostorok beláthatatlan tömege, az ezekhez csatlakozó modern áruházak és végül a nagy város középpontjához helyenként csak gyengén kapcsolódott hosszú, piszkos útvonalak mentén épült alacsony, orosz típusú házak, melyek nemcsak egy középváros, de még a falu mértékét is alig ütik meg. Körülbelül 500 templom és két tucatnál több kolostora igen érzékeny szálakkal fűzték a hatalmas ország vidéki hívő népességét Moszkvához.

Ha a különbségeket nézzük, nagyon találó egy 1930-ban bemutatott film, melynek főszerepét egy fiatalember játszotta, aki a forradalom előtt megőrült, és csak a forradalom után 10 évvel engedték ki a bolondok házából, mert ekkorra gyógyult meg. Semmit sem talál a helyen szülővárosában, sem házat, sem embert, sem intézményt, de még a levegő is megváltozott. Egy régi méltóságos úr utcaseprő lett, egy villanyszerelő tanulótársa a városparancsnok... Jelentkezik hát még aznap a kórházban, hogy ő gyógyíthatatlan őrült!

Ha ma meglátjuk Moszkvát, úgy járhatunk, mit az említett fiatalember: úgy tűnik, hogy vagy a lexikon leírása nem igaz, vagy amit látunk, optikai csalódás. Pedig mindkettő igazság, bizony egy negyed század alatt ekkorát fejlődött a főváros.

Kétségtelenül vannak még kis faházak, régi, ósdi épületek, de ma már korántsem ezek dominálnak. (Hogy őszinte legyek, nekem nagyon tetszettek a fafaragásokkal díszített ódon orosz faházak.)

Sokfelé gigantikus építkezések folynak. Feltűnő, hogy mindenütt rend és fegyelem uralkodik ezeken a helyeken (Pedig én már el sem tudok képzelni még egy kisebbfajta építkezést sem rendetlenség, sár, piszok és szerteszét heverő és pusztuló anyagok halmaza nélkül.) Az épületek felépítésével egyidőben futószalag módszerrel fásítják is mindjárt az utcákat. Elöl egy bébi exkavátor ássa a gödröket, mögötte egy teherautó hozza a fákat, gyökérzetük a földdel együtt ládába van csomagolva, végül egy daru helyezi a fákat a gödörbe. A ládák kibontása és a gödrök betemetése a fiatalok feladata.

Jártunk egy nemrég épült harminc emeletes házban. Bent modern lakások, az épületben van az iskola és óvoda, de még lakáshivatal is. Mi is csak úgy tudtunk tájékozódni, hogy bementünk az épület lakáshivatalába. Az udvar szépen parkosított, és mindjárt itt található a gyerekek részére a játszótér.

Pompás kilátás nyílt az Ukrajna szálló tetejéről, mely 32 emeletes, 198 méter magas, 10 lift működik benne, 1957-ben építették.

A szálló óriási halljában - ha nincsnek is üzletsorok kereskedők, ügynökök és iparosok tömegeivel, mint ahogy a nagy New York-i szállodáskról olvastam, de azért - mindent lehet kapni. Persze elsősorban emléktárgyakat, de láttam például sok festményt is. Zömmel reprodukciókat: kiállításnak gyenge elég magas árakkal.

Moszkva 2.

 IRÁNY MOSZKVA! (1960)

Szállásunk a Hotel Európa

Nem árulok el titkot, ha bevallom, hogy az utazás előtt elővettem a régi könyveket Kakas, Herberstein, Turberville moszkvai útleírásait, akik néhány egészen érdekes és - Moszkvába ma utazó embernek szinte - hihetetlennek tűnő megfigyelést vetettek papírra a fővárosról. Érdekes lesz kiragadni ezekből néhány olyan képet, melyek valódiságához nem fér kétség, mert több szerzőnél is csaknem azonosan van megörökítve.

Szóljon hát a XVII. század utazó krónikása! A házak többnyire fából valók, de itt-ott néhány kőház, zárda és templom is látható. Ez idő szerint 1500 templom és kolostor van Moszkvában. A város utcái szélesek, és eső után olyan sárosak, hogy csak a kövezetül szolgáló deszkák és gerendák mentenek meg az elsüllyedéstől. A folyócskákon átvezető hidakat éjjel őrök vigyázzák, és bizonyos időn túl azokon senkit át nem eresztenek. A "Creml"-ben van egy óriásharang, melynek megszólaltatásához 24 ember kell a kötélre, de még a toronyban is vannak néhányan, akiknek segíteni kell mozgásba hozni...

Rossz termés esetén éhinség dühöng itt. Ilyenkor sok ezer ember éhen hal, kénytelenek a kutya és macska húsát is megenni. 1602-ben nemzetközi botrányt váltott ki, hogy nagy mennyiségű Moszkvában árusított (orosz húsos) kalácsba emberi hullák húsát sütötték bele. Persze a tetteseket törvényszék elé állították.

A képen látható autóbusszal a szállodánk, a Hotel Európa előtt álltunk meg. Háromszázas szobát kaptam a második emeleten - itt már a földszint is emeleti rangon van. Berendezése egyszerű és tiszta, telefon és fürdőszoba nincs, csak egy vezetékes rádió. A szállónktól tíz percnyi séta a Hotel Armenyija, ahol étkeztünk (balra a facsoport mögött). A legegyszerűbb zene nélküli teremben ettünk, és bizony ami a kosztot illeti sem minőségileg, sem pedig mennyiségileg nem felelt meg a magyar konyhaművészet normáinak. Az első este előételként nyers paradicsom és uborka keverékét kaptuk, és először azt hittük, hogy ez lesz a körítés a vacsorához. Sokszor volt hal, amit nagyon szeretek és birkahús, amit viszont igen utálok, és minden este elmaradhatatlan volt a kitűnően főzött tea. Sertéshúst például csak egy esetben kaptunk.

Alig vártuk, hogy megvacsorázzunk, és egy kicsit körülnézhessünk a városban!

Kirakatokat kerestünk, de éppen olyan helyeken járkáltunk, ahol csak egyetlen üzlet vagy áruház volt, pechünkre éppen az úgynevezett Gyermekvilág áruház. Jobb híján áttanulmányoztuk a gyermekruhák és -játékok árát... Annak ellenére, hogy az óráinkat 2 órával előre kellett igazítanunk, este 11 órakor (nálunk 9) már alig járt valaki az utcán. Olyan csendes volt minden, mint Drezdában.

Moszkva 1.

IRÁNY MOSZKVA! (1960)

Repülünk

A MALÉV társaság gépkocsija 60 kilométeres sebességgel robogott  Budapesten a Ferihegyi repülőtér felé. Úgy látszik, a végsebessége is csak ennyi volt, mert a kopott jószág motorjának óriási zaja, mérhetetlen rázása és időnkénti rángatása is erre engedett következtetni. Hogy őszinte legyek, mindig arra gondoltam, hogy a repülő elegáns utazását igénybe vevő és megfizető utasokat nagyon kényelmes jármű hozza-viszi a reptérre, és ennek a járműnek sem kell szégyenkeznie, ha a légikikötőben a közlekedés exkluzív királya mellé áll, hogy utasait átszállítsa. Úgy látszik, tévedtem... avagy talán orvosi előírás is lehet, hogy éppen az ország legócskább gépkocsija szállítsa a repülőtérre a hosszú útra induló utasokat, és a gyengébb gyomrúakat már időben felkavarja... Ilyesféle gondolatok foglalkoztattak, s miután már ez az autókázás is "rossz hatással" volt a közérzetünkre, még fokozottabb lett a várakozó és vágyakozó félelmünk, mikor a repülőtéren megpillantottam a Deutsche Lufthansa egyik gépét, amint éppen a levegőbe emelkedett. A vámvizsgálatig még bőven volt időnk, és addig is nézegettük a már bent álló, óriási gépmadarakat, amint a hatalmas tartálykocsik benzinjét percek alatt kiszippantották. Maradék filléreinken (pénzünket a vámvizsgálatkor le kellett adnunk) megittunk egy feketét, amellyel leöblítettük jó barátom által hozott "tengeribetegség elleni" tablettákat, és most már bátran szálltunk be egy négymotoros IL-18 mintájú óriásgépbe.

A gép belülről olyan volt, mint egy szép, nagy, tiszta szoba dönthető támlájú fotelokkal, olyan kis kerek ablakokkal, mint aminőket a hajók kajütjein lehet látni.

Azzal a reménnyel, hogy majd a tájat nézegetjük, a szárnyak felett, ablakhoz ültünk.

Hamarosan erős zúgással megindultak a propellerek. Egy szolgálatban levő bekapcsolta a rögzítő öveinket, eloltatta a cigarettákat, és felhívta a figyelmünket az előttünk levő ülés támlájának a felénk eső részén egy cipzárral nyitható tasakra, melyben megfelelő nagyságú papírzacskó található a gyomortartalmunk esetleges regurgitálására. Hogyan éreztük magunkat? Amint megindult a gép, kitekintettem az ablakon, fordult a gyomrom nekem is, pedig még a földön futunk. Szomszédom is hányingerre panaszkodik, a sors iróniája, hogy hányingerét a hányáscsillapító okozta, amit még most is a torkában érzett, nem volt elég a kávé, hogy rendesen lenyelje. Hátrapillantottam, útitársam levegő után kapkodott, olyan fehér volt az arca, mint Pálos barátomnak megboldogult egyetemista koromban, mikor krétát evett a szigorlat előtt, hogy a vizsgáját elhalaszthassa. Szomszédja csak röhögi az egészet... Bármennyire is restellem, a dolgot, meg kell gyónnom, hogy Wicky röhögése ránk is átragadt, amikor körülnéztünk az útitársak között. Voltak, akik a papírtasakot használták, voltak, akiknek már arra sem volt idejük, de még többen ültek, akik krétafehér arccal kapkodták a levegőt, hogy csillapítsák émelygésüket. Persze mindez az első órában lezajlott, mert amikor hozták a bőséges ebédet az étkező asztalkák felszerelése után, valamennyien a legjobb étvággyal fogyasztottuk el a változatos és ízletes menüt Közben a csinos stewardessek cukorkával és csokoládéval kínálgattak bennünket. Hiába verekedtük ablakhoz magunkat, mert 9 ezer méter magasban repültünk, és csak az óriási felhőtengert láttuk alattunk. Egy gombnyomással hátrahajtottam tehát az ülésem támláját, és aludni akartam, de odajött az utaskísérő, és figyelmeztetett, hogy ne aludjak el, mert a felébredéskor majd fájni fog a fülem.

Még három óra sem telt el, kivilágosodott a figyelmeztető felirat: Öveket bekapcsolni, dohányozni tilos! Alább ereszkedtünk áttörve a felhőtömeget, egy hatalmas erdőség jelent meg alattunk, majd megpillantottuk Moszkvát a várost kettészelő Moszkva folyóval.

A város a repülőről.

Egy magyarul beszélő orosz hölgy nagyon kedvesen fogad bennünket, majd bekísér a várócsarnokba. Itt időzünk, míg megkezdődik a vámvizsgálat és a többi ügyintézés folyik. Letelepszem egy padra, és elnézem a szemben lévő padon üldögélő, sárga arcú kínaiakat. Szenvtelen arccal beszélgetnek. Érdekesek khakiszínű katonaszabású zakóikban, széles szárú nadrágjaikban. Olyan, mintha egyenruhában lennének. A sok-sok európain kívül négerek és koreaiak is jönnek-mennek szép számmal. Olyannyira forgalmas ez a repülőtér, mint nálunk egy nagy forgalmú ez a repülőtér, mint nálunk egy komoly pályaudvar.

Volt, aki már a repülőtéren vásárolt grúz sapkát. Az asztalokra különböző nyelvű, képekkel tarkított prospektusok tömege van kirakva, szinte kínálva a turistáknak a szebbnél szebb orosz városokat és tájakat, de megtalálhatók itt a külföldi repülőtársaságok tájékoztatói is. Mindenekelőtt csoportunk hölgytagjai rohanták meg, és percek alatt "lelegelték" a csomó nyomtatványt. Mosolyogva hozott helyettük másikakat a csinos, egyenruhás, orosz hölgy.

Gyógyszertárak

Fényképek, érdekességek különböző országok patikáiról, patikaszereiről - a teljesség igénye nélkül. Ha az alcímekre ráklikkel, a teljes fejezet, melyben a kép szerepel, megjelenik.

Baltikum

Tallinban 1422 óta működik Európa egyik legrégebbi gyógyszertára. 1583-1911-ig a magyar Bélavári család kezén volt. A patika egy része ma múzeum.

Dél-Afrikai Köztársaság

Óriási a készlet a gyógyszer-alapanyagokból. A polcokon milliónyi üveg, különféle konzisztenciájú kenőcsökkel, folyadékokkal, porokkal megtöltve. A falakon különféle bőrök, de még egy lebőrözött és kiszárított majom teteme is függ a mennyezetről. Ez mind alapanyag, mindből medicina készül: olyan arányban és mennyiségben keverve, porítva, elegyítve ahogy az gyógyító hatású lesz a páciens panaszára, amivel jelentkezik.

Igaz, hogy mérleget nem láttam, de egy vásárló kiszolgálását igen. Nem értettem, hogy milyen betegséget mondott, de a patikárius 5 féle növényt vett ki a zsákokból, 5 csomót készített belőlük, szemmértékre látszatra egyformákat, majd tasakba zárta és odaadta az atyafinak. A beszélgetést nem értettem, de gondolom, hogy a használatát ismertette. Ide nem kellett orvosi recept, mint a vezető mondta, a patikaszer az ősök tapasztalata szerinti természetgyógyszer.

Spanyolország

Lépjünk be a trónterembe! Itt fogadja az államfő a diplomáciai testületek tagjait. Amíg kommentár nélkül gyönyörködünk e csodálatos helyiségekben, elmondom, hogy a Palota 19 termében őrzik a 200 ezer kötetes királyi könyvtárat, a fegyvertárban pedig a világ egyik legnagyszerűbb korabeli fegyvergyűjteményét. Több mint 1000 díszóra ketyeg az épületben. A fenséges úr egészségének megőrzésére pedig akkortájt igen modern gyógyszertár is itt nyert elhelyezést, ahol százával őrzik a korabeli recepteket. Olvassunk bele az egyikbe! "Recipe, azaz vedd holdvilágnál főzött varangynak bőrét, s amikor megszárad, őröld finom porrá és készíts belőle mixtúrát!" Szegény gyógyszerész leshette a holdfelkeltét!

Tanzánia 

 Számomra legkedveltebb gyümölcs a papaja volt, mely a mi sárgadinnyénkhez hasonló, nedvdús, zamatos gyümölcs, serkenti az emésztést. Magas fákon terem és popónak becézik az itteniek. A gyógyszergyárban paparint vonnak ki belőle, mely az emésztésre ható orvosság.

Thaiföld

Valamikor a királyi gyógyszertár szintén e helyütt nyert elhelyezést, melynek utódja az orvosi rendelő, s ez most is működik. Jellemző, hogy abban a mai napig akupunktúrával és kizárólag növényi eredetű gyógyszerekkel, úgynevezett drogokkal kezelnek.

Vietnam (1)

 A saigoni piac kofái dongban is meg dollárban is mondják az árakat. Kapható itt fényképezőgép, légkondicionáló, olasz sportcipő, amerikai farmerruha. Értékes régiségek is vannak, drága elefántcsont-szobrok, márkás italok és cigaretták. De a kulcstartók, körömcsipeszek társaságában jól megférnek a gyógyszerek és az injekciós tűk. Az orvosi műszerek gazdag kínálatából egy sebész, nőgyógyász vagy akár fogorvos is válogathatna. Eleinte megpróbálták befagyasztani a magánkereskedelem csatornáit, de hamarosan kiderült, hogy az állami kereskedelem önmagában még nem képes megbirkózni az ellátási gondokkal. Újra helyet kapott a kistermelés, sőt a hatóságok szemet hunynak a feketepiac működése felett is.

 Vietnam (2)

 

Bemegyünk egy gyógyszertárba. A szekrényekben, dobozokban milliónyi gyökér, levél, szárított növény, de lógott itt a kampókon többek között majomfej is. Amikor a gyógyszerkeveréket a patikus összeállította, nem mért semmit, hanem - ahogy látjuk is -, csak úgy szemre csinált kis halmokat a drogokból, majd megkeverte, tasakba tette, és odaadta a páciensnek. Közben elmondta az utasítást, és elkérte a járandóságát.

 

Juhok és kecskék varas szájfájása

A JUHOK CSÜLÖKBETEGSÉGEI

Arról már részletesen olvashattunk, hogy a juhok panaritiumát (büdös sántaság, sársántaság) az egyik legjelentősebb juhbetegségnek tartják, mely nagyon súlyos gazdasági veszteséggel jár.

Azt is megtudhattuk, hogy kialakulásában a megfelelő csülökápolás elhanyagolása mellett a kedvezőtlen higiéniai-, tartási- és takarmányozási körülmények, de olykor más fertőző betegségek, nevezetesen a világszerte elterjedt, de hazánkban sem ismeretlen vírusos bántalom a juhok varas szájfájása és olykor a ragadós száj- és körömfájás is lényeges szerepet játszik. Hazai szerzők tapasztalatai szerint (OLÁH és mtsai 1950-54) a büdössántasági esetek majdnem felében az Aynaud-vírus – mely a varas szájfájás okozója – is szerepet játszott.

Ezúttal az Aynaud-vírus által előidézett súlyos betegség, az úgynevezett juhok- és a kecskék varas szájfájásának tüneteit, járványtanát, gyógyítását, a gazdasági veszteséget és a bántalom megelőzésének lehetőségeit fogjuk ismertetni.

JUHOK ÉS KECSKÉK VARAS SZÁJFÁJÁSA

A juhok és kecskék fertőző hólyagos bőrgyulladása főként a bárányoknak és a kecskegidáknak a szájra és környékére, a lábvégekre, szoptatós anyákban a csecsbimbókra és a tőgyre kiterjedő himlőszerű, erős pörkösödéssel járó bántalma.

A betegség a XVIII. század óta jól ismert. Vírusos eredetét AYNAUD professzor csak 1921-ben tisztázta. A betegség világszerte mindenütt előfordul, ahol juhtenyésztés folyik. Hazánkban is régóta ismerik a bántalmat, ugyanis TÁTRAY már 1915-ben leírta a betegség tüneteit. (VARGA)

EGY TANULSÁGOS TÖRTÉNET A PRAXISOMBÓL

Az eset az ötvenes években még a pályám kezdetén történt, amikor Európában, és így hazánkban is dühöngött a rettegett betegség, a ragadós száj- és körömfájás, mely nemcsak a szarvasmarhákat, de a juhokat és a kecskéket is elérte.

Ekkortájt történt, hogy egy Pécs környéki juhász kétségbeesetten keresett meg egyik nap azzal a panasszal, hogy néhány bárány étvágyát vesztette, nyálaznak, a szájuk habzik és sántítanak is.

Kérdésemre elmondta, hogy nagyon egészséges és jól jövedelmező gazdaságon működő juhászatába nemrég hozott egy felszámolás előtt álló alföldi juhászatból, ott vásárolt 50 birkát – szinte féláron -, melyek teljesen egészségesnek látszottak, és az állatorvosi igazolvány szerint (mely az eladáshoz szükséges volt) fertőző betegségtől mentesek. A gondosan „zárt” telepén más állatmozgatás nem volt. Sürgős kiszállásomat kérte.

Hirtelen legrosszabb lehetőségként a ragadós száj- és körömfájás megjelenése jutott eszembe az elmondott tünetek alapján, és azonnal motorkerékpárra ültem és a helyszínre rohantam.

Az alapos vizsgálódás során – a gazda által elmondottakon kívül – néhány beteg bárányon, az ajkak bőrén, főként a szájszegleteken találtam néhány apró hólyagot, és hasonlóakat a sántáknál a körömhasadékban is, ami a sántaságukat okozta.

Lezárattam a telepet, és a diagnózis biztos megállapítására kihívtam a megyei szakállatorvost és az Állategészségügyi Intézet illetékes állatorvosát is. Néhány órába sem telt és a kollégák a helyszínen voltak. Mindenre kiterjedő alapos vizsgálat után az elváltozott területekről mintát vettek, és elvitték laboratóriumi vizsgálatra.

Nem szaporítom a szót, hamarosan megjött a laboratóriumi eredmény is, mely szerint a juhok között az Aynaud-féle juhok varas szájfájása ütötte fel a fejét.

Ekkor jöttek a gazda kérdései: „De hiszen a vásárláskor egészségesnek látszottak az állatok, meg a vásárlási helyen akkor nem is volt járványos betegség.” – érvelt a gazda. „Hogyan fertőződhetett meg az állományom? – kérdezte a juhász, akinek egyébként mezőgazdasági technikusi végzettsége volt.

A válasz egyszerű volt, ugyanis az Állategészségügyi Hatóság időközben azt is kiderítette, hogy a felszámolt alföldi gazdaságban hónapokkal előbb a juhászatban lezajlott egy varas szájfájás járvány, de az állomány klinikai értelemben maradéktalanul meggyógyult. Bár a tájékoztatásuk szerint minden szükséges intézkedést megtettek, úgy látszik a vírus nem semmisült meg teljesen, ugyanakkor a szállítás valamint a helyváltoztatás okozta „stressz”-hatása a juhok ellenálló képességét megtörte, és így léphetett fel a baj súlyosabb formában. De minderről majd a következőkben részletesebben is fogunk szólni, és mindez bizonyára érthetőbbé válik.

A VARAS SZÁJFÁJÁS

Amint arról már az előbbiekben szó esett a betegség szerte a világon mindenütt előfordul, ahol juhtenyésztéssel, kecsketartással foglalkoznak, valamint hogy a bántalom már nagyon régóta ismert, és sok veszteséget, gondot és bosszúságot okoz a juhászoknak.

A gazdasági veszteség főként abból adódik, hogy a súlyosabb szájelváltozások miatt a kis állatok nem tudnak megfelelően táplálkozni, és a fejlődésben visszamaradnak, exportra eladhatatlanná válnak, ugyanakkor a kórokozó vírus a lábvégeken kaput nyithat a különféle kórokozó csírák behatolására, ami számos juhászatban az egyébként is sok gondot okozó sántaság tömeges fellépéséhez és nagyobb mérvű terjedéséhez vezethet. Minderről azonban és a juhok csülökbetegség okozta kártételéről az előbbi lapszámainkban részletesen beszámoltunk.

A KÓROKOZÓ

A betegséget okozó vírus a PARAPOXYVÍRUS genusba tartozik, melyek törzsei között a megbetegítő képességet illetően nagy különbségek vannak. A vírus ellenálló képessége a többi himlővírushoz képest is igen nagy. Az istállóban, a porban, a berendezési tárgyakon, a gyapjúban vagy éppenséggel a ragályfogó tárgyakra rászáradva, mint például a szállító eszközök stb. akár évekig is életképes, fertőzőképes marad.

Ezzel magyarázható, hogy ha a vírust valamelyik juhászatba behurcolják, bizony nagyon nehéz tőle megszabadulni, és ott akár évekig is fennmaradhat a fertőzés.

A vírus iránt a juh, a kecske és az ember fogékony, tehát a varas szájfájás zoonózis, vagyis az állatról emberre terjedő betegségek közé tartozik.

A régebbi felfogással szemben megállapították, hogy a szarvas, a zerge, a teve és a fókák parapoxvírusa külön-külön önálló vírusok, ezek a nekik megfelelő állatfajokban a juhok és a kecskék varas szájfájásához hasonló tüneteket idéznek elő.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?

A fertőzést az állományokba rendszerint a betegségen átesett, tünetmentes juhokkal vagy kecskékkel hurcolják be, de a vírus nagy ellenálló képessége miatt – amint arról már szó esett – közvetíthetik szállító eszközök, az istálló pora, az alom, a gyapjú stb. is.

Az elléseket követően a tőgyön és a csecsbimbókon kialakult elváltozásoktól a szopós állatok tömegesen fertőződnek. Főleg a fiatal bárányok és gidák betegszenek meg.

Később a tünetek enyhülnek ugyan, de a vírus az állományban, az alomban az aklok környezetében tartósan fennmarad, ezért a betegség az odatelepített újabb állományokban is megjelenik.

Fontos tudni, hogy mivel a betegség kiállása is csak rövid ideig tartó immunitással (védettséggel) jár, ugyanaz az állat akár újból is megbetegedhet. Endemiásan (=körülhatárolt, viszonylag kis területen váltakozó mértékben előforduló fertőző betegség) fertőzött állományokban az újszülötteknek életük első néhány hetében valamelyest passzív védettsége van. (VARGA J.)

A fertőzés helye és a betegség klinikai megnyilvánulása szerint a bántalom többféle formáját különböztetjük meg.

1. Labiális kórforma, mely az ajak, nyelv, száj- és orrkörnyék, ritkán a szem vagy a torok tájékára szorítkozik.

2. Podális a csülkök közötti és a párta környéki bőrrész elváltozása.

3. Genitális a külső nemi szervek és a tőgy megbetegedése.

4. A gyapjas bőrfelületek megbetegedése a legritkább, bár hazai szerzők ilyen kórforma fellépéséről is beszámoltak. (TANYI és mtsai)

TÜNETEK

A vírus többnyire a száj nyálkahártyáján át, ritkábban a bőr sérülésein keresztül jut be a szervezetbe. Ezt követően az első elváltozások vagyis tünetek általában 3-9 napos lappangás után jelennek meg az ajakon, a száj nyálkahártyáján, a lábvégeken vagy a nemi szerveken, és csak ritkábban szorítkoznak a test gyapjúval fedett területeire. Az elváltozások nagyon fájdalmasak.

1. Az ajkakra szorítkozó alakja étvágytalansággal kezdődik, majd az ajkak bőrén, főként a szájszegletekben hol csak néhány elszórt, hol sűrűn egymás mellett borsónyi nagyságú, savót tartalmazó hólyag keletkezik, melyek később elgennyesednek, majd helyükön kisebb-nagyobb pörkök képződnek. Olykor a szemhéjak bőrén, a fülkagylókon és az orrszárnyon is megjelennek a pörkök.

E kórforma során többnyire jóindulatúan zajlik a bántalom, és a pörkök már 2-3 hét alatt nyom nélkül lehullanak.

Ha a kóros folyamat ráterjed a száj nyálkahártyájára is, a hólyagok helyén fekélyek keletkeznek, a rágás és a nyelés nehezítetté válik, a szájból pedig bűzös nyál csorog.

A szájbeli kóralak hosszas, akár hetekre elhúzódó folyamat, amikor az állatok lesoványodnak, sőt nem egyszer el is hullanak.

2. A lábvégekre szorítkozó alak során a csülök közötti bőrön vagy a pártaszélen keletkeznek előbb savóval, majd gennyel telt hólyagok.

Később ezek helyén fekélyek képződnek, melyek utat nyitnak mindazon kórokozók számára, melyek a juhok panaritiumát (büdös sántaságát) előidézik. (Lásd előbbi Lapszámunkban a részletes leírást.)

3. A nemi szervek megbetegedése során a nőivarú állatok hüvelyében a péraajkakon és a szomszédos bőrön jelennek meg a hólyagok, gennyes hüvelykifolyás kíséretében. A tőgyön és a csecsbimbókon kialakuló elváltozások miatt az anyák nem hagyják a bárányokat vagy gidákat szopni. Az esetek túlnyomó többségében az elváltozások 4-6 hét alatt gyógyulnak, a pörkök leválnak, helyük pedig többnyire hegesedés nélkül gyógyul.

Kosokon a tasak bőrén és a hímvessző makkján keletkeznek hasonló elváltozások.

A bántalom során a morbiditás (megbetegedési arány) magas, az elhullások aránya azonban rendszerint nem haladja meg a 10%-ot. (VARGA)

ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS

A szájüregre és a száj környékére kiterjedő súlyosabb elváltozások esetén ajánlják a szájüreg enyhe fertőtlenítőszerekkel való kiöblítését, és a szoptatást illetve az evést akadályozó szájkörnyéki pörkök eltávolítását, majd antibiotikumot is tartalmazó hámosító kenőcsökkel való kezelését. A gyógyszerek kiválasztásával és alkalmazásával kapcsolatban a kezelő állatorvos vagy az állatpatika gyógyszerészének ajánlása szerint kell eljárni.

A fertőzött állományokat célszerű zárt állományként tartani, abból állatot eladni, még kevésbé azonban külföldre szállítani nem szabad, mert a szállítás okozta stressz következtében a megérkezéskor az állatok egy része már beteg lesz.

Különösen fontos, hogy alapos „körültekintés után” mentes állományból vásároljunk juhokat, de ajánlatos a vásárolt állatokat két hétig a saját állománytól elkülönítve megfigyelés alatt tartani.

A bántalom megelőzésére, leküzdésére megfelelő vakcinák, oltóanyagok állnak rendelkezésre, melyek rendelése állatorvosi feladat.

AZ EMBER IS MEGBETEGEDHET

Fogékony a vírus iránt az ember is. Ismételten észleltek már megbetegedést beteg állatokkal foglalkozó egyének, különösen kecskepásztorok és juhászok, valamint laboratóriumi szakemberek és húsipari dolgozók között. Emberen a bántalom 2-4 napig tartó lázas állapothoz társuló göb-, majd hólyagképződésben mutatkozik, vagy bőrön, a kezeken vagy az alkaron, kivételesen egyebütt pl. a szemhéjakon vagy a szemöldökön. Emellett megduzzadnak a környéki nyirokcsomók is.

A hólyagok 3-4 nap múlva felfakadnak, és a keletkező fekélyek mintegy tíz nap alatt meggyógyulnak. Ha azonban főleg staphylococcusok okozta gennyesedés társul az alapbajhoz, akár 3-4 hétre is elhúzódhat a gyógyulás. (MÉSZÁROS)

A JUHOK RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS OKOZTA CSÜLÖKBETEGSÉGE

A betegség rendszerint szarvasmarháról vagy sertésről terjed át juhra. Felnőtt állatokban a betegség sokszor alig észrevehető módon zajlik le. Szopós bárányokban rosszindulatú fomában fordul elő és elhullással jár.

A felnőtt juhokon sokszor első és egyetlen tünetként a körömfájás, a sántaság jelentkezik. A pártaszél enyhén duzzadt, a körömhasadékban csupán egy-két köles nagyságú hólyag, majd ezek felfakadása után hámhiány figyelhető meg.

A pártaszélen valamint a sarokvánkosokon jóval ritkább a hólyagok megjelenése, mint szarvasmarhán és sertésen. Hasonlóképpen a száj nyálkahártyáján is ritkák a hólyagok, illetőleg a hámhiányok, és ilyenek a lábvégeken is gyorsan gyógyulnak, ezért a megállapításuk nehéz.

GYÓGYKEZELÉS

A járványügyi szabályok szigorú betartása mellett kell elvégezni a csülökszaru szabályozását, a lábvég lágy szöveteiben előforduló elváltozásokat a sebészet szabályai szerint kezeljük, amint az előbbiek során már olvashattuk. A lefaragott szarurészeket gondosan el kell égetni a vírus továbbhurcolásának elkerülése érdekében. (B. KOVÁCS)

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013-ban.)

Szingapúr tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék a SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS című bejegyzésekhez

1. A világ egyik legkisebb, legsűrűbben lakott és legvirágzóbb országa 

2. "Olyan Szingapúr, mintha egy óriási kert volna" 

3. A központtól egészen közel van a kikötő 

4. A kézműves negyed 

5. Már szó esett arról, hogy a környéken számos sziget is tartozik a városállamhoz  

6/a A városban van maláj, kínai és hindu negyed, és ennek megfelelően templomaik is (1.) 

6/b A városban van maláj, kínai és hindu negyed, és ennek megfelelően templomaik is (2.) 

7. A világhírű növény- és pálmakert 

8. Senang vagy nem senang? 

 (Ha a fejezetcímekre, ún. linkre ráklikkel, a fejezet megjelenik, olvashatóvá lesz.)

 

További képekért és jegyzetekért a szerzőtől a témában kattintson ide!

 

Szingapúr 8.

 SZINGAPÚR: SIMHAPURA, AZAZ OROSZLÁNVÁROS

Senang vagy nem senang?

Másnap reggelre a nejem már teljesen kipihenten kezdte a városnézést (akárcsak én)...

Besoroltunk az utcai forgalomba.

Gyerekzsivaj fogad egy iskola előtt. Az épületből pedig kihallatszik a nebulók angol nyelvű kántálása. Egy másik osztálynak tornaórája van az udvaron.

Szingapúr jelentős kulturális központ. Ez idő szerint az 1949-ben alapított állami egyetemen több mint 4000 hallgató tanul. Ezenkívül egy kínai egyetemen is folyik oktatás, ezt az intézményt azonban jelenleg (1995) magánosok adományaiból tartják fönn.

Az esküvőre igyekvő házaspár láttán egyik útitársunk megkérdezi, hogy a malájok annak idején mit tartottak a házasságról. Vezetőnk elmondja, hogy a szerelmeskedés ennél a népnél természetes senang volt, a misszionáriusok meg is botránkoztak azon, amit a pálmaárnyékos bambuszkunyhóikban műveltek, és ezeket az ördögi erkölcstelenségek tanyájának nevezték. A házasságukban azonban hűek,  amit a könnyű válási lehetőség is magyaráz. A házasságtörés nem senang, viszont a válás - ami csak a papnak lefizetendő pár centbe kerül - már senang. Ilyen alapon ítéli meg a nőtlenek szerelmeskedését, de kevéssé tűri a házasságtörést. Nem egy olyan eset is került bíróság elé, amikor a férj leszúrta a felesége "udvarlóját" nem törődve a súlyos következményekkel.

Ebbe a nagyáruházba bármilyen különlegességeket is ajánlott, nem mentünk be, mert már teljesen kiköltekeztünk az ajándékok vásárlása során.

A múzeumban a malájok történelmét, életét mutatták be élethű figurákon "skanzenszerűen". Ma is 15 százalék a maláj lakosság létszáma. De mit is kell érteni a senang szó alatt? Ennek magyarázatára egy híres világutazó 80 esztendővel ezelőtt írt beszámolóját fogom idézni. Tehát mit ír Richard Katz 1927-ben? A maláji senang szó lefordíthatatlan, mert az európaiból sajnos hiányzik az a fogalom, amit ez a szó megjelöl. Mélyebb értelemben a senang szócska azt az életbölcsességet jelenti, hogy miként kell igénytelenül, boldogan élni. Mi európaiak is tanulhatnánk valamit a malájoktól, mindenekelőtt azt, ami fontosabb még a folyó számlánál is, nevezetesen hogy nem csak a jövőért élni, hanem máért is - egyszóval senangnak lenni.

A maláj mindent egy szempontból néz: senang vagy nem senang! Mi például rendkívül üdvös állapotnak tekintjük, ha sok pénzt keresünk, és magas pozíciót érünk el. A maláj azonban azt tartja, hogy a sok pénz sok bosszúsággal jár, így hát nincs se pénze, se becsvágya és soha nem viszi túlzásba a munkát, melynek célja teljesen érthetetlen előtte. Ha a malájinak állást kínálnak, háziszolgának vagy kulinak akarják alkalmazni az ültetvényen, nem az az első kérdése, mint nálunk Európában, hogy mennyit fizetnek, hanem hogy senang-e! A mi szavainkra nem egészen jól lefordítva: kényelmes-e vagy sem.

Egyik vitrinben az egykori uralkodó család megjelenítését látjuk. Azt, hogy mindez manapság errefelé hogyan is realizálódik, ezen a rövid úton bizony nem tudtuk, nem lehetett kideríteni. Ezért is idéztem a nagy világutazót - persze azóta bizonyára malájiéknál is modernizálódott az életfelfogás vagy legalábbis annak a gyakorlata. Ha a szigetek dzsungeleiben nem is, de a hatalmas nyüzsgésű, modern, gazdag városállamban minden ezt bizonyítja. Vagy lehet, hogy itt a senang eredeti maláji értelmezése is modernizálódott volna? Bizony ez is lehetséges. Tessék eldönteni!