2014. október 9., csütörtök

Kóstolók I. (Európa, Afrika)

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol valami tájjelegű ételt vagy italt kínálnak, amit a turisták megkóstolhatnak. Ha a címként jelölt ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

.
.
És most menjünk be egy borpincébe, ahol a világhírű Madeira-bor készül! Az igazi négyféle ízváltozatban kerül forgalomba, négyféle szőlőfajtából készül, nevezetesen az édes, félédes, száraz és félszáraz szőlőfajtákból. Bizonyára kíváncsiak - főként talán elsősorban férfitársaim -, hogy milyen módon készül ez a világhírű nedű. Elmondom. A kiforrt Madeirát hónapokon át lassan hevítik, majd tankba vagy hordóba töltve érlelik tovább. Egymás mellett állnak itt a hatalmas hordók, melyekre a fajta mellett azt is ráírják, hogy hány esztendős. És ugyan mibe kerül egy jó teli palack? Mindössze 4-5 Euróba, de ha a 20 éves vagy akár korosabb borból kívánsz vásárolni, bizony 50 Eu-t vagy akár többet is fizethetsz érte... Csoroghat a nyál! Következik a borkóstolás. Akármelyik fajtából, amelyik nem volt több 3 évesnél és amelyik ízlett, abból lehetett kérni annyit, amennyit csak kívántál, vagy úgy érezted, hogy még megtarthatod emberi méltóságodat. Tehát asztalhoz ültünk és előbb mindenkinek hoztak két pohár mustrát: egy édeset és egy szárazat. Amikor megkóstoltad, amelyik megtetszett, abból kérhettél a pultnál korlátozás nélkül - grátisz. Mit mondjak? Kimondhatatlan jókedv vett erőt a társaságon - honleányainkon is.
.
.
.
.
A mühlbergi tejüzemben nagy örömömre tejjel kínáltak bennünket. A társaság derültségére egyik kollégámmal azon frissiben bevettünk két üveggel egymás után. Max Hünniger, akit később közelebbről is megismertem, tartott előadást. Megtudtuk, hogy ez az üzem egy TBC-mentes központban van, és 20 ezer liter tej feldolgozására képes. 1 liter tejért általában 62 pfenniget fizetnek, de az ár a tisztaság, zsírszázalék és TBC-mentesség figyelembevételével alakul. Tudvalevő, hogy Németországban még fennáll a tejbeadási kötelezettség, az ezen felüli a szabad tej. A négy fejőgéppel felszerelt autót Nyugat-Németországban gyártják. A kocsi beáll a paraszt udvarába vagy akár a legelőre, megfeji a sterilitás legszigorúbb betartásával a teheneket, közben egy órához hasonló leolvasószerkezet mutatja a fejt tej mennyiségét.
.
.
.
.
Tanulmányutunk programja a vágóhídon folytatódik. Itt kerül feldolgozásra a szövetkezeti tagos sertésállománya. Minden sertésen megjelölik, hogy ki volt a tulajdonosa, mikor vágták, mekkora súllyal, milyen a minősége, mert attól függ az ára is. Az ibér vörös sertés olyan zsíros, mint a mangalica. A szalonna lefejtése után tengersóba betemetve konzerválják a sonkát. Hatalmas sóhegyekben érik a hús. A füstölés ismeretlen errefelé, Európa déli részén. Óriáshalomban ezrével szellőznek, érnek tovább a sonkák a megfelelő hőmérsékletre beállított termekben. Az érés és konzerválás hosszú hónapokat, akár másfél évet is igénybe vesz, míg végül a sonka piacra kerül, ahol jó borsos áron, 2200 pesetáért mérik kilóját. Így kerül világpiacra a híres spanyol unikum. Megkóstoltuk, és úgy találtuk, hogy a magyar módszerrel készült pácolt sonka legalább olyan kellemes zamatú - hungarikum.
.
.
.
.
Az utcán forgatják nyárson a bárányt. Annál jobban ízlett a dalmát vörösbor, amit literenként 3 dinárért kínáltak. Valóban jó zamatú, sűrű, igazán príma ital volt. Hogy hol lehetett kapni? Először is a piacon mindenütt. A városokban pedig ott, ahol a kapu felett zöld gallyakat láttál kiakasztva. Ezek borkimérést jelentettek. És ha beléptél? Néhány percig nem láttál semmit és senkit a nagy füstben, majd hamarosan kibontakoztak a félhomályban a lócákon zsúfoltan ülő munkásfejű emberek, akik gyakran emelgették vörös- vagy fehérborral teli, nagyhasú, "sörös" kriglijüket. A sarokban két csapravert hatalmas hordó állt. Egyikben a fehér-, másikban a vörösborral. Itt vételeztem én is vörösbort, amit mértékkel, nyugodtan ittam szódával az étkezés után (- és vezetés közben).
.
.
.
.
Megszámlálhatatlanul sok kis sajtüzem van Hollandiában. 10 liter tejből lesz 1 kg sajt. Majd a sajtolás során kinyomott friss levet ugyancsak friss tejjel keverik össze - halljuk a magyarázatot. Ily módon egy sárgás színű, hűsítő ital keletkezik, a rivella. Ajánlom mindenkinek. A tikkasztó hőségben mindennél többet ért. Meg lehetett kóstolni! Nem vágja földhöz az embert, de az ember sem vágja földhöz a rivellát - mondja tréfásan a gyártást vezető hölgy.
.
.
.
.
Megkínáltak egy kókuszszörppel, teával és a vízipipával, amibe tiszteletemre valamilyen kábítószert tehettek. Órákig különösen kellemes érzés uralt utána. Miután pénzt nem fogadtak el (bár igen szegények lehettek), adtam 4 doboz cigarettát, ami itt komoly értéket képvisel, nevezetesen 1 fontot, hivatalos árfolyamon 70 forintot!
.
.
.
.
A hagyományos arab kávéházakban csak férfiak szórakoznak, az európai jellegű vendéglőkben már nőket is lehet látni. És hogyan múlatják itt az időt az igazhitűek? Rendületlenül szívják a vízipipát és társasjátékokat játszanak. Legkedveltebb a dominó. Mit fogyasztanak közben? Természetesen erős teát vagy törökös kávét. Igaz, hogy nem ízlett, de frissítő hatású volt a sötét vagy speciális cukor nélküli zöld tea, mely hűsítő hatását fokozza a beledobott friss, fodormenta-ág íze, illata. Persze ha van pénzed, jéghideg vagy forró teát is ihatsz, teafagylaltot is kaphatsz az Indiai Teaház légkondicionált helyiségeiben. De a nálunk szokásos presszót errefelé hiába keresed.
.
.
.
.
A marokkói étel mellől sohasem hiányozhat a kessra, a lapos, kerek búza- vagy árpacipó. Ez a kenyerük. Megkóstoltuk, valóban jóízű. A szomszédban az atyafi pasztillát árul, mely a kenyerükhöz, a kessrához hasonló, félig sós, félig édes nyers tészta. Mit tagadjam, ezt már nem kóstoltuk meg, nehogy valamiféle "úti bajunk" legyen belőle, itt pedig nem könnyű illemhelyet találni.
.
.
.
.
Lépten-nyomon találkozunk az utcán olyan sütödékkel, melyekben a szemed előtt rendelésedre készül a sültbárány, és néhány perc múlva fogyaszthatod is. Ugyancsak közkedvelt étel a kuszkusz, ami búzaszemekből főzött kása, amit gyúrható masszává főznek, párolt zöldség, hal vagy hússal.
.
.
.
.
Megkóstolom én is a pálmamustot, mely módfelett kellemes ízű üdítőital. Valójában a szőlőmusthoz hasonló. Ennek erjesztése után így készül a pálmabor, ami bizony nem olcsó ital. Egy két decis palack ára 8 dollárba került (akkori áron tessék számolni!).
.
.
.
 .
Lacikonyhák egész sora váltja fel a bazárokat, úgy látszik, nemcsak Európában, de a világon mindenütt ott gyülekezik a legtöbb ember, ahol enni-inni lehet. A zanzibári vendéglők nyílt sátrak vagy még nyíltabb tűzhelyek, melyek körül nagy csoportok verődtek össze.
A mohamedán vendégek számára szolgáló konyha rituális! Csupa olyan étel kapható, mely a Korán előírásainak szigorúan megfelel. Ezt kielégítendő a rituális étlap szegényes és főként főzelékfélékből áll. A legsűrűbben kért és kínált ételek a köleskása, kukorica főve, sülve, darálva és pogácsaként. Továbbá a kunde, a bab is nagyon kapós. Óriási nagy szemekben egyszerűen megfőzve és behintve borssal, hagymaszeletekkel keverve fogyasztják.
A nem mohamedánok konyháján nagy szerepet játszanak a szárított, sült vagy füstölt halak. Igen kedvelik a kalangét, mely erős fűszer. Az étkezés a piacon meglehetősen olcsó még akkor is, ha isznak hozzá egy pohár tembót, mely kókuszpálmából készült borféleség vagy egy pohár pombét, mely kásaféléből készült házisör. A vendéglőben bizony egy üveg gyári sör 50 shillingbe kerül, egy nagy csokis fagyiért 160 shillinget is elkérnek.

2014. október 8., szerda

Egyiptom tartalom

Tartalomjegyzék AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971) című bejegyzésekhez

I. "ÁLTALÁNOSSÁGOK"
I/1 Pénzeik
I/2 Közlekedésük
II. KAIRÓ
III/2 Erődök
III/3 Szent építmények
III/3d A zsidó negyedben
IV. A GIZAI PIRAMISOK
VI/2 Szoba kilátással
VI/3 Az arabok nem szeretik, ha a víz felé fotóznak a turisták
VI/4 Kait Bey, Rozetta, Pompeius: az erőd, a múzeum és az oszlop
VI/5 Paloták
VII. Az állatkertben
VIII. ASSZUÁN
VII/1 Irány Asszuán!
VIII/1a A Nílus mentén
VIII/1b A sivatagon át
VIII/2 Megérkeztünk Asszuánba
VIII/3 Hajós kirándulások
VIII/3a Kis hajón a magyar csapat
VIII/3b Kikötünk egy szigeten
VIII/3c Az Elefánt- és a Botanikus-sziget
VIII/3d Nílus-parti nevezetességek
IX. LUXOR ÉS KÖRNYÉKE
IX/1 Luxorba érve
IX/2 A Luxori templom
IX/3 A Királysíroknál
IX/3a Nem egyszerű eljutni a királysírokig
IX/3b Pazar sírok
IX/3c Óriási látvány a Memnon-szobrok!
IX/4 Hatsepszut temploma
X/5 A karnaki templom
IX/5a A karnaki templom
IX/5b Azok az oszlopok!
IX/5c Egyéb díszes motívumok
X. A világ első nagyvárosa Memphisz
XI. Egy gyönyörű pálmaligetben fekszik Szakkara


2014. október 7., kedd

Egyiptom XI


AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Egy gyönyörű pálmaligetben fekszik Szakkara




Memphiszből Szakkarába autózunk át. Itt van az egyetlen lépcsős piramis a sivatagban, az oázison kívül.





Az 59 méter magas, lépcsős piramist Dzsószer fáraó építtette. Tulajdonképpen több egymásra épült masztaba. A lépcsős masztaba köré templomot, udvart is létesítettek. Az asztrológia, mechanika igen fejlett volt a Kr. e. 3000 évvel élt Dzsószer idejében. Két függőleges aknát készítettek, az egyik tágasabb volt, hátul összekötötték, így engedték le a koporsót, majd a homokot kikotorták. A bejárattal szemben mindenütt Ká, a lélek szobra, hogy a halott visszataláljon.





A Dzsószer-piramis után az ápisz bikák ismert temetőjébe látogatunk. Memphisz Ptah (isten) szent városa volt, élő megtestesítője az ápisz bika. Ha valamelyik legelő csordában ápisz bikát találtak, azt mesésen díszített bárkán Memphiszbe vitték, minden jóval elhalmozták. Azon voltak, hogy 25 évig éljen, ezért mindent megtettek. Milyen az ápisz bika? Koromfekete, bársonyos szőrű homlokán háromszögletű fehér folttal. És miért volt olyan értékes? A papok az ápisz bika viselkedéséből jósoltak, ha elhullott, bebalzsamozták és hatalmas ünneplés közepette eltemették. 70 napig gyászoltak! Azt tartották róluk, hogy miután kimúltak, azonosulnak Ozirisszal.





Megittam egy kólát, amihez rögvest a borravalót is felszámították. És talán a hely szelleme hozta, de Ptahotep fáraó több mint 5 ezer éves intelmeivel tréfálkoztunk: "Le ne idd magad a csapszékben, hol sört mérnek, nehogy öntudatlan állapotban ejtett szavaidat mások ismételjék!" 
Ptahotep fáraó fiához intézett parainesise bizonyítja, hogy az élet gyakorlatias részével is foglalkoztak az egyiptomiak. Ezek a bölcs, nevelő célzatú tanácsok mit sem vesztettek erejükből azóta sem, talán érdemes egyet-kettőt megemlíteni. 
"Ha tanácskozáson vagy, ne beszélj sokat, ne légy fecsegő! Ha hallgatsz, előnyben vagy!"
"Ne maradj ülve, ha nálad idősebb áll, még akkor sem, ha előkelőbb állásban vagy!"
"Ne feleselj haragos föllebbvalóiddal! Beszélj szelíden azzal, aki indulatos, az megbékíti az ő szívét."





Manapság pedig így írnak. Tessék elolvasni.


2014. október 6., hétfő

Egyiptom X

  AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
 A világ első nagyvárosa Memphisz




Memphiszt Menész, az első fáraó alapította.  Az Ó-birodalomban élte virágkorát, amikor annak fővárosa volt. Később, 350 körül Theodosius császár a régi templomot elbontatta, köveit elhordatta és Kairóban palotát és mecsetet építtetett belőle. II. Ramszesz gigantikus szobrát is elvitték Kairóba, hogy az állomás előtt állítsák fel. Legnagyszerűbb emléke a dicső múltnak a 80 tonna tömegű alabástrom Szfinx és II. Ramszesz nagyméretű fekvő szobra.





A település nevének jelentése fehér fal, erőd, palota. Nevéhez nem méltóan azonban Egyiptom legrégibb városa helyén ma zöld terület, pálmaligetek vannak, néhány kő. Ám Szfinxük a gizai után a legnagyobb, és ez is keletre néz.





Épületet emeltek a 13 méter magas, fekvő, térdtől lefelé hiányzó II. Ramszesz szobor fölé. A galérián körbejárható a megmunkált kőtömb. A mészkőalak teljes harci díszben, a fején a nemszet, a fáraói fejfedő, kezeiben szorítja a pecsétnyomókat, hogy ezzel is hangsúlyozza széles, erőteljes vállait, lábánál a leánya. Monumentalitása nem befolyásolja méretarányosságát. Szinte reménytelen vállalkozás a fekvő szobor fényképezése.



 
 
Egy beduin falun megyünk keresztül. A kis csacsi viszi fürge léptekkel megtermett gazdáját.
 
 
 
 
 
A beduinok inkább a bivalyt kedvelik. Nem szállunk ki, csak az autóból szabad fényképezni.
 
 
 
 
 
Szakállas nőket látunk és szívszorító szegénységet, ahol a sivatag közvetlenül a termőföld mellett terjeszkedik.





A beduinok olcsó sárkunyhói kísérik utunkat egy darabig.
 

2014. október 5., vasárnap

Egyiptom IX/5c

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Egyéb díszes motívumok

 


Az ásatások most is teljes iramban folynak és - mint mondják - minden kapavágás értéket fordít ki a földből.





A szfinxek tömegét hozta felszínre az újabbkori ásatás. Érdekes, hogy ezeknek a szfinxeknek női fejük volt.





A gigantikus szfinx is a fáraót őrzi.





Mögöttem egész sor...





Az I. pilonhoz vezető út (mely szfinxektől övezett volt), Ramszesz szobrához vitt.





Ramszesz ülőszobra





Ramszesz, mint a termékenység istene.





A reliefek és a hieroglifák még az évezredek távlatában is sértetlenek. Készítőik nem selejtmunkát végeztek annak idején.





Az oszlopokon is megannyi hieroglifa.





A falrészleten a kőbe vésve gondos mester keze munkáját dicsérik a rajzok.






Sehol egy tenyérnyi "faragatlanság"!





Minden valamirevaló útikönyv (még a legtömörebb is) oldalakat szán Karnakra. Ezt a szépséget sugárzó hatalmas remekmű-komlexumot nem lehet schlawortokban leírni!





A hatalmas, vörös gránitból kifaragott, az oszlop tetején hasaló szkarabeusz szobor a halhatatlanság jelképe. Az egyiptomiak szent állata, aki a napot végiggurítja az égbolton.





I. Tuthmosis 2 obeliszket is épített, melynek teteje vas és ezüst ötvözete és jól visszaveri a napsugárzást.




Elbúcsúzunk Karnaktól és szinte szédülten a sok látnivalótól, a hallottaktól, a gyalogtúrától, a melegen sütő naptól visszatértünk szállodánkba, Luxorba, a Savoyba.