2014. október 16., csütörtök

NDK-tanulmányút III/1

 TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
A Kék-tónál



Nemsokára Rübelandba érünk. Az autóút közelében hatalmas sziklák ölén egy mesebeli mélykék színű tó bukkant elő. 





A 2300 lakosú városnak igen szép a környéke is, különösen elragadó az azúrkék tó, a Baler See. A helységhez két várrom is tartozik a 8. századból és 1000-ből.





Itt valamikor mészbánya volt és a mésztartalom okozza ezt a ritka látványt nyújtó szép jelenséget.





Megnéztük a hatalmas zsiliprendszert (Die Falesperren um Rubeland).





Gyönyörű kilátás nyílt innen a tájra. A mesterséges tavon csónakáztak, a zsilip zárógátján haladó impozáns út pedig meseszép látványt nyújtott.





Nem hagyhatom ki az alkalmat, hogy e szép kilátást ne fűszerezzem e csinos hölgykoszorú bemutatásával. Balról jobbra haladva kik is ők? Marosiné az egyedüli boldog asszony, aki a férjével jött ide, és talán az egyedüli, aki így hiánytalanul töltötte a szép napokat. Irénke nagyon kedves, érdeklődő kislány, rajtam kívül az egyedüli, aki meg is akarta örökíteni a látnivalókat, és hozott fényképezőgépet. Csak az a baj, hogy éppen németül nem akart beszélni. Ilyenkor szívesen ajánlkozott angolul is, oroszul is, csak éppen németül nem szólalt meg. Mellettem milyen kedélyesen mosolyog a következő hölgy! Persze nem kell csodálkozni rajta, mert ő az egyedüli személy a csoportban, aki magántolmácsot alkalmazott, s így minden (nyelvi) nehézség nélkül utazta be Németországot! Én voltam a tolmácsa (később férje). Ilike most is ábrándozóan nézi a földet! Miért? Ő az egyedüli, akit egy német legény feleségül kért. Lehet, hogy éppen a válaszon gondolkodik itt a Harz hegység aljában. Végezetül jobb szélen Magdi kisasszony, aki belemosolyog a lencsébe. Számomra arról nevezetes, hogy amint megkapta a mellém szóló helyjegyet a vonatban, néhány röpke másodperc alatt el is cserélte azt lélekszakadva. Jobbat várt? 




 
Egyedül GI kisasszony nem volt hajlandó ráállni a képre. A tekintélyét csorbította volna? Lehet. Ő volt Ilike gardedámja, ezért csak Gizi-mamának szólítottam. Ezúttal beértem azzal, hogy pártfogoltját engedte fotózni.





B. úr szomorkás tekintetén nem kell csodálkozni! Ott kellett hagynia a szőke Baby-t, a pincérlánykát.




2014. október 15., szerda

A LOVAK HELMINTÓZISAI, PARAZITÓZISAI 1.



A lovakban is számos parazita élősködik, melyek egy része ugyan csak bizonyos kedvezőtlen körülmények között idéznek elő klinikai tüneteket, mások azonban többek között a csikók súlyos megbetegedését okozhatják, és a fiatal állatok a fejlődésükben elmaradnak. De a férgek a lovakban kiválthatják az ún. nyári vérzést és nyári sebeket, ismét mások súlyos emésztési zavarokat, ún. „kólikás megbetegedést” okoznak, sőt egyes paraziták lárvái a sokszor elhullással járó ún. thrombo embóliás bélbetegséget idézik elő. A továbbiakban néhány jelentősebb és gyakoribb parazitás bántalomról fogunk szót ejteni az általuk okozott betegségeket bemutatva, valamint elmondjuk a gyógykezelés lehetőségeit a legkorszerűbb gyógyszerek alkalmazásával.
AZ ORSÓFÉRGESSÉG
Amikor a csikók étvágya csökken, elmaradnak a fejlődésükben, a szőrük hosszú borzas, tompafényű lesz, és időnként kólikás tüneteket mutatnak, mindig gondolni kell az orsóférges fertőzöttségre is, amely a lovak egyik legfontosabb, hazánkban is gyakori parazitás betegsége. Egy régebbi felmérés szerint a csikók 3-4 éves korig történt fertőzöttsége a 40-60 százalékot is elérte hazánkban.
A KÓROKOZÓ
A Parascaris equorum hengeres, megnyúlt, csontszínű féreg. A hím 15-28 cm, a nőstény 35-38 cm hosszú és kb. fél cm széles, mely a lovak vékonybelében élősködik, ahol a béltartalommal táplálkozik, de olykor a gyomorban, a vakbélben és a májban is előfordul.
A nőstényférgek igen sok petét ürítenek. A fertőződés a bélsárral szétszóródott 2. stádiumú lárvát tartalmazó peték felvétele útján történik. Ha a pete a gazdaállatba jut, a peteburok az emésztőnedvek hatására felnyílik, és a lárva kiszabadul, majd a szervezetben vándorlásra indul. Ennek folytán a májon és szíven át a tüdőbe jut, majd végleges helyére: a vékonybélbe kerül.
TÜNETEK
A lárvavándorlás időszakában a csikók étvágytalanok, hőemelkedésük van, köhögnek. A későbbi hetekben azután a már kifejlett férgek által okozott tünetek nagyon változatosak.
Az orsóférges csikók soványak, a fejlődésben elmaradnak, hamar fáradnak, az étvágyuk változó. Olykor kólikás tüneteket mutatnak, szőrzetük hosszú és fénytelen. A nyálkahártyák halványak. Sok féreg – ha csomókban felhalmozódik – akár bélelzáródást is okozhat, a gyomor kiürülésének akadályoztatása folytán pedig kisebb-nagyobb fokú gyomortágulat alakulhat ki.
Némelykor idegrendszeri tünetek is felléphetnek, így izgatottság, bódulat, rángógörcsök, egyes izmok merevedése stb.
Az orsóférgek kórokozó hatása függ a férgek számától, az állat korától és tápláltsági állapotától. Megjegyzem, hogy a peteürítés az állat fertőződése után kb. 3 hónap múlva kezdődik.
ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS
Az orsóférgesség megszüntetésére, a féregtelenítésre számos igen hatékony készítmény van forgalomban. Ezek többnyire egyúttal számos egyéb parazita elpusztítására és elhajtására is alkalmasak (Equimax, Ecomectin lópaszta, Equalan paszta stb.).
Ezúttal példaként az Equalan paszta alkalmazását ismertetjük, mely ivermectint tartalmaz, és számos parazitózis esetén alkalmazható. Kétféle kiszerelésben kapható 500 és 600 kg-os testsúlyra, a mellékelt utasítás szerint adagolva.
Alkalmazása úgy történik, hogy a pasztát a nyelvgyökre kell juttatni. Az állat nyelvét egy kézzel ki kell húzni, és a fecskendőt a nyelvháton a szájüreg mélyébe tolni, majd a fecskendő nyelét ütközésig benyomni. Beadás után a ló fejét még néhány másodpercig felemelve kell tartani.
Minden életkorú ló kezelhető, beleértve a vemhes kancákat és a fedező méneket is. A csikókat először 6-8 hetes korban kell kezelni, majd ezt 6-8 hetente ajánlatos megismételni. A beosztások 100 ttkg-ra elegendő adag paszta beállítását teszik lehetővé.
A LOVAK NYÁRI VÉRZÉSE (Parafilariasis)
Sokszor keresik fel a gazdák az állatorvost azzal a panasszal, hogy a jó kondícióban levő és munkára is kifogástalanul alkalmazható ló egyetlen hibája, hogy meleg időben, nyáron főként a nyak oldalán apró pörsenések keletkeznek, melyekből kisebb vérzés serked elő. A vérzés naponta többször is megismétlődik. A sebek helyi kezelésével a vérzés nem szüntethető meg.
A baj jelentősége abban rejlik, hogy a gyakori vérzés a bőrt felmacerálhatja, a kicsordult vér sok rovart csal az állatra, mely azután erősen nyugtalanítja. A tartós izgalom, a vakaródzás mechanikai sérülésekre, másodlagos baktériumos fertőzésre, akár bőrgyulladás kifejlődésére is vezethet. Nem elhanyagolható szempont, hogy az állatok adásvétele során is gondot okozhat.
A bántalom Ázsiában és Európa számos országában is gyakran előfordul, hazánkban pedig főleg a Dunántúl déli részén, a Duna-Tisza közén, valamint a Tiszántúl délnyugati részén gyakori – ott, ahol a köztigazda legyek életfeltételei a legmegfelelőbbek.
MI OKOZZA?
A betegséget a Parafilaria multipapillosa nevű féreg okozza, mely szürkésfehér színű, cérna vastagságú. A hím 28 mm, a nőstény pedig 40-70 mm hosszúságú és eleventojó parazita.
A Parafilaria fejlődési formáit a vérszívó legyek oltják be a bőrbe, és itt alakul ki az ivarérett féreg.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Melegebb évszakokban, május elejétől szeptember közepéig a parafiláriák ivarérett nőstényei eredeti tartózkodási helyükről a pólya alatti laza kötőszövetből kiindulóan a bőrizmot, a bőralatti kötőszövetet és rendszerint magát a bőrt is átfúrják, és azon egy tűszúrásnyi kerek lyukat ejtenek. Ily módon a felszínre jutnak és ivari produktumaikat a külvilágra juttatják, majd ezeket a közben fellépő vérzés magával sodorja. Így jelenik meg a nyári vérzés jellemző klinikai képe.
Köztigazdaként a nappal támadó legyek szerepelnek, melyek a vérben lakmározva a vérrel együtt a parafiláriák petéit és lárváit is felvehetik, majd azokat továbbviszik.
Előfordul a parafilariózisnak egy másik vérserkedés nélküli formája is, amikor a nyári vérzés helyein csupán borsó-, mogyoró- vagy diónagyságú tömött, rugalmas tapintatú csomók jelennek meg, felettük a bőr borzalt szalmasárga színű savószerű váladéktól összetapadt. A bőr durvább, kissé megvastagodott, ráncolt felülete korpázó, pikkelyező és nagyon viszket. E csomókban mindig megtalálható a parazita!
Nagyon fontos tudni, hogy a parafiláriák a gazdaállatban éveken át életben maradnak, és az általuk okozott tünetek nagyon sok bajt, gondot és bosszúságot okoznak nemcsak az állatnak, de a gazdáiknak is.
VÉDEKEZÉS, ORVOSLÁS
1. A legyek távol tartása pl. repellenes szerek alkalmazásával.
2. A bőrgyulladás megakadályozására az állatokat a vértől megtisztítjuk, esetleg fertőtlenítő oldatot is használhatunk (pl. Betadine stb.).
3. A mikrofilariózis megszüntetésére az orsóférgesség orvoslására ajánlott gyógyszereket lehet alkalmazni (pl. Equalán paszta stb.).
A LOVAK HEGYESFARKÚ GILISZTÁJA (Oxyuridosis)
Nem egyszer azzal a panasszal keresett fel a ló gazdája, hogy az egyébként jó kondícióban levő, egészséges lova már hosszabb ideje szinte szünet nélkül dörzsöli a végbélnyílás környékét, a viszketés következtében az állat ideges, nyugtalan, még éjszakánként is „dobog”, némelykor a végbélnyílásból fehéres színű kifolyás látszik, amit ha letöröl, másnap ismét megjelenik.
A vizsgálat során legtöbbször kiderül, hogy a végbélnyílás környékén, a gáttájon talált szürkésfehér vagy szennyesszürke felrakódások, csurgók valójában egy fonálféreg-faj petecsomói, melyeket a vastagbélben élősködő paraziták raknak le a végbélnyíláshoz vándorolva.
MI OKOZZA?
A kórokozó a lovak hegyesfarkú gilisztája, az Oxyuris equi. A hím 1 cm körüli, a nőstény azonban jóval nagyobb, mintegy 4-12 cm hosszú, fehér színű féreg, mely testének elülső része vastag, a hátulsó kétharmada azonban ostorszerűen elvékonyodott. Innen adódik az elnevezése is.
A férgek a vastagbélben és a vakbélben élnek. A nőstények a megtermékenyítés után a végbélbe vándorolnak és a perianális (végbélkörnyéki) tájon rakják le a petéiket.
A FERTŐZŐDÉS
Egy-egy nőstény által a végbélnyílás környékén 1-3 perc alatt lerakódott petekötegekben 8-60000 pete is lehet. Ezek viszkózus, hamar megalvadó anyaggal vannak az anális tájhoz tapasztva.
Nyáron a peték 5, télen legalább 7 nap alatt fertőzővé válnak azáltal, hogy a petében levő 1. lárva kétszer vedlik. A kétszer vedlett lárvát tartalmazó petéknek a szájon át való felvétele után a lárvák a vékonybélben szabaddá válnak, majd a remesebélben és a vakbélben a nyálkahártya mélyébe hatolnak, ahol mintegy 100 nap alatt a férgek elérik az ivarérettségüket. A peteürítés a fertőzéstől számított mintegy 140 nap múlva kezdődik.
A perianális tájékon a bőrre tapasztott peték előbb-utóbb lehullanak a talajra, az alomra, s az utóbbiak felvételével bekövetkezik a lovak fertőződése, és kialakulnak az előbbiek során leírt tünetek.
MI A TEENDŐ?
1. Az állat féregtelenítése, melyre az orsóférgesség megszüntetésére ajánlott gyógyszerek vehetők igénybe az ott leírt alkalmazással.
2. A gát bőrén levő petéket naponta megismételt langyosvizes lemosással lehet eltávolítani.
3. Gondosan be kell tartani az istálló higiéniai szabályait az újrafertőződés megakadályozására.
ÁTRAGADHAT AZ EMBERRE?
Miután a hegyesfarkú giliszta (Oxyuris) az embernek különösen gyermekkorban az egyik leggyakoribb élősködője, és a tünetek is hasonlóak (végbéltájéki viszketés, ideges tünetek stb.), felvetődött a kérdés, hogy vajon az emberre is veszélyes lehet-e a lovak fertőzöttsége.
Az ember fertőzését azonban egy másik faj, az Oxyuris vermicularis okozza, és az embernél a fertőzés négyféle módon következik be:
1. Az anális viszketés folytán a tájék vakarása során közvetlen kézzel.
2. A petékkel szennyezett táplálékkal.
3. A szobákban, helyiségekben a petékkel felkavart porban.
4. Amikor a petékből kiszabadult lárvák visszavándorolnak a végbélbe.
ROZSFÉRGEK A CSIKÓ GYOMRÁBAN (Gasterophylosis)
Azzal a panasszal keresett fel a gazda, hogy csikója étvágytalan, szőre borzolt, időnként kólikásan nyugtalankodik, és jócskán visszamaradt a fejlődésben. Ő „gilisztásságra” gondol, és a féreghajtásra receptet kér. Felírtam az orsóférgek elhajtására szolgáló készítményt. Megjegyzem, hogy akkor még nem volt olyan széles hatósávú, számos parazita ellen hatásos univerzális orvosság, mint manapság.
Két hét múlva a gazda már a csikó vizsgálatát kérte, mert a kezelés nem bizonyult eredményesnek. A vizsgálat eredményeként több „rozsférget” is találtam a végbélben. Bizonyosság vált tehát, hogy a másik hasonló tünetekben manifesztálódó parazitózis, a rozsférgesség okozta a bajt, mely a csikók gyakori betegsége, amit a lóbagócs legyeknek a lovak gyomrában fejlődő lárvái okoznak.
A FERTŐZŐDÉS
A bagócslegyek a nyár közepén és végén rajzanak, és rendszerint a déli órákban rakják petéiket a ló bőrére. A petében közepes meleg külső hőmérséklet esetén kb. 10 nap alatt kifejlődik az 1 mm hosszú, üvegszerűen áttetsző kis álca, amely a petébe zárva hónapokig fertőzőképes marad.
Lenyalással vagy a takarmánnyal felvett lárvák a torokba jutnak, majd a ló lenyeli, és a gyomorba kerülnek. Itt megtelepednek és kisebb-nagyobb csoportokban a nyálkahártyán a feji rész befurakodása és nyomása következtében kráterszerű mélyedéseket idéznek elő.
Kivételesen gyomorátfúródás, a nagyobb erek sérülése folytán vérzés, esetleg elvérzés, a gyomor ellenálló-képességének csökkenés következtében pedig a gyomor erősebb megtelése esetén egészen ritkán akár gyomorrepedés is bekövetkezhet.
KIREPÜL A LÉGY
A lárvák a gyomorban átlag 10 hónapig tartózkodhatnak, ezalatt kifejlődnek, majd a gyomor- és béltartalommal együtt elhagyják az emésztőcsatornát, és a földre hullanak.
A talajon egy-két nap alatt bebábozódnak, majd 30-40 nap múlva a bábokból kibújnak a legyek, melyek pár óra múlva párosodnak, s a nőstény légy rövidesen le is rakja a petéit, ahogyan azt az előbbiek során olvashattuk.
TÜNETEK
Az ősszel, a tél folyamán esetleg csak tavasszal jelentkeznek a tünetek, és hosszabb ideig, a lárvák kivándorlásáig eltartanak. A csikók étvágya változó és általában gyengébb. A szőr hosszú, borzas, tompafényű, a nyálkahártyák sápadtak, időnként enyhe kólikás nyugtalanság is észlelhető. Az állat ürítésének megfigyelésekor esetleg fiatal húsvörös színű rozsférgeket lehet találni a végbél nyálkahártyáján.
ORVOSLÁS
A féreghajtásra jó eredménnyel alkalmazhatjuk az orsóférgesség során említett szereket a mellékelt utasítás szerint alkalmazva.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. júliusában.)

2014. október 14., kedd

NDK-tanulmányút II/2

TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
Hundisburgban és Hadmerslebenben
 
Hundisburgban, ebben a szomszédos tsz-ben megnéztük a tehenészetet, a sertéshizlaldát és a trágyaszóró-berendezést.
A tehenek éjjel-nappal kint vannak a legelőn, csak a napi kétszeri fejésre hozzák be őket a fejőbokszokba minden reggel 4 és délután 3 órakor. A két sorban levő fejőboksz 20 "személyes". Az istállójuk hollandi rendszerű rövid-állás. Természetesen szalma nélkül. Az állás gumírozott, a bélsár-árok felett pedig rács van, az árokban folyóvíz viszi tovább az odakerülő trágyát. A tehenek lánccal vannak rögzítve, melyen egy nyakörv van a fej számára.
A sertéstenyésztés egy másik gazdaságban történik, ahol 35 kg-ra produkálják a sertéseket, és ebben a súlyban kerülnek át ide. A hízósertések szállásai nagyon praktikusak. Egy személy 600 sertés gondozására képes. Előbb tenyésztést is folytattak, így a kocaszállások még megvannak. A trágya a 250 köbméter kapacitású derítőbe kerül, mely négy rekeszre osztott. A derítőben a trágya vízzel felhígul, és a hígított trágyát egy pörgettyűs pumpa nyomja ki a földekre. A trágya keverése tűzoltó-fecskendővel is történhet. Hektáronként 80 mázsa trágya kerül ki a földekre.
Az anyakoca-szállások is nagyon praktikusak: a kutricában a nagyobb tér az anyáé, azonban ez sem akkora, hogy az anya meg tudjon fordulni benne. A kutrica egy lánccal van elzárva, hogy a koca ne tudjon kijönni. Kutricáját egy vasrúd és rács választja el a kisebbik malactértől. Ennek gumipadozata van, mely elektromos fűtéssel van ellátva, 2-3 évig jól szolgál, csak ezután kell kicserélni.
A burgonya nemcsak az ember, de az állatok számára is főtáplálékként szolgál. Tárolása egy hosszú árokban történik a párolás után, amit előbb papírral letakarnak, majd földelnek. Igaz, hogy már június van, de kitűnő minőségű volt a "silózott" burgonyájuk.

Hadmersleben felé a Harz hegységen áthaladva erdőségek, sziklaalakzatok, folyóvölgyek és kis üdülőhelyek mellett haladunk csodálatosan szép tájon át. Másutt völgyzáró gátak nyomán létesült mesterséges tavak és tündérvilágot elénk táró barlangok akadnak az utunkba. A Harzot bebarangolva az ország legváltozatosabb hegyvidékét ismerhetjük meg. És mielőtt nagyon belemelegedhetnénk az utazás varázsába, megérkezünk Hadmerslebenbe, ahol megnéztünk egy kísérleti gazdaságot. Itt egy hatalmas öntözőrendszer működik.



 
 
A vezető a teljes elismerés hangján nyilatkozott a magyar vendéglátásról, melyben - mint mondotta - a közelmúltban volt része, és amit sajnos jelenleg csak egy feketével tud viszonozni. A fekete is elmaradt. A csoportképre semmi esetre sem akart ráállni, pedig ez is csak egy barátságos emlékül szolgál. Talán a nagyok átka. Középen állok, mellettem Gaál Margit, aki később a feleségem lett.






 
 
Amint mondták négy hatalmas szivattyú öntözi a környező kísérleti táblákat. Megállapították, hogy az öntözés a legelő 40 százalékos javulását eredményezte!

2014. október 13., hétfő

NDK-tanulmányút II/1

TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
Mit láttunk az állattenyésztésben a téeszben?



A sertéshizlaldájuk nem korszerű, 1000 férőhelyes de csak 750 sertést tartanak itt, 20-115 kg között. Az állatok egy nagy helyiségben vannak, mely egy-egy rekeszében 70-80 sertést helyeznek el. Egy falka etetése 30-35 percig tart, naponta kétszer, reggel (5) és délután (3 órakor). Az etetési idő alatt történik a kitrágyázás és a szecskázott szalmával az almolásuk. Egy sertés számára 0,75-0,80 négyzetméter területet biztosítanak, a szellőztetést pedig ventilátorokkal oldják meg.
A nagy sertések aa. mennyiségben 6 kg burgonyát és cukorrépaszeletet kapnak és másfél kg abrakot, melynek fele saját termelésű árpa-zab-burgonya, a másik fele pedig táp. A vitaminszükségletet nyáron zölddel, télen pedig zöld lucerna-darával biztosítják. A takarmánytárolás és szárítás a hűvös, nedves éghajlatú országban igen jelentős kérdés! A hatalmas gabonatárolójukat 1965-ben építették. Egy-egy tároló henger 20 tonna kapacitású. Az állandó szárítás céljából a tartályok között körforgalom van. A szárítás célját szolgáló meleg levegőt szénkazánban produkálják és ventilátorokkal nyomatják fel a mozgásban levő gabona közé. A szárítás után a gabona a nagy kapacitású előtisztítóba, a tisztítóba, majd az osztályozóba kerül. A két nagy tartály a gépekkel együtt mindössze 40.000 DM-be (160.000 forintba) került!





Milyen a sertéstenyésztésük? 80 anyakocájuk, 20 előhasi kocájuk és 40 tenyészsüldőjük van. Évenként 50% a selejtezés és ennyi a reprodukció is. A meg nem felelt malacokat 6 hetes korban selejtezik, és eladják a tagoknak. Kizárólag a jó malacokat tartják meg. Ha az anya nem felel meg, azt is selejtezik a malacozás után (pl. ha kevés számú utódot ellett). A malacokat 4 hetes kor után engedik szabadon. A szaporulat évente 17,3, ebből 16,2 kerül felnevelésre. Újabban jelentkezett a kocák között a leptospirózis, 30 koca közül 22 bizonyult fertőzöttnek. Adataik szerint egész évben mindössze 5 vetélésük volt. Az elletőben infravörös lámpát használnak (a körte 13 DM, burával együtt 30 DM). A kanok száma 4. A malacok 6 hetes korban kerülnek az előhizlalóba, majd 4 hét után a hizlaldába.





Elfáradtam a hosszú járkálásban, a gépparkban találtam ülőhelyet, miközben tapasztalatot szerzek. Nem olyan kényelmes, mint amilyennek gondoltam. 25 erőgépük van, 2 tehergépkocsi, 1 személygépkocsi, 3 nagy motorkerékpár, 4 moped.






A téesz legszebb tenyészbikáját kihozták modellt állni. Szarvasmarha-tenyésztésüket tekintve könnyű helyzetben voltak, mert 3 nagyparaszt 100-as istállóját kapta meg a téesz a tsz-szervezés során és csak a negyediket kellett saját erőből felépíteni. Ezek az istállók a régi paraszti porta részét képezték, a falu kellős közepén a házsorok közé iktatva. A tehenek fejtábláin az apa is szerepel. Följegyzem, amit megtudunk.
Takarmányozásuk: 70 kg zöld lucerna, fél kg száraz répaszelet és fél kg lucernaszecska.
10 liter tej alatt nem adnak pótabrakot, 20 liter felett 2 kg pótabrakot kapnak a tehenek, mely 50%-a táp, 50%-a pedig búza-árpa-korpa és 150 g só.
Elhelyezés fejjel egymás felé, középen etetőráccsal.
Fertőtlenítések: Egyszer egy évben minden istállóban végeznek nagy fertőtlenítést. az I-III. istállókban a szokásos módon, a IV. istállóban gázzal! 3 napig gázosítanak, majd a szellőztetés, ezután 3 napig ismét gázosítás, majd 8 napig szellőztetés.
Legeltetés mindenütt villanypásztorral történik.
gondozás szinte nulla! Ezeket az állatokat talán sohasem vakarták meg vagy tisztogatták le a rászáradt trágyát.
keresztezések: Megpróbálták Jersey-vel keresztezni a feketetarkát, de a kis test miatt nem vált be az a keresztezés.
A borjúk 7 napig föcstejet kapnak (a saját anyjukét), majd 4-5 hétig egalizált, utána pedig fölözött tejet.
A juhok: 5 kos, 180 anya, 250 jerke, 200 toklyó bárányuk van. Egy kos értéke 3.900 DM.
A hízó marhák 350 kg-os súlyban mennek a vágóba, amit állítólag 14 hónapos korban érnek el. Ez az adat azonban nem hitelt érdemlő, mert a 14 hónapos hízóbikák ennél lényegesen kisebb súlyúak voltak! A hízóbikák között igen sok volt a tarlósömör, amit valamilyen hintőporral igyekeztek gyógyítani - láthatóan nem sok eredménnyel.





Méhpálcák magzatburok-visszatartás esetére. Meglehetősen simplex!





A mérlegház is német precizitással épült. Mint látszik, jó barátságban voltunk az elnökkel, csak olyan dialektusban beszélt, hogy több szavát nem értettem. Ha lehetett, kerültem a hosszabb társalgást vele. Állatorvos kollégám egy rendkívül kedves, kellemes, nagy darab, szőke férfiú, aki egy ütött-kopott Wartburggal érkezett, és olyan gyorsan beszélt, amilyen gyorsan (és sokat) evett a reprezentatív vacsorából. Úgy látszik, ő is örült a találkozásnak, bár nem tudtam pontosan megítélni, hogy minek is örült jobban, a jó kollegiális beszélgetésnek vagy a korlátlan sör- és konyakivási lehetőségnek. Az est folyamán gyakorta gyönyörködhettem az ivás-művészetében, amiből sportot űzött - nevezetesen, hogy hogyan is kell leküldeni sorozatban egy-egy korsó sört konyakkal váltogatva nyelés nélkül... és hogyan kell autót vezetni ilyen mennyiségű alkohol elfogyasztása után. Mindeközben azonban a baráti beszélgetésünkön túl meginterjúvoltam, néhány szakmai kérdésre adott válaszát meg is örökítettem:
- Mennyi a fizetésed?
- Egy szolgálati lakás, egy szolgálati Wartburg kocsi és mindennel együtt kb. 2000 DM havonta. Blokkra dolgozom, pénzt nem veszek fel sehol sem.
- Mekkora a téeszetek?
- 950 hektáron gazdálkodunk, 250 tagja van és 5 fő dolgozik az irodában. Körzeti gépkönyveléssel dolgozunk. 
- Egy gondozó hány állatot lát el?
- 30 anyasertést, 300 hízót, 30 tehenet. Havi jövedelmük 800-1200 DM.
- Milyenek a vemhességi eredményeitek?
- Az I. termékenyítés után 63%, a II. után 17 és a többszöri után 20. Meddőség miatt selejtezésre kerül 5-6 százalék. Hat hónapon belül vemhesül 92%, az ellési forgó 373 nap. Minderről meg is győződhetsz a kartonok alapján. Bár mesterséges megtermékenyítés folyik, mégis tartunk egy tenyészbikát az üszők fedeztetésére, mert azoknál gyenge a vemhesülés. A körjáratos inszeminátor nem találhatta el az optimális termékenyítési időt.
- Mastitis? (- fél szavakból értettük egymást.)
- 3-4 százalékos, strepto-staphylococcusos fertőzöttségből eredő. Penicillinnel jól gyógyulnak.
- Hogyan fejtek?
- A fejés fejőgéppel történik, de egy átlátszó műanyagcsövön a tej a tejházban levő központi tartályba folyik azonnal. Így a tej kevésbé szennyeződik.
- Hogyan fizetik a tejet?
- 68 pfennig, erre jön 2 pf. TBC, hozzá 2 pf. Bang plusz 2 pf. a baktériummentességért.
- A malacok átlagos születési száma?
- 8,5, választási 7,5, tömegük 1,3 kg.
- A tehenek átlagsúlya?
- 500 kg.
- A sertések hizlalási súlya?
- 115 kg.
- Nálatok mik a legyakoribb sertésbetegségek?
- Paratyphus, Coli-vérhas, pneumonia. Gyere el velem egy napra, járd velem végig a betegeket, nagyon szívesen venném! Biztosra veszem, hogy örülnének neked.
Érdekes program lett volna, de ez már nem fért bele a 10 napba.

2014. október 12., vasárnap

NDK-tanulmányút I/2

TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
Vendéglátóim 



Mayer bácsival Hans Sachtlebenékhez kerültünk, aki a téeszben mint kőműves dolgozik. A kimerültségtől csaknem délig aludtunk.
 




Szép, jellegzetesen német lakásunk volt. Az emeleten két hálószoba, a földszinten a konyha és előszoba, ebédlő és nappali. A nagy szuterénban a vizet szolgáltató villanymotor, két nagy üst, melyek egyikében állandóan volt meleg víz és főtt a krumpli. Innen nyílt a fürdőszoba. A sertések nem ólban, hanem épületben vannak, reggel és este overálban és klumpában megetetik őket, de nem vetkőznek úgy hozzá, mint nálunk!





Szállásunk a falu végén állt. Egyszer éjjel két teljes órát bolyongtam, míg sikerült hazatalálnom, de akkor meg a kapu feletti nagy csengő az egész házat felriasztotta.





Az első közös reggeli valóban főúri volt. Vasárnap délben jellegzetes német ebédet ettünk "szoktatás" céljából. Sok krumpli, szaft, vagdalt sertéshús lében és spárga. Finom sütemény és rossz leves egészítette ki a menüt, melyhez sört kaptunk a fridzsiderből. Délután a háziak rokonságát látogattuk meg. Mindenütt hasonló lakás és gazdasági udvar fogadott.





Estére egy nagyon rosszul sikerült, fagyos összejövetelt rendeztek az elnök üdvözlő beszédével, melyre rövid választ voltam kénytelen adni németül. Stifoldert tettek elénk, füstölt véres hurkát jókora zsírkockákkal és igen finom, nálunk ismeretlen főtt kocsonyát. A vacsorát még együtt ettük és ittuk végig Mayer bácsival, de ő utána benézett a kocsmába is - jó sokáig.



2014. október 11., szombat

NDK-tanulmányút I/1

TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
ELŐSZÓ

1967-ben a Belvárdgyulai Termelőszövetkezet meghívta az NDK-ból a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet delegációját annak tanulmányozására, hogy milyen egy hasonló nagyságú és termelési profilú magyar téesz, hogyan gazdálkodik, hogyan élnek a tagjai, milyen az életszínvonal Magyarországon. A házigazdák nemcsak vendégül látták a németeket, de bemutatták a fővárost, a Balatont meg sok más nevezetességet is. Azt is meg kell mondanom, hogy a németek érdeklődését fokozta az is, hogy a belvárdgyulai téesz tagsága részben sváb, német ajkú, és a társalgás közvetlenül és meghittebben zajlott, mert nyelvi problémák nem adódtak. Tehát több legyet egy csapásra: megismerni egy csipetnyit Magyarországból, közben pedig kikapcsolódni. Megjegyzem, hogy az egész kirándulás mindennemű költségét teljességében a Belvárdgyulai Tsz viselte, a vendégfogadás pedig nagyon szívélyes volt.
A következő esztendőben, 1968-ban ezt a vendéglátást viszonozta Rottmersleben. Az útra 16-an jelentkeztünk. Részünkről a csoport vezetője hivatalosan Baumgartner József főállattenyésztő volt, aki sváb származású és anyanyelvén beszélt "németül". De meg kell mondani, hogy a szakmai irányítást, a hivatalos megbeszéléseket és tolmácsolást, az üdvözlő beszédek és "tósztok" perfektuálását én végeztem, mint a látogató téesz vendégállatorvosa.
Szerencsére középiskolai tanulmányaim, majd a Németországban eltöltött néhány hónap miatt magam is jól beszéltem németül. Szokásomhoz híven pedig igyekeztem mindent feljegyezni és lefényképezni, amit érdekesnek tartottam.





1968. június 8-án reggel 4 órakor indultunk a Wartburggal, Pécsről, hogy Budapestről 8 óra után induló berlini Pannónia expresszt elérhessük. A vonatfülkébe beszorulva töltöttünk másfél napot! Hogy miért nem mentünk a mintegy másfél órás utat igénylő repülővel? Azért, mert P.E. Hásságyról (aki egyébként később meggondolva magát nem is jött velünk) azzal érvelt, hogy ő nem ül repülőre! Este 22:43-kor befutott a vonatunk a berlini pályaudvarra.




Berlinig gondoltunk is P.E-re többször nyomdafestéket nem igen tűrő körítéssel, amikor testileg-lelkileg összetörve, a melegtől izzadtan, a hosszú vonatozástól pedig "piszkosan" kiszálltunk a ketrecünkből. Hogy mit csináltunk 19 óra hosszáig? először élveztük, hogy külföldre megyünk, azután gyönyörködtünk a tájban, közben keveset olvasgattunk, keveset römiztünk és próbáltunk beszélgetni - ám mindezt néhány óra alatt meguntuk! És ezek után? Izzadtunk és szidtuk P.E.-t, hogy megvétózta a repülőt, ingajáratot nyitottunk a folyosóra és az étkezőkocsiba, hogy a hőséget hideg sörrel csillapítsuk, majd ennek következtében máshová folytattuk az ingázást.





Egy pszichológus akár tanulmányt is írhatott volna "Az emberi agy élénkségének csökkenése a teljes letargiáig" címmel, ha ezt az illető pszichológ végig tudta volna csinálni anélkül, hogy is ne essen letargiába! Amikor a magyar csoport megérkezett Berlinbe, viharvertsége nagyon hasonlíthatott az Augsburgnál pórul járt őseihez. A bal szélen áll Baumgartner úr, mellette a panyókára vetett kabátban én, mellettem pedig a német téesz megbízottja.




Igaz, hogy a peronon nem várt senki, de hamarosan megérkeztek a német vendéglátóink, akik az ismerősökkel összeölelkeztek, de minket, ismeretleneket is barátságosan invitáltak az értünk érkezett autóbuszhoz, mely még két órás utazást ígért.





Berlin határában egy bisztróban hideg sörrel kínáltak vendéglátóink.





Amikor megérkeztünk Rottmerslebenbe, "megosztoztak" rajtunk.



2014. október 10., péntek

Kóstolók II. (Amerika, Ázsia)

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol valami tájjelegű ételt vagy italt kínálnak, amit a turisták megkóstolhatnak. Ha a címként jelölt ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Egy nagy teriméjű cserjét keres és egy levelet tép lé a tolmácsunk:
-Tessék megkóstolni! Nagyon híres levél!
Bizony igen rossz ízű, keserű volt. Pedig ez a közkedvelt coca-cola egyik alapanyaga. Minden honfitársunk megkóstolta. Ingyen adta a nagy brazil erdőség...
.
.
Peru
.
.
 Az utcai kifőzdében nem kapható a nemzeti eledel, a pachamancha, de egy vendéglőben megkóstolhattuk. Készséggel elmondták, hogyan készül. Mindenekelőtt kecske vagy bárányhús kell hozzá. Ezt jól megfűszerezve a fogyasztás előtt két nappal kövekkel kirakott 2-3 méter mélységű gödörbe helyezik, mellé darabokra vágott csöves kukorica, hüvelyes nagyszemű bab és yuka-gyökér kerül, majd az egészet izzó kövekkel borítják. Nem szeretném, ha kedves vendéglátóim megtudnák, de nekem nem nagyon ízlett. A feketekávé viszont annál finomabb volt...
.
.
.
.
És milyen italokat kínáltak a bárban? Nemzeti italnak számít a maguey gumójának nektárjából készült tequilapálinka. Megmosolyogtuk a tequilaivás szertartását, amire külön felhívták a figyelmünket. Az ökölbe szorított bal kéz hüvelykujja tövére csipetnyi sót kell hinteni, azt lenyalni, majd egyszerre lehajtani az erős nedűt, melynek átható aromája van. Szokás utána egy kis pohár erősen megborsozott paradicsomlevet fogyasztani. Sokszor megcitromozzák, de olykor még a sörbe is nyomnak kevés citromot. Ezeket az ínyencségeket nem kóstoltuk meg.
.
.
.
.
A mozgó éttermekben a kúpkalapos vendégek körülülik a szakácsnőt, és buzgón kanalazzák a levest, pálcikára bűvészkedik a rizst, szopogatják az apró csigákat. Kedvenc étel pedig a cukornád! Darabokra vágva is árusítják a gyerekek favoritját.
.
.
.
.
Előre kell bocsátanom, hogy az összes szeszes ital drága, viszonylag a sör a legolcsóbb és a kvasz. Annál olcsóbbak viszont az úgynevezett hűsítő italok és a gyümölcsszörpök. A gyümölcsszörp nem édes, és ezért nekem nem ízlett, de még mindig jobb volt, mint az úgynevezett kvasz, amit - bár nagyon szomjas voltam és már kifizettem érte egy egész rubelt - mégsem bírtam meginni. A kvaszt, amit az utcákra húzatott kis kétkerekű kocsikból mérnek, a sörhöz hasonló konzisztenciájú, hideg, habzó ital, amíg meg nem kóstolod, majd meggebedsz érte a moszkvai hőségben, ha látod, hogy milyen jóízűen isszák...
.
.
.
.
Kéregetők hada lepte el a vonatunkat egy-egy állomáson. Ők már ismerik a járművek érkezését, és csapatostul várják, hogy befusson egy-egy megállóra. De elözönlötték az árusok is a kocsit, akik főként sült halat és gyümölcsöt kínáltak megvételre.
.
.
.
.
Megnézem, hogy mit lehet kapni az utcai kifőzdében. A sok-sok kis edénykében rizs és számtalan számomra ismeretlen mártás. Nem merem egyiket sem megkóstolni, pedig szívesen kínálják meg nagyon olcsó is...
.
.
.
.
Ismét egy jurtatáborhoz értünk, és ezúttal nagyobb szerencsénk volt, mert meghívást kaptunk egy teára és egy kis beszélgetésre, amiből sok olyan dolgot megtudtunk, amiről a hivatalos kísérőnk nem beszélt. Sajnos egy kis probléma is akadt, mert megkínált teával a (képen látható) mongol háziasszony. Egy jókora darab kínai préselt teából letört egy részt, majd tejben megfőzte, miután egy famozsárban összezúzta. Kevés juhfaggyút tett bele, kissé megsózta és kedvesen elénk tette. A kínok kínját álltam ki, amíg megittam a facsészéből! Azt már előbb olvastam, hogy a teázás szertartás. Ha csak egy percre is megállsz egy sátornál és beinvitálnak, meg kell innod a teát, mert ha enélkül távozol, halálosan megsérted a házigazdát! Az olyan ember pedig, aki nem kínálja meg teával a vendéget, nem is megy emberszámba. A bajt fokozta, hogy a teát megsózták! Még az volt a szerencse (ha volt is ebben valami jó), hogy kortyokban erőszakoltam le ezt a szörnyű nedűt, mert egyébként utána töltötték volna, ne legyen üres az ibrik, a kitöltött italt pedig nem illik otthagyni. Sóvárogva néztem egy kannában fekete teát is, amit vízben főztek, nem juhfaggyút, hanem kevés vajat tettek bele, de hát errefelé azt csak maguk isszák, a vendéget kizárólag fehér teával illik megkínálni. Közben a bográcsban elkészült a feketeleves. Úgy készül, hogy amikor forr a víz, bedobják az üstbe az apróra vágott, jó zsíros juhhús darabokat, majd vadhagyma kerül bele, és ha megfőtt, hozzátesznek metélt tésztát. Jóízűen ettem belőle, ha hiszik, ha nem.
.
.
.
.
Miután pedig a gyárban is megnéztük a feldolgozás folyamatát, jöhetett a kóstoló! Első osztályú teából kapjuk. A csinos ceyloni hölgy szívesen kínálta a fenséges nedűt, egyik csészét a másik után, mi pedig valóban nagy élvezettel fogyasztottuk, közben pedig hallgatjuk az előadást.
A tea élvezete nemcsak egy páratlan örömforrás, de békét és megnyugvást hoz az emberben. Elűzi a zavargó gondolatokat, megnyugtatja és megtisztítja az elmét. Ugyanakkor nagyon egészséges, meghosszabbítja az életet, és segít a mostanság oly gyakori rákbetegség megelőzésében.
A szigetországban 3-6 csészével szokás naponta fogyasztani ezt a nagyszerű zamatú italt. A teaivás igazából egy szertartás! Közben nem illik beszélgetni, az utolsó hörpintéskor szürcsölni kell, amivel azt fejezik ki, hogy valóban jólesett a teázás élménye.
Meg kell mondanom, hogy a magyar csapat a kóstolás folyamán bizony nem tartotta be ezeket a szabályokat. Honleányaink miközben egymás után hajtották le a különböző fajtájú, zamatú, színű és illatú nedűt, élénk csevegés és hangoskodás közepette dicsérték vagy bírálták a nemes italt minden különösebb áhítat nélkül.
Lehet, hogy ezen mosolygott a teát kínálgató csinos leányzó?
.
.
.
.
Péntek este van: beállt az ünnep! A Sonesta hotel igazgatója koktélpartira invitál. Ide át kell öltözni! Erről jut eszembe, hogy bármennyire is nagy meleg volt, a rövidnadrág a bőröndben maradt. Izraelben nem viselik. Húst és tejterméket egyszerre fogyasztani tilos. Nem egyszer nekünk is választani kellett: vagy-vagy. Így szolgálnak ki a vendéglőben. A kétféle étel fogyasztása közötti várakozási idő 6 óra. Készül a nem mindennapi koktél. Egészségünkre!
.
.