Levelek az USA-ból (3.)

"29 publikációm jelent meg a Magyar Állatorvosok Lapjában, melyekben bizonyára érdembeli megfigyelések és kísérletek is voltak, mert 24 országból (többek között az USA-n és Kanadán kívül Mexikóból és még Argentínából is) 121 intézet kért azokból lenyomatot."

Ezúttal azokat a leveleket gyűjtöttük össze, melyek az USA-ból érkeztek... 

Levelek az USA-ból (2.)

"29 publikációm jelent meg a Magyar Állatorvosok Lapjában, melyekben bizonyára érdembeli megfigyelések és kísérletek is voltak, mert 24 országból (többek között az USA-n és Kanadán kívül Mexikóból és még Argentínából is) 121 intézet kért azokból lenyomatot."

Ezúttal azokat a leveleket gyűjtöttük össze, melyek az USA-ból érkeztek... 

 

Levelek az USA-ból (1.)

"29 publikációm jelent meg a Magyar Állatorvosok Lapjában, melyekben bizonyára érdembeli megfigyelések és kísérletek is voltak, mert 24 országból (többek között az USA-n és Kanadán kívül Mexikóból és még Argentínából is) 121 intézet kért azokból lenyomatot."

Ezúttal azokat a leveleket gyűjtöttük össze, melyek az USA-ból érkeztek...

A brojlercsirkék fertőző satnyasága és törpenövési szindrómája

A BROJLERCSIRKÉK FERTŐZŐ SATNYASÁGA ÉS TÖRPENÖVÉSI SZINDRÓMÁJA (9.)

A Kistermelők Lapja előbbi számaiban ismertettünk néhány gyakoribb fertőző betegséget, melyek a csirkék felnevelése során súlyos veszteséget okoznak, alig gyógyíthatók, de megfelelő eljárásokkal – főként vakcinázással – megelőzhetők. Ezúttal is egy világszerte előforduló és már a 80-as években hazánkban is több helyen megállapított (FEHÉRVÁRI, BITAY és mtsai) és nagy veszteséget okozó – egyelőre oktanilag nem teljesen tisztázott – fertőző betegséget, az ún. fertőző satnyaság szindrómát fogjuk ismertetni, mely főként a 2-3 hetes brojlercsirkékben szedi az áldozatait.

A kórképről először 1978-ban KOUWENHOVEN írt dolgozatában számolt be, majd azóta világszerte számos szerző foglalkozott a brojlercsirkék „malabsorbtiós szindrómának” nevezett betegségével. Azért beszélünk szindrómáról, mert a satnyaság megjelölése nem egy konkrét betegségre, hanem egy tünetegyüttesre utal. (Malbsorbtiós szindróma magyarul hiányos emésztési és felszívódási tünetegyüttes.)

EGY HAZAI ESET SÁLYI ÉS GLÁVITS DOKTOROK GYAKORLATÁBÓL AZ ORSZÁGOS ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETBŐL

Idézem: „Esetünkben 2-3 hetes életkorú pecsenyecsirkékben észleltünk fejlődésben elmaradással, csontosodási zavarral és elhullásokkal járó megbetegedést. A több egységből álló, mintegy 200.000 csirke egyidejű felnevelésére alkalmas telepen 2-3 hetes korban a csirkék fejlettsége egyenetlenné vált, mérsékelt fokú takarmányfogyasztás-csökkenés, valamint hasmenés mutatkozott. A napi elhullások száma többszörösére nőtt, majd másfél hét után csökkent. A beteg csirkéken ”lábgyengeség” mutatkozott, ezenkívül néhány állaton enyhe fejremegést, továbbá az elhullást megelőzően elfekvést, a hátrafelé nyújtott lábakkal görcsös vergődést lehetett megfigyelni. A nem egy időben letelepített, nem azonos tenyésztörzsből, sőt nem is azonos keltetőből származó állatok két különböző helyről beszerzett takarmányt fogyasztottak. A különbözőségek ellenére termelési eredményeik romlása az elhullás mértéke, a klinikai tünetek, valamint a szervi elváltozások súlyossága nagymértékben hasonló volt.”

A kórbonctani, kórszövettani vizsgálatok során a vékonybél-nyálkahártya hurutot, a csöves csontokban hiányos meszesedést, az agyvelőben ödémát, myocarditist (szívizomgyulladás), májdystrophiát és veseelfajulást találtak.

Ami a továbbiakat illeti meg kell jegyezni, hogy 5-7 hetes életkorban az ún. hasvízszindróma tömeges mértékben és arányban fordult elő.

MI OKOZZA?

A szindróma oktanának megítélésében nincs egységes vélemény. Vannak, akik a bántalom oktanában más vírusok (parvo-adeno-corona-entero-, sőt influenza vírusok) szerepét is feltételezik, de a kórkép kialakulásában tartási hibák, rossz higiéniai körülmények, a kedvezőtlen hőmérséklet, páratartalom, huzat, a rossz szállítási körülmények, fogadási viszonyok stb. is szerepet játszhatnak.

Ugyancsak szerepe lehet a takarmányozási hibáknak, mint a takarmányhiány, beltartalmi hiányosságok (pl. energia, ásványi anyagok, kalcium, foszfor, nyomelemek stb., valamint vitaminok hiányának).

De okozhatja a takarmány szennyezettsége (pl. gombatoxinok stb.) is.

A FOGÉKONYSÁG

Valamely állományban a kórokozóként megemlített vírusok a nevelés későbbi időszakában is előfordulhatnak, de idősebb állatokban már nem okoznak megbetegedést. Ugyanakkor megfelelő fertőtlenítés nélkül ugyanabba az ólba betelepített csibeállományokat megfertőzhetik.

A bántalom annál nagyobb valószínűséggel alakul ki, minél korábban fertőződnek meg a csirkék.

Úgy látszik, hogy a betegségre való hajlam is jelentős szerepet játszik. Ezt látszik igazolni, hogy a hústípusú vonalak hajlamosabbak a betegségre, mint a tojó vonalak.

Ugyancsak hajlamosít a kórkép megjelenésére a gyengített immunrendszer, az immunszuppresszív ágensekkel való fertőzöttség (csirke-anaemia, fertőző bursitis vírus stb.). Lapunkban ezekről a betegségekről részletesen szó esett a közelmúltban.

KLINIKAI TÜNETEK

1. A megbetegedett állatokra jellemző a növekedési depresszió, a csirkék a fejlődésükben visszamaradnak (fertőző satnyaság), mely akár már 4-7 napos korban is mutatkozhat, majd a második héttől kifejezetté válik. Az állomány 5-20%-a is visszamaradhat a fejlődésben

2. A megbetegedett csirkék a virémia (a vírusok megjelenése a keringő vérben) idején átmenetileg bágyadtabbak és étvágytalanok. A beteg állatok egy része fázósan összebújik, az érintett madarak begye kitágul és sok vizet isznak, amit hígan folyó hasmenés követ.

3. A hasmenés következtében a pihetollak nedvesen csapzottak.

4. A beteg állatok lába és csőre gyakran halvány, sápadt.

5. Később, a 4. hét körül a beteg állatokban a csőr és a fej aránytalanul nagy a törzs tömegéhez képest.

6. A tollasodási hibák miatt a szárny rövidebb és vékonyabb.

7. Olykor mozgászavarok is jelentkeznek, amint a gyakorlati esetben olvashattuk.

8. Gyakran csontfejlődési zavarok lépnek fel, melyek főleg 1-3 hetes korban angolkórszerű kórképben manifesztálódnak.

GYÓGYKEZELÉS

A betegség oktanának tisztázatlansága miatt csupán tüneti kezelést lehet alkalmazni. FEKETE professzor szerint az ivóvízben adott széleskörű antibiotikum és vitaminlökés enyhíti a kártételt.

DOBOS-KOVÁCS az alábbi gyógykezelési eljárást ajánlja:

1. A fázós (összebújó) állatkáknál emelni kell a környezeti hőmérsékletet.

2. A hasmenést folyadék- és ionpótlással kell kezelni (kálium stb.).

3. A gyomor- és bélműködés zavarának kezelésére kedvezőnek tartja a savanyú tej itatását.

4. Ugyancsak ajánlja a széles spektrumú antibiotikumos kezelést. A normális bélflóra kialakítására pedig probiotikumok adását javasolja.

5. Tanácsolja a vitaminkiegészítést, és itt mindenekelőtt a D₃-, E- és C-vitaminra kell gondolni.

6. Szintén jelentős javulást hozhat a nyomelemek adagolása, főként a mangán, réz, cink, jód, kobalt kiegészítéssel.

VÉDEKEZÉS

Amint láttuk, a bántalom kialakulásában fertőző vírusos és nem fertőző tartási- és takarmányozási anomáliákból eredő tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Miután meglehetősen összetett oktanú bántalomról van szó, a szindróma elleni védekezésben igen jelentős szerep jut a megelőzésnek.

1. Fontos feladat azon fertőző ágensek, vírusok behurcolásának a meggátlása, melyek a bántalom fellépésében, az emésztés és felszívódási szindróma kialakulásában szerepet játszanak, vagy immunszuppresszáló hatásukkal a csibék megfelelő aktív immunitását rontják. (Lásd az előbbi cikkeinket!)

2. Nagyon fontos biztosítani a csibeállomány megfelelő takarmányozását, gondoskodni kell az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok ellátásáról. A takarmány nem fertőző eredetű malabsorbtiót okozhat, ha a konyhasó-koncentrációja túl magas, rossz a táplálóanyagok felszívódása nagy hőségben vagy a takarmány megvonását követő bezabálások során is.

3. Nem szabad megfeledkezni az egyszer már behurcolt kórokozó megsemmisítéséről megfelelő takarítással és fertőtlenítéssel.

4. Végül pedig meg kell említeni, hogy a fertőző ágensek közül azoktól, melyek a csirkék immunitását, védettségét csökkentik (immunszuppresszió), időben történő vakcinázásokkal is meg kell védeni az állományt, amint ezt Lapunk utóbbi számaiban levő cikksorozatból olvashattuk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. októberében.)

Shoppingolunk

Ezúttal a szerző olyan képei sorakoznak itt, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben  vásárlás vagy annak lehetősége közben a világ különböző helyein. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

Albánia (2008)

.

.

Kezdődik a krujei bazársor! Persze ma sem tudom, hogy mi az a szerkentyű, mely mellett magabiztosan állok és invitálom utastársamat a bazárba. A választék miatt nem panaszkodhatunk: bőséges. Minden üzletben a Szkanderbég-konyakot ajánlják, mint nemzeti italt. Csak később derült ki, hogy sokkal drágábban, mint a nagyáruházakban. A kereskedők az árakat nemcsak lekben, de mindjárt euróban is mondják.

.

.

India (1974) 

.

.

Benáresztől, a hindu Rómától nem messze fekszik Sarnath, ahol Buddha először tanított és ahonnan a buddhizmus elindult világhódító útjára. A település a buddhisták szent helye, itt található a kő, melybe Buddha első prédikációját részben feljegyezték.

.

.

Írország (2005) 

.

.

Cahir városának egy kilátóhelyen sok emléktárggyal várják az árusok a turistákat.

.

.

Kanada (1994) 

.

 .

A vásárló utcában vagyunk, mely Torontó legöregebb utcája. Bemegyünk egy nagyáruházba, ahol nemcsak óriási árubőséggel találkozunk, de egy mintegy egyórás mozielőadást is láthatunk a városról, a látnivalókról és a település történetéről.

.

.

London (1982) 

.

.

A londoni élelmiszer-üzletekben sohasem lehet megállapítani, hogy milyen évszakban járunk, mindig mindenféle gyümölcs és zöldség kapható. Rendületlenül hozzák a hajók és a repülőgépek a volt gyarmatbirodalomnak az anyaországgal máig is fontközösségben élő országaiból a szállítmányokat. De ha megkóstolod ezeket a gyümölcsöket, a legtöbből hiányzik a napsugár, a napfény íze. Bár külsőre talán mutatósabb, nem lehet a magyar almához vagy paradicsomhoz hasonlítani.

.

.

Marokkó (1997) 

.

 .

A gazdag nagykereskedők nemcsak luxus palotákban laknak, de nagy köztiszteletnek is örvendenek. Öltözetük makulátlan tisztaságával, hófehér turbánjukkal, gondozott szakállukkal a pátriárkákra emlékeztetnek. Búcsúzóul még egyszer kimegyünk a forgalmas, mozgalmas nagypiacra! Ilyen változatos nyüzsgést, kavalkádot, egzotikumot otthon úgysem láthatunk.

.

.

Mexikó (1978)

.

.

A fővárosban bementem egy üzletbe. Néhány jellegzetesen mexikói emléktárgyat akartam vásárolni. Hozzászoktak a bőkezű amerikai vásárlókhoz, és nem akarnak az árakból engedni. A rutinomnak köszönhetően azért 20-25 % árengedményt sikerült elérnem.

.

.

Olaszország (1988) 

.

 .

Pádua külvárosában az új házak között elszórtan több száz éves villák is akadnak, a néhai "nobilok" nyaralói. Egymást érik a konyhakertek és gyümölcsösök. Úgy mondják: ez Velence éléstára. Mindezek ellenére mi a pavilonban egyetlen szem gyümölcsöt sem tudtunk vásárolni, főként a turistáknak szánt emlék- és használati tárgyakkal volt tömve az üzlet.

.

.

Omán (2009) 

.

.

Egy bevásárlóközpontban vagyunk. Szóhoz sem jutunk... De igyekszünk mindent megnézni és megörökíteni - még magunkat is.

.

.

Párizs (1970) 

.

 .

Elsétálunk a híres Montmartre-ra. A művészek a szabadban alkotnak, munkájukat lehet figyelni, képeiket megnézni és akár megvásárolni. A domb hajdan szőlőskert, ma ügyesen álcázott álromantika. A művészek kedvelt lakhelye, lépcsős, keskeny utcáin sétálva a turisták nem vonhatják ki magukat a hely különleges hangulatának hatása alól. Páratlan idegenforgalmi attrakció a Montmarte, Párizs legismertebb és talán leghangulatosabb negyede.

.

Románia (1967) 

.

 .

Még dél sem volt, és már be is értünk Bukarestbe. Kilenc éve voltam itt utoljára, azóta igen komolyan fejlődött ez a város. Bizonyos vonatkozásban, tájékozódás szempontjából, itt következett az egész utazás legmelegebb része, mert elkövettem azt a badarságot, hogy térkép nélkül, csupán a kérdezősködésre támaszkodva akartam átvágni a városon. Igen kellemetlen helyzetemből mentett ki a magyar követség sofőrje, aki látva bizonytalanságaimat, rendszámomat felismerve felajánlotta a segítséget, kivezetett a városból. A külvárosban kalauzom szívességét megköszönve elbúcsúztunk, mi pedig megnéztük a kirakatokat, benéztünk a déli órák ellenére zsúfolt, hatalmas moziba, majd folytattuk utunkat a határállomás felé.

.

.

Spanyolország (1993) 

.

 .

Igaz, hogy így az üzletben felhalmozva mindez csak pénzzel mért kereskedelmi áru, de odahaza emlékburokba göngyölve már csodálatos tál, kancsó, bross, karkötő és még ki tudja mi minden...

.

.

Svájc (1989) 

.

.

Zug egyike Svájc legszebb épen maradt történelmi városainak. A buszunk a Kolin-platzon, a város közepén áll meg, innen járjuk be a várost. Ódon kormányzati épületek, szép polgárházak, felállított szobrok sorjázzák egymást. A nagyáruház bejáratánál átadtam a fényképezőgépemet a nejemnek. Persze nem sokáig maradunk, a mi pénzünkhöz viszonyítva minden rettenetesen drága, ahogy már tapasztaltuk utunk során előbb is.

.

.

Utcán 3.

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben  közterületeken a Európa különböző városaiban. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

Balatonföldvár (1966) 

.

 .

1966. augusztus 20-a 6 óra 45 perc - mondja az autórádió... Különösebb felkészülés nélkül, de nem kis izgalommal indultam el Szergejjel, a moszkvicsommal 13.273 km óraállás mellett, hogy mint turista bebarangoljam a jó öreg Magas-Tátra szlovák és lengyel oldalát, és megmásszam a fenségesen kiemelkedő, impozáns szépségű lomnici csúcsot. Balatonföldváron tankoltam, majd hatalmas kocsioszlopokkal szembehaladva, szakadó esőben értem el Budapestet. Földváron az előbukkanó Nap még bearanyozta visszaverődő sugaraival a tó vizét; úgy látszik, a külföldi és magyar rendszámú autós tömeg is a pesti eső elől menekülhetett, mert a főváros felé mindinkább szomorodott az idő, a fővárosban pedig már szakadó zuhatagban tombolta ki magát. Ez nem volt éppen egy biztatóan jó jel, ennek ellenére lelkes bizakodással haladtam tovább. 

.

.

Párizs (1970) 

.

.

A Tülériák kertje Párizs legnagyobb közparkja, mely a Louvre épületétől nyugatra terül el. Nevét az egykor itt dolgozó téglaégetőkről kapta. Helyiek és turisták békésen hűsölnek az örökzöldek árnyékában, vagy napoznak a kis tavak partján. Először itt adott pénzért bérbe székeket egy élelmes vállalkozó és itt működött a város első nyilvános illemhelye is. A környező irodákban dolgozók is szívesen töltik itt az ebédszünetet. Mi is jóízűen uzsonnáztunk Párizs egyik legszebb parkjában, a Tülériák kertjében, ahol valamikor kizárólag a királyi család és személyzete tartózkodhatott!

.

.

Párizs (1970) 

.

.

 Ki hitte volna, hogy 9 hónap múlva én is tolom a babakocsit! Ez is Párizs...

.

.

Párizs (1970).

.

.

Nem hagyhatom ki a párizsi vezetőnk rövid jellemzését. A hölgy külleme némi hasonlóságot mutat Gobbi Hildáéval. Alacsony, rendkívül energikus, határozott és szigorú asszonyság. Rendszerünket nem szereti, hisz földbirtokos családból származik és 1946-ban vándoroltak ki Franciaországba. Már fiatalon megtanult jó pár nyelvet, a franciát, az angolt és a németet, így lett idegenvezető. Naponta 100 frankot keres.

.

.

Párizs (1970) 

.

.

Párizs a 4. században kapta mai nevét egy egykor itt élt törzsről, a parisiusról. 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után helyezte ide birodalma központját. Capet Hugó trónra kerülésekor, a Capeting-dinasztia uralmának kezdetén (987) Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Királyság legjelentősebb városa volt. A 11. században a jobb parton kezdett terjeszkedni, a következő két században pedig - mivel királyi székhellyé vált - komoly fejlődésnek indult. Bár XIV. Lajos Versailles-ba helyezte át a királyi székhelyet, központi szerepe megmaradt, az utak és objektumok építése tovább folytatódott. I. Napóleon elképzelése szerint Párizsnak a legvonzóbb városnak kell lennie, ezért uralkodása idején komoly erőfeszítéseket tett. A II. világháború szintén mérföldkő a város életében, ezután ugyanis rohamos fejlődésnek indult. Rövid történelmi és városjáró sétánk végeztével senki nem vitathatja: megjár a pihenés.

.

.

Hollandia (1986) 

.

 .

Ismét egy szép holland sajtvárosba, Goudába érkeztünk. Az 50 ezer lakosú város nemrégiben volt 750 esztendős. De a gaudai pipa ugyancsak világhírű. Meg a pipaüzem is. Érdekessége, hogy ha gaudai pipát veszel, a vásárláskor fehér, de az első használat során megbarnul, és megjelenik rajta a díszes mintázat! Íme a biztosíték, hogy vadonatúj a portéka. 

.

.

Olaszország (1988) 

.

.

Siena városában amikor a patrícius párt visszaszorult és a gazdag bankár-kereskedő családok kezébe került a hatalom, 1287-1355 között a Kilencek Tanácsa békepolitikájával jólétet, belső egyensúlyt és gazdasági fejlődést biztosított a városnak. Uralmuk alatt épült a Dóm és virágzott a sienai trecento festészet. A Dóm téren ma galambok miriádjai...

.

.

Olaszország (2002) 

.

 .

Sirmione utcáin egymást érik a luxusüzletek, bárok, éttermek, elegáns hotelek, a tóra nyíló teraszok....és gyümölcsök minden mennyiségben.

.

.

Olaszország (2002)

.

.

Padova a római császárság idején Itália második legnagyobb városa volt. A régi városközpontot, szegényes, szűk utcáit árkádos, ódon házak övezik. Némelyikük akár 6-8 száz éves.

.

.

Utcán 2.

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor őt fényképezik - ebben a bejegyzésben  közterületeken a világ különböző tájain Európán túl. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként jelölt táj, ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában. 

 Ausztrália (1995)

.

.

Sydnyt Ausztrália bölcsőjének is nevezhetnénk: 1788-ban ugyanis itt kötött ki a fegyenceket szállító Első Flotta, és itt létesült az első európai település a kontinensen. Különösen a city telített járművekkel, hiszen utcáit még a lófogatos időkben mérték ki. Vezetőnk a föld alatt közlekedő villamosvonatot ajánlja, ha a belvárosban akarunk közlekedni. A circle jelzésű vonatok nagy kört tesznek meg a város központja alatt, a belváros föld alatti öt állomásán állnak meg, és ugyanoda térnek vissza. Nejemmel úgy döntöttünk, hogy inkább a városnéző kis vicinálist vesszük igénybe - nemcsak azért, mert a legolcsóbb, de azért is mert a legbiztonságosabb, és utazás közben a város forgalmából, látnivalóiból is nyerünk némi ízelítőt.

 .

.

Dél-Afrika (1995) 

.

.

Rekkenő a hőség, főként az árkádok alatt ülve árusítják az ínycsiklandó egzotikus gyümölcsöket, a friss zöldségeket. Igazán bőséges a vidéki felhozatal.

.

.

 Ecuador (1985)

.

.

Az egyik legrégibb indián város nevét az ország őslakosairól, a quitókról kapta. 1470-ben elfoglalták az inkák és Quito királyság fővárosává tették. Jöttek a spanyolok, majd felkelés tört ki ellenük. 1822. májusában a Pichincha melletti csatában Sucre tábornok, a forradalmi seregek parancsnoka szétverte a spanyol megszállókat, és felszabadította a várost. Előbb Nagy-Kolumbiához tartozott, majd amikor 1830-ban Ecuador kikiáltotta a függetlenséget, ennek a fővárosa lett. Mindenfelé széles fasorok, szép terek, virágoskertek és gondozott parkok gyönyörködtetik a szemet. Sokat megőrzött a régi gyarmati város sajátosságaiból. Megpihenek a parkban.

.

.

Egyiptom (1971) 

.

 .

Kairóban nemcsak a távolságok nagyok, hanem más, jellegzetes környezeti tényezők is nyomasztják a turistát. Például a sok teljesen egyforma utca, melyek mindegyikében pontosan ugyanolyan üzleteket, cipő-, férfidivat-, illatszeráru-kirakatokat találunk. A járdán üldögélt. Szegénynek és öregnek tűnt, összességében elesettnek. Az ember megindult a látványán. Odamentünk hozzá, de sajnos nem volt közös nyelv, beszélgetni nem tudtunk. Ám amikor megláttuk a kezén az értékes gyűrűket, már nem tudtuk, mit gondoljunk...

.

.

 Florida (1998)

.

.

Ez már Miami! A város minden pontján több új irodaépület és üdülőszálloda áll, és még mindig vannak tervek a folyamatos továbbfejlesztésre. Belvárosa hatalmas üzleti és pénzügyi központtá vált. Óriási banképületek sorjázzák egymást.

.

.

Jordánia (1994) 

.

.

És miként látják el vízzel a rekkenő nyári hőségben manapság a kiszáradt szájú, szomjazó, igazhitű honpolgárt? A vizes ember vörös fezzel a fején egy hatalmas edényben viszi a hátán a vizes tartályt, és kiszolgálja a kuncsaftokat.  Kezében egy pohár, amelyből kirázza a maradék cseppeket, s ezzel mintegy fertőtleníti is. Az egészségmegóvó további intézkedést Allahra bízza, aki mindenható, no meg a testes ellenőrre, aki figyeli a tevékenységet. Igaz, hogy a nagy melegben a többórás caplatás után magam is megszomjaztam, de nem mertem inni a kétes tisztaságú poharakból nem lévén igazhitű, én nem számíthattam a mindenható Allah pártfogására...

.

.

Makaó (1992) 

.

.

 

Néhány óra hajókázás, és máris feltűnt a város. És hogyan lett Makaó portugál gyarmattá? Négy évszázaddal ezelőtt adományozta a portugáloknak a Kínai Mennyei Birodalom felett akkoriban uralkodó Ég Fia, a kínai császár. 

- És vajon ingyen adományozta? - szegezzük kínai vezetőnknek a kérdést.

- Szó sincs róla! - válaszolja. Jutalomként adta azért, mert a portugálok megsemmisítették az öbölben és a szigetcsoportjain garázdálkodó kalózokat. Az igazság az, hogy a portugálok már a XVI. század elején kereskedelmi kapcsolatba léptek Kínával, és 1557-ben - az európaiak közül elsőként - állandó telepet létesítettek e helyütt. 1987-ben újabb kínai-portugál megállapodás született arról, hogy 1999. december 20-án Makaó autonómiáját megtartva visszakerül Kínához. Kína garantálja a kapitalista rendszer érvényben maradását az átadást követő 50 évre, tehát egészen 2049-ig.

.

.

Omán (2009) 

.

 .

Maszkat, a főváros is hatalmas hegyek völgyében, a hegyóriásoktól övezve terül el. Fekvése és kikötésre alkalmas öble a nagy felfedezések idején idevonzotta a portugálokat, akik 1508 és 1650 között kereskedőtelepeket és két kikötőt létesítettek ezen a helyen. Az autóbuszunkra várva még állva is utálom a térden alul érő rövidnadrágot, itt azonban szemérmesen kellett öltözni, kénytelen voltam külön erre az alkalomra ezt vásárolni és viselni.

.

.

Perzsia (2010) 

.

 .

Shiráz ősi település, mely több ízben volt főváros is. Egész nap jártuk a várost, elfáradtam. Amint leülök a padra, jön egy koldus! Egész Perzsiában egyetlen koldust sem láttam ezen kívül, hisz a muzulmánoknak kötelező az adakozás. Hamarosan jött is a rendőr, aki feltűnően kemény hangon eligazította - vagyis elzavarta.

.

.

Tunézia (1993) 

.

.

A különböző törzseket az öltözékükről lehet megismerni. A tuaregek pl. hosszú fehér gyolcs szalaggal tekerik körül a fejüket a tűző nap ellen. Ugyanakkor a testüket csaknem földig érő fehér vászon lebernyeg borítja. A ruhaburok helyett én egy pálmafa alatt kerestem menedéket a rekkenő hőségben, a forrón tűző nap izzó sugarai elől.

.

.

Vietnam (1999) 

.

.

Már a megérkezésünk délutánjára riskás városnézést szerveztek számunkra. Hosszú sorban készenlétben vártak a járművek bennünket. Pechünk volt, mert alighogy beültünk a kocsikba, eleredt az eső. Mind sűrűbben esett, majd zuhogott a monszun áldása, így ezúttal alig láttunk valamit a városból. (A riksa nem európai méretezés, alig fértem el benne.) Vietnamban decembertől áprilisig, amit tél-tavasznak hívnak, 28-30°C a hőmérséklet, de júniustól szeptemberig akár 40-45°-ra is felfuthat a hőmérő higanyszála. 

.