Jugoszláviában VII

ROKONLÁTOGATÁSON JUGOSZLÁVIÁBAN 1971-BEN
Szenj

Megérkeztünk Horvátország egyik legrégibb városába, Senjbe. A települést először Attila hadai, majd a XIII. században a tatárok pusztítják el. IV. Béla a Frangepánoknak ajándékozza, Mátyás pedig szabad királyi várossá emeli.

A Boszniát elfoglaló törökök elől a lakosság Senj falai között nyer védelmet. Sziklaerődje nemcsak katonai központ, hanem a tengerparti szláv népek függetlenségének egyik bástyája. Falain, bástyáin kívül szép templomokat és más értékes kulturális emlékeket is találunk itt.

Lementünk a tengerpartra, feleségem megkóstolta, hogy tényleg sós-e.

A város kultúrtörténeti nevezetessége, hogy a könyvnyomtatás feltalálása után 50 évvel már nyomda működött. Senj 1600-1852-ig az esztergomi, illetve a kalocsai érsekséghez tartozott.

A szent Ferenc templom harangtornya a XVI. századból származik, a román íves katedrális pedig a XII-XIII. századból. A város feletti magaslaton áll az 1558-ban épített híres erőd, a Nehaj vár, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre. Felmentünk.

 

A tengeröböl mellett igen veszélyes út vezetett.

Jugoszláviában VI/2b

ROKONLÁTOGATÁSON JUGOSZLÁVIÁBAN 1971-BEN
Mi is megmártóztunk

Dús vegetációjú parkok, barátságos villák, panziók, impozáns tengerparti szállodasor...

...pálmafás tengerparti sétány teszi vonzóvá ezt a honfitársaink által is nagyon szívesen látogatott fürdőhelyet.

Kávéházak, cukrászdák, hangulatos teraszok, üzletek, utazási irodák...

...és gondozott strandok bőségesen állnak a turisták rendelkezésére, szolgálatára.

Opatija azonban nemcsak mint üdülőhely, hanem mint klimatikus gyógyhely is híres.

Reuma, asztma és szívbetegségek esetén kiváló gyógyhatású.

Sok szálloda és gyógyfürdő télen is nyitva tart, amikor a zajos fürdőzők helyét pihenni és gyógyulni vágyók foglalják el.

Opatija 8 ezer lakója a fürdővendégekből él.

Mi is megmártóztunk a tengerben...

...de a tengerparti sétányon, a padokon pihengetve és mélyeket szippantva a tenger nyugtató és egészséges levegőjéből ugyancsak jól éreztük magunkat.

Nagyon sokat azonban nem időztünk, továbbindultunk Szenj felé.

A szarvasmarha csülökbetegségei II.

AZ OLVASÓ KÉRDEZ – AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL

A SZARVASMARHA CSÜLÖKBETEGSÉGEI 2.

Előbbi bejegyzésünkben szót ejtettünk arról, hogy a szarvasmarhán a csülökszaru állandóan növekszik, rendszeres szabályozásra szorul. Azt is megtudtuk, hogy a szabályozatlan csülök deformálódása nemcsak érzékeny termelés-kieséssel jár, de a csülök irhagyulladását is prediszponálja.

A sántító tehenek több mint 90%-a valaminő csülök-rendellenességben szenved, ami nemcsak a tejtermelés csökkenésével, a súlygyarapodás elmaradásával, a korai selejtezés szükségességével, a tehenek meddőségével, de akár nehéz elléssel is járhat. A továbbiakban a szarvasmarhák csülökbetegségeiről fogunk szót ejteni.

A CSÜLÖKBETEGSÉGEK FELISMERÉSE

A kezdődő csülökbetegségekre részben helyi, részben pedig általános tünetek utalnak. B. KOVÁCS felhívja a figyelmet arra, hogy gyanú esetén mindig el kell végezni a végtag gondos vizsgálatát, mert a helyi tünetek nem mindig szembetűnőek, ezért a csülökbetegség felismeréséhez feltétlenül szükséges a végtag alapos körültekintő vizsgálata.

Az általános tünetek azonban feltűnőek és könnyen felismerhetőek.

1. Az állatok sokat fekszenek, nehezen állnak fel.

2. Állás közben ide-oda tipegnek, evés vagy fejés után rövid idő múlva ismét lefekszenek.

3. Előfordul, hogy a takarmányukat is fekve fogyasztják el, nehezen bírhatók mozgásra.

4. A két elülső, illetve a két hátulsó, netán mind a négy végtag csülkeinek a betegsége esetén az állat mereven, kötötten jár, a fájdalmas járáskor a hátat púposítja.

5. Amennyiben csak az egyik végtag fájdalmas, akkor jellegzetes mozgászavar, sántaság keletkezik.

6. Súlyos esetben az állat a beteg végtagját a levegőben tartja, nem terheli meg.

A CSÜLÖKIRHA GYULLADÁSA

Akkor beszélünk a csülökirha gyulladásáról, amikor belső mechanikai erők vagy a fertőző csirák okozta káros hatásra a csülök irhájában savós-sejtes beszűrődés keletkezik. Ez valójában a szervezet helyi védekező reakciója, amit gyulladásnak nevezünk.

És mi a gyulladás célja?

1. A kórokozó elpusztítása.

2. Az elpusztult sejtek kiküszöbölése.

3. Részben pótlása új sejtekkel.

A kiváltó okok, a lefolyás és a szükséges gyógykezelés milyensége szerint megkülönböztethetjük a csülökirha körülírt savós gyulladását, a csülökirha általános heveny savós, valamint a gennye gyulladását.

1.) A CSÜLÖKIRHA KÖRÜLÍRT SAVÓS GYULLADÁSA

Előre kell bocsátanom, hogy több évtizedes állatorvosi praxisom során - a tehenek lábvég-betegségeit tekintve – ez volt a leggyakoribb kórforma, amivel találkoztam. A csülök irhájának savós gyulladását minden esetben külső vagy belső mechanikai traumák okozzák.

Melyek az előidéző vagy hajlamosító okok? 1. Amikor az egyenetlen, göröngyös, főként köves talajon történő járás közben a csülökirhában zúzódás keletkezik. Az elvékonyodott és a trágyától felpuhult szarun át gyakrabban a hátulsó végtagok csülökirhájában keletkezik az irhazúzódás. 2. A túlnőtt, elhanyagolt vagy túlzottan elvékonyított szaru hajlamosít az irhazúzódásra. 3. A zúzódás a sarokvánkosok táján azért jön könnyebben létre, mert a szaru ott különösen vékony. 4. A zúzódás és az azt követő heveny savós gyulladás egyetlen erősebb trauma következtében is létrejöhet.

A heveny savós csülökirha-gyulladás esetén a kórok hatására a vérerek kitágulnak, faluk áteresztővé válik és nagy mennyiségű savós izzadmány és sejtes elem lép ki a károsodott területre. A váladék végül a pártaszél felé halad, majd a szaru a szegély mentén elválik és a váladék a keletkezett résen át a külvilágra jut.

TÜNETEK: Az első tünet a mozgászavar. A sántaság feltűnő, hirtelen, rendszerint csak az érintett végtagon lép fel. Kemény talajon való jártatáskor fokozódik, puha talajon csökken. Az állat a beteg végtagjait gyakran pihenteti. Mindkét elülső vagy hátulsó végtag megbetegedésekor az állatok sokat fekszenek, állás közben tipegnek, a járásuk kötött.

És mit találunk a helyi vizsgálat során? A szaru a körülírt területen a környezeténél melegebb és fájdalmas. A talp, illetve a sarokvánkos szarujában pár nap múlva kisebb-nagyobb körülírt területen vöröses elszíneződés, ún. vérfolt figyelhető meg.

Az oldalfal irhagyulladásakor a fájdalmasságot jelző terület a szarufal ütögetésével körülhatárolható. A sarokvánkos irhájának a gyulladásos területe nyomásra fájdalmas.

A pártaszél megfelelő része melegebb és fájdalmas enyhe fokban beszűrődött. A savós csülökirha-gyulladás jellemző tünete a szegély menti szaruelválás.

A betegséget a fájdalom miatt általános tünetek, bágyadtság, étvágytalanság és a tejtermelés csökkenése kísérik.

Gyógykezelés:

1. A csülökszarut szabályozzuk.

2. Az állatot puha almon tartjuk, kemény talajon nem jártatjuk.

3. Hideg vizes, ólomecetes, Burow-oldatos borogatást alkalmazunk.

4. Nagyon súlyos esetben a gyulladás csökkentésére az állatorvos kortizon készítményt applikál.

2.) A CSÜLÖKIRHA ÁLTALÁNOS HEVENY SAVÓS GYULLADÁSA

Az általános irhagyulladás a csülökirha nagy részére kiterjedő súlyos tünetekkel járó elváltozás.

Mi okozza? Kórokként gyakran mechanikai traumák szerepelnek, mint pl. a hosszú ideig történő vasúti szállítás vagy 15-20 km-en keresztül történő lábon hajtás stb. Ennél azonban sokkal gyakrabban lép fel a takarmányozásai hibák kapcsán jelentkező gyomor-bélgyulladás következményeként. Így például amikor a szeszgyári melléktermékek, romlott siló, új gabonaneműk stb. túlzott fogyasztása során fellépő gyomor és bélgyulladás miatt emésztési zavarok jönnek létre. A bél fokozottan áteresztővé vált nyálkahártyáján keresztül meg nem emésztett fehérjék és más mérgező anyagok a vérkeringésbe kerülve mérgezést (intoxikációt) és a csülök irhájában gyulladást okozhatnak.

Előfordulhat, hogy fertőző betegségekhez vagy szeptikus bántalmakhoz társul.

TÜNETEK: A betegséget sokszor súlyos általános tünetek is kísérik. A beteg állat bágyadt, étvágytalan, a hőmérséklete 40-41C-ra is felszökhet.

Mivel a bántalom több, esetleg valamennyi végtagra kiterjed, a betegek sokat fekszenek, nehezen kelnek fel, gyakran csak az elülső lábtőre támaszkodnak. Állás közben tipegnek, nehezen bírhatók mozgásra. Nyújtott végtagokkal mereve, kötötten járnak.

A csülkök melegek, ütögetésre fájdalmasak. A szaruszegélyen néha elválás keletkezik, amelyen át savó ürül. Kivételesen a szarutok is leválhat.

GYÓGYKEZELÉS: 1. Mindenekelőtt az előidéző okot kell megszüntetni. A gyomor-bélgyulladás kezelésére hashajtókat, bélnyálkahártya-bevonókat, orvosi szenet adunk. A legfontosabb ugyanis az alapbetegség kezelése.

2. Az irha gyulladását helyileg hideg borogatással, locsolással csillapítjuk.

3. Általános fájdalomcsillapítóként pl. algopyrint lehet adni.

4. Az állatorvos a gyulladás csillapítására gyulladáscsillapítókat pl. glukokortikoidokat applikál.

A szarutok leválása esetén az állatot mielőbb húsra kell értékesíteni.

3.) A CSÜLÖKIRHA GENNYES GYULLADÁSA

A csülökirha gennyes gyulladását gennykeltő baktériumok, elsősorban stafilokokkuszok és streptokokkuszok okozzák, amelyek a sérüléseken, szarurepedéseken, pártaszéli elváláson, a csülök közötti felázott bőrön jutnak a csülök irhájába. Előfordulhat azonban, hogy a szomszédos szövetekben lezajló gennyes gyulladásból a véráram viszi a baktériumokat a csülök irhájába, melyek a zúzódott, sérült irhában könnyebben megtelepednek és elszaporodnak, mint az egészségesben.

A megtelepedett baktériumok toxinjainak a hatására az irhában bővérűség, savós sejtes beszűrődés keletkezik. A nagy mennyiségű gyulladásos termék az irha és szarulemezeket elválasztja egymástól és a gyulladás súlyosságától függően, kisebb-nagyobb üregekben halmozódik fel.

A keletkezett váladék azután a szarulemezek mentén vándorolva eljut a pártaszélig, majd az ott elvált szaruszegély mentén kiürül. Mély irhagyulladás esetén a pártaszél bőr alatti kötőszövetére is ráterjed a gennyes gyulladás, benne tályog alakul ki.

TÜNETEK: A friss irhasérülésekre vérzés és sántaság hívja fel a figyelmet! A bántalom súlyos mozgászavart és szembetűnő általános tüneteket idéz elő. A sántaság – mely a váladék kiürüléséig nagyon súlyos – főként kemény talajon történő járás közben fokozódik. Állás közben az állat a beteg végtagját előbbre helyezi, az ujjízületeit nyújtva, a magasabban levő ízületeit pedig behajlítva tartja.

A beteg állat lázas, bágyadt, étvágytalan, a tejtermelése nagy fokban csökken. A pata meleg és fájdalmas. Felületes gennyes gyulladáskor a váladék elválás kialakításával tör magának utat.

A bántalom sok súlyos szövődmény forrása lehet.

GYÓGYKEZELÉS: Helyileg mindig meleg borogatást és fürösztést alkalmazunk és a betegnek antibiotikumot kell adni, ami azonban már állatorvosi feladat.

A CSÜLKÖK KÖZÖTTI SZÖVETSZAPORULAT

Szarvasmarhán gyakran észlelhető a főujjak közötti résben szövetszaporulatból álló duzzanat, amely sok esetben sántaságot idéz elő.

Az elváltozás olyan esetben fejlődik ki, amikor a végtagok egyenletes terhelését valamilyen körülmény megváltoztatja. Ilyen tényező pl. a túlnőtt csülökszaru, a hibás lábállás, a szétálló csülök stb.

Az állandóan istállóban tartott, jászolhoz kötött teheneken jóval nagyobb számban észlelhető a szövetszaporulat, mint a szabadtartásos rendszerben elhelyezett, főleg fiatal állatokon.

A csülkök közötti szövetszaporulat főként idősebb korban és a nehezebb testsúlyú állatokon jelentkezik nagyobb számban.

TÜNETEK: Kezdetben a duzzanat a környezetből alig kiemelkedő, tömötten rugalmas, fájdalmatlan képletként jelentkezik, felületén a hám ép, a környezeténél nem vagy alig melegebb. Mozgászavart nem idéz elő. Később a duzzanat növekszik, ujjnyi vastag, lemezszerű bőrkettőzet formájában az interdigitális (=csülkök közötti) résben mutatkozik. A duzzanat elülső része akár ökölnyi nagyságot is elérhet.

A duzzanat felületén nem ritkán fekélyek keletkeznek, amelyek alapját vérzékeny elhalásos sarjszövet adja. A folytonossághiányon át bejutó baktériumok hatására a párta bőr alatti kötőszövetében vagy a csülkök irhájában gennyes gyulladás jöhet létre.

Ezek a szövődmények már súlyosabb sántasággal és általános tünetekkel is járhat. Az étvágytalanság miatt a tejtermelés csökken, a súlygyarapodás elmarad, a bikák hágókedve megszűnik.

GYÓGYKEZELÉS: Kezdetben antibiotikumos, gyulladást csillapító kenőcsöket alkalmazhatunk, súlyos esetekben azonban a szövetszaporulat csak műtéti úton távolítható el, ami természetesen állatorvosi feladat.

PANARITIUM

A panaritium valójában egy gyűjtőfogalom, mely alatt nemcsak a párta bőr alatti kötőszövetének a gennyes gyulladását értjük, de mindazon szeptikus folyamatokat is, melyek annak szövődményeként a csülkön kialakulnak.

A panaritium mindig fertőzés következménye, mely sokszor jelentéktelen sérüléseken át jut be a csülök bőr alatti kötőszövetébe. A fertőzés leggyakoribb kiindulási helye a pártaszél folytonossági hiánya (sérülése stb.) vagy a csülkök közötti rész, esetleg a sarokvánkosok tájéka. Ezeken a helyeken gyakori ugyanis a sérülés, a zúzódás és a kipállás.

Melyek a hajlamosító tényezők? Mindenekelőtt az elhanyagolt csülökszaru, valamint az istállóhigiénia elhanyagolása. Egyes szakemberek szerint bizonyos takarmányok fogyasztása is (pl. szeszgyári moslék, rizskorpa) lehet hajlamosító tényező a betegség fellépésében. Az említett takarmányok nagy adagban történt fogyasztása után ugyanis a csüdhajlás túlérzékennyé vált bőrében bőrgyulladás keletkezik, ami elősegíti a baktériumok behatolását és a panaritium kifejlődését. A leveles répafej, a répaszelet és sok moslék etetése pedig a híg bélsár és a sok vizeletürítés miatt akkor prediszponálja a bántalom fellépését, ha az hiányos almozással, a körömápolás elmaradásával és az istállóhigiénia elhanyagolásával is társul.

TÜNETEK: A bántalmat súlyos megterhelési típusú sántaság kíséri, de gyakran előfordul, hogy az állat egyáltalán nem terheli meg a beteg végtagját. A beteg sokat fekszik, bágyadt, étvágytalan, lázas, a tejtermelés nagy fokban csökkent.

Helyi tünetek: A párta melegebb, körülírtan fájdalmas, de gyakrabban kiterjedt területen, olykor a csüdízületig terjedően duzzadt. A duzzanat elől, a csülök közötti hasadék felett a legkifejezettebb, mert a bőr alatti kötőszövet itt a legvastagabb.

A bőr fényes, kékesvörös színű, olykor savós váladéktól gyöngyöző, tömötten tésztás tapintatú, erősen fájdalmas. Az elváltozott területen a szőrzet borzolt, a szegély mentén a szaru elválik. A keletkezett résből gennyes, bűzös váladék ürül.

A tályog feltörése után a helyi, az általános tünetek és a sántaság csökken, és akár teljes gyógyulás is bekövetkezhet. Gyakran azonban újabb tályogok keletkeznek és újabb feltörések képződnek, a sántaság is állandósul és az általános tünetek sem múlnak el. Mindez arra utal, hogy szövődmények alakultak ki.

Számos formában kialakulhatnak a szövődmények. Felléphet: 1. A csülökirha felületes vagy mély gyulladása. 2. A csülökcsont gennyes gyulladása, esetleg elhalása. 3. A csülökízület gennyes gyulladása. 4. A folyamat ráterjedhet a pártacsontra, a pártaízületre, a csüdcsontra és a csüdízületre is.

GYÓGYKEZELÉS: A panaritium kezdeti szakában eredményesen alkalmazhatjuk a meleg fertőtlenítő oldatokkal történő fürösztést, párakötést, panaritium-kenőcsöt stb. Ajánlatos az antibiotikumok alkalmazása és a tályogok megnyitása. Nagyon súlyos esetben a csülköt amputálják, ami azonban már állatorvosi feladat.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. márciusában.)

Jugoszláviában VI/2a

ROKONLÁTOGATÁSON JUGOSZLÁVIÁBAN 1971-BEN

A part arculata Opatijánál

A jugoszláv tengerpart hossza 2040 kilométer. Az adriai tengerpart hossza 800, szélessége 160-170 kilométer, területe 13 ezer négyzetkilométer.

A hosszú partsávon gyakran közvetlenül a tengerparton hegyláncok húzódnak és meredek falként elválasztják a keskeny partszegélyt a félsziget belsejétől.

A szürke hegyóriások azonban nemcsak a tengerpart képét és éghajlatát befolyásolják, hanem a vidék történelmét, gazdasági és kulturális fejlődését is.

A táj arculatához törölhetetlenül hozzátartozó magas, kopár hegyek mintegy ellenpontjai a csillogó tengerben szétszórt dús vegetációjú szigeteknek. Az Adria-part hegyei nem mindig voltak ilyen kopárak.

Egykor hatalmas szálfaerdő-rengetegek borították lejtőiket. Ezek szolgáltatták évszázadokon át a hajók (velencei gályák) faanyagát.

Az erdőkaréjuktól megfosztott hegyek karsztosodni kezdtek, és ma szürke hegyvonulatokként magasodnak a háttérben. Oldalukon akadálytalanul zúdul le a csapadék, vad hegyi patakokként egyesülve omlik a tengerbe.

A tengerpart rendkívül tagolt, számtalan kisebb-nagyobb öböl, félsziget, tengerszoros és csatorna tarkítja.

Egyes szigetei csak a második világháború befejezése óta tartoznak Jugoszláviához.

Idillikus szigetek, kitáruló öblök, magasba nyúló sziklacsúcsok, szikrázó kék tenger. Pálmák, ciprusok, babérok, virágzó oleanderek.

Templomok, kolostorok, paloták. Ősi várfalak, múltba merevedett városkák, romantikus halászfaluk kísérték utunkat.

A terület őslakói a partvidéket a mai Velence környékétől Albániáig benépesítő illírek voltak, majd a VII. században jelentek meg a szlávok a parton.

Opatija helyén a XV. században Benedek rendi apátság állt, melyről a nevét is kapta. Az egykori kis halászfalu a századforduló idején nőtt látogatott fürdőhellyé.

Jugoszláviában VI/1

ROKONLÁTOGATÁSON JUGOSZLÁVIÁBAN 1971-BEN

Elérjük Opatiját

A Hotel Jama étterméből fenséges illat áradt!

A parkolóban nemzetközi autóbemutató.

Miután kifújtuk magunkat, néhány kilométer a Wartburggal egy csodálatos erdei úton, majd egy bőséges magyar turistaétkezés után szállás a Hotel Wartburgban.

Az örökkék Adria felé haladva élvezzük a Karsztvidék évezredes erdejének luxusát.

Nem akarunk akárhol megállni megebédelni. Mégis előkelőbb, ha a Hotel Podvin Restaurácija melletti erdőben fogyasztjuk el mi is hazai konzervjeinket!

A megfelelő előkészítés után feleségem a spirituszon megmelegítette az ebédet.

A demizson vizéből megfőzte még a kávét is.

Sajnos csak későn vettük észre a táblát, miszerint az erdőben tüzet gyújtani tilos.

Hamarosan elértük Opatiját vagy ahogyan én még a gimnáziumi földrajzórán tanultam, Abbáziát, már az Osztrák-Magyar Monarchiának is az egyik legkedveltebb fürdőhelyét, üdülőjét.

Jugoszláviában V

ROKONLÁTOGATÁSON JUGOSZLÁVIÁBAN 1971-BEN
A Postojna-barlang

Postojna előtt 10 kilométerrel megszálltunk a Cseppkőbarlanghoz címzett Wartburg Hotelban. Az erdő melletti út kis vizes tisztásán csúszott a kocsi, alig tudtunk kijönni!

Melyik ruhát öltsem fel a vacsorához?

Készül a teríték.

Megérkezünk...

...a postojnai cseppkőbarlang bejáratához.

A korábban ismert de feledésbe merült cseppkőbarlangot 1818-ban fedezte fel egy hegymászó, majd néhány év múlva megindultak a barlangkutatók. A két világháború közötti időben már a Karszt-vidék elsőrendű látványossága.

Villanyvilágítást kap, majd a barlangvasút is megépül és 3 km-re viszi be a látogatókat a barlang mélyébe. Fél órás gyaloglás után pedig kijutunk a külvilágra. Amikor egy-egy vékonyabb fatörzsnyi szalagminta korában elmélyedünk (évi egy milliméternyi gyarapodás tudatában) kb. 3 millió év kitartó munkájának eredményével találjuk magunkat szemben.

A kisvonatos első útszakasz füsttől barna cseppkövei arra emlékeztetnek, hogy a német-olasz megszállás idején a megszállók üzemanyagot és lőszert raktároztak itt, amit a partizánok egy másik bejáraton behatolva felrobbantottak a bejárat őrségének legnagyobb meglepetésére.

A termek során át a 45 méter magas "nagyhegy" lábánál kezdődik a  gyalogtúra, amelynek holdbéli tájhoz hasonló dombjáról leereszkedve a drapériaként összezáródó cseppkősorozat alatt kis híd vezet alant az alsó barlangrendszerbe iramló Pivka fölött.

A barlangot a szorgalmas Pivka patak hozta létre. Változatos formák, szeszélyes cseppkőalakzatok sorakoznak (briliánsok, banán, anya és gyermeke stb.) tág teret engedve az ellenfantázia jogán való egyéni névadásnak. Egy hatalmas ún. koncertteremhez érünk, ahol postahivatal és büfé is van odalent. Az ún. Kongresszusi Teremben 1965-ben 517 speleológus, hidrológus és biológus jelenlétében nyitották meg a Speleológusok Harmadik Világkongresszusát.

 

Van itt egy kis műtavacska a gőtefélékhez tartozó állatokkal. Úgy mondták: olmokkal. Hallgatjuk a tájékoztatót. Arasznyi, gyíkszerű, elkorcsosult őshüllők benyomását keltik e napot nem látott sápadt gőtefélék, melyek szemmel születnek ugyan, de pontszerű szemük az állandó éj sötétjében elkorcsosul. Életelemük a barlangi sötét, az egyenletes hőmérséklet, és amíg 16 foknál melegebb közegben életképtelenné válnak, a barlang hűvösében élő utódokat hoznak a világra. Az állatok csak néha mozdulnak el medencéjükben és rá sem hederítenek a bedobott aprópénzekre. Sokáig bámuljuk e kis szörnyeket és a nyugvó érmék között magyar forintosokat is látunk.

Másféle élőlények is vannak azonban itt. Barlangi csigák, véglények, barlangi mohák nagy változatosságban. Mindezekről tudományos kutatások folynak a barlangbiológia tudományágában.

Óriási élmény nyújtott számunkra ez a kirándulás: a millióféle alakzatú és helyeződésű csodásan csillogó és százféle színezetű cseppkőerdő látványa! A több órás túra után azonban jólesett kicsit kinyújtózni és a barlang fojtott levegőjét mély légzéscserével átfújatni a környéki erdő tiszta és üdítő levegőjével.