2013. január 15., kedd

Tátra III/1

 Felvidéki barangolás - Magas-Tátra
Csodálatosan szép a környéket uraló, hatalmas sziklatömb, a lomnici csúcs!




A Magas-Tátra déli lejtője klimatikus gyógyhely és üdülőhely. Nagy szállodák, nyaralók, gyógyintézetek és hatalmas, az idegenforgalom számára berendezett áruház található itt pompás fenyvesektől övezve ezer méter körüli magasságban. Indul innen személyszállító kötélpálya, a lanovka, de kiinduló állomása a pirosszínű villamos hegyivasútnak is.





Tájékozódom Lomnicon.





A Hotel Prága a Tátra legimpozánsabb szállodája, mely előtt inkább nyugati kocsik parkolnak, de elvétve találsz magyar és cseh rendszámú autókat is. (Ez persze még nem bizonyíték arra, hogy itt is szállt volna meg a tulaj 2 csehkorona parkolási díj és esetleg egy fénykép erejéig... Ez jutott eszembe, mikor megpillantottam egy kopott magyar trabantot, melyben a ruhák akasztón függtek!) És hogy miért vágok ilyen szomorú ábrázatot, miközben kilépek a Hotel Prágából? Menj be te is és fogyassz valamit, majd megtudod! Kis élvezet - sok pénz...





A medvebőrös férfi egy fényképész reklámja.





Védett terület, nem nagyon félnek tőled a mókusok sem, melyek még a betonúton is szaladgálnak jókedvűen ide-oda. A természet fenséges szépségét, az emberek teljesen kikapcsolódó pihenését kiegészíti - vagy mondhatnám az egészet aláfesti - az impozáns nagy zenekar, mely a téren játszik, ahol a padsorokba leülve nyugodtan hallgathatod anélkül, hogy valaki is körbejárnak kalapolni!





Külön élményt jelent a lomnici csúcs megpillantása! Csodálatos a környéket uraló, hatalmas sziklatömb, a természet meseszép költeménye. A Magas-Tátra Közép-Európa legváltozatosabban, legszebben tagozódó hegysége. Kelet-nyugat irányban 25 km hosszan, észak-dél irányban pedig 15 km szélességben terjed ki. Ez a maga nemében egy monumentális tájegység, ahol a mély sziklavölgyeknek, a sziklatarajoknak, a tengerszemeknek és vízeséseknek színes sokasága váltakozik.





A Magas-Tátra a Kárpátok gerincéből emelkedik ki, főtömege gránit. A Tátra lejtőin mintegy másfélezer méteres magasságig összefüggő fenyőerdő zöldell - micsoda fenséges fenyőillattal!





Tovább, 1700-1900 méter magasságig a törpe- vagy gyalogfenyők birodalma következik. Ezekre az jellemző, hogy rugalmas ágaik már közvetlenül a talaj felett szétágaznak, a téli hószőnyeg alatt pedig a földig hajolnak, és így - bár nyáron akadályt képeznek a turistáknak - télen szabad teret nyitnak a síelőknek.





A törpefenyők felett a tar sziklaöv rendkívül meredek lejtőjű és élesen csipkézett 2400-2600 méter magasságig emelkedő csúcsokkal tarkázott tarajokban végződik.





Már messziről kirajzolódnak a Tátra tömegébe bevágódott mély völgyek. E hegység jelenkori arculatát a jégkorszak formálta ki.





A völgyfőkben vagy ún. cirkuszvölgyekben megkapóan szép tavak, az ún. tengerszemek ágyazódtak be. A tátrai tavak száma eléri a 140-et is. Némelyikük egészen apró, többségük azonban jelentékeny nagyságú és mélységű. A Csorba-tó 20 hektár nagyságú és 19 méter mély, a Tengerszem-tó pedig 77 méter mély.





A gleccservájta völgyek sziklalépcsőin szép vízesést alkotva zuhognak le a kristálytiszta patakok. Legismertebb a Tarpataki vízesés, de szinte valamennyi völgyben vannak hasonlóak.





A Tarpataki vízesés nem egy művészt munkára ihletett: többen is megfestették azt és annak környezetét.





1500-2100 méter magasságban a sziklafüves gyepek alakultak ki. A havasi növényvilág jellemzője, hogy nagyok a virágaik a termetükhöz képest. Ez azért van, mert rövid a virágzási idő, ugyanakkor gyér a rovarlátogatottság is. A feltűnően nagy virággal könnyebben oda tudják csalogatni a rovarokat, és ezzel a megporzást jobban biztosítják. A Tátrában ismert lágyszárú havasi növényfajok: a nárciszvirágú szellőrózsa, gleccserboglárka, hószéli szegfű, havasi gyopár, mely kizárólag csak mészkövön él. Érdekes az állatvilág is: elég gyakoriak a zergék és a mormoták. Utóbbiak jellemzője, ha egy idősebb hím, amikor két lábra állva őrszolgálatot teljesít és veszélyt észlel, füttyszóval figyelmezteti a társait. Újabban ismét betelepítették a kihalt ősi állatokat, a medvét és a bölényt, és az egész Tátrát védett területté nyilvánították.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése