ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG A BORJÚ KÖLDÖKGYULLADÁSÁT
A gyakran előforduló esetek közé tartozik, amikor a gazda azzal a
panasszal keresi fel az állatorvost, hogy a néhány napja született
borjú egyszeriben bágyadt, egyáltalán nem keresi a csecset, a
hátát púposítja és duzzadt, fájdalmas a köldöke.
Elhanyagoltabb vagy súlyosabb esetekben a kis állat ízületei is
megduzzadnak, az állat sántít, alig tud lábra állni. Ez a
köldökgyulladás.
Ha időben történik a gyógykezelés és megfelelőek a tartási
körülmények, az esetek jól gyógyulnak, de elhanyagoltabb
esetekben a borjú elpusztulhat vagy a szövődmények miatt nagyon
visszamarad a fejlődésben.
A veszteségeket akkor tudjuk maradéktalanul kiküszöbölni, ha
megelőzzük a bajt még mielőtt szükség volna a költséges
állatorvosi és gyógyszeres beavatkozásra! De hogyan lehet a
bántalmat megelőzni?
A BORJÚ KÖLDÖKGYULLADÁSA
A
köldökgyulladás valójában a hasfalhoz rögzített köldökvéna
gyulladása, amit a környezetből a köldökbe hatoló baktériumok,
egyebek között streptococcusok, corynebacteriumok stb. idéznek
elő. A bántalom kifejlődését nagyfokban elősegítik a környezet
kedvezőtlen higiéniás viszonyai, a köldök fertőtlenítésének
elmaradása, sőt az anya hiányos takarmányozása is.
A köldök gyulladása az esetek többségében nem közvetlenül az
ellés után jelentkezik, hanem csak azt követően néhány nap
múlva.
A KÖLDÖK VISSZALAKULÁSA, BESZÁRADÁSA
Ahhoz, hogy a köldök gyulladását felismerjük, mindenekelőtt
tudni kell, hogy miként történik a visszaalakulás fiziológiás
folyamata.
Ez azt jelenti, hogy az ellés után 3-4 nap múlva a „köldök”
már csak ceruza vastagságú, nem fájdalmas, kezd beszáradni és
hamarosan koromfekete színűvé válik, majd a születés után 2-4
héten belül ellökődik.
ÉS MIRŐL ISMERHETŐ FEL A GYULLADÁSOS KÖLDÖK?
A fertőzés legfeltűnőbb jele, hogy a köldök nem szárad be,
vastag, ami azt jelenti, hogy akár hüvelykujjnyi vastagságú is
lehet és nagyon fájdalmas.
A köldök fájdalmasságát úgy állapíthatjuk meg, hogy a
köldökzsinórt az ujjaink közé fogjuk, és arra enyhe nyomást
gyakorolunk, majd nagyon óvatosan pödörgetjük. Arra nagy gondot
kell fordítani, hogy tiszta, megmosott kézzel történjen a köldök
tapintása.
A gyulladásos köldök gyakran nedves, súlyosabb esetekben olykor
gennyes, sőt még bűzös váladékot is lehet belőle kipréselni.
ÁLTALÁNOS TÜNETEK IS MUTATKOZNAK
A legfeltűnőbb tünet, hogy a borjú bágyadt, eleinte csak
kedvetlenül és kevesebbet szopik, utóbb már egyáltalán nem
keresi a csecset, a hátát púposítja, sokat fekszik és csak
hosszabb ösztökélésre lehet felkelteni.
A kis állat mindinkább legyengül, hasmenése támad, és ha időben
nem kap állatorvosi segítséget, elhullik. Olykor szövődmények
okozzák az állat halálát.
Alapvető szabály, ha az állat étvágytalan, kedvetlen, meg kell
mérni a hőmérsékletét, mely normális körülmények között
38-39C között mozog, és az
elmondottak szerint ellenőrizzük a köldökét. Megjegyzem, hogy a
lázméréskor a hőmérőt a végbélbe kell óvatosan, kissé
felfelé irányítva behelyezni és 5 percig ott tartani.
A köldökgyulladás meglehetősen gyakori bántalom és sürgős
állatorvosi beavatkozást igényel. A gyulladásos fertőzött
köldökben levő baktériumok ugyanis gyakran betörnek a véráramba,
amellyel bejutnak a véráramba és nem egyszer az ízületekbe is.
Ilyenkor az ízületek megduzzadnak, fájdalmassá válnak, az állat
sántít, mind nehezebben mozog, utóbb már alig tud lábra állni.
A borjakban olykor súlyos görcsös állapot is kialakulhat.
GYÓGYKEZELÉS
Ismételten hangsúlyozni kell, hogy minél előbb el kell végezni a
gyógyszeres kezelést, mielőtt még a szövődmények
kialakulhatnának.
Az orvoslás feladata, hogy minél előbb gyérítsük a köldökben
elszaporodott kórokozókat, ami helyi kezeléssel történik.
Másrészt meg kell gátolni a baktériumok behatolását vagy
elszaporodását a különféle szervekben, ezért parenterálisan
antibiotikumot kell adni. Amennyiben pedig már valaminő kóros
szövődménnyel is számolni kell (hasmenés, bélhurut stb.) tüneti
kezelést is kell alkalmazni.
A köldökgyulladás helyi kezelésére valaminő fertőtlenítő
oldatot használhatunk (pl. Betadine, 2%-os alkoholos jódoldat
stb.), ha pedig már tályog is kialakult, annak megnyitását
állatorvosra kell bízni.
Amint arról már szó esett, mielőbb ajánlatos parenterálisan is
valaminő széles hatósugarú antibiotikumot (pl. Tardomyocel inj.
Stb.) applikálni.
Amennyiben a bélhurut is kialakult és hasmenés is mutatkozik,
minden második szopáskor adjunk kamillateát, és abba is
antibiotikumot (Neomycin, NeoTe Sol pulv stb.) keverhetünk az
állatorvos ajánlása szerint.
Néhány évvel ezelőtt egy súlyos és nehezen gyógyuló
istállójárvány során az elmondottak mellett homeoterápiát is
alkalmaztam. Ez úgy történt, hogy minden borjúnak a születés
után nem sokkal alvadásában nem gátolt 100 ml anyavért
fecskendeztem a combizomba. A „költségmentes” vérterápia
nemcsak a megbetegedések és elhullások arányát csökkentette, de
a gyógyszerköltséget is.
Miután pedig a beteg állat egyáltalán nem vagy csak nagyon
keveset szopik, a kiszáradás meggátlására feltétlenül
gondoskodni kell a folyadékellátásról. Az lesz a
legcélravezetőbb, ha pl. cuclisüvegből kamillateát adunk a
betegnek.
Miután a köldökfertőzés megjelenésében igen fontos szerepet
játszik az istállóhigiénia, különös gondot kell fordítani a
bőséges, tiszta almozásra, de amint arról már szó esett, az
anya igények szerinti takarmányozására is.
MEGELŐZÉS
1. Már az ellés előtt is gondos figyelmet kell fordítani a tehén
takarmányozására, mert a megfelelő ásványi só, vitamin stb.
ellátottság nemcsak az újszülött állat ellenálló-képességét
befolyásolja jelentősen, de a föcstej minőségét is javítja,
mely így az élet első napjaiban fokozott védelmet nyújt a
fertőző csírákkal szemben.
2. Ugyancsak fontos feladat, hogy az újszülöttet megóvjuk a
fertőzéstől. Miután pedig a fertőződés nagyon sokszor már a
szülés közben bekövetkezik, nagyon fontos, hogy a segítségnyújtás
során is betartsuk a higiénia alapvető szabályait. A beavatkozás
előtt nemcsak a kezünket kell megmosni valaminő fertőtlenítő
oldattal (Betadine), hanem az ellő állat külső nemi szerveit is.
3. Az ellést követően fontos feladat a köldök ellátása! A
borjú köldökzsinórja a szülés közben vagy annak befejezése
után a bőrköldöktől egytenyérnyi távolságra szokott
elszakadni. Ha ez nem történne meg, ilyen távolságból kell
fertőtlenített kézzel elszakítani.
Ez úgy történik, hogy a zsinórt egyik kézzel megmarkoljuk a
bőrköldöknél, a másik kézzel pedig a szakadási hely alatt,
majd húzással, csavarással végezzük el a köldök elszakítását.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a rövidre szakított köldök
számos veszély forrása lehet.
4. Ezután a köldökcsonkot oly módon kell fertőtleníteni, hogy
azt egy széles szájú üvegben levő fertőtlenítő oldatba kell
„belelógatni”. Fertőtlenítésre többek között Jódtinktúrát,
Iosant vagy Betadine oldatot használhatunk.
5. Két-három nap után ajánlatos ellenőrizni a köldök állapotát
a fentebb elmondottak szerint, nehogy késésben legyünk a
gyógykezeléssel, ha netán mégis bekövetkezne a fertőzés.
A
betegség megelőzése nemcsak a borjú egészséges fejlődését
szolgálja, de ily módon sok gondot, fáradtságot és felesleges
kiadást is megspórolhatunk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. áprilisában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése