"Azért fizetek, hogy alaposan vizsgálja meg!"
Mivelhogy a csikó fizikális vizsgálatát (fonendoszkóppal hallgatózás, kopogtatás, fogvizsgálat, lázmérés stb.) már elvégeztem, és semmi kórosat nem találtam, már csak a mikroszkópos bélvizsgálat következett. Rektálisan bélsarat kellett vennem, ami egy nem éppen veszélytelen színházi jelenetet képezett, mert mikor benyúltam a végbélbe, a csikó ugrált, rúgott, nyerített, ellenkezett.
Végül is, amikor sikerült bélsár-mintát vennem abból a célból, hogy az abban levő féregpetékből az esetleges parazitás fertőzésre következtethessek, abban a pillanatban, ahogy belenéztem a mikroszkópomba, azonnal szembetűnt a sok-sok orsóféreg-pete, melyek az állat nagyfokú fertőzöttségére utaltak.
Miután a sok eredménytelen vizsgálat után megszületett a diagnózis, megkérdeztem a gazdát:
- Sohasem látott a csikóból gilisztákat ürülni?
- Dehogynem! - vágta rá a tulajdonos természetesen és határozottan. - Olyan jó nagy 20-30 centis fehér, mozgékony kukacok voltak! - folytatta most már a tőle nem megszokott részletezéssel.
Rettentő dühös lettem, és ingerültem kérdeztem:
- Hát miért nem ezzel kezdte a panaszokat?
- Mert a doktor úr erre nem kérdezett rá, a bélsárürítés meg, amit kérdezett, normális volt. De ha fizetek, elvárhatom, hogy a doktor úr alaposan megvizsgálja az állatomat, és megkeresse a betegségét, nem?
Ehhez már valóban nem tudtam a döbbenettől hozzászólni. Megírtam a 15 forintos elismervényt a vizsgálati díjról, melyből prémiumként 15 százalék illette meg az állatorvost, miután az államnak befizették az összeget. A gazdával azért közöltem, ha a féregürítésről azonnal tájékoztat, sokkal gyorsabban végeztünk volna a vizsgálódással, és nem kellett volna az egész délelőttjét rászentelni, én pedig gyors és biztos diagnózishoz jutottam volna.
Ezután már minden a megszokott módon történt: felírtam receptre a féreghajtót, és tájékoztattam a gazdát arról, amit a ló orsóférges fertőzöttségéről tudnia szükséges.
Az előzményekről jó és hasznos pontosan tájékoztatni az állatorvost, ez nemcsak a segítő, de mindenekelőtt a beteg állat és bizony ezáltal a segítséget igénylő gazda érdeke is. A pontos kórelőzmény jórészt hozzájárul a betegség megállapításához és a jószág gyógyulásához. Az egészség pedig nem vásári áru, annak semmi köze nincsen a fix állatorvosi honoráriumhoz. Végezetül pedig tudomásul kell venni, hogy nincsen olyan orvos, aki nem tesz meg mindent a rábízott beteg meggyógyításáért, mindenekelőtt az eredményes gyógyítás sikerélménye, a bizalom megvalósítása, a saját és a tulajdonos elismerésének és megbecsülésének teljesítése érdekében. (Ha mégis, ahhoz többet nem kell fordulni.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése