Táncos képek Ázsia országaiból, melyek már szerepeltek egy-egy blogbejegyzésben. Ha a címre (ez minden esetben egy ország) klikkel, a teljes fejezet megjelenik, melyben legtöbb esetben a szerző által készített több, az itt kiragadotthoz hasonló témájú fotó is megtalálható kommentárral együtt.
Ősi viseletükben játékos madárkák könnyedségével táncolnak és utánozhatatlan kecsesség jellemzi minden mozdulatukat.
Jellegzetes szabású ruhában és kalapban a táncosok fergeteges sikerrel vietnami néptáncokat adtak elő.
Búcsúvacsoránkat
a Salongray Reataurantban rendezték meg. Tánccal, zenével
szórakoztattak bennünket a jellegzetes vietnami estebéd után. Nézzék
velünk a szép népviseletbe öltözött szereplőket, kecses mozgásukat!
Ehhez nem kell kommentárt fűzni...
A táncosnők egy vallásos darabot, valamiféle misztériumjátékot adtak
elő. A régi törvény szerint 1932 előtt ha valaki a király jelenlétében
előadás közben csak suttogni is merészelt, halállal lakolt! Ha főnemes
volt, arany- vagy ezüstbilincset kapott, s mielőtt fejét vették, egy
szantál fabuzogánnyal fejbe verték, így érzéstelenítették. Ha egyéb
vendég a ház asszonyával szerelmi viszonyt kezdett, 3 napos kínzás után
került kivégzésre. A nőt nem kínozták, hanem azonnal végrehajtották a
halálos ítéletet.
Több táncosnőn is láthatjuk a híres thai gyűrűt, amit amulettként
viselnek és navaratnának hívnak. 9 kő van benne: gyémánt, smaragd,
rubint, topáz, zafír s a csillogó fekete kő, a macskaszem.
Hát ilyenek a nepáli leányok! Szépek. A hús azonban ehetetlenül rágós
volt! Italt nem adtak, egy pohár sör pedig 2 dollárba került!
Látogatást teszünk az ún. Pokol Kapujában. Nem tudom, hogy ez valójában
mit jelent, de itt nagyon szép ősi ceyloni táncokat és tüzes bemutatókat
láttunk. Lélegzetelállító és számunkra érdekes zene mellett lejtették
táncaikat.
Vacsora után műsoros est következik. Akrobatikus elemekkel tarkított
táncot látunk pontosan kidolgozott kéz- és lábmozdulatokkal -
fúvóshangszerek, csengettyűk és dobszó kíséretében. És jön a
tűzprodukció, a tűznyelők, majd a népviseletbe öltözött, gyönyörű
táncosnők és a fürge lábú táncosok bemutatója.
Az atajal férfiak és nők homlokukat tetoválják. Régebben fejvadászok
voltak, és állukat is tetoválták. A nők közül azonban e jelet csak azok
viselhették, akik szépen és ügyesen tudtak szőni.
Szinte megkönnyebbülünk, amikor már csak a különféle szörnyekkel és
démonokkal találjuk szembe magunkat. Minden jó, ha vége jó: a kijáratnál
ez a csinos táncosnő búcsúztat bennünket maláj táncmozdulatokat lejtve.
A kolostorokban tartják meg az ünnepeket, melyekhez hozzátartozik a
szent tánc, a csham, amelyben mitológiai alakok maszkjait viselő
szerzetesek újrajátsszák a jó és gonosz közötti viadal ősi témájának
különféle variációit. A táncokat egy külön sorban ülő szerzetesek
kisérik dobon. Mindazok, akik nem vesznek részt közvetlenül a
bemutatóban, lelkes figyelemmel nézik az általában több napig tartó
szertartás eseményeit. A maszkokat fából és papírmaséből készítik, és
szükség szerint javítgatva hosszú ideig megőrzik.
A számok szövege a szent hegyről, a Himalájáról szólt, melyet
átszellemülve adtak elő a tibeti hölgyek. Sok esetben nem értettük, hogy
mit jelképeznek a maszkok, pusztán a hangulatot tudtuk átérezni.
A csodálatos sziget gyönyörű táncosnői ropják. Olvastam, hogy annak
idején a hölgyek fedetlen kebellel jártak-keltek. Akkor ez volt a divat.
De mi is a valóság?
És
vajon kell-e ennél szebb búcsúztatás? Bali szigetének szépei fogadtak
bennünket csodálatos táncukkal és zenéjükkel, és most ők is köszönnek el
tőlünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése