A sertés vetéléssel és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A SERTÉS VETÉLÉSSEL ÉS LÉGZŐSZERVI TÜNETEKKEL JÁRÓ SZINDRÓMÁJA (PRRS) ELLEN?

Mindössze két évtizeddel ezelőtt észleltek először Amerikában egy olyan betegséget, mely a sertésben magzatkárosodással, többnyire vetéssel és légzőszervi tünetekkel járt. Rendkívül gyorsan terjedt és súlyos gazdasági veszteséget okozott a sertésállományokban.

A nagyon gyorsan terjedő bántalom hamarosan átjutott Ázsiába és végiggaloppozott a legtöbb európai országon is. Mai elnevezéssel ez a betegség a PRRS (porcine reproductive and respiratory syndrome).

A gazdasági veszteség a kocák vetéléséből, a malacok fejlődésének az elmaradásából, a rossz takarmány-értékesítésből, a gyógyszerezési költségek megnövekedéséből stb. adódik. A magyarországi árutermelő állományok PRRS-sel kapcsolatos többletköltsége – még a legóvatosabb becslések szerint is a 2003. évi adatokat figyelembe véve – vágósertésenként 1500 forint körüli összegre tehető.

MI OKOZZA?

Eleinte míg a betegség okozóját nem sikerült meghatározni, számos névvel illették a tünetegyüttest. Először „rejtélyes sertésbetegségnek” nevezték, majd miután az esetek egy részében hiperémiás és cianotikus bőrelváltozásokat figyeltek meg a fülvégen, az orron és a farkon, a sertés kék fül betegsége elnevezéssel illették.

A jelenleg elfogadott hivatalos neve a jelentkező tünetek figyelembe vételével: a sertés járványos vetélése és légzőszervi szindrómája (PRRS).

A kórokozó az Arteviridae családba tartozó, RNS-t tartalmazó burkos vírus. A vele egy csoportba sorolt vírusokra jellemző, hogy elsődleges szaporodási helyük a fehérvérsejtek (macrophagok), a fertőződést követően a tünetmentes vírushordozástól a végzetes kimenetelű megbetegedésig változatos a kórkép. Az USA-ban és az Európában izolált vírustörzsek között jelentős antigenitásbeli különbségek vannak. A törzsek két szerotípusba tartoznak, az egyikbe az amerikai, a másikba pedig az európai izolátumokat sorolják.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A vírus terjesztésében a legfontosabb szerepet a betegségen átesett vírushordozó sertések játsszák. A betegség heveny szakaszában a vírus megtalálható az orrváladékban, a vizeletben, a bélsárban és az ondóban. A vírus az átvészelést követően egyes egyedekben akár 6-8 hónapig is fennmaradhat.

A kórokozó az állományon belül közvetlen érintkezéssel, különféle váladékok útján, aerogén (légúti) úton és szájon át, továbbá az ondóval természetes fedeztetés és inszeminálás útján is terjed és gyorsan szétszóródhat. Behurcolható ragályfogó tárgyakkal is.

Gyakori, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak szerológiai vizsgálatok útján ismerhető fel. Ez valószínűleg a törzsek eltérő virulenciájának a következménye.

A koca a malacait méhen belül és fialás után is megfertőzheti, de fontos a fiatal és idősebb állatok közötti keveredéssel kialakuló fertőzés is.

KÓRFEJLŐDÉS

A légutakba jutott vírus először a tüdőben szaporodik el, majd ezt követően egy-két napon belül belép a keringési rendszerbe és virémiát okoz.

A virémia során a magzatok is fertőződhetnek, melynek vetélés, korai fialás, az utódok halvaszületése, mumifikálódása, gyenge, életképtelen malacok születése lehet a következménye.

A limphoid rendszer károsodása lehetőséget teremt, mintegy utat nyit a bakteriális társfertőzések kialakulására, melyek elsősorban a tüdőbeli folyamatokat károsítják.

Előre kell bocsátani, hogy a fertőzés iránt kizárólag a sertés fogékony, sem más fajú állat, sem az ember nem érzékeny a vírus iránt.

MITŐL FÜGG A BETEGSÉG LEFOLYÁSA

- Gyakori, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak a szerológiai vizsgálatok alapján ismerhető fel. Ez valószínűleg a törzsek eltérő virulenciájának a következménye!

A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat kolosztrális immunitással látják el. Az ellenanyagok 4-12 hetes korban ürülnek ki, ezért a fertőzött telepeken a malacok főként ebben az időszakban fertőződnek. A fertőzésen átesett állatok többsége legalább egy évig szeropozitív marad.

- A PRRS vírus patogenitása, fertőzőképessége, az állatok kora.

- A fogékony sertésállomány nagysága.

- A sertésállomány sűrűsége.

- A higiéniai körülmények.

A BETEGSÉG TÜNETEI

A lappangási idő általában 2-7 nap.

1. A kocákban a fertőzöttség első tünete az étvágytalanság, mely azonban legtöbbször nem jelent teljes fokú takarmány-visszautasítást.

2. A kocák közömbössé válnak a környezetük iránt.

3. Nehezített légzés jelentkezik.

4. Esetenként 1-2 napig tartó enyhe láz mutatkozik.

5. A fertőzött állatok néhány százalékában hiperemiás és cianotikus bőrelváltozások figyelhetők meg, melyek elsősorban a füleken, néha a farkon és a túrókarimán észlelhetők. Innen ered a „kékfül” betegség elnevezés.

6. A vetélés leggyakrabban a vemhesség utolsó szakaszában következik be. A kocák a vetélésig tünetmentesek.

7. Általában 18%-kal megemelkedik a halvaszületések száma, illetve akár 33%-kal a választás előtti elhullások aránya. Különösen egy hetes korig magas az újszülött malacok elhullása.

8. A fertőződés hatására nő a koraellések száma. A vetélések és a koraellések elérhetik a 30-35%-ot. Az újszülött malacokon gyakran lábszétcsúszás, a szemek körül ödéma és kötőhártya-gyulladás észlelhető.

9. A vírus sejtkárosító hatására megemelkedik a visszaivarzások száma, és nő a csendesivarzó kocák aránya is.

10. A KANOKBAN átmeneti étvágytalanság, ritkán a fülek cianózisa észlelhető, és romlik az ondó minősége.

11. VÁLASZTOTT MALACOKBAN és HÍZÓKBAN a légzőszervi tünetek dominálnak. Rövid lázas állapot mellett nehezített légzés, köhögés, orrfolyás, néhány állaton bőrpír és cianózis figyelhető meg.

Az immunszuppresszió (csökkent védekezőképesség) miatt gyakoriak a másodlagos baktériumos fertőzések (Streptococcus suis, paratyphus stb.).

Gyanús esetekben a betegség biztos megállapításához laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A fertőzést el kell különíteni a hasonló tünetekkel (pl. sertéspestis) vagy vetéléssel járó bántalmaktól, így mindenekelőtt a magzatkárosodással járó parvovírusos fertőzéstől.

VÉDEKEZÉS – MEGELŐZÉS

Régebben a betegség elleni védekezés csak az állategészségügyi előírások betartásával történt (a behurcolás lehető megakadályozása, a vásárolt állatok karanténozása, szerológiai vizsgálatok, egyszerre ürítés, egyszerre betelepítés, közte alapos fertőtlenítés, az állomány izolált tartása stb.). a betegség fellépésekor történő teendők előírása, betartása és betartatása az illetékes állatorvos feladata.

Újabban a betegség megelőzésére és kártételének csökkentésére oltóanyagok, vakcinák is forgalmazásra kerültek.

A specifikus védekezés céljából több vakcina-féleséget is kifejlesztettek. Kezdetben inaktivált (inaktiváció = a kórokozó virulenciájának a megszüntetése inaktivált vakcina készítése céljából) vakcinákat alkalmaztak, amelyekkel a vírus reproduktív szervekre gyakorolt káros hatását sikerült is csökkenteni. Tehát a forgalomban levő inaktivált vakcinák csökkentik ugyan a magzatkárosodást és a vetélések számát, de nem akadályozzák meg a fertőzött állatok vírusürítését, és az immunizált kanok ondójukban is ürítik a vírust.

Az élővírust tartalmazó attenuált (a vírus megbetegítő képességének gyengítése) vakcinák már képesek megakadályozni a virémia és a klinikai tünetek kialakulását.

AMERVAC PRRS A/3 vakcina (attenuált). 10 és 50 adagos kiszerelésben kapható, a sertések szaporodási és légzőszervi tünetegyüttesének vírusa elleni aktív immunizálásra, a vírus okozta betegség kártételének csökkentésére.

Adagja 2 ml/állat. A választott malac 4 hetes kortól oltható, a koca a laktáció első 15 napjában. Vemhes kocák nem olthatók.

INGELVAC PRRS KV vakcina. Kiszerelés 5 és 25 adagban. A PRRS vírus okozta szaporodási zavarok csökkentésére fertőzött környezetben. A vakcinázás csökkenti a koraellések és mumifikált magzatok számát.

Adagja 2 ml/állat. Süldő kétszer oltandó 3-4 hetes időközzel, koca 3-4 hetes időközzel ugyancsak kétszer oltandó.

PORCILIS PRRS vakcina. 10-25-50-100 adagos kiszerelésben kapható a PRRS vírus okozta betegség elleni aktív immunizálásra. Adagja 2 ml/állat. A 6 hetesnél idősebb választott malacok és hízók olthatók.

Oltásra csak a gyártó által jóváhagyott készülék használható!

PROGRESSIS vakcina. 5 és 25 adagos kiszerelésben kapható, a PRRS vírus okozta szaporodási zavarok csökkentésére fertőzött környezetben. A vakcinázás csökkenti a koraellések és mumifikált magzatok számát.

Adagja 2 ml/ állat. Süldők 3-4 hetes időközzel kétszer, kocák ugyancsak 3-4 hetes időközzel két ízben oltandók.

Az oltóanyag meghatározása és alkalmazása állatorvosi feladat! Amint olvashattuk, a PRRS súlyos károkat okozó betegség, az előbbiekben leírt tünetek észlelésekor, a fertőzés gyanújának esetén, a veszteségek csökkentésére mielőbb igénybe kell venni az állatorvos segítségét.

A SERTÉS PARVOVÍRUS OKOZTA MAGZATKÁROSODÁSA

Amint arról az előbbiek során szó esett, a vetélésekkel járó PRRS fertőzöttséget mindenekelőtt el kell különíteni a parvovírusok által okozott vetéléstől, magzatkárosodástól.

A parvovírusok által okozott bántalom főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők magzatkárosodással, a magzatok elhalásával, mumifikálódásával, gyenge életképességű malacok születésével, koraelléssel, alacsony alomszámmal és a koca termékenységének zavarával járó betegsége.

A betegség világszerte előfordul és jelentős veszteségeket okoz, főleg az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott sertéstenyészetekben.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?

A betegség okozója a parvovírus, egy kicsiny, de nagy ellenálló-képességű kórokozó, mely a bélsárban és a különféle váladékokban hónapokig életképes marad.

A sertés parvovírusa széles körben előfordul, a kórokozót rendszerint fertőzött tenyészsertésekkel cipelik be. A fertőzés nemcsak a sertések közvetlen érintkezésével történik, de a ragályfogó tárgyakkal, eszközökkel, bélsárral szennyezett járművel, lábbelivel stb. is megtörténhet. Fontos tudni, hogy ahol egyszer fertőződtek a sertések, a vírus éveken keresztül jelen marad.

A kocák rendszerint a bélsárból szájon át fertőződnek, a magzatok pedig virémia idején a placentán (=méhlepény) keresztül. Virémia idején a vírus jelen lehet az ondóban is.

KÓRFEJLŐDÉS

Fogékony sertésekben a fertőződést követően néhány napig tartó virémia (=a vírus megjelenése a keringő vérben) alakul ki. A virémiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés észrevétlen marad. A vírus azonban a szervezetben szétszóródik, és a vemhes kocákban eljut a magzatokba is. Magzatkárosodás azonban csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességük idején fertőződnek.

A parvovírus okozta magzatkárosodás ritka kivételétől eltekintve csak a fiatal először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.

MITŐL FÜGG A MAGZATKÁROSODÁS MÉRTÉKE?

Attól függ, hogy a koca a vemhesség mely szakában fertőződött.

1. A vemhesség első szakaszában kb. a 30 napos kor előtt fertőződött magzatok túlnyomó többsége elpusztul és az összes magzat elhalása miatt a koca visszaivarzik.

2. A vemhesség 2. harmadában fertőzött magzatokban alakulnak ki a típusos elváltozások: elhalnak, mumifikálódnak.

3. A 70 napos kortól kezdődően a magzatok még a megszületésük előtt aktív immunitásra tesznek szert a vírussal szemben. Fialáskor a fejlődés korai szakaszában elhalt és mumifikálódott vagy kisebb-nagyobb mértékben károsodott, illetve normális fejlettségű aktív immunitással rendelkező egyedek születhetnek.

Mivel a fertőződött kocák aktív immunitást szereznek, a további vemhességük során a magzatok már nem károsodnak.

TÜNETEK

A kocákon csak reprodukciós (=szaporodási) zavarok jelei láthatók. A kocák egy része visszaivarzik, nő a termékenyítési index.

A kocák másik része normális időben vagy valamivel korábban kevés malacot ellik, esetleg egy-két mumifikálódott malac is van köztük.

Ismét mások csak különböző nagyságú elhullott malacokat ellenek. Az élve született malacok között gyakori a lábszétcsúszás és a reszketés, és magas az elhullási arány. A biztos diagnózis (= kórjelzés) megállapításához laboratóriumi vizsgálatra van szükség.

VÉDEKEZÉS

A vírus széleskörű elterjedtsége és nagyfokú ellenálló-képessége miatt nehéz a sertésállományokat a parvovírus fertőzéstől megóvni. Ezért arra kell törekedni, hogy a kocasüldők a termékenyítésük előtt aktív immunitásra tegyenek szert.

Ezért elérhetjük a vakcinázással, melyre többféle oltóanyag is forgalomban van. Vannak olyanok is, melyeket Aujeszky vírussal vagy sertésorbánccal kombináltak. A kocákat a vemhesítés előtt 3-6 héttel kétszer egymás után kell oltani. Csak a kocasüldőket kell vakcinázni.

Legcélszerűbb a termékenyítéssel 9 hónapos korig várni, és a vakcinázást 7-8 hónapos korban elvégezni.

A vakcina kiválasztása, rendelése és alkalmazása állatorvosi feladat.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. őszén.)