A halászfaluk, halásztelepülések létrejöttét elsősorban a gazdasági tevékenység motiválta, de (mint a vízpartok általában) gyönyörű látványt nyújtanak és rendkívül érdekesek. Sok igen forgalmas kikötő is egykor halászfalu volt.
Ismét csak ízelítőt adunk a
szerző saját fényképeivel és jegyzeteivel a nagyvilág
különböző országaiban található halásztelepüléseiből egy-egy kép erejéig a teljesség igénye
nélkül. Ha az ország
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.
Vietnam
.
.
.
.
Máris elértük a tengert és elénk tárult e csodálatos, egzotikus, trópusi
panoráma. A tengerbe torkolló kis folyótorkolatban egy halásztelepülést
látunk, ahol cölöpházakban és bádogviskókban több tízezer ember él a
higiénia legalapvetőbb szabályai nélkül. A 180 ezer lakosú város
központjában (mely nagyon kedvelt pihenőhelye volt az amerikaiaknak)
hosszú, lezárt redőnyű üzletsort találtunk. Kiderült, hogy valamennyi
nyilvános ház volt a felszabadulás előtt. A képen a halászkikötőt
látjuk. Maga a városnév, hogy Vüngtau a vietnami nyelven hajókikötőt
jelent. A települést a XVII. században alapították, majd a franciák
foglalták el, végül is az amerikaiak birtokába került.
.
.
.
.
.
A kikötő mellett van a halászfalu. A halászok főleg thai malájok. A
halászbárkák már kora reggel kifutnak a tengerre és tonnaszám hozzák az
apró halakat is, mely kitűnő fehérje- és kalciumforrás. Már a hajón
megfőzik, majd a parton 8-12 órán át szárítják az apró halak tömegét.
Így forgalmazzák.
.
.
.
.
.
Bátor asszonyok, az amák maszk nélkül buknak le a tenger félhomályába,
és felhozzák a megfelelő kagylókat a tenger mélyéből, miután
hozzákötötték magukat a víz színén himbálódzó nagy facsöbörhöz.
Felhozzák a kagylót, majd műtőkéssel és csipesszel apró korallszemet
helyeznek abba. Mintegy három év kell ahhoz, hogy a kagylóban
kialakuljon az igazgyöngy. És íme a tenyésztelep, ahol 3 évig érik meg az igazgyöngy. Értéke a
fényétől és a színétől függ. Évente 70 000 kg igazgyöngyöt állítanak
elő. Hogy mennyi az ára? A minőségtől függ. Mutattak olyan szemet is,
mely értéke a legdrágább autó árát is fölülmúlta.
.
.
.
.
.
Halásztelepülést keresünk fel a tengerparton. Sajnos itt is nagyon
szennyeződik a víz. A gyárak szennyvize, a dízelhajókból, a
tartályhajókból tengerbe jutó kőolaj egyre jobban pusztítja az óceán
állatvilágát. Az évszázadok során pedig nagyon sok kalózhajó vitorlázott
errefelé áldozatára vadászva. A most oly csendes tenger sok véres
történetről tudna mesélni. Megfordultak itt portugálok, spanyolok,
angolok. Francis Drake, őfelsége kalóza itt ásott el egy hatpennis
pénzdarabot a parton, amelyen Erzsébet királyné képe volt látható, és
ezzel ünnepélyesen Anglia birtokává nyilvánította Amerika csendes-óceáni
partvidékét.
.
.
.
.
.
A város közepén van egy drótkerítéssel
körülvett néhány ezer négyzetméteres terület, ahol a házak kopottak, az
ablakok kitöröttek, az utcán ágrólszakadt, rongyos, gondozatlan emberek
ténferegnek. Ők kábítósok! Ez az elhanyagolt, izolált városrész
Hongkong szívében - akármennyire is hihetetlen - igazi Kína! Törvényes
kínai terület! Valójában azonban sem nem Hongkong, sem nem Kína, ugyanis
egyik sem törődik vele! Itt "szabad a vásár". Ha a rablógyilkos
idemenekül, senki sem keresi.
Hogyan
alakulhatott ki ez az állapot? Oly módon, hogy amikor az angolok
bérbevették Hongkongot, ez a terület, városrész volt Kowlon, valójában
egy kis halászfalu, amelynek polgárait a kínai császár nem adta az
angoloknak. Így maradt mára is kínai felségterület, vagyis gyakorlatilag
senkiföldje. Igaz, hogy akkor még csak néhány család lakta a kis
falucskát, a bevándorlások során azonban Kowlon sűrűn lakott városrésszé
vált. Hongkong nem engedélyezett kommunista közigazgatást, de
ténylegesen hongkongi terület se lehetett.
.
.
.
.
.
Mindenfelől hatalmas szőlők között vezető úton jutunk el a szép fekvésű, híres halászfaluba, Nazaréba.
A part finom homokja, a sekély tenger a fürdőzők paradicsoma. A
szárazföld szélén fehér sátrak ezrei alatt védekeznek a strandolók a
tűző nap ellen.
.
.
.
.
.
Egy másik halászfaluba érkeztünk. A
Chile partjait mosó tenger halállománya igen jelentős. Nagyon fontos
kereskedelmi árucikk. A fő zsákmány a szardínia és szardella. A halolaj
és a halliszt ugyancsak értékes exporttermék.
.
.
.
.
.
200 évvel ezelőtt még csak egy kis beduin település volt 800 lakossal.
Egy halászfalu, majd gyöngyhalászattal foglalkoztak. 1870-ben már a
Perzsa-öböl legfontosabb kikötője. A 20. század elején az Arab-félsziget
egyik legnagyobb bazárjáról híres, mely akkoriban 350 üzlettel várta a
vásárlókat! 1930-ban már 20 ezer főt számlál, és 20 év múlva
korszerűsítik a kikötőt. 1966-ban pedig jön az olaj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése