AUTÓS KÖRUTAZÁS JUGOSZLÁVIÁBAN (1968)
Dubrovnik (1)
Dubrovnik valóban a jugoszláv tengerpart legfestőibb, zavartalan épségben megmaradt műemlékegyüttese.
Dubrovnik, a középkori Ragusa 10 ezer lakost számlál. Kerületi székhely és fontos közlekedési csomópont.
A VII. században a mai Dubrovnik tenger felé néző sziklataraja görög és római halászok által lakott kis sziget, amelyet tengerág választ el a szárazföldtől.
A XI. századtól kezdve a fő törekvése, hogy a mohó Velencei kalmár köztársaságtól megvédje magát.
A XII. században már élénk cserekereskedést folytat a Balkán-félsziget államaival.
A középkorban a Ploce kapu előtt egymást érik a kereskedők fémekkel, bőrrel, viasszal felmálházott karavánjai, hogy szövetekkel és más termékekkel megrakodva térjenek vissza az öszvérjárta hágókon.
1204-ben kénytelen elismerni Velence fennhatóságát, és a távoli de hatalmas Signoriát egy Velencéből küldött személy, a rektor képviseli, mely palotájának oszlopsora a loggia kőpadjaival ma is megkapó látvány.
1272-ben létesíti a patrícius városállam a kancelláriát, mely 1808-ig működött.
1358-ban Nagy Lajos magyar király vereséget mér Velencére, és a magyar királyok névleges elismeréseképpen Ragusa évi 500 dukátot fizet a magyar királyoknak.
A XV. és a XVI. század Ragusa fénykora: 170-200 gályája szeli a tengereket. 1440-ben a török fennhatóságát is elismeri, és kereskedelmi szabadságát évi 12500 dukát lefizetésével váltja meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése