AUTÓS KÖRUTAZÁS JUGOSZLÁVIÁBAN (1968)
A Verbász
A feledhetetlen élményt nyújtó, de a veszélyekkel minduntalan kacérkodó út a Verbas-folyó völgyében vezetett végig. Csodálatos volt! Kétoldalt hatalmas hegyek, bal oldalon a jellegzetesen zöld színű, a köves mederben csobogva zúgó folyó, jobboldalt pedig a szinte beláthatatlan, meredek sziklafal. Az utat rövidebb-hosszabb neonvilágítású alagutak tarkították, illetve tovább nehezítették az egyébként is igen sok figyelmet igénylő sofőrködést, befúrva magukat a hegyóriások monumentális sziklatömbjeibe.
Itt-ott érdekes függőhíd kötötte össze a folyó két partját. Utamon több mint 100 kilométeres hosszúságban kísértek végig a hatalmas sziklahegyek kopár óriásai állandóan kanyarogva, mindig újabb és újabb talányt rejtegetve a lenyűgöző szépség veszélyeiről.
A hosszan kígyózó, festői útról gyönyörű kilátás nyílt madártávlatból a Verbas-folyóra.
A wartburg is és én is eltörpültünk a hegyóriások mellett.
Az éjszakát a környék legszebb és legromantikusabb szállójában töltöttem, a Hotel Verbasban, ott, ahol egy másik forrás vize vízesést alkotva zuhogott a sziklára fenséges éjjeli szerenádot zúgva altatódalként a lenyugvó vándornak. Megeredt az eső is, mely egész éjjel ritmusos kopogóst játszott az autó tetején.
Augusztus 27. kedd
Reggel megfürödtem a vízesés kristálytiszta vizében, majd megborotválkoztam és ragyogóan felüdülve folytattam utamat tovább a hatalmas sziklatömbök között továbbra is gyakorta előbukkanó alagutakban.
Karcsú minaretekkel telitüzdelt, szép városkába, Jajcába érkeztem. A régi vár falánál parkoltam, és innen indulok városnézésre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése