2014. július 16., szerda

Csehszlovákia-Lengyelország I/3

 IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)
Ha egy ócska, közismert anekdotát mesél valaki, azt szokták mondani, ez még a Lőcsei Kalendáriumból való!


Országosan kedvelt naptár volt ez a kiadvány, mely a XVII. század óta itt készült a nyomdában. Az elsőket Frőhlich Dávid helybéli matematikatanár állította össze.

 



Szepes vm. székvárosa volt Lőcse. Lakói német-magyarok, akik sohasem hajlongtak sem a német császár, sem a török szultán előtt. Ha nem volt nemzeti fejedelem, megtették a városukat respublikának, s éltek, mint Velence vagy Ragusa a saját kormányuk alatt, s verettek pénzt a saját városuk címerére. Így ír Jókai Mór.





Építészeti remekműnek számít a városháza, amely a XVI. században épült. A szabad tér közepén négyfelé néző homlokzattal áll. Falai olyan vastagok, hogy bizonyára évszázadokig kitartanak. Az előcsarnok egy tágas tornác, mely oszlopokon nyugszik és a piactérre néz. itt szokták a díszlakomákat tartani valamikor. Egy nagy ajtó vezet a tanácsterembe, egy kisebbik pedig a borospincébe. Ma is látható a téren a zöldre festett pellengér-ketrec, vagy ahogy ők hívták Ketterhauschen. Ez egy erős vasrudakból készített hatszögletű kalitka két nehéz lakattal lezárva, mely azt célozta, hogy szerelemből a bűn ösvényére tévedt hajadonok legyenek benne közszemlére kitéve. Ha egy lány egyedül megy éjjel az utcán, de még csak este kinyitja az ablakát, hogy imádójával szót váltson, gondoljon arra, hogy bizony szigorú a törvény Lőcsén! A leány a Ketterhauschenbe kerül 24 órára, majd kopaszra nyírva seprűzik ki a város kapuján. Ugyan én nem láttam, de írják, hogy a jezsuita kolostor északi felén egy férfi és női fej volt kőből kifaragva egymás mellett állítólag annak emlékére, hogy két előkelő ember, egy fiatal nő és egy férfi kettős házasságtörésben élt, miért is elevenen befalazták őket.





A piac mögött van a híres Thurzó-ház, ahol Andrássy tábornok és a jól ismert lőcsei fehér asszony találkozgatott. Azokban a háborús időkben titkos járatok vezettek egyik házból a másikba. Egy ilyen járatot használt fent nevezett szépasszony is, mikor felkereste Andrássy István kuruc generálist. Jókai emlékezetessé tette történetüket a népszerű regényben. Leírja, hogy Korponayné Ghéczy Julianna, a kuruckapitány felesége mi mindenre volt képes csak azért, hogy fiát gazdag, nagy úrrá tegye. Elárulta a Lőcsébe vezető titkos alagutat, melyen a császáriak észrevétlenül beszivároghattak a városba.





Aki Lőcsén jár, nem mulaszthatja el megnézni a Szent Jakab templomot! A XIII. században már állt itt egy kápolna, a XIV. században pedig a mai formájában felépítették a feledhetetlenül szép templomot. Az egyik mellékhajót (kápolnát) a bélpoklosok részére tartották fenn, miután Lőcsére is behozták a kereskedők a förtelmes nyavalyát. Zárt kocsiban hozták a betegeket az istentiszteletre, és ugyanúgy szállították is el őket. Továbbhaladunk a főoltár felé. Meseszép! Lőcsi Pál mester 1509-ben faragta fából, majd két esztendőn át (1515-1517) aranyozták. Csodálattal állsz Szent Jakab - a Madonna - Szent János 2 méteres fából faragott szobra előtt. Láthatod az utolsó vacsora jelentét, Krisztus és a tanítványai szintén fából faragva, két jelentet Szent Jakabról (egyik a tanítványaival, másik a lefejezéséről) és két jelenet Szent Jánosról (száműzetése és amint forró olajban megfőzték). Állítólag művészi szempontból ilyen impozáns és monumentális fafaragás még csak Krakkóban van a Mária templomban. Nagyon szépek és érdekesek a céhmesterek díszes padjai - mindegyik ülés felett a szakmájára jellemző festménnyel. Különösen tetszett az oldalfalon levő freskó, mely hosszú képsorban állatokkal szimbolizálja a bűnöket, például a ravaszság róka képében néz ránk. A templom közepén van a lőcsei főbíró padja, mellette ült a hóhér. A reformáció idején a templom vasráccsal ketté volt választva, tartottak itt katolikus és protestáns istentiszteletet is. Abban megegyeztek, hogy mikor melyik felekezet rendelkezésére áll a szent hely. A kapu alatt a festés alatt most fedeztek fel egy nagyon régi freskót, amit szabaddá is tettek. Magyar címereket ábrázol. Úgy látszik, mégis magyar város volt Lőcse!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése