SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Kardinális épületek, speciális múzeumok
Impozáns épület a városközpontban a Városháza. Itt adják ki a Nobel-békedíjakat hatalmas ünnepség közepette, de stockholmi leírásunk során már részletesebben beszámoltunk a díjátadó ceremónia milyenségéről. Odabent a Városháza előcsarnokának falait (többek között) hatalmas freskók díszítik, melyek híven ábrázolják a város történelmét.
Közben elhaladunk a Parlament, aztán a Nemzeti Színház, majd pedig az oslói egyetem neoklasszicista épülete előtt. Megtudjuk, hogy az 1814-ben bevezetett alkotmányos monarchia ma is fennáll. Az általános választójog alapján 4 évre megválasztott parlament (Stroting) jelöli ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait. A király az államfő, de szerepe csak reprezentációs.
Elmondták, hogy néhány éve létesítette és ekkor túlméretezettnek vélt új oslói egyetemet máris kinőtte a város. Tanulni vágyó fiatalok százai szélednek szét a világban - gyakran a soha vissza nem térésig. Az egyetemen nincs felvételi vizsga, az érettségi számít.
Sokkal gazdagabbak, mégis jobban spórolnak mint mi! A tanszerek, tankönyvek az iskolákban ingyenesek. 5 évig használatosak, egyik évfolyam átadja a másiknak. Tehát az első lapon 5 név szerepel a használóik szerint, mielőtt selejtezésre kerülnének.
Bár Osló nem a múzeumairól híres, mégis szinte megszámlálhatatlan érdekes látnivaló van bennük. A technikai, film-, építészeti, népművészeti, palack-, természettudományi múzeumban például.
A hajómúzeumban megcsodálhattuk a vikingek pompás járműveit. Ha a történelmi valóságot nézzük, míg a magyarok lovaikon érkeztek keletről, addig a vikingek váratlanul jelentek meg karcsú csónakjaikon a tenger felől.
A Vikingskipshuset (Viking Hajómúzeum) bámulatos kollekciója számos híres, díszes vízijárgánynak. Legismertebb közöttük az 1903-ban megtalált Osebergit.
A Természettudományi Múzeumban Norvégia állatvilágát térképezhettük fel. Jópár sarki állatfaj, többek között a lemmingek élőhelye ez. De összefuthatunk rénszarvassal, sarki rókával és akár hóbagollyal is.
A levegő urai a sirályok, a réti pityer, hantmadár és a ritkább magaslatokra jellemző a közönséges rigó. A vidék a ragadozómadarak miatt is egyedülálló, hiszen három olyan faj él itt, amelyek kiterjedt fiókagondozásához hasonlóra a világon kevés más helyen lelünk. A ragadozók számát növeli az erős testű, világos kerecsensólyom is. Bár Norvégiában nem élnek pingvinek, mégis szívesen elnéztük ezeket a császár- és Adélie-pingvineket a múzeum kiállításán.
A szőröstalpú jegesmedvéket jobb elkerülni, mert megtámadhatják az embert. Mindemellett elképzelhetetlen tisztaságú, szinte harapható a levegő, a végtelen táj zajtalan nyugalma páratlan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése