2013. május 10., péntek

Moszkva 6/a

 IRÁNY MOSZKVA! (1960)
A Kremlben




Nagyon "kerek" egész élményt nyújtott a Kreml megtekintése. Sajnos a reggeli után szakadt az eső, és egy kicsit megkéstünk. Annál inkább feltűnő volt, hogy a rossz idő ellenére is milyen óriási tömegek álltak sorba a Lenin, Sztálin Mauzóleum előtt, hogy oda bejuthassanak. Csupán egy-két rendőr vigyázza a rendet, de ezeknél sem gumibot, sem egyéb fegyver nem látható, csak egy síp. Ezzel hívja fel a figyelmet, ha szabálytalankodsz, majd mosolygósan figyelmeztet.





A fegyvertár előtt egy óriási tömeg várja, hogy bemehessen. Itt is gépiesen sorba állnak. Itt mi sem kaptunk most előnyt, mint külfldiek, pedig más országban bizonyára előre engedték volna csoportunkat, hisz olyan kevés idővel rendelkezünk, hogy ez a másfél órás várakozás súlyos időrablásnak számít! Megtudjuk, hogy a Kreml 28 hektáron épült a XV. században.





A fegyvertárba való belépéskor "pacskert" kell húzni a cipőnkre. A fegyvertárat egy fegyverműhely helyén létesítették 1852-ben. Ekkor gyűjtöttek itt össze sok jó fegyvermestert, arany- és ezüstművest munkára, díszítésre, és létrehozták ezt a gazdag anyagú fegyvertárat. Hogy itt mi minden látható, azt nem is lehet leírni, mindenesetre megragadta a figyelmemet egy 12 kg-os páncéling, melynek 20 ezer gyűrűje mindegyikén cirill betűs felírás volt olvasható. Érdekes, hogy láttunk olyan péncélt is, amely 30 kilót nyomott. Persze ki voltak állítva a különböző korszakok különféle fegyverei sok arannyal, ezüsttel, kivert vagy elefántcsont-nyéllel készített díszfegyver is.





Kétségtelenül sokkal érdekesebb volt a Kincstár terem. A "szezám tárulj" meséje jutott eszembe, mikor beléptem. A XII-XIII. századtól itt találhatók meg a cárok összes összegyűjtött értéktárgyai. A töménytelen mennyiségű arany és ezüst csillogását, a fénnyel olyan nagyszerűen játszó különféle színekben csillogó drágaköveket csak az emberi szem képes teljes pompájában fotografálni. Megtudtuk, hogy abban az időben, amikor még nem ismerték a kitüntetésket, arany és ezüst merőkanalakat osztogattak helyükbe, melyek minősége az esetleges beleépített drágakő "fokozatokat" jelentettek.





Azt is megtudtuk, hogy a cár őszentsége a sárga mézet csak arany, a fehér mézet pedig kizárólag ezüst kanállal tudta fenséges ajkaihoz emelni. A középkor kincseskamráját az egyházi drágaságok uralják. Gyönyörű ikonokat láttunk. Az első időkben csak a vékony keret volt aranyból, később azonban mindinkább növelték a keret nagyságát, végül pedig már csak a szent feje volt festett, a kép többi része, a ruházat is aranyból volt képezve.





Nagyon sok szép és értékes misekönyv-tartót is láttunk Az aranyba vésett apró minták, a kis vájatokba helyezett apró porcelánképek, a sok-sok beépített drágakő finom művészetével szemkápráztató látvány. Éppen úgy, mint a kódexek, többnyire számos ember egész életén át tartó munkáját dicsérik ezek a mesés értékek. Nem maradtak el a miseruhák sem aranyozásuk tekintetében. Láttam egy olyan miseruhát, amelyen 24 kilogramm arany, igazgyöngy, drágakő volt beleszőve vagy beépítve. Innen az Ajándékok termébe mentünk, ahol Európa minden részéből származó edények, bútorok, dísztárgyak, fegyverek, lószerszámok láthatók. Szemet kápráztató az a 3 ezer darabból álló ezüstkészlet, amit Katalin cárnő rendelt Orlov hercegnek. Súlya 2080 kiló tiszta ezüst! Mutattak egy többszáz darabból álló porcelánkészletet, melynek minden elemére más és más kép van festve, melyet Napóleon adjándékozott Sándor cárnak.





A Kreml toronyórája állítólag a legpontosabb óra a Szovjetunióban. Nekem a sok ötletes óra tetszett legjobban, több közülük olyan, hogy ma is dicséretére válna a mesterének. A legrégibb szögletes, könyv alakú volt. Egy másiknál nem a mutató, hanem a brilliáns számlap forgott el. Láttunk egy órát, melynek csak a rugója volt fémből, a szögecsek elefántcsontból, a többi összes alkatrésze fából készült. Végül a legérdekesebb egy olyan óra volt, mely Bacchust mintázta, aki oly mélyen aludt, hogy ráfészkelt egy madár a fejére. A kocsi elé befogott elefánt időnként a fülét mozgatta, ugyanakkor az óra körül az őrség körbejárt. Láttunk egy méretes zenélő órát, mely négy nő vállán fekszik (akkor még csak 4 világrészt fedeztek fel: a nők ezt szimbolizálják). Az óra körül sugárban elhelyezett kristálycsövek a napsugár, ezt két angyal tartja, akiknek a szája nyitva van, és a szájukban percenként egy gyöngyszem jelenik meg. Az óra alatt egy nyitott ajtajú doboz, melyben a hosszanti elhelyezésű kristálycsövek 3 percenként forognak, és a vízesést utánozzák vizuálisan, de hallhatóan is. Óriási mestermű!





Az erőd
Megnézhettük a cárok trónjait is, persze minden "csöpög" a drágakőtől és a nemesfémektől. Némely trónon látható volt a cár mögött megbúvó kancellár "súgónyílása", ahonnan a követeknek adandó válaszokat kapta halkan az uralkodó.





Kilátás a várból
A hintókollekció bemutatta a legrebbi darabtól kezdve, melyen még nem volt féder, és egy egész térre volt szükség, hogy megfordulhasson egészen Katalin cárnő 23 ló által húzatott, fűthető hintójáig. Végül a cárok és a főurak ruhái kápráztattak el bennünket.





A Legfelső Tanács épülete, a Legfelső Szovjet ülésterem ablakai után ítélve két emeletes, pedig csak egy emelete van. Ülésterme 3 ezer személyes, 1918-ban itt lakott Lenin, 1934-től ülésezik ezen a helyen a legfelső tanács.





Egy hatalmas ágyút találunk tovasétálva: a cári ágyút. Ez a világ legnagyobb ágyúja, a XVI. században öntötték, 89 centiméteres a kalibere és 400 mázsa tömegű. Mellette láthatók az óriási golyók, de sohasem lőttek vele.





Nem messze az ágyútól "ül" az óriásharang. Ez is a világ legnagyobb harangja, melyet 1735-ben öntöttek. 1737-ben a nagy tűzvészkor az öntőgödörben feküdt, a ráhulló égő fahasábok újból felizzították, majdnem egyszerre hült ki, miért is megrepedt, és egy nagy darab, mely alatt bárki átsétálhat, kitörött belőle. Adatait tekintve: 587 cm magas, 660 cm széles és 115 mázsa. Ezzel a haranggal sem harangozott soha senki. Hiszen kizárólag a cárok nagyságának jelképéül öntötték, készítették.

2013. május 9., csütörtök

Moszkva 5.

IRÁNY MOSZKVA! (1960)
Templomok





Vajon vannak-e templomok a Szovjetúnióban? Igen, vannak, de kevés. Általában meglehetősen elhanyagolt állapotban.





Persze a lexikonban említett 500 templom közül már csak néhány létezik, mint olyan, a meglévők egy részében folyik is istentisztelet, más részük pedig műemlék.




Voltunk egy templomban, melyben éppen temetési szertartást végzett a pópa. Az idősebb generáció tagjai bent ájtatoskodtak az épületben, a fiatalok azonban - noha ők is valamennyien sötét ünnepi ruhában voltak - kint várták meg a ceremónia végét, hogy azután kikísérjék a temetőbe az elhunytat.





A Vaszilij templom volt külsőleg a legszebb, ezért is fényképeztük elölről, hátulról, belülről azonban végtelenül elhanyagolt. Belseje úgynevezett egyházi múzeum (látnivaló nélkül) egy rubel belépődíjért.





Nem csak fényképeztük, de fényképeztettük is magunkat vele. Sok templom átépítés alatt áll vagy már átépítették, de volt néhány teljesen elhanyagolt állapotban lévő is, melynek csak a kupola nélküli tornyai meredtek az égnek. Hogy ezekben mi lehet, vagy mire használhatják, nem tudjuk. Jelentős számú sok templomot lebontottak vagy átalakítottak közösségi házakká;





A háború alatt - mint mesélték - több templomban szerelő-műhelyeket rendeztek be. Persze nem azokban, amelyekben szertartás folyt.





Természetesen a Kremlben levő templomokat műemlékként kezelik, s ezek gyönyörű berendezésükkel együtt érintetlenek. A Kremlben levő három templom a XIV. századból való. Az egyik a székesegyház, a másik a cárok koronázó temploma, a harmadik pedig a cárok temetkezési helye volt. Cári templom az Arhangelszkij templom, a cárok temetkezési helye. 1550-1580-ig építették. Ez a templom volt az orosz cárok temetkezési helye egészen I. Péterig, aki Moszkvából Szentpétervárra tette át a cárok székhelyét. 46 koporsó van ebben a templomban. Az eredeti koporsó még egy másik vertvas koporsóban van elhelyezve, és ezen a koporsón van feljegyezve, hogy ki fekszik benne, és mikor halt meg. Napóleon, mikor bevonult Moszkvába, ebben a templomban borkimérést nyitott. Érdekes, hogy a kupolák belül üregesek és festettek.





A Blagovescsenszkij templom (székesegyház) valódian aranyozott kupolákkal a törökök felett aratott győzelem jeléül a kereszt alatt félholddal díszített. 1489-ben épült, először csak három kupolás volt, majd Rettenetes Iván még hat kupolát húzatott rá. Impozáns, gyönyörű...





Oroszországban számos templom viseli a Mária Mennybemenetele (Uszpenszki) nevet, többek között az ország főtemploma, mely a moszkvai Kreml főterén, a Blagovescsenszkij és az Arhangelszkij székesegyházak szomszédságában, egy azonos nevű, régebbi templom helyén áll. 1475-79-ben építette egy Aristotele Fioravanti nevű bolognai építész, aki előzőleg Mátyás király udvarában is dolgozott. A templom fő ékessége a 16 m magas ikonosztáz.





Belülről legszebbnek a Koronázó templomot találtam. Két díszes trón van a szent épületben, az egyik Rettenetes Iváné volt. Érdekes megjegyezni, hogy Rettenetes Iván kivívta magának azt a jogot, hogy mikor a szertartás megkövetelte a felállást, neki akkor is joga volt ülve maradni. A másik trón a patriarkáé volt. Külön megcsodáltuk a lenyűgöző elefántcsontból faragott oltárt.





Sok szép és értékes növényi nedvekkel festett freskó, mesés ikonok találhatók itt, utóbbiak a XII. századból származnak. Egy pompás falfestményen láthatjuk, amint Hermogén pátriárkát halálra kínozták a litvánok.





Az egyik kupolában Krisztus a falon, alatta az angyalok és az apostolok láthatók. Napóleon annak idején lósitállónak használta a templomot, és 3 mázsa aranyat és 50 mázsa ezüstöt lopott el innen.





Bent ugyan éppen szertartás folyt, de mi csináltunk néhány képet.





Moszkvában a legelterjettebb vallás a kereszténység, a lakosok nagyobb hányada az orosz ortodox egyházhoz tartozik. A város tulajdonképpen az ortodox kereszténység központja is.






A városban tíz kolostor, több száz ortodox templom, mecsetek, zsinagógák, buddhista imahelyek is találhatók.

2013. május 8., szerda

Moszkva 4.

 IRÁNY MOSZKVA! (1960)
Az útitársak 
 



Nagyon hiányos lenne az útleírás s mindemellett talán sértődésre is adhatna okot, ha nem írnék néhány szót az útitársaimról. Mindenekelőtt szólni kell azokról, akikkel csaknem minden időt együtt töltöttünk, és meg kell mondanom, hogy ez nagyon hozzájárult utunk még kellemesebbé tételéhez.





Miután magamrók csak jót tudnék írni, a latinórán pedig azt tanultam annak idején, hogy propria laus sordet (öndicséret bűzlik), magamat kihagyom. Tiszteletből egy hölggyel kezdve: Iréne társaságában fényképeztek.





Wicky barátom azért áll ilyen pöffeszkedve, mert ő a dollárpapa. Összeköttetései révén 45 egész rubelt hozott már otthonról, és emellett még ajánlólevelet is egy mérnökhöz, akitől még nagyobb összeg rubel van kilátásba helyezve... Ezért hát nagy tekitélye van előttünk, de bizony gyakorolja is a hatalmát! Most is jól látható arcán a magabiztos mosoly, amint a Lenin-hegyről Moszkva feledhetetlen panorámájára vet egy pillantást, miközben agyában magas elhatározás születik, amit közöl is velünk!





Persze így kezdi: "Elhatároztam..." És mi mit tehetünk? Alávetjük magunkat dollárpapa elhatározásának.





Igen, ő Iréne! Nem, kérem ne tessék olyat gondolni... Egyáltalán nincs elkenődve a nagy hőségben! Nem is fáradt, hanem miután ő a mi orosz tolmácsunk éppen - hogy mi is gyakorolhassuk a nyelvet - oroszul beszél hozzánk, mert minden percet ki kell használni. Egyébként amikor elindultunk, egy pillanatig sem mertem volna gondolni, hogy ő lesz az orosz tudorunk, mert ő volt az egyedüli, aki még olvasni sem tudott közöttünk ezen a nyelven. Egy alkalommal azonban taxira volt szükségünk. Míg mi a túlsó oldalon haditanácsot tartottunk szótárral a kezünkben, hogy mit mondunk a sofőrnek, hova vitetjük magunkat, Iréne határozott léptekkel átment a másik oldalra, és mint született orosz, valódi moszkvai dialektusban odaszól:
- Táxi! - mire megörültünk, hogy nem elefánt, és átrohantunk mi is a kocsihoz, mely már régen ott álldogált.





Orosz vezetőnk, Olga csíkos felsőt viselt, a világ minden kincséért meg nem mutatott volna olyasmit, ami nem volt programba véve, nehogy egy percet is áldozzon ránk többletként. Mellette áll a pécsi bányászfiú, aki amerikai nőkkel mulatott... A nevét nem tudom a fiatalembernek. Noha 300 rubelt kaptunk költőpénzként, de ő az egész összeget elmulatta a Berlin szálló bárjában amerikai hölgyekkel. Azt állította, hogy megérte a dolog annak ellenére, hogy egy árva szót sem tudott velük beszélni. Azt mondta, az egész szórakozás abból állt, hogy ettek, ittak, táncoltak és ezen szórakoztató dolgokon kívül ő még fizetett is.





Jobboldalon szemüvegben Rosenberg, tőle a második a felesége, akik asztaltársaink voltak rendszeresen. Nem hallgathatom el, hogy Wicky barátom Pécsett azzal nyugtatott meg, mikor említettem neki, hogy aggályaim vannak, mert egyikünk sem tud jól oroszul, hogy ő már szakszövegeket is fordított, nincs itt mese! Budapesten már hallgatott az egészről. (Úgy gondoltam azért, mert állandóan a rubeleken jár az esze. Rubelpapa!) Moszkvában már csak magyarul beszélt. Egyik sétánk alkalmával felkiáltott:
- Nini! Parókamacher!
Amennyire megörültem e spontán megnyilatkozásnak, annyira meg is lepődtem, hogy a XX. században még parkókakészítő üzlet is volna Moszkvában! Már fényképezni ak akarom, amikor látom, hogy Parikmacherskaja! Borbély volt az istenadta. Miután ez volt az utolsó szó, amit Wickytől oroszul hallottam (és persze az első is), újból vissza kellett térnünk a nemzetközi nyelvhez, mert hogy őszinte legyek nekem is voltak hiányosságaim.





Béla bácsi és Lenke néni, szintén asztaltársaink, tehát mindig nyolcan étkeztünk egy asztalnál.





Bár semmiféle kapcsolatban nem volt velünk, mégis feltétlenül említésre méltó a Mű-nő. Azért hívtuk így, mert minden mű volt rajta. Ő kötötte a legnagyobb fekete üzleteket, és az anyagot az abroncsszoknyája alatt hozta át a vámnál! Ki hinné, hogy erre is jó az abroncsszoknya...





Talán még megemlítem Töfi bácsit, aki nem arról nevezetes, hogy néhány lépés után már töfögött, hanem arról, hogy amikor Moszkvába értünk, kérték a tömeges útlevelet, és már negyed óráig vallattak bennünket, hogy kinél van, már-már azt hittem, hogy vissza is toloncolnak bennünket, mikor egyszerre felébredt Töfi bácsi és mindjárt jelentkezett is az útlevéllel.



2013. május 7., kedd

Moszkva 3/c

IRÁNY MOSZKVA! (1960)
Moszkva régen és ma (3)




Polenov festménye az 1900 körüli Moszkvát ábrázolja. Falk Zsigmond 1900-ban volt kint a moszkvai orvoskongresszuson. Meyerberg és Kakas leírásaihoz képest ő már nagyon kellemes impressziókkal tért haza, a három század óriási változást hozhatott. Dicséri a kifogástalan vendégszeretetüket és figyelmüket az idegenekkel szemben, a viszonylagos olcsóságot. Azt ő is írja, hogy a szeszes italt végtelenül szeretik (a kongresszusra utazó orvos is berúgott az eszméletlenségig a vonatban), de még ennél is kedveltebb italuk a tea.





"Moszkvába érkezve az első pillanatban nagy csalódás ért bennünket. Moszkvára gondolva mindig valamely hatalmas, külső jelenségeiben is impozáns várs járt eszünkben, mert hisz 130 milió lakosság urának koronázási városa ez. Rendkívül elcsodálkoztunk tehát, midőn a 22 millió négyzetkilométer területű birodalom fővárosát megpillantottuk. A pályaházat elhagyva szemünk előtt egy végtelen kiterjedésű, hatalmas nagy arányokkal bíró falu tárult föl. Egy óriási nagy falu, melyben csak földszintes és emeletes házat láttunk, melynek széles utcái, apró, hegyes kővel vannak kikövezve és melyen végigszáguldanak a sajátságos szerkezetű egylovas orosz kocsik, az izvizcsikok..." - írja a doktor.





A várkapunál a déli oldalon a falakon kívül áll a Szent Háromság templom, melyet közönségesen Jeruzsálemnek nevezenek. Midőn ez elkészült, Vaszilijevics Iván annyira pompásnak találta ezen remekművet, hogy az építész szemeit kiszúratta, nehogy másutt is építhessen ehhez hasonló szentegyházat. Még ma is impozáns épület.





Az ún. Harangtornyot 1505-ben építették. Az épület 81 méter magas és 21 különböző nagyságú harang van benne.





Az Arhangelszkoje kastély a XVIII. századból.





Kilátás a Gorkij parkra a Moszkva folyó partjáról.





1917 előtt az „1600 templom városának” is nevezték a települést. Ez az érdekes, barokk templom a 17. századból való, a Közbenjárás temploma.





Egy építészeti remekmű az 1817-ben épült lovarda, mely ma kiállítási terem. Érdekessége az, hogy a 45 méter széles épületet csak a falak támasztják alá. Mutattak egy kórházépületet, melyet az átrendezéskor nem akartak lebontani, hanem 100 méterrel hátrébb toltak és 90 fokkal elfordították.





Ha madártávlatból nézzük Moszkvát, feltétlenül keleti stílusú város benyomását kelti bennünk akár például Konstanza vagy Bukarest. Tele van sok szép parkkal és kiemelkednek a kupolás templomai.

2013. május 6., hétfő

Az anyanyulak magzatfalása


Nagykanizsáról telefonált S. János Olvasónk azt panaszolva, hogy két értékes előhasi anyanyula fölfalta ellés után a kölykeit. Mivel több vemhes anyanyula is ellés előtt áll a tenyészetében, fél, hogy másoknál is bekövetkezik a baj. Azt kérdezi, hogy mi okozhatja ezt a kóros jelenséget, és miként tudná a további veszteségek elejét venni, a bajt megelőzni Évek óta foglalkozik nyulászkodással, de ez ideig ilyesmi még nem fordult elő a tenyészetében.
Az anyanyulak magzatfalása némely tenyészetben gyakran előfordul és jelentős kárt okoz. Előidéző vagy hajlamosító okaival széleskörű irodalom foglalkozik. A körülmények alapos helyszíni vizsgálata nélkül az Olvasónk esetében fellépett kóros jelenség okát aligha lehet megállapítani, tekintettel azonban arra, hogy a magzatfalás nem ritka jelenség, sok bosszúságot és veszteséget okoz a tenyésztőknek, bizonyára érdeklődésre tarthat számot, ha Lapunkban is szót ejtünk arról, hogy mi okozhatja e kóros jelenséget, és miként lehet azt megelőzni.
MIKOR BESZÉLHETÜNK VALÓDI KANNIBALIZMUSRÓL?
Magzatfalásról, valódi kannibalizmusról, mint súlyos viselkedési zavarról csak akkor beszélhetünk, ha az anya ellés közben vagy azt követően az élő magzatát falja fel. Az anyanyúl ugyanis rendszerint csak azon magzatait eszi meg, amelyek a fialás közben elhullottak vagy élettelenül születtek. Ez a viselkedés azonban genetikailag rögződött, természetes, ösztönös magatartás, ami csupán az ellés időszakára vagy az ellés utáni néhány napra szorítkozik.
A magzatfalásra, erre a nagy veszteséggel járó kóros viselkedésre elsősorban takarmányozási és tartási hibák, hiányos ásványianyag-ellátottság, ivóvízhiány vagy idegrendszeri izgalom hajlamosít. Lehetséges, hogy a viselkedés zavara a további ellések során elmarad, kétszeri előfordulása esetén azonban az anyát ajánlatos selejtezni.
A MAGZATFALÁST ELŐSEGÍTŐ ÉS KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK
1. Sokan úgy tartják, hogy a magzatfalás elsődleges oka a vízhiány. Az anyanyúl az ellés idején, ha hiányos a víz- és az ásványianyag-ellátás, hiányérzetét a fiókák testének nyalogatásával igyekszik enyhíteni. Ezután már csak egyetlen lépés a magzatok megrágása, esetleg felfalása.
Ismert tény, hogy elléskor az anya vízfogyasztása hirtelen nő, sok esetben a rendes napi adag két-háromszorosát is elfogyasztja. Ezzel kapcsolatban értékes adatokat szolgáltat HOLDAS dr., amikor megállapítja, hogy mérései szerint a 10-12 hetes húsnyulak naponta 0,3 liter vizet fogyasztanak, a szoptatós anyanyulak pedig – például 8 fióka szoptatása során – naponta egy liter mennyiségű vizet is igényelnek.
Gyakorlati tapasztalatom, hogy a nyulászok úgy gondolják, hogy a víztartalmú takarmányok (friss zöld, gyökérgumósok stb.) etetése maradéktalanul kielégíti a nyulak vízigényét. Ez azonban nem így van! Ilyen esetekben is szükséges az ivóvízellátásról gondoskodni. Ugyancsak fontos, hogy télen is folyamatosan legyen ivóvíz a nyulaknak Arról is gondoskodni kell, hogy az ivóvíz ne legyen túl hideg, ne fagyjon be. Talán még fontosabb azonban a víz szerepe a nyári időszakban, amikor a hiány nemcsak a tejtermelés csökkenésével, a fiókák éhezésével, a húsnyulak súlygyarapodásának az elmaradásával, szőrnyalogatással, olykor magzatfalással, kannibalizmussal járhat, de akár végzetes hőgutával is.
2. A hibás, hiányos takarmányozás ugyancsak felelős lehet a kóros jelenség kiváltásáért. Főként a fehérje és az aminosavak, az ásványi sók, nevezetesen a kalcium és a foszfor, a nyomelemek, elsősorban a kobalt és a réz, valamint a vitaminok (A, D, E stb.) hiányára kell gondolni.
3. Itt kell megemlítenem, hogy a minőségileg kifogásolt (penészes, dohos) takarmány vagy olyan nyúltáp, melynek a határideje lejárt, nemcsak egészségkárosító hatásúak, de a vitaminok biológiai hatását is megsemmisítik. Hasonlóképpen bizonyos hosszabb ideig alkalmazott gyógyszerek is (pl. szulfonamidok, antibiotikumok stb.).
4. Ismert tény, hogy a nyúl nagyon érzékeny a konyhasó hiányára is. Még a szálastakarmány és abrak etetése során is ajánlatos 1%-nyi konyhasót keverni a takarmányhoz vagy nyalósót biztosítani az állatoknak. Ez fokozottan érvényesül, ha káliumban gazdag takarmányt (répa, burgonya stb.) etetünk.
5. Ugyancsak magzatfaláshoz vezethet minden olyan körülmény, ami idegesíti az anyát, és kiváltja annak agresszivitását. Ezúttal mindenekelőtt a káros rágcsálókra (egér, patkány stb. ) kell gondolni, de jó lesz, ha a kutyát, macskát is távol tartjuk a nyulaktól.
6. Egyéb stressz-hatások is kiválthatják a kannibalizmust, mint például a frontátvonulás, vagy az anya megszokott biológiai életritmusának a megzavarása stb.
7. A vizelettel szennyezett szőrt a nátriumtartalma miatt szívesen nyalogatja, rágcsálja a nyúl, a szőrrágástól pedig már csak egyetlen lépés a kannibalizmus kialakulása. Többek között ezért is javasolják a nyulak rácsos padozatra helyezését.
8. Előidézheti a kóros tevékenység kialakulását az anya gondatlan előkészítése az ellésre, netán az éhségérzete is.
9. Gyakrabban fordulhat elő a magzatfalás az először ellett vagy túl korán tenyésztésbe vett nőstényeknél. Előfordulása feltehetően az anyai ösztönök hiányos megnyilvánulásával is magyarázható.
MIT TEHETÜNK A MAGZATFALÁS MEGELŐZÉSÉRE?
Alapvető szabályként tartsuk szem előtt, hogy az előbbiekben leírtak szerint kell megszüntetni mindazokat a hiányosságokat, melyek elősegíthetik a nyulak magzatfalását.
1. A szénafélék, a hagyományos abrak és a granulált tápok etetése mellett ne feledkezzünk meg a gumós növények, az úgynevezett lágy eleség adagolásáról sem.
A burgonya mellet, mely nemcsak szénhidrát, de B- és C-vitamin tartalma miatt is nagyon előnyös hatású, igen kedvező a magas cukor- és inzulintartalmú csicsóka és a karotint tartalmazó sárgarépa etetése. Ugyancsak nagyon hasznos a takarmányrépa, de azt mindig egyéb takarmánnyal együtt adjuk, mert ha az állat sokat fogyaszt belőle, hasmenése lesz.
2, Szintén ajánlatos a korpás víz itatása, az élesztősített takarmány etetése, és magas vitamintartalma miatt a csukamájolaj vagy a sörélesztő adagolása.
3. A széna etetése többféle kedvező hatása mellett azért is nagyon fontos, mert ha kevés ballaszthoz jut az anya, akkor a ládában levő alomanyagot elfogyasztja, ami emésztőszervi bántalmakhoz vezethet.
4. Az anyanyúl ellését megelőző napon ajánlatos burgonyát főzni, azt gyengén összenyomva, hogy kissé megrepedjen, sóval behinteni. Ezt az anya gyorsan befalja, majd körülbelül fél liter teával felesben higított tejet kapjon, amelybe kevés cukrot tehetünk. Ennek az itatását naponta többször is ajánlatos megismételni. A háziszer kedvező hatása jól beleillik az előbb felsorolt hiányok korrigálásába is.
5. Vetési professzor ajánlása szerint a veszteségeket jelentősen lehet csökkenteni, ha megfelelően előkészítjük az ellést (szőrfészek kialakítása stb.), ha a nyulász ott van a fialásnál, az újszülött állatokat az elletődoboz szőrfészkeibe rakják, s ha szükséges, akkor infralámpa alatt felmelegíti őket, és néhány óráig nem engedi az anyanyulat a fiaztató dobozba bemenni.
6. A fialás után a halva született kisnyulakat minél előbb el kell távolítani.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013-ban.)

2013. május 5., vasárnap

Moszkva 3/b

IRÁNY MOSZKVA! (1960)
Moszkva régen és ma (2)





Új ház a Frunzensky utcában.
Az óriási mértékű építkezések ellenére is lakáshiány van Moszkvában, és bizony még mindig nagyon sokan laknak társbérletben. 





A népstadion.
Mesélték, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a gyárak környékéről az értelmiségi és egyéb kategóriákba eső személyeket kitelepítették, és ezeket a lakásokat átadták azoknak a munkásoknak, akik a gyárban dolgoztak, és eddig elviselhetetlen körülmények között laktak.






Majakovszkij szobra
Lassan a kitelepítetteket is rendesebb lakáshoz juttatták. Éppen a lakásprobléma miatt Moszkvában is csak letelepedési engedéllyel lehet beköltözni.





A moszkvai Nagyszínház.
1900 körül a legnagyobb épület Moszkvában a 2500 személy befogadására képes császári színház volt.





Az országutat átívelő dekoratív híd a XVIII. századból.
Az 1900-ban kint járt Falk Zsigmond doktor megerősíti a régi leírásokat, miszerint a szeszt különösképpen szeretik. Mayerberg (1661) azt írja erről, hogy az italt (a töményet!) nem cseppenként nyelik, mint a tyúk, hanem telitorokkal, mint az ökör vagy a ló. A kocsmákban az utolsó garasig isznak, ha a pénz elfogyott, ruháikat is szívesen odaadják az ital ára fejében. Ezután az utcán bukdácsolnak, dülöngélnek, hemperegnek.





A Gorkij utca helyén 1936-ban még csak kizárólag faházak álltak.
A házasság is másképpen bonyolódott le annak idején, mint nálunk. A szerelemnek nem sok köze volt hozzá! A szülők adták össze a sokszor még fiatalkorúakat anélkül, hogy sok esetben azok egyáltalán láthatták volna egymást a frigy előtt. Igaz viszont, hogy a válás is könnyebb volt, melyre már az egyszerű megunás is jogalapot szolgáltathatott.





A kazáni pályaudvar.
Étkezésüket Mayerberg és Kakas is csaknem egyformán írja le: A durva vászonabrosszal leterített asztal mellé ülnek, mindenki kap kanalat és kenyeret. Tányért, szalvétát, kést és villát csak az előkelő vendégek kapnak. A főuraknál és a gazdag embereknél a tálak ónból vannak, és a cselédség lustasága folytán undortkeltően feketék. Az étkezést pálinkával kezdik, majd különféle húsok következnek. Ha a húst lerágták a csontról, a csontot visszadobják a tálba. A halétel elmaradhatatlan, a csemegével azonban nem sokat törődnek. Bezzeg annál inkább az ivással! Az ivásnak csak a teljes részegség vet véget. Annyira lerészegednek, hogy senki nem tudja a saját lábán elhagyni a helyiséget. A nők sokszor versenyt isznak a férfiakkal. A szesszel telített lakomákon a társalgás csupa gorombaságból és tisztességtelen szavakból áll...





A népűvészeti múzeum.
Mayerberg úgy látta, hogy a női nem a moszkovitáknál nem nagy tiszteletben áll. "Itt egyetlen férfi sem tenné meg, hogy térdre hulljon a hölgyek előtt, vagy pedig sok éven át folytatott imádása által a szemtelenségig büszkékké és követelőkké tegye őket, vagy pedig az elmaradhatatlan sóhajokkal mint valami istenséget tömjénezzen és legválogatottabb óhajaikat teljesítse."