India VIII/1

 INDIAI ÚTIALBUM 1974.

Hogyan kerülnek szex-szobrok a templom falára?

Khajuraho (kadzsuraho) egy falu Közép-India északi részén. Ma már csak mindössze huszonegynéhány templom emlékezteti az arrajárókat a település egykori pompájára. A IX-XIII. században virágzott a Csandéla királyok vallási és politikai székvárosaként, aztán dicsősége alábbhagyott a mohamedán hódítók csapásai következtében.

Száz esztendő alatt (Kr. u. 1000 körül) 85 templomot építettek itt fel, melyeknek minden lehetséges felületét szobrokkal, faragványokkal díszítettek. Ebben az időben zavartalan bőség uralkodott errefelé, az emberek figyelme a mindennapi megélhetés "fölé" fordulhatott, alkothattak.

Akkoriban, mint Indiában manapság is, a hit követelte szokások és a világi élet között nem voltak éles kontúrok. A templom multifunkciós helyként klub és színház is volt például. A hívők ajándékai megtöltötték a kincstárat, a király pedig viszonzásképpen a nép számára nemcsak fenntartotta a templomokat, de újabbakat is építtetett.

Ahogy közelebb érünk, kirajzolódik a lényeg, s a szobrok összhatása a mai emberre olyan, mintha egy film peregne a szem előtt. Ezer évvel ezelőtt ez volt a legfejlettebb technika arra, hogy ábrázolják a mozdulatokat.

Az akkori ember teljes élete látható itt. Gyerekek, munkások, zenészek, orvosok, színészek, katonák a tőlük megszokott munkájukat végzik, de ezen túl férfiak és nők egymásba fonódott testei rajzolódnak ki.

Ezek a szobrok nem a mai kívánt testformákat ábrázolják, még csak nem is antik szépségek vagy klasszikus idomok. Mindegyikben van valami apró torzulás.

Éles sarkok, meredek szögletek, túl hosszú lábak, aránytalan testek. De nincs két azonos arckifejezés, akár nevetésre, akár sírásra görbül a száj.

A Csandéla időkben népszerű tantrikus tanításokban az érzékek a szellemmel egyenértékűek, így az ezeknek való szolgálat is az. Ez a kultusz az aszkézis szöges ellentéte.

Tanításuk szerint az asszony az alkotás fő tényezője, a fantáziadús érzéki együttlétek pedig ugyanúgy a mennyekbe vezetnek, mint a ridegebb utak.

A Kámaszútra-illusztrációknál is szabadosabb jelenteket örökítettek meg kőbe faragva.

Minden megmunkált mozdulat emberi. Itt minden maga az élet és annak ábrázolása.

A felületes szemlélődés alapján is mintegy 20 ezerre becsülhető a szobrok száma.

Hírnevét Khajuraho annak a hozzávetőleg 100 szobornak köszönheti, melyek az ún. mithuna-párok, vad figurái a szerlemnek és vágynak.

Komoly figyelmet és mély tiszteletet parancsol a művészet azon nép iránt, amely ilyen őszinte alkotásokat tudott adni az emberiségnek.

A sertés torzító orrgyulladása

A SERTÉS TORZÍTÓ ORRGYULLADÁSA (Rhinitis atrophicans)

Marcaliból telefonált egy Olvasónk és elpanaszolta, hogy vásárolt egy vemhes tenyészkocát, mely hamarosan 10 malacot ellett.

Úgy két-három hetesek lehettek a malacok, amikor tüsszögni kezdtek, folyt az orruk és némelyiknek vérzett is. Ezek a tünetek azonban hamarosan elmúltak. A leválasztásuk után azonban több malacon azt lehetett látni, hogy az orruk kissé eltorzult, a hossztengelye az egyik oldal felé hajlott, ami az evésben is mindinkább akadályozta őket. Az érintett állatok a fejlődésükben is elmaradtak.

Csontosodási zavarra gondolva a takarmányukat ásványi sókkal és vitaminokkal is kiegészítette, de ez nem volt hatásos. A kérdése, hogy mi okozhatta a betegséget és miként lehetne gyógyítani?

Az elmondottak szerint szinte bizonyosra vehető, hogy Olvasónk tenyészetében a sertés torzító orrgyulladása lépett fel, mely az orrnyálkahártya gyulladásával és az orrsövény elferdülésével járó fertőző betegség. A bántamat, mely világszerte és hazánkban mostanság is a nagyüzemi tenyészetekben is előfordul, a rossz takarmányértékesítés, valamint a hízók akár hónapokkal is meghosszabbodott elkészülési ideje miatt a legjelentősebb gazdasági kárt okozó betegségek között tartják számon.

MI OKOZZA?

A torzító orrgyulladást a Bordatella bronchiseptica és a Pasteurella multocida bakteriumtörzsek idézik elő. A zsúfolt tartás, a magas páratartalom, a gyengén szellőztetett istállók, a megfelelő takarítás és fertőtlenítés hiánya, valamint a poros száraz takarmány etetése, és ezáltal a légutak fokozott terhelése ugyancsak súlyosbítják a betegség lefolyását. Majd mindez kedvez a betegség tömeges kialakulásának is.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A malacok rendszerint szopóskorban aerogén (belégzés) úton a kocától vagy később a társaiktól fertőződnek. Az idősebb kocák malacai ritkábban és enyhébben betegszenek meg, mivel a kocákban idővel immunitás alakul ki a kórokozókkal szemben.

Általában csak az élet 6-8 hetéig bekövetkezett fertőzés vezet klinikai tünetekkel járó torzító orrgyulladás megjelenéséhez. A későbbi korban fertőződött állatokban ugyanis a kórokozók megtelepednek ugyan, és baktériumhordozókká válva ürítik is a kórokozó baktériumokat, de maguk már nem betegszenek meg. Az idősebb korban fertőződött állatoknál a betegség csak az utódokban jelentkezik.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

1. Lehetséges, hogy semmiféle látható klinikai tünet nem jelentkezik az állaton, és csak a vágóhídon az orr boncolása során derül ki a betegség. Ez az ún. szubklinikai kórforma.

Olykor csak nagyon enyhe, alig észrevehető „orrtorzulás”, esetleg orrvérzés hívja fel a figyelmet a bántalomra. Igaz, hogy a fertőzés minden korú sertésen megeredhet, de a betegség jellegzetes tünetei csak az élet első heteiben fertőződött állatokon alakulnak ki. De amint arról már szó esett, az idősebb korban fertőződött állatok is baktériumhordozóvá válnak.

2. A betegség szopósmalacokban 1-4 hetes korban, ritkábban később, rendszerint a B. bronchiseptica megtelepedésének a következményeként, heveny orrhurut tüneteivel kezdődik. A fertőzött kocák almainak malacai tüsszögnek, savós orrfolyásuk van, könnyeznek. A betegségre gyakran az orrvérzés hívja fel a figyelmet. Ezek a tünetek néhány hét alatt elmúlnak, és a választást követően rendszerint 3 hónapos kortól kezdődően jelennek meg a P. multocida toxinjának következményeként a jellegzetes tünetek.

3. A betegség második szakaszában megfigyelhető, hogy a könnycsatorna zárása miatt a belső szemzugból ürülő könny a szem alatt a por hozzákeveredésével sötét színű folttá szárad, „csipás” lesz a sertés. A kötőhártya és a szemhéjak duzzadtak, a savós orrfolyás is gennyessé válhat.

4. Olykor az orrhát is megduzzad, és rajta a bőr haránt irányú ráncokat vet. Az orr a sorvadt orrkagylók irányába többé-kevésbé elferdül, vagy ha kétoldali a sorvadás, felfelé megtörik és megrövidül.

A betegek prüszkölnek, szuszognak és nem ritka a nyelv kilógó végének cuppogás közben való visszahúzogatása.

5. Miután az orr deformált, annak hossztengelye sokszor megrövidül, ugyanakkor pedig az alsó állkapocs rendesen fejlődik, ami azzal járhat, hogy az alsó állkapocs a nyelvvel együtt előbbre nyúlik.

6. A bekövetkezett torzulás miatt a takarmány felvétele nehézkessé válik, az állatok a fejüket a vályúból kikapkodják, felfelé emelik és rágás közben a takarmányt szétszórják (takarmánypocséklás).

ELTERJEDTSÉG – KÁRTÉTEL

Egy régebbi hazai felmérés során 308 sertésállományt vizsgálva 56%-ban találtak súlyosabb elváltozásokat, de pl. az USA-ban és Japánban a vágósertések 25-41,5%-án észlelték a vágóhídon a torzító orrgyulladás különféle súlyosságú elváltozásait.

Ami pedig a gazdasági veszteséget illeti, korábbi hazai vizsgálatok szerint a torzító orrgyulladással súlyosan terhelt sertéscsoportok a 120 kg-os vágótömeget 2 hónappal később és 65%-kal több takarmány elfogyasztása árán érték el, mint az azonos körülmények között tartott egészséges társaik. Ugyanakkor tudni kell, hogy a bántalom hajlamosít egyéb betegségek megjelenésére, különféle légúti bántalmak fellobbantására, melyek során mindenekelőtt a mikoplazmózist kell megemlíteni.

A súlyos tüneteket mutató állatokat ajánlatos a vágóhídon húsra értékesíteni.

MEGELŐZÉS

1. Az állomány levágását követően alapos tisztogatást, fertőtlenítést és rágcsálóirtást kell végezni.

2. Tenyészkanokat és kocákat csak a kórokozóktól mentes állományból szabad vásárolni.

3. Fertőzött állományokból tenyészkocákat illetve kanokat nem szabad kiválogatni!

VÉDEKEZÉS

Fertőzött állományokban a gyógykezelés és a vakcinázás jelentős segítséget nyújt a betegség okozta gazdasági veszteségek csökkentésére. Hazai forgalmazásában is többféle olyan vakcina kapható a torzító orrgyulladás leküzdésére, melyek a B. bronchiseptica és P. multocida elölt tenyészeteit tartalmazzák, pl. BOPAVAC, RHINIFFA stb. A kocákat a vemhesség utolsó harmadában kétszer egymás után kell oltani. Ily módon a malacok olyan kolosztrális védelmet kapnak, amely jó higiéniás viszonyok között életük első néhány hetében megvédi őket a virulens törzsek megtelepedésétől. A vakcina megválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos feladata.

Amint látjuk a torzító orrgyulladás súlyos gazdasági veszteséget okozó betegség, fokozott gondot kell fordítani a bántalom megelőzésére, leküzdésére.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. áprilisában.)

India VII/3

 INDIAI ÚTIALBUM 1974.

Fatehrpur Sikri a kihalt császári székváros

Agrától mintegy 30 kilométerre fekszik az egykor nagy és gazdag város: az mára teljesen elhanyagolt Fatehrpur Sikri. Valaha a mogul birodalom fővárosa volt. Jelen zavartalanságának egyetlen pozitívuma, hogy nemigen változik rövid fénykora óta.

Indiában minden történelmi tény mögött van egy személyes indíttatású legenda. Miért alapították hát e várost? Akbar végtelen reménytelenségében felkereste Szálim Csiszti sejket, a kis mohamedán faluban élő szent férfit, mert nem volt utóda. A sejk nem habozva megáldotta a segítségért folyamodót, akinek hamarosan fia született.

A nagyúr nem volt hálátlan, úgy döntött, hogy fővárosát abba a faluba helyezi át, ahol jótevője élt. Az elhatározást tettek követték 1569-ben.

A város egy széles sziklasávon fekszik. A mogul császár, hogy alapot csináljon a településnek, egyszerűen levágatta a szikla tetejét, a tövénél pedig egy 30 km kerületű mesterséges tavat alakítottak ki.

A város biztonságát egyfelől a tó védte, a másik három irányból pedig félelmetes falak 9 kapuval.

 .

Itt is, akárcsak az agrai erődben hatalmas, nyilvános csarnokok váltakoznak a pompás magánlakásokkal. Ám itt az építés egységesebb: a város egyetlen, vörös homokkőbe faragott műalkotás.

A jó állapotban maradt királyi épületek a településen központi helyet foglaltak el. A Nyilvános kihallgatások csarnokától délre van a Rúmi Szultána, a hercegkisasszony lakrésze kívül-belül gazdag, faragott díszítéssel. Akbar első felesége volt a török hercegnő.

Az asztrológus széknek kitüntetett szerepe volt a mogul birodalomban. A minden iránt érdeklődést mutató Akbart annyira felcsigázta a hinduk asztrológiába vetett hite, hogy minden nap konzultált az asztrológusával, akinek a feladatai közé tartozott például, hogy meghatározza aznapra a császár öltözetének a színét.

A közelben egy másik, sajátos történetű épületet találunk, melynek magyarítva a neve "vak kacsintás". A feltételezések szerint a császár háremhölgyeivel töltötte itt az idejét, egyes találgatások szerint még bújócskáztak is.

A 100 méternél is hosszabb épület egyetlen udvart körülzáró fedett folyosó, ez a Nyilvános kihallgatások csarnokához vezet. Az udvar közepén található a Bíráskodás csarnoka. Itt ült Akbar a trónján a márványrácsok mögött és alattvalói legfőbb ítélőjeként hozta határozatait.

A lakosztályok falait szép freskók és perzsa feliratok díszítik, hindu festmények, miniatúrák, aranyozott falak.

A főváros történetének hamar vége szakad, alig 14 évvel az odaköltözés után.

A gyakorlatias magyarázat szerint a várost nem lehetett ellátni vízzel, ezért kellett kiköltözni.

A legenda azonban úgy tartja, hogy Szálim sejket áhítatában és szent elmélkedéseiben zavarta a fővárossá vált helység zaja, ezért a császár egykori jótevője igényeit maximálisan figyelembe véve lábujjhegyen kiosont a városból.

India VII/2

 INDIAI ÚTIALBUM 1974.
Az agrai erőd a mogul birodalom története kőben

A félelmetes, rozsdavörös falakat Nagy Akbar emeltette, a csillogó fehér márványpalotákat Jehan Sah építtette. Ez a történet három generációt ível át az említett két uralkodóval együtt mindösszesen.

Európa évszázadok alatt jutott el a rideg, középkori citadellák építésétől a kecses reneszánsz palotákig. Agrában ez a változás az említett három uralom alatt megtörtént.

Az erőd katonai jelentősége vitathatatlan. Az építkezést Akbar valószínűleg azzal kezdte, hogy porig rombolt egy eredetileg itt álló ősi várat. S aztán mintegy nyolc esztendeig tartott az új felépítése.

A várfalakon belül csodás palotát építettek a mogul korra jellemző puritán építészeti stílusban, ám annál bonyolultabb díszítésekkel.

Nagyon gyakoriak a féldrágakő intarziák a fehér márványban.

És mi található a falakon belül? Mecsetek, márványudvar, lenyűgöző mennyezeti boltívek, formás kupolák, imacsarnok, a nyilvános és magánkihallgatások csarnokai, a trónterem, magánlakosztályok, a bazár, ahol az udvar hölgyei ékszereket és selymeket vásárolhattak. Néha állítólag a nagymogul és barátai is játszottak boltosdit, ahol a nemesurak feleségei voltak az eladók, a császár pedig alkudozott.

Mi pedig a szállodánkban (nagymogul módjára) ezeket a szolgáltatásokat vehettük volna igénybe.

India VII/1

INDIAI ÚTIALBUM 1974.

A Tadzs Mahal egy love story pazar emléke

Agrában vagyunk, India ősi fővárosában. Egy olyan építményhez érkezünk, amit ittlétünkkor sem egyszer néztünk meg. Visszajöttünk még egyszer, lefényképeztük csak még egyszer, fekete-fehérben, színesben, odaálltunk kicsit más helyre csak még egyszer, jó turistákhoz illően megkértünk idegeneket, hogy fotózzanak bennünket, hogy mindketten rajta lehessünk a képen,  körüljártuk csak még egyszer... És úgy éreztük, nem elégszer!

Történelem, legenda, szépség, technika, arányosság, mestermunka - ezek mind összpontosulnak ebben az ékszerdobozban. Rendkívül nagy számú látogatója van, nem véletlenül.

A főépület, ez a szimmetriájával is lenyűgöző épületkompozíció rendkívüli tömörségével és az erre azonnal rá is cáfoló könnyedségével a tervezés csodájának tűnik. 

Napsütésben és teliholdkor a hófehér kupolák tükröződnek a főépület előtti medence vizében.

 

A palotát körülölelő, négy karcsú, fehér márványminaret az építészeti érdekességek közé tartozik, mivel a tervezők különös leleménnyel és előrelátással a szemnek észrevehetetlenül valamennyit elferdítették, kissé megdöntötték, hogy egy esetleges földrengéskor se omoljon egyik sem a királyné sírjára.

Hétköznap van, forróság. A szerelem márvány emlékművének tövében lüktet, zajlik az élet. Az emberek úgy sétálgatnak itt, mint akik nem múzeumba, hanem vendégségbe jöttek.

A napnak is főszerepet szántak terveikben az egykori mesterek: a fehér falakon nemcsak ragyognak, de szinte szikráznak az éles fényben a tarka virágintarziák, a hagyományos minták, absztrakt motívumok és a Koránból vett idézetek.

A belső termeket körülölelő kőcsipkék viszont ezerfelé törik a kertből érkező fénynyalábokat.

A kinti vakító napsütés után bent mindenütt kellemes félhomály uralkodik. Az erőtlen, tört sugár, a gyertyaláng pislákoló fénye is megsokszorozódik a boltívekbe rakott különleges tükörcserepekben.

Jehan Sah még ifjú herceg volt, amikor a szépséges Arjumand Banut asszonyává tette. A hercegnő jog szerint urának második felesége lett, de megosztotta vele a lázadás, a háborúk veszélyét és minden megpróbáltatását. Később királynőként is megőrizte az első helyet férje szívében.

Mumtaz Mahal, (mert a trónon már erre a névre hallgatott a szép hercegnő) sorra ajándékozta meg férjét gyermekekkel, amíg a 14. gyermek szülésébe 1631. június 17-én belehalt.

Mielőtt a másvilágra költözött - a hagyomány szerint - azt kérte férjétől, hogy olyan síremléket emeljen számára, amely szerelmükhöz méltó, s amelyhez hasonló sincsen a világon. A sah még aznap, amikor az asszony elhunyt, elrendelte a szerelem katedrálisának felépítését.

Mumtaz Mahal utolsó kívánságának teljesítése 27 esztendőbe telt. Ennyi ideig 20 ezer ember építette a század mérnöki remekét, a Tadzs Mahalt.

Maharánából hozták a márványt, Sihriből a homokkövet, Afganisztán, Perzsia és Közép-India bányáiból a féldrágaköveket. A munkás kezeket India adta.

Arról, hogy valójában ki tervezete az emlékművet, nem szól a krónika. Egyesek szerint olasz mester alkotása, mások a perzsa építészet nyilvánvaló hatásából következtetnek a tervezőkre vagy a török motívumokkal érvelnek.

Az utóbbi időben sokan azt mondják, hogy mindez csak feltételezés, ami azért született, mert a ma embere képtelen elhinni, hogy az indiai művészet a XVII. században már ilyen magaslatokra jutott. Nagyon valószínű, hogy akárki is tervezte az emlékművet, az építkezést elrendelő sah a maga elképzeléseivel, álmaival ugyancsak szerves része volt a munkának.

A Tadzs Mahal lenyűgöző szépségű márványmauzóleumának nincs párja a világon. A finom intarziákkal díszített, kőcsipkés ablakokkal áttört falak, a hagymakupola és a négy kecses minaret harmóniája lélegzetelállító látvány - nappali ragyogásban vagy misztikus holdfényben egyaránt!