2014. január 3., péntek

India VII/3

 INDIAI ÚTIALBUM 1974.
Fatehrpur Sikri a kihalt császári székváros




Agrától mintegy 30 kilométerre fekszik az egykor nagy és gazdag város: az mára teljesen elhanyagolt Fatehrpur Sikri. Valaha a mogul birodalom fővárosa volt. Jelen zavartalanságának egyetlen pozitívuma, hogy nemigen változik rövid fénykora óta.





Indiában minden történelmi tény mögött van egy személyes indíttatású legenda. Miért alapították hát e várost? Akbar végtelen reménytelenségében felkereste Szálim Csiszti sejket, a kis mohamedán faluban élő szent férfit, mert nem volt utóda. A sejk nem habozva megáldotta a segítségért folyamodót, akinek hamarosan fia született.





A nagyúr nem volt hálátlan, úgy döntött, hogy fővárosát abba a faluba helyezi át, ahol jótevője élt. Az elhatározást tettek követték 1569-ben.





A város egy széles sziklasávon fekszik. A mogul császár, hogy alapot csináljon a településnek, egyszerűen levágatta a szikla tetejét, a tövénél pedig egy 30 km kerületű mesterséges tavat alakítottak ki.





A város biztonságát egyfelől a tó védte, a másik három irányból pedig félelmetes falak 9 kapuval.

 .





Itt is, akárcsak az agrai erődben hatalmas, nyilvános csarnokok váltakoznak a pompás magánlakásokkal. Ám itt az építés egységesebb: a város egyetlen, vörös homokkőbe faragott műalkotás.





A jó állapotban maradt királyi épületek a településen központi helyet foglaltak el. A Nyilvános kihallgatások csarnokától délre van a Rúmi Szultána, a hercegkisasszony lakrésze kívül-belül gazdag, faragott díszítéssel. Akbar első felesége volt a török hercegnő.





Az asztrológus széknek kitüntetett szerepe volt a mogul birodalomban. A minden iránt érdeklődést mutató Akbart annyira felcsigázta a hinduk asztrológiába vetett hite, hogy minden nap konzultált az asztrológusával, akinek a feladatai közé tartozott például, hogy meghatározza aznapra a császár öltözetének a színét.




A közelben egy másik, sajátos történetű épületet találunk, melynek magyarítva a neve "vak kacsintás". A feltételezések szerint a császár háremhölgyeivel töltötte itt az idejét, egyes találgatások szerint még bújócskáztak is.





A 100 méternél is hosszabb épület egyetlen udvart körülzáró fedett folyosó, ez a Nyilvános kihallgatások csarnokához vezet. Az udvar közepén található a Bíráskodás csarnoka. Itt ült Akbar a trónján a márványrácsok mögött és alattvalói legfőbb ítélőjeként hozta határozatait.





A lakosztályok falait szép freskók és perzsa feliratok díszítik, hindu festmények, miniatúrák, aranyozott falak.





A főváros történetének hamar vége szakad, alig 14 évvel az odaköltözés után.






A gyakorlatias magyarázat szerint a várost nem lehetett ellátni vízzel, ezért kellett kiköltözni.





A legenda azonban úgy tartja, hogy Szálim sejket áhítatában és szent elmélkedéseiben zavarta a fővárossá vált helység zaja, ezért a császár egykori jótevője igényeit maximálisan figyelembe véve lábujjhegyen kiosont a városból.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése